Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-09 / 15. szám
Kassán, 1945 április 5-én ebben az épületben hirdették ki a Kassai Kormányprogramot A Kassai Kormányprogram és a szlovákiai magyarság A Csehszlovák Kommunista Párt KB-ának és a Szlovákia Kommunista .Pártja KB-ának decemberi és januári határozatai nyomán egész társadalmunkat átfogó, szinte soha nem tapasztalt arányú aktivitás bontakozott ki. A párt vezette demokratizálódási folyamat életünk ezernyi kérdését veti fel. Ebben a folyamatban egyre jobban előtérbe kerül a nemzeti kérdés rendezésének követelménye, ami teljes mértékben indokolt, mert » a nemzeti kérdés következetes, marxista rendezése lényegében magában foglalja a politikai, közigazgatási, területi és a gazdasági kérdések rendezését is. Hogy a szlovákiai magyarság mai helyzetét megértsük, főbb gondolatokban értékelni kell a Kassai Kormány- program jelentőségét és állásfoglalását általában a nemzetiségi kérdés rendezésében és a szlovákiai magyarság ránk vonatkozó határozatát, amely a- lapjában megjelölte és a mai napig is befolyásolta a szlovákiai magyar kisebbség fejlődését. A háború befejezése után a Kassai Kormányprogramot a kormány minden rendeleténél idézték. 1948 május 9— után már kevesebbet hallottunk róla. A kassal kormányprogram elfogadása fontos történelmi esemény volt a köztársaság egészének fejlődése szempontjából, mert a kommunista párt először kötött szerződést, szövetséget az ország haladó pártjaival a köztársaság újjáépítésére. A kommunista párt már a német megszállás alatt dolgozott, a kormányprogramon, Benes, volt köztársasági elnök és pártja, a cseh nemzetiszocialista párt jóváhagyta ezt a programot. Csehszlovákiában 1945-ben nemzeti és demokratikus forradalom valósult meg, a- melyben a kommunistákon kívül polgári demokratikus, antifasiszta erők is részt vettek s létre hozták a nemzeti frontot. Az adott történelmi helyzetben a kommunista párt kompromisszumra kényszerült alapvető kérdésekben a csehszlovák burzsoáziával, és ez a kompromisszum befolyásolta a Csehszlovák Kommunista Párt állásfoglalását is a Kassai Kormányprogram kidolgozásakor és elfogadásakor 1945 tavaszán. 1945 április 4-én kinevezték az új kormányt és a Kassai Kormányprogram lett az új kormány politikai, szociális, kulturális és nemzetiségi programja. .Magna Chartája. A programnak külpolitikai vonala volt. hogy teljesítsék Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti baráti, katonai és gazdasági szerződést (1943 december 13). A csehszlovák népi demokrácia biztonságát a történelem folyamán első Ízben az első szocialista állam együttműködésére é- pitette. Ez annak a külpolitikának a végét jelentette, amely az első köztársaság idején a nyugati hatalmakkal való együttműködés jegyében folyt le az első világháború után, amikor a francia koncepció és később az angol szovjet elleni támadás befolyásolta Csehszlovákia külpolitikáját. A csehszlovák burzsoázia ezt a politikát azzal támogatta, hogy a kis antant államait fegyverrel látta el és titkos katonai szerződések alapján saját területén felvonulási lehetőséget biztosított. Az intervenció veresége után a köztársaság területe a fehér gárdista oroszok menedékhelye lett. Ezt a emigrációt anyagilag is, erkölcsileg is támogatták. A Csehszlovák Köztársaság ez irányú politikája egészen 1934-ig tartott! A Kassai Kormányprogram külpolitikai jelentősége ennek a kommunista szovjetellenes elgondolásnak a végét jelentette. A Kassai Kormányprogram belpolitikájának főbb pontjai: megállapodtak abban, hogy a gyári és az agrárkapitalizmus visszatérését a politikai hatalomhoz megakadályozzák Megalakítják a város és vidék dolgozóinak egységfrontját, a nemzeti frontot. Hogy a volt burzsoá államapparátust felváltja a nemzeti bizottságok rendszere. A kapitalista vállalatokat nemzeti ellenőrzés alá vetik. A földreformot következetesen megvalósítják. Azokat a politikai pártokat, amelyek hazaéruló politikát folytattak, az első köztársaság idején, nem újítják meg. Ez vonatkozott a nemzetiszocialista pártra is, az agrárpártra, a nemzeti demokrata pártra, a Stfíbrny féle cseh fasiszta pártra, a szlovák néppátra és a nemzeti pártra. Ezeknek a pártoknak a befolyását megakadályozták, betiltották sajtószerveiket és a pártvagyonokat elkobozták. Ez az intézkedés tette lehetővé a reakciós csoportok elszigetelődését és a népi demokráció híveinek együttműködését. A harmadik pontban meghatározták, hogy a nemzeti bizottságok az államhatalom helyi szervei és a dolgozók vidéken és városokban képviselve vannak az államhatalomban. A háborús bűnösök és árulók megbüntetése céljából népibiróságokat szerveztek, amelyek szigorúan megbüntették az árulókat és megteremtették a politikai élet tisztaságának feltételeit. Ezekkel párhuzamosan felülvizsgáló bizottságokat alapítottak, amelyek a politikai kompromittált elemeket eltávolították a közéletből. A termelést összhangba hozták a háború utáni politikai tö- rendezése is. A Csehszlovák Köztársaság elismerte új földreform az előző reform revízióját jelentette, a föld jelentékeny részét a cseh és szlovák kispa- rasztságnak juttatták. A népi demokratikus rendszer megszilárdításának és a munkásosztály vezetőszerepének biztosítása volt a nemzetiségi kérdés rendezése is. A Csehszlovák Köztársaság elismerte az önrendelkezés elvét egészen az elszakadásig Kárpát Ukrajna számára, amelyet csehszlovák-szovjet egyezmény alapján oldottak meg 1945-ben. A csehek és szlovákok közötti viszonyt a nemzeti egyenlőség alapján rendezték, amely biztosította a nemzeti demokratikus forradalom első fázisának megerősödését és amely abból az elvből indult ki, hogy a forradalmi erőknek a szláv jellegű országokban a szláv tömegekre kell támaszkodnia a forradalom további szakaszában is. A nem szláv kisebbségek dolgozóit, Csehszlovákiában a német és a magyar dolgozókat, akik részt vettek a köztársaság szétzúzásában, mint bűnösöket ki kell telepíteni az országból. A csehek és szlovákok közötti viszonyt szlovák nemzeti szervek létesítésével oldották meg. Megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Megbízotti Testület. Ezeknek a segítségével a szlovák törvényhozás és a kormányhatalom elősegítette a szlovák nemzet ügyeinek intézését. A Kassal Kormányprogram elismerte a "cseh és szlovák kérdés rendezésének föderatív formáját. Gottwald elvtárs 1945 április 3-án mondott kassai beszédében kitért a hadsereg szervezésére is: „Az újonnan felépített egységes csehszlovák véderő keretében és az egységes szolgálati rend alapján szlovák nemzeti katonai alakulatokat állítunk fel (ezredeket, hadosztályokat stb.), amelyek túlnyomó részben szlovák nemzetiségű legénységből és tisztikarból fognak állni és szlovák szolgálati- és vezényszavakat fognak használni. A volt szlovák hadsereg tisztjei és altisztjei, amennyiben nem vétkeztek a szlovák nemzeti becsület ellen, az elmúlt áruló rendszerben folytatott tevékenységükért nem lesznek megbüntetve és át lesznek véve a csehszlovák hadseregbe eddigi rangjukban... A köztársaság új kormánya gondoskodni fog arról, hogy a szlovák és a cseh nemzet viszonyának alkotmányos rendezésénél a törvényhozó kormányzó és végrehajtó hatalom szlovák szerveit úgy határozhassák meg, mint a- hogyan ma vannak a Szlovák Nemzeti Tanácsban.“ Most már érthetőbb, hogy a személyi kultusz é- veiben miért hallgatták el és nem tették közzé a Kassai Kormányprogram teljes szövegét a sajtóban. Még a történészek és más szakemberek előtt is szigorúan őrizték a teljes szöveget, amely a szlovák demokratizálódási folyamat egyik dokumentuma és forrása lett. A müncheni egyezményre hivatkozva a német és a magyar kisebbség kitelepítését javasolta, ezért a kassai kormányprogram 8. fejezetében megállapította: 1. A csehszlovák állampolgárságot csak azoknak a magyar nemzetiségű lakosoknak hagyják meg. a- kik antifasiszták voltak, részt vettek Csehszlovákia felújításáért folytatott ellenállási mozgalomban, vagy pedig akiket üldöztek a köztársasághoz való hűségükért. 2. A többi magyar nemzetiségű lakos csehszlovák állampolgársága megszűnik, de lehetővé teszik nekik az optálást; minden ilyen Irányú kérelmet külön vizsgálnak meg. 3. Azok a magyar nemzetiségű személyek, akik bűntényt követtek el a köztársasággal vagy más nemzetekkel szemben, főként a Szovjetunió ellen, bíróság elé kerülnek, megfosztják őket csehszlovák állampolgárságuktól és örökre kitiltják a köztársaság területéről. —A Kassai Kormányprogram további rendelkezései elsősorban a magyar kisebbség vagyonos tagjait érintették, mivel ők egyúttal Csehszlovákia egykori uralkodóosztályához tartoztak. Ezen rendelkezések sezrint állami gondnokság alá helyeztek minden o- lyan vagyont, amelynek tulajdonosa részt vett a köztársaság feldarabolásában vagy megszállásában és megvalósították a földreformot a magyar parasztság rovására Dél-Szlovákiában. Ezek a rendelkezések — sajnos — egyre jobban sújtották a magyar parasztságot es általában a magyar dolgozókat, pedig nekik semmi közük se volt a köztársaság alakította meg, hanem Csehszlovákia szövetbécsi arbitrázst nem a szlovákiai magyar kisebbség alakította meg, hanem Csehszlovákia szövetségesei. Franciaország és Anglia a fasiszta Németország és Olaszország kezdeményezésére. Ezt az e- seményt pedig megelőzte a csehszlovák burzsoázia helytelen nemzetiségi politikája .amely még nyugat-európai szinten (Svájc-Belgium) sem volt képes megoldani 1938-ig ezt á sürgető feladatot. Az 1930-as évek közepétől kezdve a gazdasági válság következtében egyre inkább a jobboldali fasiszta párt befolyása hódít tért a nemzetiségi mozgalomban Csehszlovákiában. A polgári demokrácia képviselői elutasították Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját, — amely javaslatot tett 1937- ben a nemzetiségi kérdések megoldására — és az antifasiszta népfront támogatását köztársaságunkA magyar demokraták, a szocialisták, a kommunisták az 1918/19-es forradalmakban megvalósították a nemzetek önrendelkezési jogát (Szlovák Tanácsköztársaság) a monarchia területén, nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült és a nemzetek igazán őszinte közeledése nem valósult meg. A győztes ellenforradalmi burzsoáziának nem volt érdeke, hogy a nemzetek közötti megbékélés megvalósuljon, amely csak egy győzelmes népforradalomban valósulhatott volna meg. A magyar nemzet 1918-ban a Habsburgokkal szemben ugyanúgy az önrendelkezésért harcolt, mint a birodalom más népei. Az utódállamokba került nemzeti kisebbségeket senki sem kérdezte meg, hogy hová akarnak csatlakozni. A kisebbségi magyarságot nem az önkéntes csatlakozás elvén csatolták az ugyancsak sok nemzetiségű államokhoz. Ennek ellenére a magyar dolgozók többségben becsületesen dolgoztak szülőföldjükön, harcoltak kisebbségi jogaikért. Hogy ez nem valósult meg. az már nem a magyar kisebbség bűne. A magyar kisebbség egy része — legalábbis átmenetileg — örült, hogy Magyarországhoz csatolták: de ezek nem az úri Magyarország rendszerét várták, amely később a haladó gondolkodású magyarokat üldözte, hanem a szlovákiai magyarság kisebbségi életének változását várták az eseményektől. A szlovákiai magyarság bűneinek felnagyítása a magyar progresszió elhallgattatása, sőt semmibe ve. vése és szétszórása bennünket épp oly súlyosan érintett, mint a szlovák nemzetet, a Szlovák Nemzeti Felkelés agyonhallgatása. lebecsülése, a DAV köré tömörült kulturális és irodalmi üldözése és agyonhallgatása. Ha ezekben a napokban a szlovákiai magyarság ugyanúgy állást foglal föderációs (szövetségi) állam jogrendszer létrehozása érdekében. mint a szlovák nemzet, ez csak azért lehetséges, mert lényegében ugyanaz a hatalmi sovinizmus támad a magyar kisebbség alapvető érdekei ellen, mint a szlovák nemzet ellen. Meg kell állapítani azt a tényt, ami 1945-48-ban a magyar kisebbséggel történt. Nemcsak hogy nem volt méltó a Csehszlovák Köztársaság demokratikus és szocialista hagyományaihoz, még kevésbé Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista hagyományhoz, hogy a Kassai Kormányprogram kidolgozásakor az akkori pártvezetés kritikátlanul elfogadta a csehszlovák burzsoá pártok álláspontját a magyar kisebbséget érintő kérdésekben. Sajnos, az atrocitások és törvénytelenségek egész folyamatát lehetne még felsorolni. A személyi kultusz törvénysértéseiért sok hang követelte már a felelösségrevonást, a megharcoltak teljes rehabilitálását. anyagi és erkölcsi jóvátételt és joggal követelték ezt. A felelősek közül még soha senki meg nem követte az ártatlanul üldözött szlovákiai magyarságot. Ezért elkerülhetetlen, hogy először is eltöröljék a Kassai Kormányprogram helytelen értelmezéséből következő a csehszlovákiai magyarságot diszkriminálő összes törvényt, mert csak ezek után szűnhet meg a bizalmatlanság és valósulhat meg a köztársaság népeinek őszinte barátságon nyugvó egysége. Hamar Kálmán i « f mi * m n I M M f M ' ■ M M I' Rólunkemherekről A Csemadok párkányi alapszervezete és a párkányi magyar dolgozók 1968 március 28-i közös gyűlésén hozott határozat. Először: Teljes mértékben egyetértünk a Csemadok Központi Bizottsága által kidolgozott, az Üj Szóban és a Hétben közölt állásfoglalással és javaslattal a magyar nemzetiségi kérdés megoldására. Másodszor: Kiindulva az ezen javaslat kiegészítéseként készült határozatból, melyet a Csehszlovák írószövetség magyar tagozata dolgozott ki, követeljük: Állítsák vissza az 1960-as területi átszervezéskor megszüntetett párkányi járást. a járás magyar jellegének kihangsúlyozása mellett. A járás képviselő szerveiben. nemzeti bizottságaiban a magyar lakosság részvétele feleljen meg a nemzetiségi százalékaránynak. Külön hangsúlyozzuk. vonatkozzon ez a JNB tanácsára, szerveire, valamint a járás területén lévő Dél-Szlovákiai Papírgyár vezetőségére is. Harmadszor: Kapja vissza a város az 1951 előtti nevét: legyen Stúrovo ismét Párkány. Negyedszer: Ismerjék el a magyarlakta helységek magyar elnevezését is törvényesnek és hivatalosnak. ötödször: Tegyék lehetővé, hogy az a- nyakönyvekben. személyi igazolványokon és más hivatalos okmányokban eddig szlovákosan írt és számontartott magyar kereszt- és vezetékneveket viselőjük külön díjazás, hosszabb utánjárás nélkül, már a HNB-n kijavíthassa. Kérjük, ne fordítsák le a magyar keresztneveket szlovákra. mert ez a diszkrimináció egyik formája. Hatodszor: Szüntessék meg „a nemzetiség szerinti káderezést”. ne legyen senkinek hátránya magyar mivoltából. E célból a káderlapokbói töröljék a nemzetiség rovatot. Hetedszer: Érvényesítsek Dél-Szlovákiában a kétnyelvűség elvét: Kétnyelvű feliratok a hivatalokban és üzletekben kétnyelvű utcanevek stb. A hivatalos tisztséget viselők a közéletben és üzleti életben dolgozó személyektől és alkalmazottaktól követeljék meg a magyar nyelv ismeretét és használatát is. Nyolcadszor: Szervezzenek a szlovákiai főiskolák mellett magyar tagozatokat; a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatát szervezzék át önálló magyar főiskolává; tegyék lehetővé a tehetséges magyar diákok magyarországi ösztöndíjas tanulását. Kilencedszer: Válasszák szét az adminisztratív módon összevont középiskolákat. Tizenegyedszer: A Dél-Szlovákiai Papír- problémákból kiindulva kérjük és követeljük: Szervezzenek magyar tanonciskolát a Dél-Szlovákiai Papírgyár mellett Párkányban. Tizenegyedszer: A Dél-Szlovákiai Papír, gyár szolgáljon a környék lakossága számára munkalehetőségként, a környező lakosság fokozottabb alkalmazásával szüntessék meg a munkaerőáramlási és csökkentsék a terület mezőgazdasági jellegét. Tizenkettedszer: Építsék fel a Párkányt Esztergommal összekötő dunai közúti hidat. Ez jelentősen hozzájárulna a két szomszéd város baráti kapcsolatainak fejlődéséhez, a Csehszlovákiában élő magyarságnak a magyar kultúrával való kapcsolata fejlesztéséhez, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti idegenforgalom fellendítéséhez. Tizenharmadszor: Épitsék fel Párkányban a régóta Ígért kórházat, ne legyenek kényszerítve a párkányiak és a környékbeliek orvosi és kórházi ellátás miatt több mint 50 km-t utazni. A Csemadok helyi szervezete és a párkányi magyar dolgozók meg vannak győződve ezen követelések és javaslatok i- gaz és jogos voltáról. Tudják azt. hogy ezen követelések és javaslatok teljesítése nagy mértékben hozzájárulna az eddigi hibák orvoslásához, a jelenlegi problémák helyes megoldásához és a jövőbeni fejlődés előkészítéséhez és biztosításához. A demokratizálódás folyamatát, a szlovákok, magyarok, csehek és más nemzetiségűek testvéri együttműködését a szebb és boldogabb jövő érdekében mindez elősegítené és fejlesztené, ezért követeljük a felsorolt pontok teljesítését, a felsorolt problémák megoldását. Párkányban, 1968 március 28-án. A Csemadok párkányi Városi Bizottsága és a párkányi magyar dolgozók A párkányi AKI diákjai egyetértenek a Csemadok helyi szervezete által 1968 március 28-án kidolgozott javaslattal. Ugyanúgy támogatják az önálló magyar ifjúsági szervezet (M1SZ) gondolatát. Száznegyvenöt aláírás új ifjúság 7
