Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-19 / 12. szám
új ifjúság 9 A mormonok szigorúan a biblia szövegéhez ragaszkodnak. A szekta megalapítója: Joseph Smith 1830-ban kinyilatkoztatta, hogy Palmirában New York államban, egy angyaltól arany táblákat kapott. Ezekre egy Mormon nevű próféta jegyezte fel mondásait. A táblákra vésett szöveg ezenkívül még egy i. e. 600 évben kivándorolt csoport történetét jegyzi fel. Krisztus ezek szerint tanításaival ezt a csoportot kereste fel és azóta oszlott fel az amerikai lakosság keresztényekre és nem megkereszteltekre. Az utóbbiakhoz tartoznak az indián törzsek. Joseph Smith-et, e különös tan hirdetőjét 1844-ben Illinoisban a felbőszült tömeg meggyilkolta. Ekkor kezdték üldözni a mormon szektát. 1847-ben a szekta több ezer híve Észak- Amerika nyugati részeibe vándorolt. Ütközben több ezren elpusztultak, ezért vezették be a töhbne.iüséget, melyet Joseph Smith már előzőleg is hirdetett. * 1890 óta az állam és az egyház is szigorúan bünteti a több- nejűségben élő mormonokat. Az Egyesült Államokban ma is több ezer mormon él titokban többnejüségben. Az egész világon kb. 600 ezer tagja van ennek a szektának. A mormon szekta egyháza nem ismeri el a hivatásos papokat. A szekta élén mindig választott elöljáróság! tagok állnak. A legtöbb mormon Salt Lake City városban él. Saját lapjuk és rádió-leadóállomásuk van. A mormon családok jövedelmük 10 százalékát a szekta céljaira áldozzák. A mormonok nem dohányoznak, nem isznak, még teát vagy kávét sem. A mormonok ma is két-há- rom vagy több feleséggel e- gyütt élnek közös háztartásban. Ben Merson amerikai riporter írása érdekesen világítja meg a mormonok életét. Salt Lake City-ben (Utah államban) egy középiskola biológia tanára az egyik osztályban furcsa megállapításra jutott. Feltűnt, hogy három tanítványának, egy fiúnak és két leánynak ugyanaz volt a családi neve. Meg is kérdezte: Talán az unokatestvéred? — Nem, a testvérem — mondta a kérdezett fiú. A tanár kissé zavartan megkérdezte az egyik lányt: Unokatestvérek vagytok? — Nem, ő a testvérem — hangzott a válasz. A tanár a fejét csóválta és összehasonlította a három tanítvány születési adatait. — Hát, hogy lehet az, ugye 14 éves vagy és a testvéred is 14 éves és köztetek két hónap különbség van. Szóval nem vagytok ikertestvérek? Hogy lehet ez? A tanár ax választ Salt City egyik igen elegáns villájában kapta meg. Amikor belépett a lakásba, két majdnem egyformán öltözött nő fogadta és a tanár kérdésére hangos nevetésbe törtek ki. A biológia tanár zavara remekül szórakoztatta a hölgyeket. Kisült, hogy a három osztálytárs valóban testvér, csakhogy nem egy a- n.vától származnak. És ki az apjuk? Egy városszerte jól ismert műépítész. A mormon szekta tagja és többnejűség- ben él. Három felesége van és a három asszonytól összesen 14 gyermeke született. Ezekhez tartozott az a fiú és a két lány A többne jűség ma? is. akiket a biológia tanár tanított. A tanár szemében az volt a szokatlan, hogy a tanítványa olyan magától értetődő természetes módon mondta el, hogy a két osztálytársnője az édes testvére. Más körülmények között bizonyára szégyenletes lett volna bevallani, hogy az apjának több felesége van. — Manapsag — magyarázta nekem egy államügyész — U- tah államban több férfi él több- uej őségben, mint 100 évvel e- 7előtt a mormon szekta alapításának idején. A törvény hiába lép fel velük szemben, a bíróság tehetetlen. — Hogyan élhetnek többne- iuségben anélkül, hogy a nyilvánosság ne szerezne erről tudomást? — A többnejüségben élő férfiak főleg a nagyvárosokban laknak, ahol az ellenőrzés sokkal nehezebb. így például a 25 éves Frank Tyler három feleségével, két fiával és három leányával él együtt. Amikor felkerestem, igen kedvesen fogadott és már az előszobában bemutatta mind a három feleségét. A barna Susanne nevetve mesélte, hogy már öt éve a Frank felesége, egy négyéves kislánya és egy egyéves fiacskája van. A vöröshajú Barbarát Frank három évvel ezelőtt vette feleségül. A harmadik feleség, a fekete szemű, sötét hajú Jeanette, i- gen félénken mutatkozott be. Szemmelláthatóan állapotos volt, most töltötte be tizennyolcadik életévét. Frank egy évvel ezelőtt vette el. Mind a három asszony többnejúséghen élő apa gyermeke. Amikor a kandalló mellett helyet foglaltunk, önkéntelenül kor szerint ültek egymás mellé. A második és harmadik számú feleség egy szemrebbenéssel sem vette tudomásul, hogy Frank a Susanne kezét fogta, miközben a házasságuk történetét mondta el. Frank tizenkilenc éves volt, a főiskolára járt, amikor Su- sanne-nal megismerkedett. — Amikor megkérte a kezét, az apja ezt mondta: Susanne csak akkor lehet a feleséged, ha betartod vallásunk előírásait. — Az esküvőt szigorúan a mormon szekta rítusa szerint tartottuk meg. Egy év múlva gyermekünk született. Egy szép nap — folytatta elbeszélését Frank — Susanne a templomunkban rámutatott egy vörös hajú fiatal leányra és nyugodtan ezt mondta: Az az érzésem, hogy ő az, akire várunk. — Barbarának hívták, mély benyomást tett rám, nyugtalanul töltöttem az éjszakát és elhatároztuk, hogy másnapi a meghívjuk Barbarát A következő hetekben gyakran mentem Barbarával filmelőadásokra, táncestélyekré, de Susanne is mindig velünk volt. Susanne néhány hét múlva ezt kérdez* te tőlem: Miért nem beszélsz már Barbara apjával? Miért nem kéred meg leánya kezét? Az esküvőnél nem két, hanem három ünnepélyesen öltözött ember állt. Frank, Susanne és Barbara. — Püspökünk feltette a kérdést: Akarod. Susanne, hogy ez a nő melletted férjed törvényes feleségévé váljon? — Akarom — felelte Susanne. Aztán kézen fogta Barbarát és Frank felé vezette. Frank egyik kezével Barbarát, másik kezével Susannet karolta át. Az oltár előtt mélyen meghajoltak és ezzel az eske- tési szertartás véget is ért. Nagy csalódást jelentett Frank számára, hogy a ház. a- melyet Barbara számára akart berendezni, méq nem készült el. És ígv a nászéiszakát kénytelen volt a Barbara hálószobája melletti helyiségben tölteni. Susanne és gyermeke a szomszédos szobában aludtak. — Nehéz volt — mondta Susanne — de a hit erőt adott. — És milyenek a hétköznapok? — Mi tagadás, előfordultak kényes helyzetek. Az asszonyok felváltva főztek, e- gyik héten Susanne, a másik héten Barbara. Néhány hét múlva megállapították, hogy mind a két asszony gyereket vár. Susannenak fia. Barbarának pedig leánya született. Néhány hónap múlva Frank bejelentette, hogy harmadik feleséget szeretne. Szíve választottja Jeanette, egy álmodozó bájos leányka, akit Frank már gyermekkora óta is ismert. Jeanettal az esküvőt Frank szabadsága idején tartották meg. — A többnejúség elve szerint élni annyit jelent, mint megszokni a szerénységet — mondta Jeanette, a harmadik feleség. Frank jövedelme nem elég három feleség és öt gyermek számára. Susanne ezért mint könvvelőnő munkát vállalt. míg a másik két asszony ellátta a háziteendöket. A jövedelmi adó bevallásánál csak „a törvényes" családtagokat veszik tekintetbe, tehát Susannet, az első feleségét éá három gyermekét. — Munkahelyemen nem Is tudják, hogy többnejüségben élek. amikor a kollégáim meghívnak. mindig kitérek a meghívás elől. Ezért különcnek tartanak. A mormonok, hogy elkerüljék a kellemetlenségeket, „többéltű“ lényekké válnak. Ha tehetik, akkor minden feleségük számára külön lakást tartanak. — Most tehát látta, hogyan élünk — mondta Frank, amikor kikísért. — Még most is furcsálja a többnejúséget? — Nagyon érdekesnek találom, de a mi felfogásunkkal nem egyeztethető össze. — Nem találja paradoxnak, hogy minket a „szabad" Amerikában üldöznek vallásunk^ szokásaink betartása miatt, nem ismerik el törvényesnek gyermekeinket, s míg az amerikai társadalom elismeri a válást, szemet huny a házasságtörés felett, addig minket börtönnel fenyeget, ami tulajdonképpen nincs messze a többne- j őségtől. — Nem tudtam, mit válaszoljak, gondolkodóba ejtett I kérdés. Néha az embernek az az érzése, hogy fölösleges a sok jó tanács. Mintha falrahányt borsó lenne minden őszinte szó. ítéljék meg maguk. „Mielőtt bevonult katonának kevés ideig jártunk együtt — írja egyik levélírónk. — Azt hittem, hogy szeret és ezért nem elleneztem ajánlatát, hogy házasodjunk össze. Odaköltöztem a szüleihez. Fél év múltán azonban kezdtek ritkulni a levelek, majd két hónappal később szólt az anyósom, hogy költözzek vissza a szüléimhez, mert Pista elválik tőlem. Ugyanis, ahol katonáskodik, ott összeismerkedett egy lánnyal és azt veszi el“. Másik eset: „Ahol katonáskodom, megismerkedtem egy lánnyal, akivel jól megértettük egymást, de annyira mégsem szerettem, mint az otthonit. Csakhogy most ez a lány gyereket vár tőlem. Amikor az otthoninak megírtam, hogy szakítani akarok vele, azt válaszolta, hogy akkor végez magával. De aki gyereket vár tőlem, az is képes ilyesmire. Mit tegyek?“ Tragédiák, melyeket az élet produkált. De mégse, nem az élet itt a hibás, hanem az emberi felelőtlenség, nemtörődömség, emberi butaság. Néha talán a könnyelműség és tapasztalatlanság is ide sorolható. A felelőtlenségről nincs mit mondanunk. Kár minden szóért. Más azonban a helyzet azokkal, akik kicsit mégiscsak gondolkoznak, de nem tudják, hogy mikor cselekednek helyesen, nem tudják, hogy kritikus helyzetben mit tegyenek. Néha odavetik nekik: „Téged nem szabad elengedni szórakozni!“ Azt hiszem, ez helytelen megoldás. Ha az egyik és a másik fél is azt kívánja, hogy távol létében a társa még a lábát se húzza ki otthonról, akkor ezt a kolostori eljárást nem helyeselhetjük. Bizonyos esetben ugyan ez is megoldható lenne, de általános elvvé nem tehetjük, mert nem épül szilárd szerelemre, nem épül bizalomra, egymás megbecsülésére. Ha egy kapcsolat érzelmileg szilárd, nem fenyeget veszedelem, nem szükséges kolostori óvintézkedés, a házastársak szabadon mozoghatnak, érintkezhetnek más emberekkel. De felmerül1 itt a szórakozás kérdése. Sok függ attól, hogy ki mit ért szórakozás alatt. Van olyan, aki elmegy zenét hallgatni, egy-kétszer táncol és úgy hiszi, hogy jól szórakozott. Más viszont csak azt tartja szórakozásnak, ha intim kapcsolatot teremtett valakivel. Elérkeztünk tehát a dolgok gyökeréhez. Hogy senki se érthessen félre, tisztázni kell a fogalmak értelmét. Tisztáznunk kell, hogy mit értünk szórakozás alatt. Lehet szórakozni, lehet barátkozni, de hogyan? Nem mindenkinek egyformák az igényei, kedvtelései. Erről sokat lehetne vitatkozni, de menjünk tovább. „Mi történjék, ha az a lány, akit otthon megismertem, nem az igazi?" „Hátha az igazit itt, katonáskodásom során fogom megismerni?“ Ez könnyen lehetséges. Azt mondják, hogy csak egyetlen egy igazi él a világon, tehát nem könnyű megtalálni. Ez azonban nem egészen van így. Sok egymáshoz alkalmas fiatal létezik, de mivel egymástól elkülönített környezetben élnek, sohasem ismerkednek meg egymással. Ha két ilyen fiatal találkozik, rájön, hogy sok bennünk a közös vonás, hogy szimpatikusak egymásnak, hogy vonzódnak egymáshoz, de néhány tulajdonságuk ellenszenves. Ha ezeket az eltávolító vonásokat veszik alapul, szétválnak, mert úgy érzik, hogy nem az igazira bukkantak. De ha alkalmazkodnak, igazodnak egymáshoz, kapcsolatuk megszilárdul, tartóssá fejlődik. Ez tehát az első kiindulási pont. Az igazi szerelem sem hull az égből, hanem erőfeszítéseket kell tenni megszületése érdekében. Nem jó ölhetett kézzel várni a megszületését, fáradozni kell érte. Ha azonban igaz, hogy több „igazi“ is létezik, honnan tudhatjuk, hogy melyik az igazibb, az-e, akit eddig ismertünk, avagy az, akivel most ismerkedtünk össze? Hogy ebben a fontos kérdésben világosan lássunk, néhány tényt kell tudomásul vennünk. Tudnunk kell, hogy a tényleges katonai szolgálatát te^e- sítő fiatalember még nem kialakult egyéniség. Változik a véleménye, felfogása a körülötte lévő világról, életről, tehát nem csoda, ha a szerenulf. Ha tehát katonaság előtt kényszerből, avagy könnyelműségből megnősült, nem biztos, hogy ez a házasság tartós marad. Másik ilyen tényező a távoliét, a távolság. Ha két ember hosszú ideig nem él együtt, meglazulnak a kapcsolataik, nem igazodnak annyira egymáshoz, mint amikor együtt élnek. Igaz, hogy a levelek sokat segítenek, de a levél, az csak levél marad. Más a szürke hétköznapi együttlét, a másik Nem csoda, ha úgy ritkulnak a levelek, ahogy az idő telik. Hiszen ez a fajta kapcsolat nem elégítheti ki tökéletesen egyiket sem. Szabadságot keveset kap a katona. Az idő nagy* része akkor is utazással telik el, más része viszont vendégeskedéssel. A fiataloknak alig marad néhány intim pillanatuk és máris vissza kell utazni. összefoglalva: nem okos, ha katonaság előtt megnősülünk, vagy tartósan lekötjük magunkat.p Ha a kapcsolatunk felületes, érzelmileg nem szilárd, akkor nem állja ki az idő próbáját. Emberi tragédiáknak lehetünk okozpi, elindítói, ha mindezt nem fontoljuk meg józanul, ha úgy próbáljuk magunkhoz kapcsolni rukkolás előtt a lányt, hogy másállapotba hozzuk, ha úgy akarjuk magunkhoz láncolni a fiút, hogy gyerekkel lepjük meg őt. Tartós, igazán emberi kapcsolatok nem épülhetnek fondorlatokra, s keserűen lakóinak azok, akik könnyelműen viselkednek, akik egyszerű szórakozásnak vélik a legintimebb emberi kapcsolatokat. A következmények elől nincs menekvés. Egész életünket elronthatjuk, ha egyszer felelőtlenül cselekedtünk. Fordította: sz. j. lemről' is megváltoztatja a felfogását, ha másképp értékeli környezetét, az embereket, tehát azt is, akit szeretett, amikor berukkolt. Az a fiatalember, aki visszatér a katonaságtól, nem teljesen ugyanaz, mint aki bevoköz'elsége, állandó hatása, befolyása és más a levélben megírt ügyetlen suta gondolatok hatása. A legtöbb ember rossz levélíró, csak nehezen fejezi ki gondolatait, érzelmeit írásban. Meg aztán idő sincs mindig az írásra. Szerelmesek tízparancsolata NE MENJ FÉRJHEZ OLYAN FIÜHOZ — © Aki pénzben kártyázik. A kártyás ember sohasem fogja szeretni feleségét, otthonát, gyermekét. ® Aki az újságok sportrovatát sem olvassa, általában rossz férj szokott lenni. © Aki azt állítja, hogy nincsenek rossz tulajdonságai. Feltehetően igen sok bűn terheli lelkét... ® Aki a szüleidnek egyáltalában nem tetszik, hacsak tárgyilagosságukban nem kell kételkedned. A szülők akarata ellen kötött házasságok közül sok végződik válással. © Aki jó táncos. Az ügyeslábú férfiak nem rendelkeznek ügyes fejjel is. NE VÉGY FELESÉGÜL O- LYAN LEÁNYT @ Aki nagyon 'fiatal, a tizenhat éves menyasszonyokból gyakran tizenhét éves elvált asszony lesz. ® Aki minden i este csak menne valahová és nem akar veled otthon ülni. ® Aki szobájában volt barátai fényképeit tartja. Szenvedélye valószínűleg a tört szívek gyűjtése. Szenvedélyét a házasságban is ’ folytatni fogja. © Aki illetlen ruhákat visel. Társaságban ez kellemetlen minden férfi számára. A szemérem hiánya a legnagyobb szerelmet is megölheti. © Aki kacérkodik. Mert igén sok gondot és szívfájdalmat o- koz. © A Szivárvány magazinból. Megjelent a Tátrán könyvkiadó n. v. magyar üzeme gondozásában. A magazin sok színes cikkét, képanyagot tartahnaz s ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kapható az újságárusig boltokban. CSAK HÁZASULANDÓKNAK Akin nem segít a jó tanács MUDR. R. ÜTRATA:
