Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-19 / 12. szám

6 úi ifjúság SZEMREHÁNYÁS — Mióta összeházasodtunk nem vagy olyan figyelmes, mint azelőtt. — Miért, te láttál olyan em­bert, aki tovább fut a villa­mos után, ha egyszer mér utol­érte?-0­BOLDOGSAG X. Y. negyven évet élt boldog házasságban, igaz. Hogy hét­szer nősült. POLITIKA Sajtókonferencián megkérdez­ték a portugál külügyminisz­tert, hogy mi a véleménye a külpolitikai helyzetről. így vála­szolt: — Tudják, én nem foglal­kozom politikával. PILÓTA A portugál sorozó-bizottság megkérdezte a regrutát, hogy milyen fegyvernemnél akar szolgálni. — A lökhajtásos repülők­nél! — És miért éppen ott? — Mert visszavonulásnál e- zer kilométeres sebességgel le­het haladni...-0­ÉRTHETŐ — Aki nem tudja magát ért­hetően kifejezni, az hülye. Meoértette? — Nem, igazgató elvtárs... HASONLÍT — Ez a mi Jóskánk, mintha az apja szájából esett volna ki. — Ne törődjön vele. Fő, hogy egészséges!-0­baRAtnok — Ez a Jancsi egészen el­bűvöl, olyan gavallér. — Igen. Engem is folyton ezzel untat. C3 PÉNZTÁROS — Mond, ki az a férfi, aki folyton a semmibe néz? — Az üzem pénztárosa.-0­BECSÜLETES — Kislány, ezer módja van annak, hogyan szerezhet ud­varlót, de csak egy közülük a becsületes. — Melyik az? — Rögtön tudtam, hogy azt nem ismeri. ELŐVIGYÁZATOS — Mancika, nézzen a sze­membe. — Semmi pénzért. — Ne legyen kegyetlen. — Nem vagyok kegyetlen, de ha az ember már kétszer meg­esett, elővigyázatosabb.-0­BALESET — Hogy lehet, hogy a fele­ségeddel látlak? Hiszen azt mondták, hogy elütötte az au­tóbusz. — Ogy ig8z. A buszt még reparálják. OPERÁCIÓ ELŐTT — Doktor úr, néha olyan 'ájdalmaim vannak, hogy legszí­vesebben végeznék magammal. — Azt csak szépen bízza fám...-0­NEM RAGÁLYOS hogy mennyiért vinné el a csa­ládját az állomásra: — Magát és a feleségét tíz shillingért, a gyerekeket in­gyen. — Gyerekeim, szánjatok be. Én az anyátokkal villamoson megyek.-0­— Néni, este kistestvérem született. Jöjjön, nézze meg, — Majd elmegyek Pistikém, ha az anyád már meggyógyult. — Ne féljen, az nem ragá­lyos betegség...-0­SKÓT-0­Megkérdi a skót a taxist. ELJEGYZÉS A fiatalember kérőbe ment a jövendőbelijéhez. — És szereti a gyerekeket’ — kérdik a szülők. — De még mennyire. — Az nagyszerű! A mi lá­nyunknak ugyanis már három gyereke van... Kedvenc vicceim MÓRICKA Móricka a cseresznyefa lomb­jai közül fülel szülei beszélge­tésére. — Üjabb gyerek — közli a mama letört hangon férjével. Ki tartja el ezt a sok gyereket? — Ne búsulj kincsem — vi­gasztalja a papa — segít, aki fölöttünk van. — És ugyan miből — szól le Móricka — talán abból az egy koronából, amit az előbb adta­tok?! NEM MINDEGY! — Fiam — szól a feleség, a fürdőszobából kilépő férjhez, miután végig mérte, — neked a sarkad csupa kosz! — No és! — méltatlankodik a férj — fürdeni voltam, nem lábat mosni! KIVÉTEL Fiú: Apukára, azt mondta a tanár úr, hogy a majomtól származunk. Apa: Az lehetséges, hogy te igen, de én biztos nem! NOHAT! Apu a család kedvencét az öthónapos Pannikát dajkálja, mire megszólal három éves „nagy" fia: apukám, engem ki vesz fel, talán az isten? Beküldte: Kluka Mária Kosice. Kállayho 90. Szakállszárító • Fogyasztók lettünk mindannyian, de ez semmi­képpen sem jelentheti, hogy többé nem vagyunk embe­rek.-0­• Az élet mezején esz­ményeket kergetett, de csak lepkéket fogott.-0­• Fölösleges kenyérpusz- ítónak tartották, pedig min­dennap húst evett.-0­• Egy követ fújtak, és abból a köböl villát építet­tek maguknak.-0­• Az önigazgatásban és tánc közben jól vigyázz, mert sose tudhatod, kinek lépsz a tyúkszemére.-0­• A telhetetlen, kapzsi ember még a megaláztatást is kevesli.-0­• Áldozott, áldozott, köz­ben a csillaga leáldozott.-0­• Egy nagy harcosról ki­derült, hogy csak a pénzért harcol. — Dehogy látom. Akkor« a köd, hogy semmit se iátok.-0­BARÄTNÖK — Férjhez szándékszol men­ni, vagy szabad maradsz? — Ez is kérdés? Férjhez megyek és szabad maradok!-0­KÉRDÉS — Már csőkolózott férfivel előttem is Mancika? — Nem. De nem értem, hogy miért kérdi ugyanezt minden férfi.-0. SOF0R-MAGYARÄZAT — Apu, ml az angyal? — Az angyal olyan ember, aki át akart menni az úton, de nem sikerült neki. ASSZONYOK — Valóban példás a férjem. Sohase kell faggatnom, hogy hol volt. — Miért? — Mert sehová se engedem.-0­FILM — Milyen volt a film? — Meglepő volt a vége. — Miért? — Mert amikor már min­denki azt hitte, hogy sose ér véget, hirtelen mégis befeje­ződött.-0­KÉRDÉS — Lány létemre gyereket szültem. Mit tegyek? Válasz: Minden esetre egé­szen mást, mint eddig. Mancikám drágám, csak egyetlen egy szót és én leszek a világ legboldogabb embere — mondja Jóska. — Szamár — feleli Mancika. * * • Fiatal férj azt mondja a fele­ségének: — Nézd drágám, már csak egy gomb van a kabátomon. — De az is milyen csúnya. Vágd le — feleli a felesége. * * * A kis Jancsi megkérdezi az édesapját: — Édesapám, hogy tudják a csillagászok, hogy milyen idő lesz? AZ MÉG AZELŐTT VOLT... Vadnyugat egyik elmaradott ren­delőjébe belép egy farmer, sebe­sült fiatalemberrel a karján. — Csináljon már valamit a vöm­mel — nógatja a farmer az orvost — Tegnap meglőttem. Az orvos csodálkozik a farmer hidegvérüségén s megjegyzi: — Szép, hogy a saját vejébe lövöldözik. — Akkor még nem volt a vöm, csak egy golyóval tudtam rákény­szeríteni a kitűnő „partira". * * * — Te buta kölyök, hát meg­nézik a naptárból — feleli a papa. Beküldte: Bors Márta 9. b. o. Calovo 1131/16. ui. Cicovská, okr. Dun. Streda FlO — Mondja, véletlenül nem Kokoska fia? — De. Csak nem tudom, hogy véletlenül-e. REUMA — Doktor úr egy éve voltam magánál a reumámmal és ak­kor azt tetszett mondani, hogy kerüljem a nedves helyeket. — Nagyon helyes. — Most azt szeretném kér­dezni, hogy már megfürödhe- tek-e?-0­KRITIKA Részlet a színházi kritiká­ból: — Végül megjegyzem, hogy a vígjáték előadása során a hátsó sorokból nevetgélés hal­latszott. A nézők közül valaki vicceket mesélhetett...-0­TANfTÖ A behivatott apához így szólt, a tanító: — Uram, a maga fia sem­mit se tud... — Hiszen éppen ezért jára­tom iskolába! FÉRJ HULIGÁN Amikor a felesége in flag­ranti kapta, Így mentegetőd- zik a férj: — Nem iszom, nem dohány­zóm. Ez az egyetlen gyöngém. TUDÁS-0­— A maga fia ma rámlőtt légpuskával az ablakukból. — A huligán! Hányszor mond­tam neki, hogy nyakon verem, ha még egyszer kinyitja az ab­lakot... — Soha!-0­— Mondja, a nap keleten, vagy nyugaton kél? — Nem tudom. Ma vagyok először ebben az utcában. IDŐJÁRÁS — Milyen ma az idő? — Hiszen látja. A nyaraló vendég horgászni ment. A folyó mellett megkérdi az egyik falubelit: — Lehet itt halat fogni? — Lehet. — Nem törvényellenes tehát, ha valamit fogok? — Nem. Csak csoda. — Hm! . . . 39,5 a láza — mond­ja az orvos a beteg sportolónak. A beteg elhaló hangón megkérdi: — És, kérem, mennyi s világ­rekord? • • » Bonifácné asszony ebéd közben felkiált: — Jaj! Megettem egy legyet! Bonifác úr: — Szegény kis állat.

Next

/
Thumbnails
Contents