Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-19 / 12. szám
ste nyolc Óra s még sehol semmi. Holnap le kell adni az újságot. Az első oldal még üres, nincs vezér cikk. A rovatok anyaga silány dilettáns, savanyított káposztá hoz hasonlít. At kell pót ózni mindent. Ráadásul nem vagyok megelégedve salát cikkeimmel sem. de, hogy átírtam őket, ahhoz nincs erőm. Már várnak a gépíró lányok. Bent ülnek a szerkesztőségi hodályban Borzasztó, églqérö helyiség. 01 dalára fordítva hasonlítana In kább szobához, mint így... De akkor hol lenne a klfárat? Tyúklétrát kellene állítani az altóhoz, hogy közlekedhes sünk ... De mégsem olyan rossz ez a szoba. Mindent elbír: hol cikkírással, hol névnap ünnepléssel átvirrasztott éjszakákat, fiatal, titánt dühönqésü vitákat, hegyeket rengető mondatokat. Talán átélné még a világvégét Is. A szellőzetlenséggel vegyes cigaretta szaga megmaradna akkor is, s az újságot így is csak az utolsó pillanatban nyöqnénk össze. Mär ketten rágták ceruzáju kát az asztal mellett. Lehetőt csalogatnak a lehetetlenből: stilizálnak, dühöngenek, csaknem átírták a cikkeket. Csata mező az asztal, s turkálnak a papírok között, mint kakas a szemétdombon. Betársulok az ismeretlen számsorba, Macska módra kaparom a papírt; akt ezt elolvassa, ember a talpán A lányok ásítanak az írógép nél. Állati rendesek, hogy segí tenek. A munkából egyikünk sem lát egy fitylnget sem ... Na végre, van mit gépelniük. Már füstszűrőig égett utolsó cigarettám ts. Közben előkerül egy újabb dobozzal. Hárman vagyunk, hamar elfogy. A gyu- fásdobozban pedig csak egy szál gyufa zörög. Lehűlt a levegő. Meggyújtjuk a gázt az utolsó gyufával, s rágyújtunk a kályha gázlángjáról. Kínoz az álmosság. Már napok óta nem aludtam rendesen. Dopping kellene. A belsözsebböl előkerül a zugárú. Éhgyomorra húsz perc alatt érezni hatását, s akkor az embert jóleső érzés fogja el Dolgozik mint a kuli: se lát, se hall. S a hatás nem ts marad el: fölvidulunk, fantáziánk vicceket termel. Gyenge • humor, de nevetünk. A gépíró lányok már elmentek, befejezték az írást. Letisztázták az anyagot, születik a vezércikk. Talán reggelre együtt lesz minden. Az anyag mehet a nyomdába Kinyomják,' megjelenik, aztán puff... Ez volt az egész? Nyolc silány oldal. Kár, hogy nem több... De ennyi ts miért? Mi a csudának firkálunk. Gu- bózzon be mindenki saját vackába, s csináljon azt, amit akar. Mit érdeklődik a többiek után? Elégedjen meg magával, fütyüljön a közösségre. Malmozzon mindenki saját szakállára, hogy merre tolja taligáját a másik az már ne érdekelje. Mindenkinek megvan a saját útja, húzza azon szekerét. Ha megy, megy. ha nem megy, nem megy. S ha mégsem megy? ... Hát dögöljön bele, én bizony nem segítek... A múltkor az enyém is megakadt, nem birtam tovább húzni. Ki segített? ... De nem, nem maradi a sárban. Ügy rémlik, hogy jött egy hangya, DUFAY MIKLÖS: Gyufa szaporulat Lassan koppannak a betűk a papíron... Egyhangúan hullanak az esőcseppek az ablak pléh párkányára: klp, köp, ktp. köp ... A fenébe Is, miért esik az eső, úgy sem lehet dolgozni, a hangzavar eltereli az ember figyelmét, faj, jólvan, elállt... Mit firkáltál itt össze? Patikus kell az írásodhoz. Tanulj meg Imii Első elemiben én tudtam a legjobban olvasni... I betűre megégettem az újjam: iíi... Hogy is volt az em betű? ... Ja igen. Boci mú. — Közben silabizálom művem. A csuda se látta még, saját magam után nem tudom elolvasni a szavakat ... De buta vagyok, hisz még él bennem a téma. No írd. korunk követelménye... Írod?... Az eső újból megered: ktp, köp, ktp, köp. Szaporodnak a betű- tócsák. Lesz miben gázolnia az olvasónak. A csuda bele. Eszembe lut egy régi cikkem. Nagyon szeretem azt az írást. Nyílt szimbólum — most ötlött fel bennem ez a jellemzés —, s a mumus nem értette meg. Ez örömet okoz, nevetek ... Megállíthatatlanul vánszorog előre az óramutató. Meg kell őrülni, tíz óra, s még mindig szinte egy helyben piszmogok ... Már el csendesedett az utca, kijöttek az emberek az utolsó mozi előadásról. Az ugrásnyira lévő kávéházból beat zenét kever ide a zenegép. Pfuj. ■. olcsó szórakozás ...De micsoda fíny- nyás lettem? Néha-néha odafigyelek, jólesik a zene. En is inkább táncolnák most... Ide gesen remeg a kísújjam ... Még hiányzik valami a lapból? Per sze, vezércikk még mindig nincs. Az három gépelt oldal. Ügy kell megszülni, hogy időszerű legyen, s legyen monda nivalója is. őrültség, mondani való. Ketté áll tőle az ember füle, nem tudja kifejezni magát, mert mindent sablonizálnak Minden közhellyé válik. Igaz a közhely is közhely lett. No mu>$t légy okos Domonkosi letette magával vonszolt, nagy, fehér tojását, s együttes erővel húztuk kt a kátyúból... Most már mindent bele. Meg kell csinálni a technikai szerkesztést, betördelni a cikkeket. Már csak játék az egész, s az írás is csak játék, játszunk, és kész az újság ... játék? Szép játék, kockajáték. Egyik kockát a másikra. Így ni: Egymás mellé, egymás felé s kész a vár... Hahó ellenség, gyere, s lődd porrá. Vagy talán félsz? fa persze, nekünk is vannak ágyúink, nem adjuk meg magunkat, körömszakadtáig harcolunk. Érdemes? ... Hát persze, hisz saját kezűleg raktuk a kockákat, még nedvesek az izzadságtól Csak gyere ellenség, nézd meg, meglásd, neked Is megtetszik ... Bekukkant, de fegyverét mégis ránksüti. A löveg megszaggatja építményünket. .. Már csak három cigaretta maradt a dobozban ... Neked egy, nekem egy, kertben a klskórónak is egy ■ ■ . f ülledt hőség van a hodályban, kikapcsoljuk a gázt. Hajnalodik, megindult a trolibusz járat. A vezeték váltóján élesen kattannak az áramszedők. .Újrakezdődik az élet. Munkába sietnek az emberek ... Hogy milyen rövid egy éjszaka? ...A három cigarettát ünnepélyesen elszívjuk, ha befejeztük a munkát... Na végre, ott a pont a vezércikk végén. Legépelni, kijavítani a géphibákat ... Rövtd lett? Majd nagyobb betűkkel szedetjük ... Megvan az újság, s izzadtság- szagú, mint a vár kockái... S mivel gyújtunk rá? — A gyű- fásdobozban találunk még egy szálat. Amíg mi izzadtunk, addig talán a doboz is kiizzadott egy szál gyufát. u| ifjúság 5 A napokban lesz 68 éves. Bár közel két évtizede Budapesten él, a magunkénak valljuk, hiszen a mi tájainkról indult, bölcsőjét Gömörben ringatták, itt vált költővé, publicistává, szónokká, szervezővé és tudat- téremtővé, itt küzdött teljes vállbe- vetéssel az emberi s ezen belül a nemzetiségi jogokért, itt vált a vox humana harcos hirdetőjévé. Nélküle elképzelhetetlen a polgári Csehszlovákia magyar irodalma s egész szellemi élete. Egyik verskötetének a címe, az Üjarcú magyarok — a kisebbségi sors jelszava és hitvallása lett. Már 1925-ben ilyen merész elvekét hirdet: „Szeressétek az elnyomottakat, tegyetek úgy, ahogy akarjátok, hogy veletek tegyenek, legyetek ti minden lelki és testi kifosztás legerősebb ellenségei ..., a legszélesebb emberi szolidaritás, legszebb humanitás, legletr GYORY DKZSÖ hetőbb szabadság, legbátrabb becsület ...“ Egykori harcostársa, Ilku Pál, a mai magyar művelődésügyi miniszter így jellemezte a költőagitátort: „Győry az értelmiségnek a cselekvő, küldetésvállaló balpartra mutatott, és nem azt mondta, hogy „Előre“ hanem azzal tett példát, hogy ki merte mondani: „Utánam!“ Győry azonban nem rekedt meg a kisebbségi költőtudatnál. A „Sosem magunkért, mindig másért hirdettünk többet mint magunk“, valamint „a sors értelme: nép lenni a népek s ember lenni az emberek között“ kimondásával nemcsak Európa, hanem az emberiség szószólója lett. Nagy tisztelettel és megbecsüléssel idézzük ma újból Győry Dezsőt, akinek hányatott, de harcos és töretlen életútja, népért élő humanizmusa, becsületes ember-ipagyarsága tanulság és példa számunkra. Életútja 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Itt ,1árt elemi iskolába, s itt végezte el a főgimnáziumot 1918-ban. Főiskolai tanulmányait az eperjesi jogakadémián kezdte, majd Budapesten bölcsészetet hallgatott, később a Halle-Cöthen-i Kereskedelmi Főiskola és a Hamburgi Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt. Közben nevelősködött, 1918 őszén az olasz frontra került. ahonnan októberben több társával hazaszökött. Az őszirózsás forradalom után nemzetőr volt. 1919-ben a Gömöri Munkás szerkesztőségi tagjaként működött, jú- nius-jűliusban pedig a magyar vörös hadsereg híres 39-< es dandárjában harcolt Karikás Frigyes oldalán. A Tanácsköztársaság után a csehszlovák légionisták három ízben is letartóztatták. A csehszlovákiai magyar szellemi életben már a huszas évek legelején jelentkezik. 1921-ben részt vesz a Csehszlovákiai Országos Magyar Cserkészszövetség megalakításában (Losoncon), amelyet azonban betiltanak. Ekkor kezdődik publicisztikai pályafutása is. 1923 őszén — Darkó Istvánnal és Simándy Pállal — megalapítja a Madách Kört, s Darkó Istvánnal átveszi a Losend Hírlap szerkesztését. Haladó szellemű cikkeiért és a Madách Kör Ady-estjéért elveszíti állását, s így 1924 végén a Kassai Napló belső munkatársa lesz. Jar- nó Józseffel ekkor készíti el a csehszlovákiai magyar toliforgatók első „írói kataszterét“. Az eddig zárt körű Kazinczy Társaság ezzel vált széleskörű kulturális egyesületté. 1925 januárjától a Kassai Napló felelős szerkesztője. Életének jelentős állomása 1925 ősze, amikor a magyar ellenzéki pártok közös fővárosi napilapjához, a Prágai Magyar Hírlaphoz hívják. Itt megindítja a lap irodalmi mellékletét, a Magyar Vasárnapot. Ennek Íróink arcképcsarnoka c. rovatában haladó szellemű magyar írók portrétsorozatát írja ill. íratja meg. A melléklet szerkesztését hat hónap múlva a konzervatív körök kiveszik kezéből, s elbocsátják állásából. 1926 májusában írótársaival Trencsénteplicen megalakítja a Magyar írók Szövetségét, az írók közötti ellentétek miatt azonban ez a terv nem valósulhatott meg. 1926 és 29 között valójában állástalan. Közben fáradhatatlanul szervez és ír. 1928 május 19-20-án Budapesten az Ady-ünnepségek alkalmából rendezett „Ezer magyar diák Ady-estjén“ szónokol. Ugyanezen év nyarán — az anyagi fedezet előteremtésével — elősegíti a gombaszögi ifjúsági táborozást, amelyen megalakul a Sarló mozgalom Énnek egyik alapító tagja. 1929 tavaszán néhány hónapot Olaszországban tölt újságíró ösztöndíjjal, az év decemberében megbízzák a Képes Hét c. irodalmi folyóirat szerkesztésével. Ezt Vozári Dezsővel népfrontos szellemben szerkeszti, emiatt a lapot 1930-ban megszüntetik s a Prágai Magyar Hírlap képes mellékletévé degradálják. Haladó szellemű verseiért és cikkeiért azonban a lap reakciós többségű szindikátusa mindkettőjüknek mihamar felmond. Ezt megelőzően Győry Dezső a Csehszlovákiai Magyar Újságíró Unió elnöke lett. 1931-ben tagja a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Tár- sáság előkészítő bizottságának • 1931 őszétől másfél évig nevelő egy eldugott gömöri faluban. 1933 tavaszától a Prágai Magyar Hírlaptól kivált főszerkesztő és munkatársai által alapított antiir- redenta és antifasiszta pozsonyi „Magyar Újság" felelős szerkesztője. 1936-től aktív részt vállal a népfront-mozgalomban, előadást tart a Szovjetunióban élő magyar Írók munkásságáról. helyet ad a volt sarlós íróknak, erősen támadja Jaross Andort és a nácibarát reakciót. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakítja a haladó szellemű, antifasiszta Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Irókört, melynek elnöke lesz. Ez év tavaszán deputációban kéri ötezer koronás államdíj megadását magyar írók részére, amelyet meg is kaptak. A csehszlovákiai PEN- club négy magyar tagjának egyike, s mint ilyen részt- vesz a PEN-ciubok 1938-as világkongresszusán. A müncheni döntés után Prágában marad, majd 1939 tavaszán, Prága lerohanása után Pozsonyba menekül. Itt a fasiszták elől négy hónapig bújdosik. Szülővárosában a Horthy-detektívek, Pozsonyban a Hlinka-gár- da tagjai keresik. Később név nélkül ír a pozsonyi magyar lapokba. Karácsonykor az Esti Újság megjelenteti Magyar Hegyibeszéd 1939 karácsonyán c. versciklusát, amely Emberi Hang címmel, füzetben is megjelent. A második kisebbségi sorsban megindítja a Szlovákiai Magyarok Kiskönyvtára c. sorozatot. Az „önálló szlovák állam“-nak ezek voltak az első magyar nyelvű kiadványai. 1940 végén az akkor Magyarországhoz tartozó Beregszászra költözik, ahol magántisztviselő. A magyar lapok közül csupán Móricz Zsigmond Kelet Népével tartja a kapcsolatot. 1944 októberétől a Vörös Hadsereg lapjának ír. versei és fordításai a kárpátukrajnai magyar sajtóban jelennek meg. Alapításától kezdve tagja az Ungváron szerkesztett Kárpáti Igaz Szónak. 1949-ben Budapestre költözik. Itt több folyóirat, köztük a Könyvbarát szerkesztőségi tagja. 1960 óta nyugdíjas. azóta csak mint író dolgozik. Művei Győry Dezső egész hányatott élete ott található műveiben. A polgári köztáfsaság kisebbségi sorsát iróem- ber alig érezte jobban a saját bőrén, mint ő. De alig akadt a szellemnek olyan embere, aki hűségesebben állta volna a harcot, mint ő. De nem is akad költő, aki több mint két évtizeden át keményebben és töretlenebből hirdette volna az „emberi hangot". Első verskötete, a Százados adósság 1924-ben jelent meg Rimaszombatban. 1927-ben két kötetet is kiad, A láthatatlan gárdát és az Üjarcú magyarokat. Ez utóbbit Móricz Zsigmond a Nyugat 1928 márciusi számában igen melegen méltatja. Györyt Ady utódjának mondja, s többre értékeli az akkori magyarországi költőknél is. Ilyen elragadtatással ír a költőről: „Csak Ady élte ennyire magyar voltát, ilyen kínlódva, ilyen vere.jtékesen, ilyen imádsággal, ennyire minden pillanatában ennyire Sors-küldötten... Benne van a magyar bánat egész régi skálája, de valami új erővel, az új szociális és emberi célok felé irányuló arccal és szívvel. Magasabban van e tekintetben, mint az itthoni költészet." A Hol a költő? és A hegyek árnyékában c. kötetei u- tán 1937-ben megjelenik Eperjesen a Zengő Dunatáj, amelyben a kisebbségi költő küldetéstudata a tetőpontra jut: Európa szószólója lesz: A mentém egyik ujja hímes, érzelgős, forró, ez Kelet; az ész szaván agyafúrt, hűvös Nyugat varrta a más felet. S míg itt virrasztók, két kultúrát osztó Kis-Kárpát dombokon, ezüst Dunám a mentém csatja, s a kettőt összegombolom. A legteljesebb helytállás hangja 1939 karácsonyán a már említett Magyar hegyibeszédben szólalt meg (1940 elején Emberi hang címmel): Most: légy a gáton férfi s jelkép álld a sarat, a túsz te vagy. magán, de, tán magad a nemzet, ember-magyar, tanod ne hagyd! Fábry Zoltán így üdvözli a kötetet: „Ady háborús helytállása, háborúval, embertelenséggel szemben kivirult embersége nem véletlen. Nincs ennél nagyobb törvény és szebb adottság: ennél kötelezőbb és súlyosabb örökséget poétanép nem vállalhat és nem hordozhat! „Ember az embertelenségben": Ady parolájának egyik legreálisabb visszhangja, leghitelesebb változata Győry Dezső embermagyar tana! Az Ady-ma- gyar csakúgy, mint a Győry-magyar a legnehezebb em- berprőbákon magától értetődőn egyenlíthető az emberrel, az emberséggel.. Ady és Győry rokonsága kétségtelen, a vox humana magyar embervalósága, e kötet emberi hangja — cáfolhatatlan." A háború után prózával jelentkezik. Prózai müvei közül legjelentősebb a Viharvirág — Sorsvirág — Tűz virág című regénytrilógiája. Ennek első kötetéért 1956- ban József Attila-díjat kapott. Ugyancsak József At- tila-díjjal jutalmazták a Vérehulló szerelem címen 1958- ban megjelent, történelmi kisregényeket tartalmazó kötetét. Két régényéről kell még említést tennünk, mivel mindkettő szlovákiai tájakon is játszódik. Mindkettő 1960-ban jelent meg. A nagy érettségi regényes visz- szaemlékezés az 1918-19-es forradalmi harcokra, a Gömöri rengeteg pedig a második világháború magyar partizánjairól szól, akik a gömöri hegyekben a szlovák partizánokkal együtt harcoltak. Már most fel kell hívnunk a figyelmet Az „újarcú magyarok" regénye című önéletrajzára, amelynek, első részét a közelmúltban folytatásokban közölte az Irodalmi Szemle s könyvalakban előreláthatóan 1969-ben jelenik meg. Győry Dezső 1960-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától Munka Érdemrendet kapott.
