Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-19 / 12. szám

2 új ifjúság Tavaszi szántás Tisztelt Szerkesztőség! Az Új Ifjúság e heti számá­ban közzétett Cséfalvayné le­velének minden egyes betűjé­vel teljesen egyetértek férjem­mel együtt, mivel mi is előfi­zetői vagyunk a lapnak és ne­künk is vannak gyerekeink. És azokat akiket érdekel a téma koruknál fogva, — vannak er­re külön könyvek, tanácsadók, meg amint olvasom a CSISZ szervezet is tervez tanfolyamo­kat lányok, fiatal asszonyok számára. Tehát van más mód is arra, hogy a fiatalokat fel­világosítsák. És higgyék el, inkább még jobban fokozzák, felizgatják a fiatalság érzelmeit, mert ez nemcsak egyszer, de most már folyamatosan megjelenő téma lett, így pedig nem hinném, sok asszonytársammal együtt, akik­kel megvitattuk e témát, hogy jóra vezetne. Reméljük ezután érdekesebb, tanulságosabb cikkeket közöl­nek. amivel valóban intelligens, erkölcsös ifjúságot akarnak nevelni, mert valóban a jó saj­tó nevel művel, de rontani is tud. Tisztelettel: Némethné Tisztelt Cséfalvainé! Elnézését kérem, hogy vé­leményével nem értek egyet. Mint ön, én is az Új Ifjúság rendszeres olvasója vagyok és kötelességemnek tartom, hogy levelét egy-két gondolattal ki- bövitsem. Azt hiszem, hogy le­velének írásakor csupán a 10- 12 éves gyerekekre gondolt, és megfeledkezett a 16-22 éves fiatalokról, akik örömmel ol­vassák az Új Ifjúság heten­ként csupán egyszer megjele­nő számát. Az Új Ifjúság tu­lajdonképpen ezeknek a fiata­loknak a lapja és nem gyere­keké. Az ilyen korú fiataloknál megfelelő keretek között szük­séges, hogy a korukban előfor­duló szexuális problémákat megismerjék. Én azt hiszem, hogy a lap ezt a keretet nem lépte túl. Nem tudom, hogy mi van abban, ha na pi-pi-pi for­mában ítélik el a prostituált nőszemélveket. Jó. azzal egyet­értek, hogy ön megfelelő mű­veltséggel rendelkezik és a lányát megfelelő módon oktat­ja ki a szexuális élet problé­máiról. De képzelje el azt a fiatalt, akinek nincs ilyen le­hetősége, mert szüleit a sors nem fogadta kegyeibe és hiá­ba ismerik a fiatal korban e- lőforduló problémákat, művelt­ség híján nem találnak módot annak feltárására. Ezért csu­pán helyesnek minősíthető a lap ilyen irányú törődése a fiatalokkal. Levelében hiányolja, hogy kevés a tudományos és irodal­mi cikk a lapban. A lap ifjúsá­gi és elsősorban az ifjúság problémáival foglalkozik. Mel­lékeikként minden számban megjelenik valamilyen tudomá­nyos vagy szakcikk. És ha Ön csak tudományos dolgokról a- kar olvasni, akkor talán cél­szerűbb, ha megrendeli az „É- let és Tudomány“-t. Megem­lékezett a szólásszabadságról is, de alkalmazásáról megfe­ledkezett. A fiatalok miniszte­rekből, államformákból gyak­ran viccet faragnak, ami ko­moly dolog és ehhez joguk is van. Ha ezt figyelembe vesz- szük. nem is olyan szörnyű, hogy két fiatal az üzemi ét­teremben egy karikatúrából viccet csinál. Tisztelt Cséfalvayné! Ismé­telten elnézést kérek, hogy nem értek Önnel egyet és ké­rem, ne feledje, hogy egyszer ön is volt fiatal és tudatlan. Albert Árpád, Nagykapos A gömöri CSISZ a választások nak javára írható. Ebben az évben a fiatal Bodi Barnabást választották meg elnöknek, s mint kezdő funkcionáriust — máris megdicsérhetjük. Szá­mos teadélutánt, társas össze­jövetelt szervezett meg az If­júsági Klubban, s nem utolsó sorban — a HNB-vel és a he­lyi pártszervezettel karöltve, több színvonalas előadást ren­dezett a CSISZ-szervezetben. A Művelődési Otthon veze­tőjével szorosan együttműköd­ve jól sikerült táncmulatságot Is rendeztek. Rendbehozatták a zongorát, amely a jövőben e- melni fogja a CSISZ zenekar színvonalát. A napokban ..Beszélgetés az Ifjúsággal" elmen jól sikerült ülést tartottak — amelyen fő­képpen az őszinte bírálat ka­pott helyet. A HNB vezetői feltárták né­zeteiket, álláspontjukat, is­mertették terveiket az ifjúság­gal. A pártszervezet elnöke a választások jelentőségéről, e- lókészítéséről tartott előadást. A CSISZ tagok bátran nyil­vánítottak véleményt. Bírálták a HNB munkáját — főképpen a kulturális helyzet megjavítá­sát, pontosabban szólva egy új, célszerű kultúrház építését sürgették. A gyűlés végén a HNB ígé­retet tett, hogy a következő választási időszakban megkez­dik a kultúrház építését — s a több mint negyven CSISZ tag ünnepélyesen megfogadta. — hogy társadalmi munka kereté­ben mindannyian kiveszik ré­szüket a munkából. A több mint két- órás vita után a zenekar tagjai jutottak szóhoz, — s a fiatalok vidá­man szórakoztak a régi kas­tély ódon falai között. Kovács István Tanulnak a fiatalok elölt Napról napra többet hallunk a választási előkészületekről. Az agitációs központok műkö­dése egyre mozgalmasabb, szí­nesebb. A sajtógömöri CSISZ tagok tevékenysége is a választások jeovében zajlik. Már az elmúlt években is fi­gyelemre méltó szervezeti élet volt a gömöri CSISZ szervezet­ben — amely egyrészt Lukács László volt elnököt dicséri — másrészt a tagság aktivitásá­A CSISZ kassai Járási Bi­zottságának elnöksége értékel­te az ideológiai nevelőmunka eredményeit a kassai járásban. Legszebb eredményeket a szak­tanintézetekben és diákottho­nokban érnek el. Javult a helyzet a falvakon és az üze­mekben is, csak a másodfokú iskolákon maradnak el. A fia­talok oktatása és nevelése mel­lett legnagyobb segítséget a kassai JEDNOTA Népi Fogyasz­tási Szövetkezet nyújt, amely a helyi felügyelő bizottságok­kal, művelődési otthonokkal e- gyüttmúködve összesen 55 tan- folyamot rendezett. Ezenkívül több CSISZ-szer- vezetben különféle témájú e- lőadássorozatokat rendeznek. Társadalmi neveléssel a fia­talok a Kohóépítő Vállalat és a Posta szak-tanintézeteiben a Szepsi Mezőgazdasági Közép­iskolán, a kassai Városi Építő­vállalatnál és Alsómislyén is­merkednek meg. A kassai Ko- mensky utcában lévő diákott­honban a szexuális élet prob­lémáival is foglalkoznak, a Vasmű szak-tanintézetében pe­dig a serdülő ifjúság problé­májával és eszményképévéi. Az Éttermek n. v. kassai Potra- vinv és az Odevy üzemeknél pedig a fiatalok közti viszo­nyok problémáját. MPK Tiszta vizet a pohárba Az elmúlt napokban Bratislavá- ban ülést tartott az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Szlovákiai Bi­zottságának elnöksége. Az ülésen megtárgyalták a szövetség Szlo­vákiai Bizottsága februári plená­ris ülésén hozott határozatokat. A szövetség vezető funkcionáriu­sai H7 ülésen teljes bizalmukról és teljes támogatásukról biztosítot­ták a CSKP és az SZLKP Közpon­ti Bizottságát a párt és az egész társadalom demokratizálódására ki­fejtett igyekezetében. Az elnökség megtárgyalta a munkabizottságok­nak azokat a javaslatait, amelyek a szövetség jövőbeli szerepével és küldetésével foglalkoznak, külö­nös tekintettel a Szlovákiai Szö­vetség hatáskörére. Az elnökség igen sürgősnek tart­ja, hogy a lehető leggyorsabban hozzanak döntést az ellenállási mozgalom azon tagjainak teljes re­habilitációjáról, akiket az ötvenes és a későbbi évek folyamán disz­kriminálták. Rehabilitálják a kato­nai és partizánalakulatok parancs, nokait, de az egyszerű harcosokat és a többi becsületes polgárt is, akik ellen bírósági vagy adminisz­tratív eljárás folyt. Az elnökség azonkívül fontosnak tartja. hogy történjék meg az antifasiszta el­lenállás átértékelése, és az ellen­állási mozgalom foglalja el az őt megillető helyet a történelemben és társadalmunk jelenlegi életé­ben. A szövetség szervei felajánl­ják aktív közreműködésüket a re­habilitációs eljárások lefolytatásá­ban. Az elnökség megtárgyalta az el­lenállási mozgalom részvevői és a fasizmus áldozatai öregségi, beteg­ségi és szociális biztosításának módosítására kidolgozott javasla­tot. Az ellenállási mozgalom rész­vevőinek véleményét fejezi ki, a- mikor követeli, hogy a haladás, a demokrácia, és a szocializmus ér­dekében távozzanak funkciójuk­ból politikai és társadalmi életünk minden vezető funkcionáriusai, a- l ik nem értették meg a politikai életünket átható új szellemet Az ifjúság is szói kér... Az elmúlt; hetek, napok, ese­ményei, az a demokratizálődá-» si folyamat, amelynek mind­nyájan tanúi vagyunk, nagy visszhangra talált' az ifjúság, de különösen az egyetemisták és a főiskolások körében. A CSISZ felső és legfelső szervei­nek számos esetben formális, a fiatalod igényeit nem kielé­gítő tevékenysége egyre jobban az ifjúsági szervezet tagjai bí­rálatának célpontja lett. Nem véletlen tehát, hogy a prá<jai Károly Egyetem filo­zófiai fakultásának CSISZ szer­vezete úgy döntött, hogy nem képviselheti tovább az összes főiskolai hallgatót. Ezért le­mondott arról a jogáról, hogy tovább képviselje a fakultás fiataljait. Az egyetemisták döntése semmi más. mint betetőzése annak a folyamatnak, amely már régen elkezdődött és a múlt év végén és az év elején elérte csúcspontját. A diáké­letben egyformán résztvettek a CSISZ tagok és á szervezeten kívül állók. De mindannyiukat csak a CSISZ fakultási szerve­zetének vezetősége képviselte, amit a főiskolások nem helye­seltek. A vezetőségen múlott ugyan­is, megvédi-e a nem CSISZ ta­gok érdekeit. lehetőséget nyújt-e számukra, hogy kifejt­hessék nézeteiket. Sőt alig volt alkalmuk beleszólni az iskola problémáiba. Megtörtént pél­dául. hogy a fakultás vezetősé­ge megengedte, hogy a stra- hovi események megvitatásá­ra taggyűlést hívjanak össze, de csak azzal a kikötéssel, hogy a gyűlésen csak CSISZ tagok vehetnek részt. De a diákélet problémáinak megbe­széléseiből részt kértek a nem CSISZ tagok is. Többek között ezek előzték meg a diák ön- kormányzat megalakulását a prágai Károly Egyetem filo­zófiai fakultásán. A CSEMADOK KB állásfoglalása (Befejezés az 1. oldalról) megfelelően legyenek képviselve a központi, kerületi, járási és helyi választott és végrehajtó szervekben; — nagy gondot fordítani — az arányszám szem előtt tartása mel­lett — a választott szervekbe javasolt képviselők kiválasztására 1», hogy felkészülten s aktívan képviseljék minden szinten a nemzetisé­gek érdekeit. — a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán nemzetiségi osztályt ala­kítani. a többi társadalmi szervezet szlovákiai bizottságán magyar ügyek referensi funkcióját létesíteni. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása után a CSKP XIV. kong­resszusának előkészítésével és az Alkotmány megváltoztatásának ter­vezetével kapcsolatban javasoljuk; — az Alkotmányban íeszögezni azokat az alapelveket, melyek biz* tosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának ön­álló fejlesztését és öntudatának elmélyítését; — alapos politikai és szakmai körültekintéssel olyan alapvető elveit kidolgozását a nemzetiségek jogi helyzetének meghatározására és in­tézmények létesítését e jogok érvényesítésére, mely a leghatékonyabb megoldást biztosítja az önigazgatás elve alapján érvényesülő társa­dalmi és nemzeti egyenjogúsághoz; — mindazoknak a törvényeknek és rendeleteknek a felülvizsgálá­sát, melyeket 1945-töI a magyar nemzetiségű polgárokkal kapcso­latban hoztak, a diszkrimináló törvények eltörlését. 2. A nemzetek és a nemzetiségek iskolai műveltségi szintje között jelentős különbségek vannak. A tudományos műszaki forradalom dik­tálta feladatok hiánytalan teljesítése, a demokratizmus elmélyítése megköveteli a nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és kul­turális életkörülményeiben mutatkozó különbségek megközelítőleges, de határozott kiegyenlítését, ami csakis az iskolai műveltségi szintek közötti különbségek megszüntetésével valósítható meg. A jelenlegi nemzetiségi iskolahálózat zömmel csak alapiskolai szinttel biztosítja a ..minden gyermek számára egyenlő tanulási lehetőségek megterem^ rését“ anyanyelven. Az itjúságnak az anyanyelven történő II. ciklusú oktatásban való részvétele nem felel meg korunk követelményeinek, és ezáltal erősen fékezi az ökonómiai és a politikai kiegyenlítődés annyira szükséges folyamatát. A II. ciklusú iskolák hálózatának ez a hiányossága tovább növeli a közép- és főiskolai műveltségi szint kö­zött meglévő egészségtelen különbségeket. Hazánk zömmel magyarlakta területei fejlődésének egyik alapfel­tétele a nemzetiségi iskolák továbbfejlesztése. Csak az anyanyelven folytatott oktató-nevelő munkával lehet biztosítani az egyén sokol­dalú, harmonikus fejlődését a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítését. Az a nemzeti szempontokat figye­lembe nem vevő gyakorlat, mely a nemzetiségi iskolák vezetésében uralkodik a bizalmatlanság atmoszféráját szülte és elmaradottság­hoz vezet. Az iskolaügy a legsajátosabb nemzeti, a mi esetünkben nemzetiségi ügy. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a magyar iskolákat magyar iskolaügyi intézmények irányítsák és vezessék, mert csupán ez a biztosíték arra, hogy minél hamarabb felzárkózhassanak az egész hazánkban közös oktatói-nevelői célok hiánytalan teljesítésében. A magyar iskolaügv fennálló problémái megoldásának és további fej­lődésének céljából javasoljuk: — meg kell teremteni a nemzetiségi ifjúság elhelyezkedésének és továbbtanulásának a nemzetekével azonos feltételeit és egyenlő to­vábbtanulási arányát. Rendelkezéssel biztosítani kell a magyar fia­talok arányos felvételét a főiskolákra; — kellő mértékben figyelembe kell venni a nerrfzetiségi Iskolák kér­déseinek és Irányításának gyakorlatában a nemzeti szempontokat; — meg kell teremteni a nemzetiségi iskolák vezetéséhez és irá­nyításához, valamint sajátos kérdéseinek önálló megoldásához szük­séges jogi feltételeket és az ehhez szükséges tudományos és kutató intézményeket. — a magyar nemzetiségű főiskolások és egyetemisták számának emelését (főleg műszaki irányzatokon) és a Magyarországon való to­vábbtanulás kérdését is minél hamarabb rendezni kell. 3. A nemzetiségek létének legsajátosabb kifejezője: saját kultú­rájuk. Ennek fejlesztése és irányítása minden egyes nemzetiségnek legsajátosabb érdeke. A nemzetiségek kultúrája specifikus helyet fog­lal el a csehszlovák kulturális kontextusban, mivel szervesen és el­választhatatlanul kapcsolódik nemzetünk kultúrájához és hagyomá­nyaihoz, — a mi esetünkben például az egyetemes magyar nemzeti kultúrához. Nagy figyelmet kell fordítani a nemzetiségek kultúrája további fejlődésének biztosítására, mivel ezen a téren a legérzéke­nyebbek az emberek. A kultúra és a nemzetiségek társadalmi életé­nek fejlődése tudományos intézeteket és munkahelyeket igényel. Ezért javasoljuk: — a cseh és szlovák kulturális élet demokratizálódásával azonos alap­elveket kell érvényesíteni a nemzetiségek kultúrájával kapcsolatban is. A nemzetiségek kultúráját úgy kell tekinteni, mint sajátos kultú­rát, mely önálló, nem pedig a cseh vagy szlovák kultúrának magyar anyanyelven való tolmácsolása. A nemzetiségek kultúrája része a csehszlovák kultúrális kontextusnak, de a saját egyetemes nemzeti kultúrájának is, mellyel elszakíthatatlan szálak kötik össze. Fej­lődésének feltételeit anyagilag és káderszempontból intézményesen kell biztosítani; — szükséges ezért a nemzetiségi lét szükségleteinek megfelelő tu­dományos és kultúrális Intézetek, munkahelyek és intézmények léte­sítése*/ — a nemzetiségek kultúrájának gondozása és anyagi biztosítása szempontjából nagy feladat vár az ezért felelős állami intézmények­re. és nemzeti bizottságokra, akik e feladatot a nemzetiségek kultu­rális szövetségeivel közösen kell hogy biztosítsák. II. Meggyőződésünk, hogy az I. fejezetben felsorolt intézkedések nél­kül a nemzetiségek kérdésének megoldása a félmegoldások stádiumá­ban marad és helyzete továbbra is a demokráciával összeegyeztethe­tetlenül az egyéni jóakarattól és szubjektív döntésektől függ. Meggyőződésünk, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása és elveknek az érvényesítése az egység és összefogás leghatékonyabb megerősítője, a hazaszeretet legerősebb elmélyítője. Ezek az intéz­kedések közvetlenül és hatékonyan elősegítik a szocializmus építését, a CSKP iránti bizalom megszilárdítását, a nemzetek és nemzetiségek közeledését, hazánk népei egységének elmélyítését. A Csemadok Központi Bizottsága javasolja, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság politikai képviselői a CSKP és az SZLKP KB az akciós programjában teljes felelősséggel nyilatkoztassa ki a csehszlo­vákiai magyar nemzetiség államjogi helyzetét. A párt akciós programján szlovák kommunistákból álló munkacso­portok dolgoznak. Javasoljuk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, hogy a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjaiból állítson fel egy munkacsoportot, és bízza ezt meg, hogy dol­gozza ki az akciósprogramnak a nemzetiségek kérdéséről szóló részét. III. A Nemzeti Front és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szerve­zetek hazánk társadalmi életének fontos szervei. Az a demokratizá­lódás, amely a C5KP KB januári ülésével egész népünk javára meg­kezdődött, tág teret biztosit a társadalmi szervezetek aktív munká­jához, lehétőségeket biztosít ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek összhangban legyenek az élettel, kifejezzék a szervezet tagságának nézeteit és érdekeit, s ezáltal a társadalmi élet és az egész társa­dalom igényeinek, szükségleteinek és céljainak megfeleljenek, a tár­sadalmi élet szervezőivé s a legszélesebb rétegek mozgósítóivá vál­janak. A csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai és államjogi kérdései* tiek megoldása szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a CSEMADOK. mely Dél-Szlovákia minden magyarlakta községében működik, az ed­digieknél is hatásosabban segítse elő a párt politikájának megvaló­sulását a magyar nemzetiség körében. Fő feladatunknak tekintjük tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a párt és a köztár­saság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár internaciona­lizmusból fakadó szocialista hazafiság és egészséges nemzeti öntu­dat fejlesztését. Minden munkánk célja népeink egységének szilárdí­tása s a népgazdasági feladatok teljesítésének elősegítése. Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és ferdeségek eltávolí­tása kemény munkát, meggondoltságot. türelmet és egységet követel. Csehszlovákia nemzeteihez szilárdan felzárkózva, egységben, becsüle­tesen .fogunk dolgozni a szocializmus, a nép javáért. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­ségének Központi Bizottsága LEVELEK ■ ■ vélemények ■ m HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents