Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-19 / 12. szám

EHETI SZÁMUNKBAN:

• AZ IFJÚSÁG IS szőr KÉR • A KÜLFÖLD SZEMÉVEL • BESZÉLGETÉS A VÄGSELLVEI DUSLO ÜZEM KÉT VEZETŐJÉVEL • MI LESZ VELETEK, CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR FŐISKOLÁSOK? • FESZTIVÁLUNK SZEPSIBEN • A LÁTÓHATÁR ClMÜ ROVATBAN: GYŐRY DEZSŐ • JŐ VICCEK A CSÚZLIBAN • ÚJ SZELLEM — KÖTETLEN VITÁK • KIK A HIPPYK? • A TÖBBNEJÜSÉG MA. AKIN NEM SEGÍT A Jő TANÁCS SEM • MICSODA KEDDI NAP! — TALÁLKOZÁSOK ALBERTTEL ÉS EUSÉBIOVAL • TV MŰSOR, KERESZTREJTVÉNY, KÉPREGÉNY • ÖLTÖZKÖDJÖN ÍZLÉSESEN •

Március tizenötödike volt — ünnep, a szabadságharc kitörésének 120 éves évfordulója.

Ünnepeltünk.

Hosszú évek után ismét nyilvánosan helyezhettük el koszorúinkat a hősök szobrainál. Nem csak a koszorúk, de az ünneplők száma is megnövekedett. Nem a hősök, mi lettünk vele gazdagabbak.

PRANDL SÁNDOR felvétele

Fájón nélkülözni szeretünk, áldás ahhoz kép hogy együtt kell élnünk olyas valakivel, akit gyűlölünk.

LA BRUYÉRE

Megjelenik minden kedden • Kiadja a Smena a CS1SZ Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóvállalata # Szerkesztőség és adml- sztráciő: Bratislava, PraZská 9. -I.: 485-41-45. Postafiők 30. C ■szerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, fő- /erkesztőhelyettes: STRASSEH

iYÖRGY, kultúra: TŐTH ELEMÉR <ül- és belpolitika: SÁRKÁNY ÁR. PÁD, riporterek: MICHAL MÁRTA ’.ÁCSEK ERZSÉBET, keletszlovákia' szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, grafikai szer kesztő: KOPŐCS TIBOR. Nyomta ' a padoslovenské tlaőlarne 01 C lőfizetésl díj egész évre 52.— s fél évre 26.— Kős, negyedév 13.— Kős • Terjeszti a Post; írlapszolyálata, előfizetni minden »oslán lehet • Kéziratokat nem ■rzünk meg és nem adunk vissza A A lapot külföld számára a PNS Űstredná expedícia. Bratislava. Gottwaldovo námestie ő. 48 — út ián lehet megrendelni.

K—08*81102

A CSEMAD0K KB állásfoglalása

A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLASFOGLALASA CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA ÉS SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JANUÁRI HATÁROZATÁHOZ ÉS JAVASLATA A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MEGOLDÁSÁHOZ

Mi, a Csemadok tagjai, Csehszlovákia magyar nemzetiségű polgárai, munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívü- liek, kijelentjük, hogy teljes egészében egyetértünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi és januári ülésének, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésének határozataival és az ezeknek következtében azóta beállt változásokkal.

Már ez a rövid idő is, amely azóta eltelt, hogy a párton belül a tények alapos elemzésére épülő és az egész nép érdekeit szem előtt tartó progresszív erő győzött, társadalmi életünk minden területén tükrözi, hogy — a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésével — a kor követelményeinek megfelelő és a további fejlődésnek utat nyitó folyamat kezdődött el.

Megnőtt a társadalmi aktivitás, a társadalmi problémák iránti érdeklődés. A Központi Bizottság januári ülése által kitűzött célok új lendületet adtak a munkának. Á közérdek világos megfogalmazása pedig lendületet adott a társadalmi és politikai életnek. Mi, mint társadalmi szervezet tudatosítjuk, hogy ebben az időszakban döntő fontosságú az átgondolt, a szocializmus és hazánk egysége szilárdítása céljának teljes mértékben megfelelő tömegpolitikai és felvilágosító munka. Munkánk fokozásával ehhez kívánunk hozzájárulni. Arra törekszünk, hogy a CSEMADOK tagjai és a csehszlovákiai magyar dolgozók világosan lássák és megismerjék a fő feladatokat, s e- zek teljesítésébe — egész hazánk javára — minden erejükkel bekapcsolódjanak.

A párt központi bizottságának januári ülése megkezdte a nemzetiségi kérdések az új alapon valő rendezését. Társadalmi életünk e fontos problémájának a teljes egyenjogúság és a demokratizmus szellemében valő megoldása, mely most elkezdődött, a nemzetek és nemzetiségek igazi internacionalizmusának elmélyítését célozza, közeledését. testvéri egységét erősíti. Az. hogy e folyamat élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll és integrálja a közös érdekeket, biztosíték arra, hogy sem túlkapásokra, sem formális vagy félmegoldásokra nem kerül sor. Csak a tényleges és teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúság lehet köztársaságunk egységének és erejének szilárd alapja.

Hazánkban nemzetek és nemzetiségek élnek. A nemzetiségi kérdés megoldása nem jelentheti csak a nemzetek egymáshoz való viszonyának megoldását, hanem a teljes egyenjogúság szellemében kell megoldani a nemzetiségek kérdését is.

Sajnos, az e területen jelentkező fogyatékosságokat nem tudták eltávolítani azok a pozitív határozatok sem. amelyeket az SZi.KP Központi Bizottsága hozott az utóbbi években. Ezeknek a liaiaro/atoknak a teljesítése minduntalan abba a nehézségbe ütközöti. hogy végrehajtásuk nem tartozott a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe, az összállami szervek viszont a kérdéseket nem intézték. Igv olyan visz- szás helyzet állott elő. hogy az a Szlovák Nemzeti Tanács kapta feladatul a határozatok teljesítését, mely a gyakorlatban nem rendelkezett kellő hatáskörrel. Ezért a Csemadok KB-ának az a véleménye, hogy az egyetlen valóban méltó megoldás az ország föderatív alapokon történő átrendezése, s ennek megfelelően rendezni a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség államjogi helyzetét az önigazgatás elvei a'apján.

A Csemadok Központi Bizottsága azzal, hogy a kérdések megoldásának elősegítésére kezdeményező javaslatot terjeszt elő, bizonyítani kívánja, hogy a CSKP KB és az fZLKP KB januári ülésének határozatait és az azóta beállt változásokat nemcsak örömmel és teljes e- gyetértéssel figyeli, hanem munkájával most és a jövőben is a legmesszebbmenőkig segíteni akarja, i.

A nemzetiségek kérdésének megoldásában elért jelentős eredmények mellett súlyos hibák is vannak. E hibáknak fő eredője szerintünk az. hogy:

— az Alkotmányban s más alapvető dokumentumokban a két nemzet mellett nincsenek feltűntetve egyenjogú társadalmi tényezőként a nemzetiségek:

— a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatározva:

— a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan választott nemzetiségi szerveik és Sllamjogilag biztosított nemzetiségi intézményeik.

Ennek következtében a nemzetiség.'kn»k nincs meg a teljes egyenjogúságuk.

Világosan ki kell hát mondani, hogy a nemzetiségek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elválaszthatatlan, elszakíthatatlan szerves részét képezik. A nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságot nemzetek és nemzetiségek alkotják. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak.

A nemzetek és nemzetiségek teljes és tényleges egyenjogúságát az Alkotmányban kell biztosítani.

Alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét.

1. Olyan nemzetiségi szerveket és intézményeket kell létrehozni, melyek äz összallami szervek részeként az egyes nemzetiségek egész nevében aktívan részt vesznek a politikai közigazgatási, és állam- hatalmi szervek munkájában, és a nemzetiségek problémáinak megoldásában az önigazgatás elve alapján érvényesíthetik akaratukat.

Ennek biztosítása végett a legrövidebb időn belül:

a) javasoljuk a törvényhozó és végrehajtó szervek felépítésének megfelelően ezek szerves részeként a kővetkező szervek és intézmények létrehozását:

— a Szlovák Nemzeti Tanácsban az SZNT nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból megalakítani a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságát: a Megbízottak Testületének keretében pedig létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalát (Poverenictvo);

— a Nemzetgyűlésben a Nemzetgyűlés képviselőiből megalakítani a Nemzetgyűlés Bizottságát; a kormány mellett pedig nemzetiségi titkárságot létesíteni államtitkárral az élén;

— hasonlóképpen a kerületi nemzeti bizottságokban a kerületi nemzeti bizottságok nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból nemzetiségi bizottságokat alakítani; a kerületi -nemzeti bizottságok mellett pedig nemzetiségi osztályt létesíteni:

— az állam és a nemzeti-territoriális, regionális költségvetések megvitatása és jóváhagyási folyamatába a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságai joga és kötelessége érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi igényeit. Hasonló jogkörrel bír a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi titkársága és a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatala az egyes minisztériumok és megbízotti hivatalok irányában az életszínvonal egész ország területén valő kiegyenlítődése elveinek szellemében.

b) Javasoljuk a nemzetiségileg vegyes lakosságú járások ój területi átszervezését:

az 1960-ban végrehajtott területi átszervezéskor kialakított új járások akadályozzák a nemzetek és nemzetiségek közeledését és baráti együttélését. A nemzetek és nemzetiségek egységének elmélyítése helyett a nemzetiségi súrlódások alapjául szolgálnak. Fékezik a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, a párt és állami szervek határozatainak teljesítését. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azok a járások, melyek túlnyomóig egynemzetiségűek a politikai és gazdasági élet területén is jobban fejlődnek és eredményesebben működ nek.

A politikai és gazdasági élet további javítása, csakúgy, mint a nemzetiségek kérdésének megoldása, tényleges egyenjogúságuk biztosítása szükségessé teszi a nemzetiségek által lakott területeken a nemzetiségi szempontból maximálisan egységes, kompakt területi egységek létrehozását a járások új területi átszervezésével, melyre a földrajzi feltételek is kedvezőek.

Ezzel egyidőben szervezetileg biztosítani a járásokban a nemzetek és nemzetiségek kisebbségben éiö tagjainak égyenjogúsáyár.

c) Javasoljuk a nemzetiségeknek a közügyekben való akUvabb részvétele érdekében:

— hogy a Szlovák Nemzeti Tanács minden bizottságába a képviselőkön kívül a nemzetiségek tagjai (szakemberek) mint' biznttsáqi taqok' is bekerüljenek;

hogy a nemzetiségek tagjai az adott területen aránvszámuknak

(Folytatás a 2. oldalon 1