Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-03-12 / 11. szám

• BONYOLULT JELENSÉG Arra a kérdésre, hogy mi a hipnózis, nem könnyű egyér­telmű feleletet adni. A mai tu­domány a hipnózist úgy de­finiálja, mint a részleges al­vás állapotát, melyet a hipno­tizőr mesterségesen idézett e- lő és irányít azáltal, hogy a hipnotizáltnak valamilyen te­vékenység elvégzését, vagy gátlást szuggerál. Az orvos a pácienst valójában az összpon­tosításnak egy speciális álla­potába vezeti parancsaival, u- tasításaival, tekintetével, bi­zonyos fáradtság vagy gyen­geség előidézésével, ritmikus, sztereotip mozdulatokkal. A beteg tudata területének szű­külése és az orvos akarata al­kotja a hipnotikus állapot két fő összetevőjét. A tudat szű­külésének foka lehet: a leg­könnyebb állapottól, valami­lyen érzéki tevékenységtől é- gészen a teljes tompaságig, melyből már könnyű az átme­net a mély álom állapotába. A páciens akarata és képessé­gei i' néhány fázison mennek keresztül: a jelentéktelen gát­lástól az abszolút testi me­revségig és teljes motorikus idegrendszeri passzivitásig. • AZ AUTOSZUGGESZTIÓ A hipnózis tehát nagyrészt a szuggesztióra épül. A szug- gesztiős utasításokat teljesítő egyén ugyanis közben együtt dolgozik a hipnotizőrrel — közreműködik bizonyos külön­leges passzív magatartásban, engedékenységben és a maga alávetésében nyilvánul meg, s ez elengedhetetlen feltétele a hipnotikus kísérlet gyors és pozitív megvalósulásának. Sokszor azonban nem képes a páciensen kialakítani ezt a „belső visszhangot"? bizalmat­lan, ijedt’, szorongással teli, fél, hogy elveszti az eszét és az önellenőrző képességét, vagy titka és valósága hogy a hipnotizőr tehetetlen bábjává válik. Hogyan lehet ilyen esetek­ben véghezvinni a kísérletet? A tudomány az utóbbi évek­ben megállapította, hogy ezt az ellenállást is fel lehet hasz­nálni a hipnotikus összpontosí­tás alkalmával, de ennek a problémának a megoldása még kísérleti állapotban van. • AZ ALVÁSSAL NEM KELL FELCSERÉLNI Hangsúlyozni kell egy fon­tos tényt: a hipnózist semmi­képpen sem lehet egyszerűen alvásnak minősíteni. Az előb­bi definíció szerint mindösz- sze részleges alvás. Bár ez a meghatározás egészében helyes, mégis kiigazításra szorul. Ak­kor lenne „részleges alvás“, ha a páciens teljesen elszakadna a valóságtól, és agysejtjei nagy részének működése gátolva lenné. Am ezek az alvás ál­lapotáéhoz hasonló jelek a hipnotikus állapotban különle­ges éberséggel egészülnek ki, mély éberség a tudat néhány területére is hat és a külső érzéki és érzelmi benyomások­ból azokat válogatja ki, me­lyeknek a hipnotizált számára jelentősége van (a hipnotizőr hangja, szavainak pontos ér­telme stb.). Ugyanez az éber­ség képes fokozni a többi pszi­chikai funkciót is (például az összpontosítás képességét). Hogyan lehet hipnotizált ál­lapotba juttatni az embert? Különféle módszerekkel. Er­nyedtség szuggerálásával, melynek során sztereotip kéz­mozdulatokkal vagy merev te­kintettel hatunk a páciensre. A kísérlet sikere attól függ, hogy a hipnotizőr mennyire mestere a hipnotizálás techni­kájának, és hogy a páciens ter­mészetének megfelelő módszert választott-e. A módszereket’ kombinálni is lehet. Sőt nem­régen olyan elektromos opti­kai benyomásokkal hipnotikus reakciókat váltanak ki azáltal, hogy az optikai benyomások rendszeres időközökben válta­koznak a szemük előtt, illet­ve ismétlődnek. További kérdés, hogy az or­vostudományok számára mi­lyen előnyöket hozhat a hip­nózis. • HASZNA A GYÓGYKEZE­LÉSBEN Az ember lelki szempontok­ból, felépítésében, lényegében állandóan ugyanaz. Pszicholó­giai és társadalmi életünknek állandó alapköve a gondolat. A szuggesztiós gyógymódok, min­denekelőtt a hipnózis, lénye­gében megállapítják az egyé­niség határait, és bebizonyít­ják, hogy a lélektan területén mennyi még az ismeretlen, fel­térképezetlen terület. Sok e- setben a hipnoterápiás gyógy­mód előnyösebb, mint egyéb használatos pszichológiai mód­szerek. Egyiké azon kévés gyógymódoknak, melyek a fel­ébredés után a beteg számá­ra végtelen nyugalommal és kellemes fáradtsággal vegyes feszültségoldódással járnak. S hozzá ez az érzés frisseség­gel párosul, lelki energiák fe­szülésével és önbizalom érzeté­vel. Nem ritka eset, hogy a hipnotikus álomból ébredő be­teg, még ha az álom néhány percig tartott is, annyira ki- pihentnek és energiatelinek ér­zi magát, mintha hosszú órá­kig tartó természetes álomból ébredt volna. Mindez lényegében az ideg- rendszer biológiai mechaniz­musába való beavatkozást je­lenti, mely nagyon bonyolult, és mind ez ideig kevéssé is­mert. A helyesen alkalmazott hipnózis tehát felmérhetetlen hasznot jelenthet az ember­nek. A tudósok, de különösen a szakorvosok, hosszú ideig bi­zalmatlanul és gyanakodva néztek a hipnózisra. A modern tudományos analízis segítségé­vel azonban sikerült értékelni a hipnózissal összefüggő bio­lógiai és pszichológiai jelen­ségek egész komplexumát, bár még így is be kell vallani, hogy a hosszú éveken át foly­tatott tudományos vizsgálódá­sok sem vezettek ennek a rej­télyes lelki jelenségnek töké­letes magyarázatához. • A HIPNÓZIS ÁRTALMA?» LAN Az eddigi elképzelésekkel el­lentétben hangsúlyozni kélT, hogy a hipnózis teljesén ártal­matlan az emberi szervezetre nézvé. Sokan azt hiszik, hogy a hipnotikus álom különféle kellemetlen _méllékjélenségék- kél jár, s attól tartanak, hogy á hipnózis 'jelenségé a mágiá és az okkultizmus körébe tar­tozik. Hogy felbomlasztja az ember egyéniségét, és lényé­gében a vándórkomédiásök sar­latán trükkjéinék egyiké. Mindezek az aggályok azonban’ indokolatlanok. A hipnózis története vissza3 nyűlik az emberiség őstörténet fébé. Elég mégémlítenünk á jógát '(hipnózis segítségével hasonló állapotba lehét kérür- ní,_ mint a jógánál), vagy á szüfizmusl '(misztikus irányzat a mohamedán vallásban-)’. De hö! S lehetőségek fiatá­ra, hogyan Tehet hatni hipnó­zis segítségével az emberi vi­selkedésre? Ismert tény, hogy a hipnoti­zált személyeknek ún. poszt- hipnotikus (hipnózis utáni)’ pa­rancsok is adhatók. A beteg ugyanis a ébredés után auto­matikusan elvégezhet biyarf feladatokat, mélyekre még a hipnotikus álom során kapott parancsot. Hozzá kell tenni a- zonban, hogy "é térén élég pon­tos határok vannak: a hipno­tizált egyénnek nem lehet ö- iyan parancsot adni, amelynek teljesítésé ellenkezik az álta­lános erkölcs törvényéivel. I- lven parancs adása élés kon­fliktust eredményezne a hip­notizőr és a páciens között, a beteg felébredne hipnotikus álmából, s a kettejük közt megkötött hipnotikus kapcso­lat megszakadna. S ezzel a hipnózis egyik nagyon érde­kes aspektusához jutottunk, melvet a „részvétel aspektusá­nak" nevezhetnénk. A beteg és a hipnotizőr közötti speciális viszonyt jellemzi. Hallgatólagos összjáték ez, valamilyen né­ma dialógus közöttük, mély nem lépi át az adott etikai és kulturális szintet. A hipnózis ugyanis sokkal nagyobb mér­tékben függ az ember kultu­rális színvonalától, mint azt az egves, egyszerűsítő elméletek állítják. Sokka! több lélekta­ni elem mutatkozik benne, mint fiziológiai és sokkal több ébrenlét, mint öntudatlan ál­lapot. (Képes ifjúság)- új ifjúság 9 Mudr. L. ELGER: A fiatalok nemi nevelése A bontakozó új életstílus szükségszerűen a társadalom nemi erkölcsi nézeteinek válto­zásához vezet. E változás üteme sok ténye­zőtől függően más és más, természetes te­hát, hogy szemléletbeli elétérést tapasztalha­tunk a nemzedékek között. Általában a fia­talokat jellemzik olyannak, mint akik lázad­nak a korlátozások ellen, és a szexuális kap­csolatokban is több szabadságra, olykor sza­badosságra vágynak. A fiataloknak a nemi erkölccsel kapcsola­tos nézeteit vizsgálva azonban bizonyos egy­oldalúsággal emeljük ki az általuk elavult­nak ítélt formák tagadását, „új“-ra irányuló törekvésüket, és alig beszélünk a fiatalok ma­gatartásában érvényesülő utánzási hajlamról. Ez az utánzás azonban nem abban nyilvánul meg elsősorban, hogy a fiatalok igyekeznek megvalósítani a felnőttek által kialakított és fennen hangoztatott szabályokat: inkább a felnőttek világának e normákat sokszor túl­lépő valóságos életstílusát utánozzák. A fiatalok nemi erkölcsi nevelését tehát a felnőtteknél kell elkezdeni! Hiszen a szü­lőkről kialakult kép eltér attól, ahogyan a szülők gyermekeikhez fűződő kapcsolataikat önmaguknak hazudjék. A gyermeki lélek egy olyan rádió adóvevő készülékhez hasonlítha­tó, amely a szülők tudatában meghúzódó, ki nem fejezett, sőt sokszor éppen leplezni ó- hajtott érzelmeket és indulatokat is felfogja. Milyen következményekkel jár a gyermeki lélek utánzási hajlama a fiatalok szexuális é- letében? Ha a fiatal úgy látja, hogy a szerelmi kap­csolatot a hozzá legközelebb álló felnőttek számára nem színvonalas és művelt maga­tartás és nem az ember érzelmi gazdagodá­sát jelenti, hanem csupán biológiai szükség­let, könnyen előfordul, hogy majd ő is ha­sonló „szintén" kívánja élni saját szerelmi életét. Előfordulhat, hogy a magasabb szin­tű emberi és szerelmi kapcsolat megterem­tésének igénye sosem, vagy csak később — sok keserű tapasztalat után — ébred fe! ben­ne. Az ilyen kedvezőtlen környezetben nevel­kedett fiatalnak nemi életét sokkal kevésbé fogja irányítani önellenőrzés és felelősségtu­dat, mint az olyan fiatalokét, akik ennek he­lyességéről szüleik példaadása nyomán győ­ződhettek meg. A fiatalok nemi erkölcsének helyes tar­talmát elsősorban pozitív vonásokkal, nem pedig negatív tilalmakkal töltsük meg. Igen fontos kiindulópont, hogy a biológiai érett­ség állapotától kezdődően ugyanazon erkölcsi normák szerint ítéljük meg az ő magatartá­sukat is, mint a felnőttekét. Ne tévesszük szem előtt azt, hogy a fiata­lok mindaddig felmentve érzik magukat a ne­mi erkölcsnek az idősebbek által hirdetett normái alól, amíg ugyanezt a „fölmentettséget" tapasztalják a felnőttek világában is. A fel­nőttek rendszerint nagyobb körültekintéssel és kisebb feltűnéssel követik el a „kilengé­seiket", mint a fiatalok, ez az óvatosság a- zonban magatartásuk erkölcsi megítélését a fiatalok szemében nem enyhíti. Mindebből azt a paradoxonnak látszó kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy, a fiatalok ne­mi erkölcsi nevelését a felnőtteknél kell el­kezdeni! Kaland után Mi a különbség a nőorvos és a többi őr-1 vos között? Általában vévé az orvosok egy­általán, vagy csak nagyon kevéssé ismerik a páciens betegségének lelki hátterét, míg a nő­orvos sokszor mint „lelki-orvos“ szerepel be­tegei életében. Ügy, mint- ahogy belőlük hi­ányzik a megértés, úgy sokszor a férfiak is csak testi kívánságaik kielégítésére szorít­koznak a nőknél. Hol van már a férfiak elő­zékenysége, amikor a nőkben gyermekük any­ját tisztelték?! Azt is mondhatnánk, ez a nők emancipációjának következményé... Mi marad más hátra azoknak a fiatal lá- nyoknnak, akik akaratuk ellenére teherbe es­nek? Eljönnek tanácsért a rendelőbe: és leg­többször tagadóan rázzák fejüket, ha a ba­rátjuk neve után érdeklődöm. Nem szólva ar­ról, hogy egyenesen elutasítják a pénzbeli se­gítséget partnerük részéről. Nehéz, nagyon nehéz beférkőzni az ilyen lányok lelkivilágá­ba. Többségük sokgyermekes családból szár­mazik és csaknem minden esetben — mint iskoláslányok, tanoncok, munkások — távol él­nek szüleiktől. Az orvos szemszögéből nézve testileg fejletlen, még pubertásban lévő lá­nyok. csaknem gyermekek mindnyájan. A sze­relem a gondtalan fiatalság helyett egy ra­kás gondot akaszt a nyakukba. Kik állnak az ilyen „kalandok" hátterében? Ismertem egy fiatal cigánylányt. Egy nem ci­gány fiúval barátkozott, akitől teherbe esett. A fiú először csatakiáltások kíséretében öröm­mel vállalta az apaságot. Egyszer azonban it­tas állapotában jelent meg a találkán. Megú- táltatta magát a lánnyal, aki elutasította őt és nem akart a felesége lenni. „Anyám és nagyanyám 18 gyermeket nevelt fel koldulás­sal. Miért ne nevelnék fel én egyet becsüle­tes munkával?" Egy másik fiatal lány külföl­di látogatása alkalmával esett teherbe. A ka­tona, akivel odahaza volt ismeretsége, szí­vesen megbocsátotta volna ballépését és a gyermeket sajátjának tekintette volna. Eluta­sító választ kapott. A lány mint fiatal leány­anya neveli gyermekét. Sok nőnél erősen kifejlődött a fajfenntartó ösztön. Interrupcióról (a terhesség művi meg­szakításáról) hallani sem akarnak. Inkább vá­lasztják a fárasztóbb utat: az anya szerepét. Ezek igazi anya-típusok, akiknél a szerelem bármely formája és fajtája csak mint feltétel szerepel a tartós anyai érzés kialakításánál. Ezeknek az érzéseknek köszönhetjük hogy a férfiakkal ellentétben, a nők nap mint nap gondoskodással veszik körül gyermekeiket. Reggel óvoda, azután munka, délután bevásár­lás, ismét óvoda, este főzés, mosás, vasalás, stb. Pár évvel ezelőtt történt a következő eset: egy szimpatikus fiatalember egyszerre több lánynak „csapta a szelet". Egyik közülük teherbe esett. Hogy reagált erre az újkori Don Juan? Gyorsan megnősült. Egy másik nő-* ismerősét vette el feleségül. Hidegen hagyta minden esemény, ami a teherbe esett lányt érintette. Könnyen elviselte azt' is. hogy a pszichiátrián kellett őt „kigyógyítani“ beteg-* ségéből. „Várom, hogy visszatér...“ Nem le­hetett őt kiábrándítani szerelméből. Hónapo-* kig még ott üldögélt háza előtt és le nem vette tekintetét a szemközti ablakról, ahol a volt szerető lakott feleségével. Kár, hogy csak nagyon kevés férfi tud azok-* ról a testi fájdalmakról és komplikációkról, amelyeken az asszonyok szüléskor átesnek. Nem beszélvp arról, hogy sokszor inkább vál-* lalják a szülési fájdalmakat, mint az inter-* rupciőt. Egy fiatal házaspár hosszú ideig élt gyermek nélkül az asszony hibájából. Orvosi kezelés után két gyermeket hozott a világra és amikor harmadszor is teherbe esett, fér­jével ellentétben, hallani sem akart a terhes­ség megszakításáról. Otthagyta családját és szüleinél szülte meg gyermekét. Férjét meg- útálta és elutasította. Még anyagi támogatást sem fogadott ei tőle. Ezek az esetek, habár nem jellegzetesek, elgondolkoztatók. Itt látjuk a férfi és a nő szerelme közti különbséget. Egy nő jelleme teljesen megváltozhat a terhesség ideje alatt és a szülés után. Hogy jó, vagy rossz irány­ban, ez legtöbb esetben tőlünk, férjektől függ. Mert mi lehet az eredmény, ha egy fiatal lány komolyan veszi a szerelmet? Nagy csalódás és kiábrándulás, egy élet illúziók és ideálok nélkül. Vagy éppen ellenkezőleg. Miért nem bizonyíthatnánk be mi, férfiak, hogy minden­kor és minden esetben számíthatnak ránk asszonyaink? Hozzuk tudomásukra, hogy gon­dolunk rájuk és megértjük őket terhességük idején és más nehézségeikben is. («■ Ut

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents