Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-12 / 11. szám
0 ú| ifjúság De Rita reggelre se iött haza. A három édesanya megállapította, hogy a lányok ruhásszekrényéből sok minden hiányzik. Magukkal vitték az ékszerüket és valószínűleg minden pénzüket is. Délelőtt még nem akartak elmenni a szülök a rendőrségre, csak délben lőttek össze a Barth családnál. Mi történhetett a lányainkkal? ismételgették kétségbeesetten. — Hová mehettek? Rita Barth csinos, szép lányka, a milliomos papa fényűzően berendezett villájában élt, gyakran hívta meg „par- tv“-ra társaságát. Autójával veszélyeztette a város forgalmát. A legnagyobb szenvedély- lyel hódolt a vízi-sielésnek. Már a fél világot bejárta a legdrágább tengeri fürdőhelyen nyaralt, exkluzív magaslati szállodákban lakott, a papagájával vadászatokra járt, saját motorcsónakjában kirándulásokat tett, a mamával a legdrágább szalonokban varratott és a legdrágább modelleket vásárolta meg. Aznap, amikor Rita eltűnt, az apjával az Opel Admiral kocsin ment az iskolába. Rita bőrkabátban. táskával a kezében integetett az apjának, amikor kiszállt. Rita már tudta, hogy búcsúzik az apjától, az eddigi életétől a villától, a fényűzéstől. Rita egyik barátnőjének elmondta, hogy nem bírja már tovább ezt az életet, mert az „tiszta köpedelem" Rita unta magát. Onta a jólétet. Unta a gazdagságot. Az apját csak az üzlet érdekelte, a pénz, a pénzhajhászás. a mamát meg csak a ruhák, az ékszerek és a pletykák. CHEK JÚLIA A három szülő jelentést tett á rendőrségen, de a rendőrség nvomozása eredménytelen maradt. Barth papa vette kezébe »'/ ügyet és saját szakállára kezdett nyomozni. Stőrer Gabi e- gyik füzetében egy bejegyzési találtak,, amely arra utalt, hogy talán Hamburgon keresztül Svédországba mentek a lányok. Rita füzetében egy térképet találtak, amelyen vörössel volt megjelölve az út Spanyolország felé. Hilda papírkosarában találtak egy egészen pici papírfoszlányt, amely aztán helyes irányba terelte a kutatást. A papiros egy levél volt. két hírhedt huligán-vezér nevét vették ki belőle. Ezek a huligánok a lányokkal Franciaországban vagy Spanyolországban szerettek volna találkozni. A berlini huligánok levélben tanácsokkal látták el a lányokat. — Feltétlenül nadrágban gyertek, hozzatok fürdőruhát Is, a bikinit bugyinak is lehet használni. Hilda szülei a lány szobájában egy búcsúlevelet találtak: „Ne keressetek, nem akarunk visszajönni. Ha elfognának minket, akkor véget vetünk az életünknek. Mi már ezt az u- nalmas életet nem bírjuk tovább. Ez nem is élet, csak vegetálás!“ Barth papa erélyesen folytatta a nyomozást. Áruháza alkalmazottaiból kiválogatta a leg- csinosabb fiatalembereket. E- zeknek nem volt szabad borotválkozniuk, zsíros, piszkos öltönyökbe bújtatta őket és azok igyekeztek bejutni a huligánok gyülekező helyeire. Rita egyik osztálytársnőjétől tudták meg, hogy a három lány a huligánokkal Spanyolországba akar menni a huligánok találkozójára. Állítólag Avignonban kellett a berlini fiúkkal találkozniuk. Barth papa emberei Avignon, Spanyolország felé robogtak. Felkeresték a legnagyobb spa— Hát halljuk — bíztatta Péter. — Mikor én magát először felszedtem a „Részeg Pontyban" — kezdte a lány — akkor az egész halott egy humbug volt. — Szóval hazudott — szögezte le Péter. — Na mit mondtam? — diadalmaskodott Sanyi. — Te ne mondj semmit, te fogd be a szád — ajánlotta Péter — folytassa hölgyem. — Nem hazudtam, — mondta a lány — hanem kísérleteztem. Ugyanis egyik ittlakó kollégámmal riportsorozatot a- kartunk írni, melyben arról lett volna szó, hogy hogyan reagálnak különböző embertípusok, ha bűntény, esetleg halál közelébe kerülnek. — És ebből a célból ijesztgette a pasasokat, azzal a széken ülő alakkal. Ha már a kísérleti nyúl kevésbé dicsőséges szerepét töltöttem itt be, árulja el legalább, hányán ugrottak be ennek a süket dumának. — Senki, mert maga volt az egyetlen, akinél kísérleteztem. — És vajon miért? — Mert az egésztől elment a kedvem, t. i. az egész dolog hiányos volt. nem voltak megbeszélve a részletek, meg közben rájöttem, hogy nemcsak a halott humbug, hanem az én kísérletem Is. — Hogy-hogy? — Csak arra lett volna jó! hogy én az utcán lődörögjek, ne legyek itthon. — Nem látom a titokzatosságot — mondta Sanyi — ez a kísérletezés nem rendkívüli. — Fenéket rendkívüli, csak fárasztó — mondta sóhajtva Péter. — A titokzatosság ott kezdődik, hogy például Péter esetében is én itt egy lábnyomot és egy szelencét találtam. — Talán a kamerád csempészett ide ilyen bűnjeleket — mondta Péter. — És mikor feküdtem, saját kulcsával egy hindu jött be a szobámba, majd kitört a nyavalya, máig sem tudom, mit keresett itt. Meg aztán — fordult támadóan Sanyi felé — itt a maga mélyentisztelt főnöke. folyton részegnek tetteti magát, miért? És voltaképpen mit keres itt a rendőrség? — Ezt hiába kérdezi kedves hölgyem, mert én erre felelni nem tudok — mondta Péter Ez az alakoskodó hekus itt mellettem, még úgysem mondaná meg. — A legfurcsább az esetben, hogy Péter azt kérdezte, hogy néz ki a halott, aki a széken ül, én a Lackó bácsi külsejét meséltem el neki, mert hamarjában más nem jutott az eszembe, erre fel ma tényleg itt találom a széken holtan. Nem is beszélve arról, hogy mire újból visszajövök magától elsétál, ez magának nem e- lég titokzatos? Erre feleljen — fordult Lili harciasán Sanyi felé. De mire a száját kinyithatta volna, sikoltozás kerekedett a folyosón. Vége! NOBEL ALFRÉD A NOBEL-DÍJ SZÜLETÉSE Mindannyian tudjuk, hogy Stockholmban évről évre kiosztásra kerül a tudomány, irodalom és a béke eszméinek legkiválóbb képviselői között a jelentékeny összegű Nobel-díj. Azt is tudjuk, hogy Nobel zseniális feltaláló volt. találmányai a nitroglicerinnel kapcsolatosak, és ő fedezte fel a di- namitot. Ennél többet azonban kevesen tudnak Alfred Nobelról (1833-1896), a tudós kutatóról és üzletemberről, a háborút mélyen elítélő és megszüntetni akaró dúsgazdag fegyvergyáros sikeres, de különös, magányos, ellentmondásos és tragikusnak mondható életéről. Nobel a XIX. század legkiválóbb vegyészei közé tartozott, a tudomány harcosaként korának szolgálatába kívánta állítani a természet hatalmas e- rőit. Sokan azonban őt igyekeztek felelőssé tenni a találmányai gyakorlati alkalmazásából, pusztításra történő felhasználásából keletkezett károkért. A nagy feltaláló egy minden eddiginél borzalmasabb fegyver előállításával képzeli el a háború rémének megfékezését: szerinte egy ilyen fegyver megakadályozhatja, hogy bárki is háborút merjen kirobbantani. Nobel azt hitte: ő irányítja az eseményeket, pedig a- zok szabták meg találmányai sorsát. Amit lángesze az emberiség felemelkedésére szánt, azt az emberek egymás pusztítására használták fel. Mint kutató, életében a lehető legnagyobb sikereket érte el, mégis élete csalódott, tragikus volt: különös, magányos emberként élt. elvesztett illúziókkal... Alfred Nobel 1833 október 21-én született Stockholm északi külvárosában Emmanuel Nobel negyedik fiaként. Apja nagy találékonysággal, feltalálói tehetséggel rendelkezett, az orosz Petrográdban gyárat rendezett be: pontonhidakat, speciális aknákat, hajók részére gőzgépeket gyártott. Itt szerezte Alfred rendkívüli érdeklődését a technikai találmányok iránt Huszonhat éves korában visszatért Stockholmba s robbanóanyagokkal kezdet kísérletezni. Hosszú évek szakadatlan munAz utóbbi időben hazánkban is fokozódott az érdeklődés a társadalmi jelenségekkel és viszonylatokkal foglalkozó tudomány: a szociológia iránt. • AZ ELNEVEZÉS • A XIX. századi francia filozófustól, az úgynevezett pozitivizmus megalapozójától, Auguste Comte-tól ered Ö a szociológia kifejezést a biológia (élettan) mintájára társadalomtanként határozta meg. (Társadalom latinul: societas, franciául: societé.) • EREDETE • — A társadalmi jelenségek figyelésével, vizsgálatával már az antik kor gondolkodói — így Arisztotelész is — foglalkoztak. A polgári világnézet kialakulására pedig — egyebek mellett — hatottak Morus Tamás, Bacon, Spinoza, Rousseau, Voltaire és mások felismerései a társadalmi fejlődésről. A valóban tudományosan megalapozott szociológia azonban csak akkor kezdődhetett amikor Marx és EngMs a történelmi materializmussal általános elméleti és módszertani alapot adtak a társadalmi viszonyok, kapcsolatok vizsgálatának. • MARXISTA SZOCIOLÓGIA • — Alapvető tárgya: a történelmileg konkrét' társadalom szerkezetét meghatározó társadalmi viszonyok vizsgálata. Zygmunt Bauman lengyel szociológus a közelmúltban magyarul is megjelent Általános szociológia című összefoglalásában a marxista szociológia két formáját különbözteti meg. A mechanisztikus marxista szociológusok — képviselői a többiek között Kautsky, Plehanov, Buharin — elsősorban azokat az objektív törvényeket kutatták, amelyek bizonyítják: milyen irányban halad a világ az emberek részvétele nélkül is. Az aktivista marxisták — Lenin, Gramsci is — viszont az emberek akaratával, mint a történelmi szükségszerűség összetevőjével foglalkoztak és foglalkoznak. • A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN • — A szociológia nemcsak a viselkedés, az emberi magatartás elemzésének tudománya. Ezért szükségszerű olyan társadalomban is. ahol a történelmi fejlődési már az ellentétes erők harca határozza meg. Sőt: a társadalom mérnökei (a szociológusokat nevezik Így) ebben a társadalomban dolgozhatnak a legaktívabban. A Szovjetunióban, Lengyelországban és hazánkban már jelentős eredményei mutatkoznak a köliinböző szociológiai kutatásoknak. • POLGÁRI SZOCIOLÓGIA • — A polgári szemléletű szociológia központja az Egyesült Államok. Itt sokan csupán jelentéktelen részletadatokat gyűjtenek, nehogy óhatatlanul szembekerüljenek a hivatalos politikával. Ugyanakkor több jelentős és nem egy esetben osztályszemléleten is túllépő szociológus dolgozik az USA-ban. Nálunk is érdeklődéssel fogadták például C. Wright Mills Az uralkodó elit című könyvét. Vance Packard tanulmánya, The Hidden Persuaders (A rejtett üldözők) bizonyította, hogy az amerikai átlagembert napjainkban már nem reklámmal hódítják, hanem elsősorban öntudatlan vágyaira hatnak. Ugyancsak figyelmet érdemlő Packard- publikáció a The Status Seekeres: Státuszkeresök. TRAGÉDIÁJA kája, álmatlan éjszakája, sikertelen kísérletei után — mi- közben laboratóriuma felrobbant, öccse is elpusztult — állította elő az új robbanószert, melyet 1867-ben dinamit né-* ven hoztak forgalomba. A dinamit rengeteg — addig megva- lóslthatatlannak hitt — elképzelés megvalósítását tette lehetővé. Nobel üzleti hálózata rendkívüli méreteket öltött. 1869-től Párizsban, 1891-tól haláláig pedig San Remóban élt. Tovább kísérletezett: olyan robbanószert akart előállítani, mely a nit- roglicerin erejével és a dinamit tulajdonságaival rendelkezik. Mindezeknek a sikereknek ellenére. Nobel élete végéig szomorú, emberkerülő férfi maradt. Nem volt szerencséje a szerelemben, érzelmei viszonzatianul maradtak. Egészsége a sok megerőltető munkától rohamosan romlott. Élete utolsó éveit az olaszországi San Remóban töltötte, a gyönyörű „Villa Nobel“-ben, és itt halt meg 1896 december 10-én mindenkitől elhagyva. Halála előtt egy évvel Párizsban megírt végrendeletében a robbanószerek gyártásával összegyűjtött hatalmas vagyona legnagyobb részét alapítványként letétbe helyezte. Ennek é- vi kamataival azokat díjazzák, akik az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az alapítvány kamatait öt díjra kell felosztani: fizikai, kémiai, orvostudományi, irodalmi és békedíjra. A No- bel-díjjal kizárólag csak élő személyeket tüntetnek ki, a díjat 1901 óta osztják szét. A béke-díjra egy öttagú norvég bizottság, a többi négy díjra pedig a Svéd Tudományos Akadémia tesz javaslatot. A Nobel-díjat Stockholmban szigorúan előírt ünnepélyes külsőségek közt a svéd király adja át a iutalmazottaknak a hangversenypalotában. A díj a pénzösz- szegre szóló utalványból, diplomából és egy díszes aranyéremből áll. Alfred Nobel tehát még végrendeletével is a béke ügyét szolgálta, a tudomány békés fejlődését segítette elő. így vált a dinamit zseniális feltalálója a tudományos előrehaladás, a fáradhatatlan kutatás és a béke igazi harcosávA. Schmidt mama Braunsch- weigban (Nyugat-Németor- szág) hiába várta vacsorára 17 éves lányát. Hildát. Már elmúlt éjfél, 1 óra, 2 óra, de a lány nem jelentkezett. A szigorú Stőrer papa, aki városi főellenőr volt ugyancsak Braunschweigban, hiába várta feleségével együtt vacsorára Gabi lányát, aki 15 éves volt és középiskolába járt. Schmidt papa éjfélkor felltívta a Stőrer lakást és azután félóránként telefonáltak egymásnak. Megállapodtak abban, hogy e- gyütt mennek el Barthékhoz. Ugyanis Barth Rita kebelbarátnője volt a másik két lánynak, és ugyancsak nyoma veszett. Adalbert Barth papa, akinek hatalmas áruháza van 37 fióküzlettel, késő este jött csak haza és meg se kérdezte a feleségétől, hol van Rita. Amikor a két apa izgatottan felkereste Barth papát, az megnyugtatta őket: biztosan táncolni mentek a lányok. — E- gész biztosan — mondta nyomatékosan — az én lányomban meg lehet bízni. RITA NEM JÖTT HAZA nyol huligán fészket, Ibiza és Formentera szigetét is eredménytelenül. Végre életjel érkezett a lányoktól. Egy Miki nevű közép- iskolás fiú levelet kapott Hildától, amelyben ezt irta: „Új- hól autóban aludtunk és majd megfagytunk. De nem mennék vissza haza.“ Rita ezt írta a levélhez: „Nem akarunk olyan hülye, unalmas életet élni, és semmit se csinálni.“ (A semmi szót vörös ceruzával húzta a- lá). A harmadik lány hozzáfűzte: „A karácsonyt Párizsban a- karjuk tölteni egy Jacki nevű fiúnál.“ Miki átadta a levelet a rendőrségnek. Rossz volt a lelkiismerete, ugyanis jelen volt a braunschweigi huligánok klub- helyiségében. amikor a három lány a szökési tervet összeállította. Miki volt az, aki integetett utánuk, amikor a három lánv gyorsvonaton elutazott. Miki a rendőrségen ezt mondta: „Bíztak bennem, nem á- rulhattam el őket.“ A lányokat Párizsban sem találták meg. A szülök állandóan csak azt kérdik: Miért mentek el a lányok, hiszen mindenük megvolt? Szép. elegáns ruhájuk, ékszerük, autójuk, amit a szemük-szájuk megkívánt! Nem tudták felfogni, hogy mit jelentenek azok a sorok, melyek Rita naplótöredékéből megmaradtak: „Megértjük: realizmussal az emberek előbbre jutnak, sok pénzt szereznek, mindent megvesznek, amit akarnak, de romantika nélkül biztosan nem élvezik az életet. Utálom azt az é- letet, amelyben csak a gazdagságért és a tekintélyért harcolnak." A szülők visszavárják gyermekeiket. S hogyha egyszer megjönnek, mit kezdenek majd velük? Dugják őket valamilyen előkelő nevelő- vagy javítóintézetbe? A „Stern“ nyomán Szociológia
