Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-05 / 10. szám
6 új ifjúság HAZATÉRÉS — Ha haza megyek, egy szét se szól a feleségem, csak megnézi az órát. — Jó neked! Az enyém a kalendáriumot nézi meg.-OBÖLCS — Minél többet olvasok, annál kevesebbet tudok. — Szegénykém, akkor már rengeteget olvastál.-OBARÄTNÖK beszélgetnek egymás közt: — Képzeld, tizenkét éve házasodtak össze, és a férje ma is olyan hozzá, mint a mézeshetek idején... — Tényleg? — Igen. Ma is mással jár, iszik és részegen megveri. Hiszek — mindig is hittem. Ezért van az, hogy nem sokra vittem. FIGYELMEZTETÉS Amikor a zsebmetsző elmegy otthonról, rászól a felesége: — Ne hogy aztán négy év múlva gyere haza!-0IRÖ !ró az ideggyógyásznál: — Mostanában mit ír? — Éppen befejeztem a Háború és béke c. regényemet. — Hiszen azt Tolsztoj Irta. — Érdekes. Ugyanezt mondták, amikor Anna Karenyinát fejeztem be.-OFŐNÖK Így szól a főnök a munkái keresőhöz: — Attól tartok, hogy nem vesz- szük fel, mert gyakran váltogatja a munkahelyét: — Ez igaz. De nem én akarom ígyPECHES — Férj a feleségét vigasztalja: — Életbiztosítást kötöttem. Ha meghalok, százezer koronát kapsz. — Igen, de amilyen peches vagyok, biztos hogy túlélsz.-OAllatkert Vezető az állatkert oroszlánbarlangjánál: — Ez a mi legvérengzőbb vadállatunk. A gondozóját Rettenthetetlennek hívták. — Miért mondja műltidőben? — Mert már megette az oroszlán. TEXAS Bemegy a férfi az üzletbe és Coltot akar venni: — Minek az magának? — Agyon akarom lőni a szomszédomat. — Ha nem haragszik, azt tanácsolnám, hogy várjon* vele holnapig. — Miért? — Mert ma olyan dühös, hogy nem találná el.-OElfogulatlan még. Romlatlan. Tiszta. Ha kérded, hogy hívják, azt mondja — Plszta ITAL a piacon _ Ha szomjas vagyok, sört “ mlért «'V™ drá9a iszom. Ha jó hangulatra akarom gesztenye, magam deríteni, bort iszom. Ha ~ ^ert kevés van belőle, rossz a gyomrom, rumot iszom... “ "«W-MarT Hiszen az ujsé- . ; gok is írták, hogy sok termett. — És mikor iszik vizet. __ igen> Éppen ezért nem volt — Ha üres a pénztárcám. kifizetődő leszedni. U m Kedvenc vicceim A KÖZÖS NEVEZŐ — Valami bajod van? — kérdi az apa a fiacskáját, aki a szám- tanfüzete előtt ül, és rágja a ceruzáját. — Nem, nem izé... csak keresem a közös nevezőt... — Hogy-hogy? Már mi is azt kerestük huszonöt évvel ezelőtt, — és még mindig nem találták meg?-0EJNYE... Éva: Most, hogy itt kettesben vagyunk, nem jut valami jobb dolog az eszedbe? Pista: Dehogynem! A szívbe még egy nyilat is bele akarok vésni...-0ÖVATOSSÄG Miért köszöntőd ilyen alázattal azt a szamarat? — Óvatosnak kell lenni. Manapság mindenki viheti valamire.-0VALÓOK — Mit csináltál a lányommal, hogy máris el akar válni tőled? — Esküszöm, hozzá se nyúltam!!! Beküldte: Csulák Marianne, Bratislava, Rovníková 7., Ostredky. * — Jean, hány éves vagy? — Negyvennyolc, uram. — És miért nem nősülsz? — Mert a lány még csak tizenhat íves.-0— Jeari, szereted a szilvát? — A szilvát nem, uram, csak a levét. — És miért csak a levét? — Mert abból nem kell köpködni a magot.-0— Kaphatnék egy doboz szardíniát? — Természetesen. Milyet parancsol, spanyolt, portugált vagy franciát? — Mindegy. Nem beszélgetni a- karok velük.-0Kémia órán felemel a tanító egy ásványt és megkérdezi Pistit: — Ismered ezt az ásványt? — Igen. — Akkor mondd meg a nevét! — Azt nem tudom, mert csak látásból Ismerem. Beküldte: Priám János, Ll- povnlk é. d. 119, p. p, Drna- va, okr. Roznava, * Múlt heti számunkból sajnálatos módon kimaradt a viccek beküldőjének neve, címe. Olvasóink elnézését kérjük. Múlt heti vicceinket beküldte: MÉSZÁROS KATALIN, Érsekújvár, Egészségügyi középiskola II. A. o. Karikatúrák: M. Stano. Belányl Gyula, Puszta. L-t. ^02X>0» JÓN ES A KELET FE0.OEBB« LiSPENÓT Anyukája így beszéli rá kisfiát a spenótevésre: — Képzeld azt. Misikém, hogy a homokban ülsz és a homokot eszed.-OALBÉRLÖ Főbérlö szidja az albérlőjét: — Ügy láttam, hogy éjjel férfit hozott a szobájába. — Igen, kezdetben nekem is úgy tűnt, hogy férfi.-OPARDON — mondta az egér az elefántnak, amikor a lábára lépett. — Semmiség! — felelte az elefánt. — Szerencse, hogy nem fordítva történt. ÜZLETBEN: — Vörös vagy fehér bort kíván? — Mindegy. Szinvak vagyok.-OMEGJAVULT — Valóban annyira szeretted Mancikát, hogy miatta leszoktál az ivásrói? — igen. — A kártyáról 1»? — Igen — A cigarettáról is? — Igen. — Akkor miért nem veszed el? — Mert ennyi jótulajdonsággal jobb nőt is kaphatok.-OFÄK — Miért vágják ki ezeket a szép öreg fákat? — Üj parkot akarnak létesíteni! CSERE — Antal, nem látod, hogy ez nem a mi gyerekünk? — Hallgass! Látod, hogy ez sokka! szebb, mint a miénk.-OTéien meleg van, Mert a kisüsti veled van.-0Szeplőtlen szirmú fehér liliombui? — Egy a miiiiombui!-0Hogy javítja a Sors. amit elrontott? A hosszú ire tesz egy pontot.-OSzeretni foglak, amíg élek, S aztán is. Mert jobban ráérek. BANK Hí! 11! X úr panaszkodik Y úrnak: — Alapos a gyanúm, hogy a feleségem megcsal, méghozzá az egyik ismert bokszolóval. Szeretnék annak a senkiházinak jói odamondogatni. de nem lehet. — És miért nem? — Mert nincs telefonja. PLETYKA Nem érez mást más iránt, esak iszonyt, Viszont, csodálkozik, hogy nem szeretik viszont.-0SZÜLETÉSNAP Főnök: Rendkívüli módon szeretném megünnepelni a születésnapomat. Azt szeretném, ha semmibe se kerülne, de a munkatársaim mégis örülnének. Titkárnő: Kösse fel magát. Az rendkívüli is lesz, pénzbe se fog kerülni, és a munkatársait is megörvendezteti.-OGYASZ Mit tegyek? Olyan hangosan horkolok. ohgy saját magamat is felébresztem. — Feküdj a szomszéd szobába.-OMIÉRT? .— Miért csuktak be? — Mert nagyon szabad voltam.-0Megkérdik a kocsist: — Mit visz a szekerén? — Szénát — súgja a kocsis — És miéri kell ezt suttogva mondani? — Hogy meg ne hallja a lovam...-OREND: Főnök úr, mit csináljak ezekkel az öreg iratokkal? — Rakja le dátum és ábécé szerint, aztán gyújtsa meg.-OGYEREK — Anyuka, a folyónál teljesen mezítelen emberek fürödnek. — Kik. férfiak, vagy nők? — Azt nem tudom, anyukám. Teljesen mezítelenek.-OPolltika) gyűlésen 50 évvel ezelőtt: Elnöknő: KI az a férfi, akiről azt állíthatnánk, hogy a nőket egy kicsit „feljehbvltte“? Hang a teremből: A tüsarok feltalálója. ATT ALNO OTAM, HOGY EKKPfcA HALAT fogtam... AZ MÉG AZELŐTT VOLT ... Vadnyugat egyik elmaradott rendelőjébe belép egy farmer, se- sebiilt fiatalemberrel a karján. — Csináljon már valamit a vömmel — nógatja a farmer az orvost. — Tegnap meglőttem. Az orvos csodálkozik a farmer hidegvérűségén s megjegyzi: — Szép, hogy a saját vejébe lövöldözik. — Akkor még nem volt a vöm, csak egy golyóval tudtam rákényszeríteni a kitűnő „partira".
