Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-02-21 / 8. szám

Képünkön Koszi­gin szovjet mi­niszterelnököt és lányát, valamit IL Erzsébet angol királynőt és Fü- löp herceget — a királynő férjét látjuk ★ A szovjet külügymi­niszter londoni látogatása után felmerült a kérdés, vajon az angol királynő vi­szonozza-e majd a látoga­tást és elmegy-e Moszkvá­ba. II. Erzsébet lenne az első uralkodó királynő, aki a Szovjetuniót meglátogatná. A belga anyakirálynő is járt Moszkvában, de akkoriban — már visszavonult. ★ Tunéziában a női egyen­jogúságért folyik a harc. A tunéziaiak társadalmi rend­szerüket „irányított fejlő­désnek“ nevezik. Egyesek szerint ez a rendszer rokon az Egyesült Arab Köztársa­ságbelivel. Most szigorúan betiltották a miniszoknya viseletét és a beatles frizu­rát. ★ A Hold-utazás jóval költségesebbnek ígérkezik, mint várták. Az amerikaiak már eddig nyolcmilliárd dollárt költöttek az „Apol­ló“ tervre, s a jelenlegi számítások szerint a költsé­gek 1970-lg 18 milliárd dol­lárt tesznek ki. ★ Koszigin legszenzáció­sabb ajándéka, melyet Lon­donban kapott — az a hor­dozható telefonkészülék, — amelyet közvetlenül Moszk­vával lehet kapcsolni. A ké­szülék valóságos elektroni­kus csoda. A készülék zseb­ben hordozható — ára: 50 000 font. ★ E napokban tartották meg Bécsben a postagalam­bok „olimpiászát“. A mai innen onnan korszerű híradástechnika korszakában a galambok még mindig igen fontos szerepet töltenek be. 60 km óra sebességgel továbbítják a híreket — pontosan és teljesen megbízhatóan. ★ A japán lányok 1965- ben átlag 13,3 centiméterrel magasabbak mint 1900-ban az ugyanolyan korú lányok voltak. A japán férfiak vi­szont csak 11,3 cm-rel let­tek magasabbak. ★ A Szovjetunióban az észtek, olvasnak legtöbbét. Az Észt köztársaságnak 1, 260 000 lakosa van és a háború után 165 000 köny­vet nyomtatott. ★ Egy török polgár öt millió kártérítést kapott az államtól. Miért? Az egyik új bankjegyen felfedezte a felesége képét. Pert indított a pénzügymi­niszter ellen és a pert meg is nyerte.-O­Georges Schultz detroiti vendéglős párjába — miköz­ben a tulaj éppen házon kívül volt — két állig fel­fegyverzett bandita lépett bé, és Schultzra várva feje­delmien jóltartotta a ven­dégsereget. Mire a tulaj végre megér­kezett, a banditák már any- nyira berúgtak, hogy nem ismerték fel, és vele is meg­ittak néhány pohár whiskyt, azután szépen összeszedték a vendégek pénzét és béké­sen továbbálltak. Schultzot most a rendőr­ség feljelentette, mert meg­szegte azt a rendelkezést, hogy „senki nem fogyaszt­hat alkoholt a saját vendég­lőjében". kisvárosban a te­lefonközpont egyik kis csavar­ja mozgásba hoz­ta az egész vá­rost. A csavar tudniillik a föld­re esett és egy szekrény alá gu­rult. Amikor el akarták tolni a sf'krényt, a linó­leumot felszakí­tották. A linoleu- _ mot csak akkor f tudták rendbehoz­ni, hogyha a köz­ponti fűtést le­szerelték. A sze­relők rájöttek, hogy a padlót W teljesen ét kell = fúrni. Kőműve­seket kellett hív­ni, azok rendbe­hozták az átfúrt lyukat, majd asz­talosokat, ezek a parkettet javítot­ták ki — majd a izerelőkpt — hogy a központi fű­tést megindítsák, amikor az eltolt szekrényt végre eredeti helyére tették, akkor a telefonközpont dlszpecsére jelen­tette, hogy a csa­varra már nincs izükség, mert — nár találtak má­sikat. A telifon- <özpont egyik dolgozója megje­gyezte: Ha az egész telefonköz­pontot áthelyez­ték volna, az nem került volna any- nyiba, mint az a kis csavar — amelyik véletle­nül elgurult. SZOMBAT, FEBRUAR 11 Koszigin szovjet miniszterelnök angliai látogatása so­rán nyilatkozott a londoni rádió és televízió számára. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne a Szovjetunió és Nagybritannia a vietnami háború mielőbbi befejezése érdekében, Koszigin kijelentette, hogy az amerikaiak­nak feltétel nélkül meg kellene szüntetni a VDK bom­bázását, mert anélkül elképzelhetetlen, hogy megkez­dődjenek a tárgyalások. VASÁRNAP, FEBRUAR 12. Befejeződött Vietnamban a lunáris újév alkalmá­ból meghirdetet négy napos fegyverszünet. Ezen a na­pon a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bomba­támadásokat az amerikaiak még nem újították fel, azon­ban a megfigyelők helyesen mutattak rá arra, hogy ez a szünet nem lesz tartós és hogy az elnök néhány na­pon belül utasítást ad a bombatámadások folytatására. Sajnos így is történt. HÉTFŐ, FEBRUÁR 13 Josip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök hivata­los látogatásra Bécsbe érkezett. A látogatásnak a két szomszéd ország kapcsolatai szempontjából és általában az európai légkör megjavítása szempontjából is nagy jelentőséget tulajdonítanak. KEDD, FEBRUÁR 14 Az amerikai kalózbombázások felújítása csalódást és haragot váltott ki az egész világon. A bombázások fel­újítása annak ellenére történt, hogy a VDK külügy­minisztere kormánya nevében kijelentete, lehetségesek a tárgyalások, ha az Egyesült Államok feltétel nélkül beszünteti a bombázást és egyéb hadműveleteket a VDK ellen. SZERDA, FEBRUÁR 15 Indonéziából olyan hírek érkeznek, hogy Sukarno el­nök órái meg vannak számlálva. Naszucion tábornok az indonéz ideiglenes népi tanácskozó kongresszus el­nöke három órás rádióbeszédben élesen támadta Szu- karnoť. Bejenetette, hogy az említett legfelsőbb tör­vényhozó szerv márciusban plenáris ülést tart, amely­nek központi témája Szukarno jelene és jövője. A meg­figyelők valószínűnek tartják, hogy a kongresszus ki-* mondja Szukarno hatalomfosztását. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 16. Mexiko fővárosában 14 latin-amerikai ország aláír­ta azt az egyezményt, amely Latin-Amerikát atom­mentes övezetté nyilvánítja. Ez lenne tehát az első földrész, ahol sikerült az atommentes övezet kérdésé­ben döntő eredményt elérni. Vajon a latin-amerikai pél­da mennyire befolyásolja majd a többi földrészt?/ PÉNTEK, FEBRUÁR 17 A szovjet kormány meghívására Moszkvába érke­zett Vácíav David hazánk külügyminisztere. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt az orszá­gainkat érintő kölcsönös problémákról, valamint a nem­zetközi helyzet szélesebbkörü problémákról. BUNNYBAN Ez az év Is rendkívüli politikai ak­tivitás jegyében kezdődött. A magas szintű diplomáciai tevékenység a nemzetközi kapcsolatok tágabb terü­letén bontakozik ki, több a szűkeb-' ben értelmezett diplomáciánál. Úgy is mondhatnánk, hogy a szocialista országok olyan hatásos diplomáciai offenzívába lendültek, amely az e- gész világ színe előtt bizonyítja a szocializmus magasztos eszméinek kihatását a mindennapi élet konkrét jelenségeire, kézzelfoghatóan bizo­nyítja, hogy a szocializmus érdekei azonosak az emberiség nagy többsé­gének érdekeivel. Ez az aktív külpolitikai irányzat a nemzetközi kapcsolatok rendezésére irányuló szovjet erőfeszítésben nyil­vánul meg, amit az egész szocialista közösség fenntartás nélkül támogat és gyakorlatilag követ. Mivel korunk legégetőbb nemzetközi problémái rendkívül bonyolultak, a legnagyobb fokú megértéssel sem oldhatók meg egyszerre, s a kelet-nyugati kap­csolatok rendezésére irányuló törek­vésükben a szocialista országok az állam- és kormányfők, valamint a külügyminiszterek magas szintű, két­oldali kapcsolatainak, illetve látoga­tásainak formáját alkalmazzák a vi­tás kérdések megvitatása és a köl­csönös kapcsolatok rendezése érde­kében. A legutóbbi évtizedben éppen ez a módszer vált be legjobban, s helyességét a Szovjetunió külpoliti­kájának gyakorlati eredményei iga­zolják. A szovjet külpolitika tavaly például a Szovjetunió és néhány tő­kés rendszerű állam kapcsolatainak szemmellátható javulását érte el ál­lamférfiak kölcsönös látogatása, két­oldalú tárgyalásai révén, mint ezt Japán, India, Irán, Pakisztán, majd az év vége felé Törökország, Finn­ország, Ausztria és az év végén Fran­ciaország esetében tapasztalhattuk. Az új esztendő diplomáciai életé­ben vitathatatlanul pozitív esemény Podgorníjnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének olaszországi és Koszigin miniszterelnöknek angliai Izgatása. Reális, élettől sugalmazott politika Miről is van szó? Arról, hogy ko­runkban veszélyes konfliktusok ár­nyékolják be az emberiség jövőjét. Az amerikai imperializmus vietnami agressziója világkonfliktussá íajulás- sal fenyeget. A világimperializmus, elsősorban derékhada, az amerikai imperializmus veszélyesen beavatko­zik Afrikában és Latin-Amerikában, ott, ahol a fejlődő országok népei új, kapitalisták nélküli életet szeretné­nek kialakítani. Az európai népeket Is aggasztja bizonyos problémák, el­sősorban a német kérdés rendezet­lensége, mert amíg ezek nem oldód- nem, meg, nem jöhet létre az euró­pai biztonság garanciája. Mindezek­kel a kérdésekkel szervesen össze­függ egy átfogó, az egész világra kiterjedő, létérdekű probléma: az ál­talános és teljes leszerelés megvaló­sítása. az atomfegyver terjedésének megakadályozása. A sok kérdéskomp­lexum egymásba kúszálódik, egy­mást követik a gordiusi csomók, s a szocialista államok külpolitikája ezt próbálja kibogozni. Békés együttműködés Mint előre bocsátottuk, szovjet és más szocialista vezetők hivatalos lá­togatásaikkal, a kétoldalú kapcsola­tok felvételével nem szűkítik tevé­kenységüket csupán diplomáciai te­rületre, hanem tárgyalásaik során o- lyan párbeszéd alakul ki köztük, a- mely kiterjed a kapcsolatok javítá­sára, a gazdasági és kulturális e- gyüttmúködés ápolására, s ez — mint a hivatalos közlemények is rögzítik — legtöbbször konkrét megállapodá­sokban jut kifejezésre. Ennek eleven példája az olasz FIAT-gyárral kötött megállapodás, amelynek értelmében a Volga mentén egy közös autógyár épül, vagy a francia Renault-gyárral kötött megállapodás, továbbá a szí­nes tv, a híradástechnika területén folytatandó szovjet-francia együtt­működés. Koszigin szovjet miniszter- elnök jelenlegi angliai látogatása so­rén nem véletlenül érdeklődött e- lektronikus automata műszergyártó berendezések iránt. Nem kétséges, hogy az ilyen kétol­dalú kereskedelmi kapcsolatok felvé­tele, gazdasági együttműködés, mind­két félnek szükséges és kedvező, mindkét országban meggyorsítja és olcsóbbá teszi (!) a műszaki fejlesz­tést. A nyugati partnerek szempont­jából pedig még olyan jelentősége is van, hogy jobban kivonhatják magu­kat az amerikai nagymonopóliumok diktátumának hatása alól, mert bát­ran állíthatjuk — s ezt a Nyugaton éppen olyan jól tudják, — hogy a Szovjetunió ideális kereskedelmi partner. Közös érdekek Szovjet és más szocialista, valamint a nyugati államférfiak tárgyalásain, s a róluk kiadott közleményekben egyre gyakrabban kidomborodik a „közös érdekek“ kifejezés. Külpoli­tikai kérdésekben tájékozatlanabb emberek talán csodálkozva felvetik a kérdést, lehetnek-e közös érdekeik a szocialista és a kapitalista országok­nak? Nem cáfolja ez a megállapítás a két rendszer ellentétességét? Nem. A kétoldalú kapcsolatok ápolása, az együttműködés fejlesztése ugyanis nem azt jelenti, hogy a szocialista fél kompromisszumokat tett a ka­pitalistának, bizonyos elvek feladása -árán megalkudott vele. Ez téves né­zet volna, mint ahogy a kapitalista fél sem békült meg a szocialista rendszerrel. Ám századunk keserű ta­pasztalatai, két véres háború követ­kezményei arra a felismerésre kész­tetik a nagytömegeket és a legtöbb állam vezetőit, hogy mind a két rendszernek békében kell élnie egy­mással, ideológiai és gazdasági kü­lönbségeikből nem következhet há­borút szülő erőszakpolitika. Ezt a politikát következetesen hirdeti és követi a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, s ezzel kivívták szá­mos nem-szocialista ország rokon- szenvét. Ezért legutóbb Koszigin ang­liai látogatásakor is előtérben állott az egyetemes leszerelésnek, az a- tomkiub bővülése megakadályozásá­nak és az Egyesült Államok vietna­mi agressziója megfékezésének kér­dése A szovjet fél nagyon határo­zottan kifejtette álláspontját, hang­súlyozván azt is, hogy a szovjet és az angol nép nagyon is jól tudja, mi a háború, sokat szenvedett tőle a múltban, s ezért közös lépéseket kell tenniük egy harmadik világháború megakadályozására, mert ennek az atomkorban nem kilenc és fél mil­lió áldozata lenne, mint az elsőnek, és nem is ötvenmillió, mint a máso­diknak. A szovjet külpolitika gyakorlati lé­pései igazolják azt, amit Brezsnyev elvtárs a szovjet külpolitika kérdé­seivel foglalkozó decemberi közpon­ti bizottsági ülés után mondott: „A mi politikánk a szocialista világrend- szer ereje és egysége szilárdításának, a népek felszabadító mozgalma ak­tív támogatásának, az imperializmus és a reakció ellen, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott küz­delemben az összes forradalmi és ha­ladó erők összefogásának politikája volt és ma is az.“ A Szovjetunió tehát elvszerű politi­kai állásfoglalásból indul ki, amikor a Nyugattal keresi a békés együtt­működés lehetőségeit. Jól megfon­tolt, mérlegelt, lenini perspektívá­id politika ez, s gyakorlati eredmé­nyeivel is bizonyítja a kínai vezetők szovjetellenes rágalmainak alaptalan­ságát és nevetségességét. A népek, a dolgozók érdekeinek ez a politi­ka felel meg, nem pedig a kínai fal, az elszigeteltség poltikája, amely ki­vezető út nélküli labirintusba hajt­ja a kínai népet. A CSISZ utazási irodájának hírei Az utazási iroda az idén 130 ezer fiatal számára teszi lehe­tővé, hogy külföldre utazzanak. Az utazások iránt igen nagy az érdeklődés, de még mindig elfogadják az előjegyzéseket. Olvasóinknak azt ajánljuk, hogy személyesen vagy levélben az utazási iroda következő fiók­jaihoz forduljanak: • Pobočka CKM, Bratislava, Mostová ul. 8. Post. prieči­nok 1199 • Pobočka CKM, Banská By­strica, ul. Februárového ví­ťazstva 12. Post. priečinok 62 • Pobočka CKM, Košice, Leni­nova ul. 88. A Szovjetunióból @ Az új moszkvai adó ősszel 4 programot kezd sugározni. A Szovjetunióban összesen 210 televízió adóállomás mű­ködik. ® A charkovi mezőgazdasági üzemben, amely 1931-ben épült fel, most készült el a milliomodik traktor. A há­ború után az üzem romhal­maz volt csupán. • 8000 komszomol tag jelent­kezett a legnagyobb szovjet autógyárépítéseken, amely majd az olasz Fiat gyárral együtt működik. Az üzem mellett 1969-ig település épül, melynek 500.000 lako­sa lesz. ® A Frunze-Os hegyi ország­utat, vagy ahogy ma neve­zik, a Nagy Kirgiz utat ta­valy adták át a forgalom­nak. Hatszáz kilométert 3200 méter magasságban építet­tek meg a tenger szintje felett.

Next

/
Thumbnails
Contents