Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-12-12 / 50. szám
f új ifjúság MUD,r. Roman Útrata: Alkohol szerelem AZ ALKOHOL 'MINDIG élZONYOS SZEREPÉT JÁTSZOTT A SZERELEMBEN. KÜLÖNBÖZŐ ITALOK ALAKJÁBAN AZ ÓKORBAN ÉPPÚGY. MINT A KÖZÉPKORBAN A SZERELEM JELENTŐS ALKATRÉSZÉT, KÉPEZTE. SZERELMI SIKEREKRE ALKOHOLLAL KOCCINTOTTAK. A BACCHUS ISTEN TISZTELETÉRE RENDEZETT TIVORNYÁKON AZ AI,KOHOL MÁMOR SZEXUÁLIS ORGIÁKKÁ FAJULT. NE CSODÁLKOZZUNK TEHÁT. HOGY AZ EMBEREK HATALMAS SZÖVETSÉGEST LÁTTAK AZ ALKOHOLBAN. AMELY HATÉKONY SEGÍTSÉGET NYÚJT A SZERELEM BEN. ÉS EZ A NÉZET MÉG MA IS. FENNÁLL.. MÉGIS ARÁDNAK EMBEREK - ÉS SZÁMUK NEM JELENTÉKTELEN — AKIK A FENTI NÉZET ELLENKEZŐJÉT VALLJÁK. SŐT BIZONYÍTANI TUD^ ■IÁK. HOGY AZ ALKOHOL A SZERELEM MEGRONTŐJA. NEMCSAK A GYENGÉD SZER EL MI' KÖTELÉKEK.' HANEM A SZEXUÁLIS KÉPESSÉG SÍRÁSÓJÁNAK TEKINTIK A SZESZES ITALOKAT DE FUSSUNK CSAK ÁT'NÉHÁNY BEÉRKEZETT LEVELET: Cs. Aranka például ezt írja: teremtése, de mégis tovább Olyan fiúval járok, akit szere• isznak, meri az ivásröl nem tek ugyan, de sajnos — iszik, akarnak, vagy nem tudnak mar Ivócimboráit sokszor velem lemondani. A válóperek 12 szá- szemben is előnyben részesíti, zaiéka alkoholizmusra vezethetem törődik velem. Máskor vi- tő vissza, valamelyik szülő, szont engem halmoz el szere- rendszerint az apa részéről. A tétével, figyelmességével. Nem hivatalosan nyilvántartott al- tudom, mitévő legyek. Tartsam koholisták 95 százaléka férfi fenn az ismeretséget, vagy sza- s csak 5 százaléka nő. kítsak vele? Felmerül a kérdés; mit ér3. Valéria leveléből: Olyan tünk az alkoholista fogalma fiú érdeklődik irántam, aki ré- alatt? Mindenekelőtt azt az gebben rendszeresen ivott. Je- embert, akinek bárkinél, es lenleg felhagyott az alkohollal bárminél többet jelent az ital. és azt állítja, hogy ismeretsé- Alkoholistának tekintjük azt günknek köszönheti erős elha- az egyént, aki annak ellenére tarozását. A fiú ugyan nekem sem képes lemondani az italról, sem közömbös, de szüleim és hogy „saját bőrén“ érzi annak ismerőseim lebeszélnek róla. káros hatását; bár látja életé- öva intenek, ne menjek hozzá, nek bonyolódását, társadalmi mert az alkoholfogyasztás kő- helyzetének fonákságát. Aki vetkezményeit a gyermekek számára tehát többet jelent az sínylik meg, ő maga pedig ital és az ivócimborák, mint előbb-utóbb visszaesik. Csakugyan be kell ennek következnie? Mit tegyek? Ilyen és ehhez hasonló kérdőjelek lebegnek az alkohol és a szerelem fölött. De vajon csakugyan olyan borzalmas következményekkel jár a szesztartalmú italok fogyasztása? Nem túlzottak ezek az állítások? Határozottan nem! Neves szakorvosunk, Dr. Skála véleménye szerint lakosságunk al- koholizálódása jelentősnek mondható: „Az elmúlt években kb, 6 milliárd koronát költöttek nálunk évente szeszes italokra. Ez viszont kb. 4 százalékát képezi annak a 200 mil- liárdnak, amit a világ valamennyi népe alkoholra fordít. Mivel pedig köztársaságunk lakossága csupán Vi százalékát teszi ki Földünk összlakosságának, nyolcszor nagyobb nálunk az alkoholra költött ösz- szeg a világátlagnál“. Amellett; lakosságunknak csupán 10 százaléka az, amely összkészleteink felét, vagyis 50 százalékát megissza és egyúttal 100 százalékos károkat okoz. Alkohol-készleteink másik 50 százalékát a fennmaradó 90 százalék fogyasztja el, amely gyakorlatilag viszont nem okoz károkat. Köztársaságunk lakosságának 1,5 százalékát képezik a kifejezetten megrögzött alkoholisták. azaz olyan személyek, akiknek gondot okoz ugyan az italfogyasztáshoz szükséges anyagi eszközök eiópéldául családja, vagy szerel- Az okokat elsősorban az egyén me, adott esetben bajosan válik bizonyos különcségében kell házasságra alkalmas „férj- keresnünk, anyaggá“. A rendszeres alko- 2. Második helyen említjük hol-fogyasztás sosem bizonyult meg azokat, akik. szeszes itatok még elönyes beruházásnak egy fogyasztására alkalmas környe- kiegyensúlyozott családi élet- zetben élnek, elegendő idejük ben. Ha tehát ilyen férfihez és pénzük van ivásra. Ebben az akarjuk kötni sorsunkat, ala- esetben az okokat a környezet posan meg kell gondolnunk hallgatólagos hozzájárulására, végzetessé válhátó elhatározá- mintegy „erkölcsi“ serkentésér sunkat. re kell visszavezetnünk, amely A további kérdés, milyen kö- „jóindulatúan“ megtűri az iszá- rülmények között válik valaki kosságot. alkoholistává? Csak néhányat 3. végül megemlékezünk idézünk belőlük: azokról, akik már gyermekko,s° helyen azokat említ- rukban megszokták a nagyobb ,iuk. akik nem tudnak megbir- alkohol-mennyiségek fogyasz- kozni az élet nehézségeivel, tását. akik nem képesek legyűrni Ugyanakkor rá kell mutatást) szorongásukat, csalódásu- nunk arra is, hogy mindezek <at. es akik rájönnek, hogy a tényezők nem vezetnek min- he yzetuk átvészelésének leg- den egyes esetben, feltétlenül kellemesebb módja — az ivás. alkoholizmushoz. Az ember elvégre azért ember, hogy adott esetben megemberelje magát, ha bizonyos körülmények megváltoztatásáról van szó. Ha a lejtőre került veszélyeztetett egyén idejében tudatára ébred helyzetének, még mindig megteheti a szükséges intézkedéseket, hogy elejét vegye a komolyabb következményeknek. Nemcsak saját maga szabadul meg a káros hatástól, hanem utódait is megkíméli tőle. Az alkohol káros hatása a következőképpen befolyásolhatja az utódok fejlődését, egészségét: Eddig ugyan nem sikerült kétséget kizáróan kimutatni az alkohol káros hatását az embrionális stádiumban lévő emberi magzatra. Ez viszont nem jelenti a,zt, hogy egyszerűen kizárjuk a károsodás lehetőségét. Állatokon végzett kísérletek azonban arról tanúskodnak, hogy az alkohol azon anyagok egyike, amely beteges elváltozásokat, azaz a szervezetnek hirtelen mutációját idézheti elő öröklődés folytán. Ez a tény senkire sem hathat megnyugtatóan. ellenkezőleg, fokozott óvatosságra int. Nem bizonyították be továbbá tudományosan az embrionális sejtek (ondó, pete stb.) sérüléséi heveny alkohol-behatás következtében (ha például a leendő apa előzőleg leissza magát). Csupán azt tekinthetjük bebizonyltottnak, hogy az alkohol hatása megbénítja a Dudor István rajza spermák aktivitását. Itt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy egyéb káros befolyások sincsenek kizárva. Ezzel szemben vitán felül áll az alkoholnak a magzatra gyakorolt káros hatása, ha a leendő anya mértéktelenül fogyasztja. Ha a terhes asszony alkoholista, idült károsodásnak teszi ki magzatát. , v A már megszületett gyermek sérülése alkoholfogyasztás következtében ma már bebizonyított ténynek számít. Az ‘iszákos szoptatós anya cseppen- ként fertőzi meg gyermekét az alkohol mérgével az anyatejen keresztül. Az alkohol-fogyasztásnak hódoló számos családban az a szokás, hogy a csecsemőket is pálinkával itatják. Állítólag azért, hogy mielőbb ..nyughassanak", elaludjanak, vagy „erősítőnek" adagolják a pálinkát egyéb táplálék híján, vagy pedig a felnőttek puszta „szórakoztatására“. Nem szabad lebecsülnünk az öröklődés lehetőségét alkoholista szülők gyermekeinél. Az alkoholistává fejlődött utódoknál kerek 52 százalékban kimutatták az apa vagy az anya iszákosságát. Részeges szülők gyermekeinél 4—8 százaléknál gyengeelméjűséget állapítottak meg. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az alkoholizmus további rombolásáról sem: értelem- és jellembeli fogyatékosságokról, . valamint különböző elmebetegségekről. Valamennyi jelenség áldatlan következménye az iszákosság- nak. És vajon milyen példát látnak a gyermekek az alkoholista szülőkben? Ha iszákos szülők gyermekeit kiragadják rendellenes környezetükből és másra bízzák nevelésüket, tiz- szerte ritkábban válnak alkoholistákká, mintha eredeti otthonukban maradtak volna. Felborult házasságokat, szétzül- lött családokat az iszákosok 37 százalékában találunk — az ellenőrzés alatt álló csoportok 16 százalékával szemben. De az alkoholista szülök további „példamutatása“; az összeférhetetlenség, a különböző bűncselekmények, az iszákosság következményeinek semmibevevése és a kificamlott nézetek sem alkalmasak arra, hogy az ilyen fertőben élő utódok hasznár* váljanak társadalmunknak. Mindent egybevetve nyilvánvaló, hogy semmiképpen sem ajánlatos alkoholistával házasságra lépni. Igaz ugyan, hogy nem zárhatjuk ki a feleség kedvező befolyásának lehetőségét, csakhogy ezek a szerencsétlen asszonyok többnyire túlbecsülik erejüket. Vélemény- kutatás során kitűnt, hogy a részeges férjek feleségeinek háromnegyed része gorombaságra panaszkodott, felerészének pedig testi bántalmazást kellett eltűrnie őrjöngő házas- társától. Gondoljunk most a felborult házasságokból származó gyermekekre! Az ilyen családokban a gyermekek nemcsak a részeges apát vetik meg, hanem sokszor a szidalmakat és ütlegeket eltúrni kényszerülő anyát is kedvezőtlen megvilágításban látják a kicsinyek. Egy megfigyelés alatt álló csoport asszonyainák egynegyed része már másodszor, sőt harmadszor ment férjhez, mikor alkoholistához kötötte életét. Az esetek egyötöd részében pedig idősebb volt a feleség férjénél. Számos esetben azután egyszerűen elhagyja feleségét az átmenetileg kijózanodó férj, mert ilyenkor a hiányosságok és fonákságok egész tárházát véli felfedezni párjában, amelyeket részeg fővel nem tudatosított. vagy egyszerűen túltette magát rajtuk. Kedvezőbb kilátásokkal kecsegtetnek azok a házasságok, amikor absztinenssé vált, illetve gyógyult alkoholistához megy férjhez az asszony. Ezekben az esetekben sem árt azonban a fokozott óvatosság, mert nincs kizárva a visszaesés lehetősége. Legcélszerűbb az orvos vagy az alkoholelvonö Intézmények valamelyik dolgozójának véleményét kikérni. Befejezésül még felvethetnénk a kérdést, vajon nem ítéltünk túl szigorúan a részeges- kedök fölött? — Egyáltalán nem! — hangoztatja Ďr. Skála. — Becslés szerint kb. 400 006, alkoholista szülőktől származó gyermek él köztársaságunkban, akiknek sorsa nem lehet társadalmunk számára közömbös! Feldolgozta: K. E. AAAAAAAAAíAAAAAAAAAI AAAA4AAAAAAAAAAAÄAAAáAÁÄAÄÄ AAAAAAAAAAAAAj — Ágyam van nekem is — mondta Péter, de mikor látta, hogy a leány a hamutartót emeli, gyorsan tárcsázott. Csak a meleg autóban kérdezte: — Hol fázott meg ennyire? — Az utcán — mondta lakonikusan a leány. Péter már semmit sem kérdezett, csak mikor megérkeztek, kiugrott az utóból. — Mikor láthatom? — Péter — szólitotta akadozva a leány én., én., nem akarok hazamenni en... — dadogta. — Helyes — húzta visszafelé az autóba a fiú — gyerünk vissza hozzám. — Nem Péter, oda semmi esetre sem, de talán egy forró kávét... — De drága hölgyem, hol a fenébe szerezzek magának forró kávét? — Az állomáson — elegyedett a vitába az addig néma sofőr. — Helyes — sóhajtott meg- adóan Péter — gyerünk az állomásra. — Az állomáson most is volt zaj, és kávé helyett újból forralt bort ittak. Magdi kékrefa- gyott keze kezdett kifehéred- ni, Péter pedig boldogtalanul állapította meg, hogy mánia itt alvás nincs, sebaj. Bözsike majd lózi a nektárt egész délelőtt. — Péter, ne haragudjon — a lány most elvesztette minden pökhendiségét. — Én azért nem mentem haza mert félek. — Kitől? A kedves papa talán — érdeklődött Péter. — Ugyan kérem — én garzonházba lakom, egyedül — tette hozzá. — Hát akkor mi az ördögtől fél? — Az ... a... szobámban egy halott férfi ül. II. FEJEZET — Nézze kedves — fészkelő- dött Péter a székén — biztos maga abban.,, — Van szemem — nyerte vissza pökhendi hangját Magda. — És izé... az az alak ült? — Ült. — Na és hogy uéz ki? Magdi csak úgy keresztülnézett a fiún azzal a furcsa tekintettel, de nem szólt. Péter egy darabig várt, aztán újra kezdte: — Hogy nézett ki az a pasas? A lény két ujja között forgatta a poharat, de nem szélt, a pohár talpával az abrosz mintáit kezdte rajzolgatni. Péter újra várt és mivel újra válasz nélkül maradt, nagyot tttött az asztalra, úgyhogy a lány összerezzent. — Hol a fenében jár az esze” Hajlandó vagy nem hajlandó megmondani, hogyan néz ki az a pasas? — Azon gondolkodom — kezdte a lány, de elhallgatott. — Na drága gagyogjon végre! Csönd. — Elárulja végre hölgyem annak a halott pasasnak a fizimiskáját vagy sem? — Hát kérem, öreg, ritka, észhajú. — Mi az, hogy öreg? — Olyan hatvanas, közép- szürke tweed ruha volt rajta, a szeme színét nem láttam. — Vilami különöset nem látott az öregen? — De. Cvikkere volt. — Na és mi ezen a különös? — Először, mi már senki sem hordja, másodszor, hogy nem esett le róla. — És mit csinált maga. Sikoltozott, vagy rendőrt hívott? — Nem sikoltoztam, hanem megfordultam és elmentem. — Na és miután elszaladt, merre futkározotť? ’ — Nem tudom... az utcán, és mikor fáztam, elmentem arra a bizonyos borra. — Helyes, a többit már tu- iom, Miután Wgorjimtsu* s borát és engem felcsípett, távozott a „Részeg ponty“-b6I, azóta se alvás, se pihenés, csak rohanás míg ránkvirrad, né jöjjön rohanjunk tovább. . — Hová? — Na hallja, hát magához. Elkísérem. Utóvégre azt a pasast el kell. onnan vitetni, vagy nem? Aztán kezdődött minden e- lőlröl, újból taxit hívtak, újból félóráig kocsikáztak míg a garzonházhoz értek, csak most Péter, miután kiugrott az autóból, nem búcsúzkodott, hanem a lány után ment. Magdi annyira roiiant, hogy Péter alig bírta követni, egészen 'elfulladva méltatlankodott.: — De hölgyem, eddig úgy ült a különböző lokálokban, mintha a székhez ragasztották volna. Most mire ez az őrült rohanás, a megboldogult úgysem lóghatott meg. A lány nem is felelt, csak betuszkolta a liftbe, majd a sarkát csukta oda. Péter meg sem figyelhette, hányadik emeletre mennek, de magasan nem lehetett, mert azonnal megérkeztek. Mikor a lány kinyitotta az előszoba ajtaját, Péternek rögtön feltűnt a pöttöm e- löszobában a vérvörös ruhafogas: —' Meg kell hagyni, amilyen kicsi, olyan rikító, De a lány nem felelt, csak lassan, félve kinyitotta, majd sarkig tárta a szoba ajtaját. Nem ült ott senki. Én elejétől fogva sejtettem — hangoskodott Péter — hogy a fene se ül ebben a szobában. Most vallja be őszintén, miért mondta nekem, hogy a szobájában egy halott ül? — Pedig itt csücsült — mutatott a lány az egyik székre, amelyik az asztal mellett állt. Mért akarja rámkenni, hogy magát... — hirtelen elhallgatott, de már a fiú is észrevette, közvetlen a szék mellett egy ócska szelence hevert é* még valami. A szék előtt, t piros kelim szőnyegen, világosan látszott két sáros lábnyom, mintha valaki sokáig ült volna a széken, sőt, még egy kevés sár az ajtónál is látszott. •— Nini — mondta Péter nevetve — a maga halottja be sem jött, mert befelé lábnyomok nem vezetnek, ellenben Itt ült és aztán távozott. No lám, a sétáló halott, az ember azt hinné, hogy rémregény... Hirtelen elhallgatott, mert a lány olyan rémülten nézett rá, de olyan rémülten, hogy két szürke szeme szinte feketének lát« szott.
