Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-12 / 50. szám

e s s-o '3 O GEORGE BAČOVIA« Téli tájkép Szörnyen havaz a vágóhíd-mezőn, a csatornán meleg vér bugyborékol; a hóban szerteszét állati vér foly, s valaki csáklyázik hóbaveszőn. Alvad a vér a hóban s összeáll. és hollók lépegetnek benne ... isznak. De késő ... Nekivágnak a csalitnak. A vágóhídra a vak éj leszáll. Csak hull a hó a szálló éjszakába, s mikor kigyúl szomorú ablakod, s jönnek a fénylő szőrű farkasok — jeges ajtódban én állok, te drága. Jékely Zoltán fordítása A zok között az izgalmasan ’ * érdekes találmányok kö- zöt't, amelyeket az egyházatyák az ördögnek tulajdonítanak — szerepel ama bizonyos 52 lapos mű is: ... Ez a mű — amely­nek példányszáma felülmúlja a leghíresebb bestsellerét, — milliók kezében fordul meg. naponta? úgyszólván a nap minden órájában szemlélik té- D'elődvé, lapozgatják tűnődve, s izgatottan. Különös, varázs­latos „olvasmány“: szórakoz­tat felüdlt, megkínoz, gazdag­gá tesz vagy koldussá — íme a kártyajáték! Mennyi izgalmat' — olykor örömet, gyakran keserűséget, balsorsot: okozott már! Igazán nem csoda, hogy a sátán mes­terkedésének tulajdonítják. Vajon hol és mikor bukkant fel legelőször? Abel de Rémusat, a kínai nyelv és irodaiam híres tudó­sa, aki a XIX. században élt a T’su - Shu - Chi - Ch'eng- féle kina: enciklopédiát tanul­mányozva kijelentette, hogy Mu-Tsung császár már ismer­te a kártyajátékot. De hogyan került Európába? A cigányok Az ördög lapos hozíák talán magukkal, a XV. században? Vagy a keresztes­vitézek? Vagy szaracénok, akik 713-ban egész Poítiers-ig (Franciaország) eljutottak? Akárhogyan is történt, a kár­tya úgyszólván egyidejűleg je­leni meg Olaszországban, Spa­nyolországban, Franciaország­ban, Angliában é« Németor­szágban. Nicolas de Coveluzzo törté­nész szerint 1379-ben vált is­meretessé Viterbóban a kár­tyajáték, amely a szaracénok országából ered. és amelyet ezek ,,naib“-nak neveztek. Annyi bizonyos, hogy az ola­szok ma is „Naibi“-nek, a spa­nyolok pedig „Naipes“-nek ne­vezik a kártyát XV. század folyamán a ’ * kártyajáték ezután égés Európában elterjedt. Koráb' feljegyzésekben mini „szer' csejáték“ szerepel. Gyakre, megemlítik a királyok és her­ötvenkét­// müve cégek „föpénzügyigazgatói" számadásaikban is. Az egyház erélyesen harcol ellene, de a kereskedők fejlesztik és töké­letesítik előállítását. Francois Villon 1461-ben a „Nagy testamentum“ című mü­vében írja a következőket: S megint Perinet van soron, A szót Barre fattyú.jára értve. Mivelhogy szép fiú nagyon, Három kockát kap maid a vértre, De mindnek ólmozva a vége, S kártyákat, megjelölve szélről. Ha lázban nem tómból a vére. Megismeritek szelletéről. (Vas István fordítása) Arra a kérdésre, hogy a köl­tő kortársai tulajdonképpen milyen játékokkal szórakoztak, Rabelais „Gargantua“ című könyvének XXII. fejezetében ‘bálunk feleletet. Rebelais 213 *e játékot sorol fel, és ezek 'ött első helyen szerepelnek Kártyajátékok. Többek között a „flux-jeu“, a dagályjáték, a­mely kedvenc mulatsága volt XII. Laiosnak és I. Ferencnek, és amelyet a Charente-vidéken még ma is ismernek. A „triomphe" (győzelem) nevű játék távoli őse az écarr tésnak. A „cent“ (száz); ebből szár­mazik a piquet. A „trente-et-un" (harmince- gves) nevű játékból fejlődött ki a huszonegyes. Végül a „glic“-ből ered a mai póker. Egyes kártyakutatók szerint azonban a póker igazi őse az ..As-Nas“ nevű perzsa kártya­játék­A merikába állítólag Ko­lumbus Kristóf matrózai vitfék volna az első já­tékkártyát. Hanem amikor vi­har támadt- bedobták • azokat a tengerbé, nehogy magukra vonják az ég, vagy talán Po­seidon tengeristen haragját. A- mikor azután Hispanolában Haiti szigetén szerencsésen ki­kötöttek, a matrózok a „Co- pey-fa“ leveleiből új kártya­lapokat fabrikáltak. A kártvaszenvedély a XVI. században oly magasra csa­pott, hogv az aügsburgi zsi­nat határozatot hozott, amely így szól: „Az oly elvetemült egyének, akik nem borzadnak a szerencsejátékoktól, eltiltat- nak az úrvacsora kegyétől“. A határozat hitelét azonban erő­sen és károsan befolyásolta, hogy a püspökök, akik e rend­szabályokat hozták, és az i- gazságügyi tisztviselők, s más hitéleti férfiak, akik a hatá­rozatokat foganatosították, ma­guk is szenvedélyesen játszot­tak. így azután a zsinat ha­tározata írott malaszt maradt. Hála Mazarin és XIV, Lajos buzgólkodásának, a kártyajáték a XVII. században Franciaor­szágban szinte intézményessé vált. A ma olv békés Palais Itattál akkoriban nem v.oJt más, mint egy óriási já­tékbarlang. (A legrégibb kár­tyabarlang egyébként a Tour de Nesles-ben volt, ahol VI. Károly idejében az udvar fő­urai „tivornyáztak és nagyban kártyáztak“.) A XIX. század francia nagy­ságái sem idegenkedtek a kár­tyajátéktól. Talleyrand a Grange-Batelieré utcában lévő Cercle des Etrangersben (kül-1 földiek társasköre) kártyázga- tóti, Talma, a nagy színész, páholyában állandóan égy jáJ tékasztal állt. Balzac, Alfred de Musset, Baudelaire is é szenvedélyes kártyások közé tartozott. Az amerikaiak azt mondják magukról, hogy ők a világ legkártyásabb népe,' s 'éz, a jelek szerint', nem is alaptalan megállapítás. A Gallup Intézet" statisztikája szerint a felnőtt amerikaiak 57 százaléka kár­tyázik. s az összeg, amelyet évenként Amerikában különbö­ző hazárdjátékokra fordítanak, mintegy 30 milliárd dollárra te­hető. A súlyos argumentumok hatása alatt a New York-i dr. Bergler pszichoanalitikus vizs­gálatokat' végzett, hogy megál­lapítsa. milyen a tipikus ame­rikai játékos. Szerinte: ,.a jel­legzetes játékos rendszeresen és nem alkalomszerűen vállal­ja a kockázatot. Csak akkor hagyja abba a játékot, ha nyer, s a kártyalapok szívdobogtató varázslatában számára a já­ték egyidöben élvezetet és győzelemérzetet okoz.“ Az alábbi vizsga alapján mindenki megismerheti ter­mészetének rejtett oldalát. A vizsga módja a követke­ző: a válasznak megfelelő pontértéket feljegyezzük, majd az összes kérdések megválaszolása után össze­adjuk. Az eredményképpen kapott pontösszegekhez tartozó válaszokat lapunk 19. oldalán közöljük. Ezekután pedig kellemes szórakozást, és ne felejtsük el a jelszót: CSAKIS ŐSZIN­TÉN! 3. Gyakran van olyan ér­zése. hogy valaki titokban fi­gyeli? a) Igen (15) b) Nem (12) e) Ellenkezőleg, az az ér­zésem, ha én nézek valakit, megérzi (9) i. Előfordul, hogy napközben többször vesz mély lélegze­tet? a) Nem. legalábbis nem tu­dok róla (12) b) Néha. szinte automatiku­san. mintegy külső kényszer behatására (15) Csak őszintén! Temperamentum vizsga 1. Az alábbi közlekedési jelek közül válassza ki a leg - szimpatíkusabbat: 0 ^f! A 5 pont 9 pont 12 pont 15 pont 2. Ezen közlekedési jelzések közül melyik a legkevésbé szimpatikus? ® A 12 pont 15 pont c) Igen, főleg reggel, felke­lés után és lefekvés előtt (9) 5. Hallandó a siker érdeké­ben viszonylag magas árat fi­zetni? (pl. hosszú Ideig meg­erőltető munkát végezni, vagy JpinnniDk 9 pont 5 pont a szabad időről lemondani) a) Igen (9) b) Hajlandó lennék, de nincs hozzá kitartásom (15) 6. Rajzoljon szabad kézzel egy kb. 30 cm átmérőjű kört. Hogy Ítéli meg a munkáját? a) Jól sikerült (9) b) Jobb is lehetne (12) c) Pocsék (15) 7. Nyugodtan elalszik olyan­kor is, ha fontos dologban kell döntenie és még nem határo­zott? a) Sajnos nem (12) b) Csakis altató segítségé­vel (5) c) Igen. kell, hogy az em­ber ki tudjon kapcsolódni (15) 8. Szándékában van az élet­ben az átlagon felül emelked­ni. habár egyelőre azt sem tudja, milyen téren? a) Föltétlenül (15) b) Néha úgy érzem, de az­tán kételyeim támadnak (9) c) Sajnos nem (5) 9. Hogyan végez el olyan munkát, ami csupán gyakorlat, kérdése? a) KedvetIenül (12) b) Sietek, hogy minél ha­marább túl legyek rajta (15) c) A begyakorlott munkát Is igyekszem változatossá tenni. Így mindig örömöm telik ben­ne (9) d) Mindig szívesen (5) 10. Gondolja, hogy érdemes élni? .a) Hát. ha úgy vesszük, nem nagyon (12) b) De még mennyire! (15) e) Csak nem szabad, hogy nagy igényeink legyenek, és akkor minden nagyszerű (9) d) Igen, amíg érdemes va­lakiért (5) 11. Meg van elégedve a ne­vével? Vagy jobban szeretné, ha egy kicsit hangzatosabb lenne? a) Úgy van jól, ahogy van (15) b) őszintén szólva nem bán­nám. ha szebb lenne (2) c) A név nem jelent sem­mit, attól függ. ki viseli (9) 12. A következő kérdések különböző korosztályokhoz szólnak. Tehát mindenki arra a cso­portra feleljen, amelyik kor­osztályhoz tartozik: 20 éves korig: Mit szeretne inkább? a) Repülni (15) b) Lovagol­ni (2) c) Vitorlázni (5) d) Au­tót vezetni (9) 30 éves korig: Gondolkodás nélkül válasz- szón ki egy drágakövet, ami a legjobban tetszik, árra való tekintet nélkül: a) Briliáns (12) b) Zafír (9) c) Rubin (15) d) Smaragd (5). 40 éves korig: Házasságot kötne egy elvált asszonnyal (férfivel)? a) Miért nem? (15) b) Csak ha nem az ő hibájából tör­tént a válás (5) c) Nem (9) d) Magam sem tudom (2) 50 éves korig: Gondolja, hogy minden élet­kornak meg van a maga va­rázsa? a) Nem. Ezt egyesek csak beképzelik maguknak (12) b) Természetesen, csak haladni kell a korral (15) 50 éven felül; Nézete szerint igaz az, hogy mindenki olyan idős, amilyen­nek érzi magát? a) Igen. Csak az a szó, hogy „fiatalság" egy más, mélyebb értelmet kap (15) b) Néha úgy gondolom igen, máskor nem (5) e) Csak addig, amíg a tü­körbe nem nézek (2) d) Van­nak fiatalok, akik sajnálatos módon öregek, és vannak öre­gek, akik Irigylésre méltóan fiatalok (12)

Next

/
Thumbnails
Contents