Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-12 / 50. szám

e

s

s-o

'3

O

GEORGE BAČOVIA«

Téli tájkép

Szörnyen havaz a vágóhíd-mezőn, a csatornán meleg vér bugyborékol; a hóban szerteszét állati vér foly, s valaki csáklyázik hóbaveszőn.

Alvad a vér a hóban s összeáll. és hollók lépegetnek benne ... isznak.

De késő ... Nekivágnak a csalitnak.

A vágóhídra a vak éj leszáll.

Csak hull a hó a szálló éjszakába, s mikor kigyúl szomorú ablakod, s jönnek a fénylő szőrű farkasok — jeges ajtódban én állok, te drága.

Jékely Zoltán fordítása

A zok között az izgalmasan ’ * érdekes találmányok kö- zöt't, amelyeket az egyházatyák az ördögnek tulajdonítanak — szerepel ama bizonyos 52 lapos mű is: ... Ez a mű — amelynek példányszáma felülmúlja a leghíresebb bestsellerét, — milliók kezében fordul meg. naponta? úgyszólván a nap minden órájában szemlélik té- D'elődvé, lapozgatják tűnődve, s izgatottan. Különös, varázslatos „olvasmány“: szórakoztat felüdlt, megkínoz, gazdaggá tesz vagy koldussá — íme a kártyajáték!

Mennyi izgalmat' — olykor örömet, gyakran keserűséget, balsorsot: okozott már! Igazán nem csoda, hogy a sátán mesterkedésének tulajdonítják. Vajon hol és mikor bukkant fel legelőször?

Abel de Rémusat, a kínai nyelv és irodaiam híres tudósa, aki a XIX. században élt a T’su - Shu - Chi - Ch'eng- féle kina: enciklopédiát tanulmányozva kijelentette, hogy Mu-Tsung császár már ismerte a kártyajátékot. De hogyan került Európába? A cigányok

Az ördög lapos

hozíák talán magukkal, a XV. században? Vagy a keresztesvitézek? Vagy szaracénok, akik 713-ban egész Poítiers-ig (Franciaország) eljutottak? Akárhogyan is történt, a kártya úgyszólván egyidejűleg jeleni meg Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Angliában é« Németországban.

Nicolas de Coveluzzo történész szerint 1379-ben vált ismeretessé Viterbóban a kártyajáték, amely a szaracénok országából ered. és amelyet ezek ,,naib“-nak neveztek. Annyi bizonyos, hogy az olaszok ma is „Naibi“-nek, a spanyolok pedig „Naipes“-nek nevezik a kártyát

XV. század folyamán a ’ * kártyajáték ezután égés Európában elterjedt. Koráb' feljegyzésekben mini „szer' csejáték“ szerepel. Gyakre, megemlítik a királyok és herötvenkét//

müve

cégek „föpénzügyigazgatói" számadásaikban is. Az egyház erélyesen harcol ellene, de a kereskedők fejlesztik és tökéletesítik előállítását.

Francois Villon 1461-ben a „Nagy testamentum“ című müvében írja a következőket:

S megint Perinet van soron,

A szót Barre fattyú.jára értve. Mivelhogy szép fiú nagyon, Három kockát kap maid a

vértre,

De mindnek ólmozva a vége,

S kártyákat, megjelölve szélről. Ha lázban nem tómból a vére. Megismeritek szelletéről.

(Vas István fordítása) Arra a kérdésre, hogy a költő kortársai tulajdonképpen milyen játékokkal szórakoztak, Rabelais „Gargantua“ című könyvének XXII. fejezetében ‘bálunk feleletet. Rebelais 213 *e játékot sorol fel, és ezek 'ött első helyen szerepelnek Kártyajátékok. Többek között a „flux-jeu“, a dagályjáték, amely kedvenc mulatsága volt XII. Laiosnak és I. Ferencnek, és amelyet a Charente-vidéken még ma is ismernek.

A „triomphe" (győzelem) nevű játék távoli őse az écarr tésnak.

A „cent“ (száz); ebből származik a piquet.

A „trente-et-un" (harmince- gves) nevű játékból fejlődött ki a huszonegyes.

Végül a „glic“-ből ered a mai póker.

Egyes kártyakutatók szerint azonban a póker igazi őse az ..As-Nas“ nevű perzsa kártyajátékA

merikába állítólag Kolumbus Kristóf matrózai vitfék volna az első játékkártyát. Hanem amikor vihar támadt- bedobták • azokat a tengerbé, nehogy magukra vonják az ég, vagy talán Poseidon tengeristen haragját. A- mikor azután Hispanolában Haiti szigetén szerencsésen kikötöttek, a matrózok a „Co- pey-fa“ leveleiből új kártyalapokat fabrikáltak.

A kártvaszenvedély a XVI. században oly magasra csapott, hogv az aügsburgi zsinat határozatot hozott, amely így szól: „Az oly elvetemült egyének, akik nem borzadnak a szerencsejátékoktól, eltiltat- nak az úrvacsora kegyétől“. A határozat hitelét azonban erősen és károsan befolyásolta, hogy a püspökök, akik e rendszabályokat hozták, és az i- gazságügyi tisztviselők, s más hitéleti férfiak, akik a határozatokat foganatosították, maguk is szenvedélyesen játszottak. így azután a zsinat határozata írott malaszt maradt.

Hála Mazarin és XIV, Lajos buzgólkodásának, a kártyajáték a XVII. században Franciaországban szinte intézményessé vált.

A ma olv békés Palais Itattál akkoriban nem v.oJt más, mint egy óriási játékbarlang. (A legrégibb kártyabarlang egyébként a Tour de Nesles-ben volt, ahol VI. Károly idejében az udvar főurai „tivornyáztak és nagyban kártyáztak“.)

A XIX. század francia nagyságái sem idegenkedtek a kártyajátéktól. Talleyrand a

Grange-Batelieré utcában lévő Cercle des Etrangersben (kül-1 földiek társasköre) kártyázga- tóti, Talma, a nagy színész, páholyában állandóan égy jáJ tékasztal állt. Balzac, Alfred de Musset, Baudelaire is é szenvedélyes kártyások közé tartozott.

Az amerikaiak azt mondják magukról, hogy ők a világ legkártyásabb népe,' s 'éz, a jelek szerint', nem is alaptalan megállapítás. A Gallup Intézet" statisztikája szerint a felnőtt amerikaiak 57 százaléka kártyázik. s az összeg, amelyet évenként Amerikában különböző hazárdjátékokra fordítanak, mintegy 30 milliárd dollárra tehető. A súlyos argumentumok hatása alatt a New York-i dr. Bergler pszichoanalitikus vizsgálatokat' végzett, hogy megállapítsa. milyen a tipikus amerikai játékos. Szerinte: ,.a jellegzetes játékos rendszeresen és nem alkalomszerűen vállalja a kockázatot. Csak akkor hagyja abba a játékot, ha nyer, s a kártyalapok szívdobogtató varázslatában számára a játék egyidöben élvezetet és győzelemérzetet okoz.“

Az alábbi vizsga alapján mindenki megismerheti természetének rejtett oldalát. A vizsga módja a következő: a válasznak megfelelő pontértéket feljegyezzük, majd az összes kérdések megválaszolása után összeadjuk. Az eredményképpen kapott pontösszegekhez tartozó válaszokat lapunk 19. oldalán közöljük.

Ezekután pedig kellemes szórakozást, és ne felejtsük el a jelszót: CSAKIS ŐSZINTÉN!

3. Gyakran van olyan érzése. hogy valaki titokban figyeli?

a) Igen (15)

b) Nem (12)

e) Ellenkezőleg, az az érzésem, ha én nézek valakit, megérzi (9)

i. Előfordul, hogy napközben többször vesz mély lélegzetet?

a) Nem. legalábbis nem tudok róla (12)

b) Néha. szinte automatikusan. mintegy külső kényszer behatására (15)

Csak őszintén!

Temperamentum vizsga

1. Az alábbi közlekedési jelek közül válassza ki a leg - szimpatíkusabbat:

0 ^f! A

5 pont 9 pont 12 pont 15 pont

2. Ezen közlekedési jelzések közül melyik a legkevésbé szimpatikus?

® A

12 pont 15 pont

c) Igen, főleg reggel, felkelés után és lefekvés előtt (9)

5. Hallandó a siker érdekében viszonylag magas árat fizetni? (pl. hosszú Ideig megerőltető munkát végezni, vagy

JpinnniDk

9 pont

5 pont

a szabad időről lemondani)

a) Igen (9)

b) Hajlandó lennék, de nincs hozzá kitartásom (15)

6. Rajzoljon szabad kézzel egy kb. 30 cm átmérőjű kört.

Hogy Ítéli meg a munkáját?

a) Jól sikerült (9)

b) Jobb is lehetne (12)

c) Pocsék (15)

7. Nyugodtan elalszik olyankor is, ha fontos dologban kell döntenie és még nem határozott?

a) Sajnos nem (12)

b) Csakis altató segítségével (5)

c) Igen. kell, hogy az ember ki tudjon kapcsolódni (15)

8. Szándékában van az életben az átlagon felül emelkedni. habár egyelőre azt sem tudja, milyen téren?

a) Föltétlenül (15)

b) Néha úgy érzem, de aztán kételyeim támadnak (9)

c) Sajnos nem (5)

9. Hogyan végez el olyan munkát, ami csupán gyakorlat, kérdése?

a) KedvetIenül (12)

b) Sietek, hogy minél hamarább túl legyek rajta (15)

c) A begyakorlott munkát Is igyekszem változatossá tenni. Így mindig örömöm telik benne (9)

d) Mindig szívesen (5)

10. Gondolja, hogy érdemes

élni?

.a) Hát. ha úgy vesszük, nem nagyon (12)

b) De még mennyire! (15)

e) Csak nem szabad, hogy nagy igényeink legyenek, és akkor minden nagyszerű (9)

d) Igen, amíg érdemes valakiért (5)

11. Meg van elégedve a nevével? Vagy jobban szeretné, ha egy kicsit hangzatosabb lenne?

a) Úgy van jól, ahogy van (15)

b) őszintén szólva nem bánnám. ha szebb lenne (2)

c) A név nem jelent semmit, attól függ. ki viseli (9)

12. A következő kérdések különböző korosztályokhoz szólnak.

Tehát mindenki arra a csoportra feleljen, amelyik korosztályhoz tartozik:

20 éves korig:

Mit szeretne inkább? a) Repülni (15) b) Lovagolni (2) c) Vitorlázni (5) d) Autót vezetni (9)

30 éves korig:

Gondolkodás nélkül válasz- szón ki egy drágakövet, ami a

legjobban tetszik, árra való tekintet nélkül: a) Briliáns (12) b) Zafír (9)

c) Rubin (15) d) Smaragd (5). 40 éves korig:

Házasságot kötne egy elvált

asszonnyal (férfivel)?

a) Miért nem? (15) b) Csak ha nem az ő hibájából történt a válás (5) c) Nem (9)

d) Magam sem tudom (2)

50 éves korig:

Gondolja, hogy minden életkornak meg van a maga varázsa?

a) Nem. Ezt egyesek csak beképzelik maguknak (12) b) Természetesen, csak haladni kell a korral (15)

50 éven felül;

Nézete szerint igaz az, hogy mindenki olyan idős, amilyennek érzi magát?

a) Igen. Csak az a szó, hogy „fiatalság" egy más, mélyebb értelmet kap (15) b) Néha úgy gondolom igen, máskor nem (5) e) Csak addig, amíg a tükörbe nem nézek (2) d) Vannak fiatalok, akik sajnálatos módon öregek, és vannak öregek, akik Irigylésre méltóan fiatalok (12)