Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-12 / 50. szám

j \ i HTOD: 9.10 Ä. Abruzov: Fogadalom. 11.30 Az fcmber és az út. 11.50 TV Híradó. 15.00 Iskola TV. 18.25 Orosz nyelv. 16. 55 Ml. akarsz lenni? Ifjúsági műsor. 17.55 ZKL Brno — Dukla Jihlava. Jégkorongmérkőzés. 20.10 Tízszer válaszolj! Ve­télkedő. 21.50 TV Híradó. 22.15 Francia nyelv. SZERDA: 9.10 Tízszer válaszolj! 11.00 Iskola TV. 11.20 TV Híradó. 15.00 Iskola TV. 16.35 Ki­csinyek műsora. 17.10 Biológia. 17.40 Segítség érettségizőknek. 18.20 A kassai stúdió műsora. 19.00 TV Híradó. 19.20 Kulturális szemle. 19.30 Riportfilm. 20.05 József élete. Színházi közvetí­tés. 21.20 Kulturális élet. 21.45 TV Híradó. 22.05 Orosz nyelv. CSÜTÖRTÖK: 16.15 Csehszlovákia — Lengyel- ország. Női kézilabdamérkőzés. 17.20 A vezetés kérdései a népgazdaságban. 17.50 R. Lelli: Az éjszaka útjai. Színmű közvetítése képfelvételről. 19.00 TV Híradó. 19.20 Tudomány és technika. 19.30 Spartak Brno ZJŠ — Altinort Izmir. BEK férfi kosárlabdamérkőzés. 21.00 Családi posta. 21.30 Kulturális élet. 21.50 TV Híradó. PÉNTEK: 9.05 Kerekek és emberek. Riportfilm. 9.25 Katonák műsora. 9.40 Biológia. 10.10 Nyo­mok a tengerben. Szovjet kémfilm. 11.30 TV Híradó. 17.25 Tudomány és technika. 17.55 Ka­tonai műszaki híradó. 18.10 Korunk kérdései. 19.00 TV Híradó. 19.20 Mezőgazdasági műsor. 19.30 A Timo Rinnelt eset. NDK TV film. 21.00 Találkozás Bernsteinnel. 22.00 TV Híradó. 22.20 Szórakoztató műsor. SZOMBAT: 9.00 Óvodások műsora. 9.35 Fél ded konyak. TV riport. 10.45 A színfalak mögött. Dokumentumfilm. 11.35 TV Híradó. 14.55 Orda­sok között. TV film. 17.30 Filmműsor gyerme­keknek. 18.00 Fecske. Üttörő híradó. 19.00 TV Híradó. 19.45 Természetfilm. 20.10 Strakonice! vagyok. 21.00 Bűnügyi múzeum. Dr. W. esete. 21.50 Telelotto. 23.10 TV Híradó. VASÁRNAP: 9.10 Ftlmmüsor gyermekeknek. 11.20 Találkozás Bernsteinnel. 12.10 TV Híradó. 14.15 Táncoslábú fiatalok. TV film. 15.15 Talál­kozás a klubban. 15.50 Ordasok között. 3. rész. 17.05 A szovjet irodalom és művészet. Össze­állítás. 17.40 Verona. TV-játék gyermekeknek. 19.00 TV Híradó. Sport. 19.50 Rocco és fivérei. Olasz film. 22.45 TV Híradó. TV MŰSOR BUDAPEST: KEDD: 17.58 Hírek. 18.15 Stop! A TV közle­kedési műsora. 18.35 Az agronómus lány. Riport­film. 19.00 Szerződés és felelősség. Riportműsor a szovjet-magyar alumínium egyezményről. 19.40 TV Híradó. 20.00 Budapesti randevú. Közvetítés az Erkel Színházból. A szünetben: Vincennes, a királyok városa. 22.00 TV Híradó. SZERDA: 17.58 Hírek. 18.20 Műszakiak vidé­ken. Riportmüsor. 18.45 A kijevi operaház mű­vészei a stúdióban. 19.00 Hazai tükör. 19.05 „A játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni?“ A fej­törőjáték elődöntőjének IV. fordulója. 19.15 Lehet-e egymillióval több? Riportfilm. 19.45 Jazz-iskola. 20.00 TV Híradó. 20.30 Capelli: Két­százezer és egy. Dráma két részben. A Szolnoki Szigligeti Színház előadása felvételről. 22.05 TV Híradó. CSÜTÖRTÖK: 9.20 Rendkívüli megbízatás. M. b. szovjet film. 15.45 Lehet-e egymillióval több? 11.35 Pankrációs akció. M. b. francia kisfilm. 17.58 Hírek. 18.05 A mi őrsünk. 18.35 A világ térképe előtt. 18.45 Európa barikádjain. Jász Dezső élete. 19.35 Telesport. 20.00 TV Híradó. 20.20 Platonov szerelmei. Csehov drámájának TV változata. 21.45 TV Híradó. 22.05 Donáth Jenő műsora. 22.30 Pedagógusok fóruma. PÉNTEK: 9.25 A TV politikai tanfolyama. 10.20 És akkor a pasas. Magyar film. 11.55 Telesport. 19.00 A TV politikai tanfolyama. A szocialista hazafiságról. SZOMBAT: 15.08 A fekete művészet. Nyugat­német dokumentumfilm. 16.10 Újdonságok, ér­dekességek a mezőgazdaságban. 16.25 Zeneked­velő gyerekek. 17.10 Hírek. 17.15 Riportfilm. 17.30 Michelangelo és kora. Képzőművészeti filmsorozat. IV. rész. 17.45 Dr. Molnár Erik. Emlékműsor. 18.40 A TV jelenti. Aktuális riport- műsor. 19.25 Cicavízió. 19.35 Don Quitoe. M. b. francia filmsorozat. X. rész. 20.00 TV Híradó. 20.20 Vacsoravendég. M. b. amerikai film. 22.05 Részletek a Carmen című operából. 22.50 TV Híradó. 23.10 Jó éjszakát felnőttek! A Flinstone- család. VASÁRNAP: 9.15 Hétmérföldes kamera. Úttörő híradó. 9.30 Sakktanfolyam gyerekeknek. 9.55 Honvédeskú. 10.30 Belle és Sébastien. 10. A tűz. (ism.). 10.55 Gyermekbábosok Országos Fesz­tiválja. 14.38 A Flinstone család. 15.05 Mezőgaz­dasági szakfilmsorozat. 15.45 .Kukkantó. 16.30 Vizek, halak, emberek. Horgász félóra. 17.00 Kosárlabda. Magyar Népköztársasági Kupa. Férfi döntő. 18.20 Könyv a színpadon. 19.35 Nótaszó. 20.00 TV Híradó. 20.20 Angyal kalandjai. A rej­télyes Ellashaw. M. b. angol film. 21.10 Metro- revű. Közvetítés Moszkvából, felvételről. 21.55 Sporthírek. 22.05 TV Híradó. Hozzászólások „Az első szerelmes levél" „Az első szerelmes levél“ megjelenésé lapjukban örömmel töltött el; hogy ezt a problémát végre nyílt helyen bírálják és tárgyalják meg. Jómagam is tudok néhány esetről. Hogy csak az egyiket említsem: A fiú már kiszolgálta katonaév ?it és a címére érkező leveleket kivétel nélkül, mindig fel­bontva kapta kézhez — az anyjától. Mikor meg­kérdezte, hogy miért csinálja ezt, az volt a felelet, hogy neki tudnia kell, hogy mit cselekszik a fia, kivel és miről levelezik, milyen leányismeretsége van. Ez szülői kötelességem — mondta az anya. Azóta is többször heves vita volt emiatt fiú és anya között, de minden hiába — az anyja csak nem változik meg. Elbeszélgettem vele magam is — igen rosszul értelmezi a nevelést, meg a szülői kötelességeket. Azt olvasta az újságban, hogy a szülőnek felügyelet alatt kell tartania gyermekét — de közben megfeledkezik arról, hogy fia már nem hátulgombolős 'nadrágot visel, férfivé érett és vannak teljesen egyéni dolgai — és természetesen titkai is. Jó lenne, ha az újságok hasábjain ta­pasztalt pedagógusok szólnának néha a szülőkhöz és megmagyaráznák nekik a szülői nevelés és felü­gyelet Íratlan törvényeit és akkor biztosan keve­sebb esetben fordulna elő, hogy ilyen dolgok miatt felboruljon a családi nyugalom. Mennyivel helye­sebb lett volna, ha az anya — aki már ezt a sú­lyos hibát elkövette — legalább a fiával próbálta volna elintézni a dolgokat. Meg kellett volna kísé­relnie, hogy fiát meggyőzze saját elképzelésein'!« helyességéről. Ez lett volna egyedüli módja annak, hogy megakadályozza két szerető szív szenvedését Nagy András, katona Hradec Králové Nekem az a nézetem, hogy ebben az esetben s fiú egyáltalában nem hibás. Az édesanyja bántotta meg őt. Szerintem semmi oka sem volt, hogy fel­bontsa fia levelét. A fiú idővel bizonyára úgyis mindent elmondott volna, ha az ismeretség komoly­ra fordul. Viszont a fiúnak sem kellett volna ilyen hangon beszélnie anyjával. Én is leveleztem egy kislánnyal tanulmányaim ideje alatt — ez nem volt egyáltalában káros ha­tással az előmenetelemre. Most katona vagyok és még mindig levelet váltok azzal a kislánnyal, de sohasem történt meg meg. hogy felbontva kaptam volna kézhez levelét, pedig minden levelemet haza írja, mert a kislány magyarországi. Azt hiszem, hogy az édesanyának nagyon kell majd Igyekezni? hogy visszanyerje fia bizalmát. Remélem, hogy ez az eset több szülő számára figyelmeztetésül szol­gál majd, UJ- Földvár/ Sándor A 67-es év a koprivnice-1 TATRA üzem dolgozói számára. jelentős dátum, mivel a gyár ebben az évben ünnepli fennálásának 70-lk évfordulóját. Az első automobilt 1897-ben készítették az akkori hires hintógyárban. Az első koprivnice-1 gyárt­mányú gépkocsit PRESIDENT-nek nevezték el. Ez az autó nemcsak hazánkban, hanem egész közép- Európában, s Ausztriában is egyedülálló volt. Mivel külföldi, Benz Márkájú motorral volt felszerelve, szerkezete mái- akkor is felvett bizonyos jellegzete sségeket, ami a további típusokon később erősen megmutatkozott. 1853-tól, a mai TATRA üzem helyén egy hlntógyár állt, amit még Ignác ^ustala alapított külföldi segítséggel. Az üzem rátérése a gépkocsi gyártására leginká bb az akkori társbérlőnek, báró Theodor Liebig-nek, a llberecl textilgyáros fiának volt köszönhető. A 19 esztendős társbérlőt a motorizmus iránti vágya vezette el Kari Benzhez Mannhelm-be, akitől meg vásárolt egy - BENZ VICTORIA védjegyű gépkocsit. Karl Benz, az Európa akkori legnagyobb autógyár tulajdonosa ellátogatott Koprlvnicé-be, s megte­kintette a készülő szerelőcsarnokot. Ekkor kötöttek egyezményt egy PHAETON, Benz márkájú gépkocsi terveinek, s egy kéthengeres szintén Benz motornak a megvásárlására. 1897-től 1901-ig gyártmányaik tulajdonképpen hintóba épített motor jelleget vették tel. 1901 és 1906 között már észlelhető volt némi vél toz&s, a padlóalatti motorokat célszerűsítették, és gumiabronccsal csökkentették a rázkódást. 1906 és 1923 között terjedő években megjelent a gépkocsin a speciális karoszéria, döntött kormány- terék, sárhányók, s a kiemelt világítótestek célszerű elhelyezése. 1923-tól már a jellegzetes vonásokkal gyártották tovább a maihoz mindjobban hasonlító gépkocsikat, • az üzem ebben az évben vette fel a TÁTRA nevet. Az üzem vagonok gyártásával Is foglalkozott, s éppen ezért az üzem neve ezelőtt „NW“-vel volt jelölve (-Neseldorfer Wagenbau-). Az azután kö­vetkező Időszak gyártmányai felvették a TATRA személygépkocsinál még máig is érvényben lévő aerodinamlkus alakot, és a farmotort. A gyár, versenykocsik gyártásával is foglalkozott, s az itteni gyártmányok a versenyben szép eredményeket értek el. 1899 okt. hő. 22. Bécsben a Práterben 1. 2. helye- zést értek el, 1900 március hó 26. 27-én Nizza— Draguignan útvonalon és vissza 2. helyezést, s a hegyi versenyen 1900 március hó. 30-án Nizza—La Turble között pedig a dobogó legmagasabb fokát foglalták el. Mint már említettük a 30-as évek elején a farmotor és az áramvonalas karoszéria volt a mérvadó. A felszabadulás után. 1949-ig gyártotta az üzem a TATRA 57b jelzésű személygépkocsikat, amely szerkezete valamelyest eltért az előbb említett szerelési elvtől, A motor az orrban helyezkedett el, léghütéssel és központi dudával volt felszerelve. Ezekkel a típusokkal még máig is találkozhatunk országutainkon. 1950 után rátértek egy „nagykocsi“ gyártására, a TATRA—87 típusú személygépkocsira. Ez az aero- dinamikus nyolchengeres, s léghűtéses autótipust főleg reprezentációs célokra használták fel. Szilárdságát és megbízhatóságát itanzelka és Žigmund világjárók is bizonyították, mivel majdnem egész földkeregséget bejárták ilyen típusú gépkocsival, ami ezt a nehéz próbát is hősiesen kiállta. A TATRA gépkocsigyár ma már inkább tehergépkocsik gyártására összpontosítja munkaerejét. A személygépkocsik közül az üzem csak egy típust, a TATRA 603-at gyártja, ami szintén repre­zentációs célokra van felhasználva mint elődje a T 87-es. Ez a nyolchengeres, farmotoros személyautó szép ívelésű karoszériája, kényelmes belső elrendezése, hosszú fárasztó utakra igen alkalmas. Hatalmas csomagtartója van, s az utastérben hat ember ké­nyelmesen elfér. KALITA GÁBOR A gyár legelső terméke a „PRESIDENT“ jelzésű személygépkocsi volt, amit 1897-ben kiviteleztek két­ütemű Benz motorral. Az akkori korban ezt az automobilt az emberek technikai csodának tekintették. Ez a 2-603 TATRA utainkon rengeteg mennyiségben fut, ami főleg reprezentációs célokra van felhasz­nálva Hatalmas utasterével s megbízhatóságával ez a személygépkocsink külföldön is nagy elismerés­nek örvend. új ifjúság 9 KflWiCSOHYi Alkalmas ajándék a konyha számára I A praktikus ajándék is örömet szerez, annál is inkább, mert megkönnyíti a munkát. Minden háziasszony szívesen fogadja az újfajta Universal zománc­edényt, amely egyaránt alkal­mas mind a gáz-, a villanytűz­hely, mind az egyszerű tűzhely számára is. A családi asztal körül eltöltött perceket kellemesebbé teszi az új Sandrik-féle evőeszköz- készlet, amely a korszerű terí­ték egy része. A konyhai munkát megkönnyíti a modern formájú MIKOV jel­zésű rozsdamentes acélkés. Már kevés az idő, de azért még szívesen bemu­tatjuk Önöknek árúinkat! Használja ki az aranyvasárna­pot bevásárlásaira! KÉRJE KI SZAKEMBEREINK TANÁCSÁT a HÁZTARTÁSI KELLÉKEK BOLTJAIBAN e. 309 1967 november 18-án hivatalosan bejelen­tették: leértékelik az angol fontot, a dollár után a tőkésvilág leg­jelentősebb valutáját. Paritása az USA-iiol- lárhoz az eddigi. 2.80 helyett most 2,40. A kamatláb ugyanakkor 6,5 százalékról 8 szá­zalékra emelkedett Angliában. Ez ötven év óta a legm ;ga- sabb. Célja: az új árfolyam szilárdságá­nak biztositása. • BANK OF ENGLAND? — Az Angol Nemzeti Bank 1694-ben alakult. Ere­detileg részvénytársaság. Először 1.2 millió font kölcsönt nyújtott az államnak. Cserébe engedélyez­ték: kibocsáthatott „a bank pecsétjével ellátott je­gyeket." 1697-ben újabb 1 millió font kölcsön elle­nében megszerezte a bankjegykibocsátás jogát. Ezentúl Nagy-Britanniában a bankjegyek hamisítá­sát halállal büntatték. A Bank of England 1946-ig magánkézben volt. A munkáspárti kormány ekkor államosította. A részvényeseket 3 százalékos kama­tozási állami kötvényekkel kárpótolta. • DEVALVÁCIÓ? — Egy pénzegység hivatalos aranytartalmának csökkentése. A valutaleértékelés következménye — a többi között — csökkenti a saját valutatartozá­sok és követelések értékét. Ugyanakkor az exportot átmenetileg fokozhatja, az import pedig minden­képp kevesebb lesz. Ezenkívül növeli az idegenfor­galmi bevételt, mert a külföldi turista olcsóbban élhet már meglévő valutájából. Angliából 1967 no­vemberében 100 millió font sterling értékű export­áru várt elszállításra a dokkokban. Emellett másfél milliárd dollárral tartozik az ország a nemzetközi pénzügyi alapnak. • KÖVETKEZMÉNYE? — A katonai kiadásokat 1968-ban 100 millió font sterlinggel csökkentik. Az államosított ipar beruhá­zásait 100 millió font sterlinggel leszállítják. Kor­látozzák a gépkocsik es más tartós fogyasztási cikkek részletre történő eladásét. Továbbá az angol exportáruk olcsóbbodnak, az importcikkek: búza, hús, cukor, kávé, tea. olaj valamint a külföldi uta­zások drágulnak. A devalváció végső soron rontja az életszínvonalat. • MAGYARÁZATA? — 1886-tól 1890-ig Nagy-Britannia részesedése a világkereskedelemben 20,2 százalék, 1909—1913 kö­zött 13,2, 1929-ben 10,6 százalék. Ma már New Vorn a vezető pénzpiac. A tőkésországok bankjai előnyö­sebbnek véli aranyban, dollárban őrizni valutatar­talékaikat. Napjainkban a kapitalista fizetési forga­lom 40—50 százaléka fontban történik, és a valuta­tartalékok 12 százaléka font. • KÖVETŐI? — Tizenöt ország — egyebek mellett — Ojzéiand, Írország, Dánia, Izraal, Spanyolország, Ciprus követ­ték Anglia példáját, ugyancsak leértékeltek. • PARITÁSÁRFOLYAM ? — Valutának aranyban vagy más valutában való kifejezése. 1949 szeptember 19-ig, egy font 4,03 dollár volt. Ekkor 30,5 százalékkal devalválták, és a font árfolyama 2,8 dollárra csökkent. Előzőleg legutoljára még 1925-ben, az angol kormány beve­zette az aranyrúdrendszert. 1931-ben viszont be­szüntette és ekkor jelentősen zuhant i font ári«« lyama. 70 EVES A TATRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents