Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-12-12 / 50. szám

6 új ifjúság Beograd Sárkány Ärpád KÜLFÖLDÖN — KÜLFÖLDIEK­KEL Franz Nordalmmal és felesé­gével egy kerti vendéglőben is­merkedtem meg. A vendéglő szakácsa malacot süt nyárson. A müncheni házaspár éppen a műveletet szemléli, amikor a rádió az időjárás-jelentéssel befejezi műsorát. Későn figyel­nek fel az őket érdeklő jelen­tésre s ezért Nordalm úr hoz­zám- fordul. — Ha lenne olyan szíves... milyen időt ígérnek holnapra? — Nem figyeltem én sem a jelentést, különben is a bori­vót nem nagyon érdekli az i- dőjárás, különösen ilyen késő esti időben. — Nevetve fogadja a tréfás választ és magasra emeli a — Még viem, de egy isme­rősöm Münchenben él. most volt látogatóban szülőfalujá­ban. Sokat beszélnek róla is­merőseim, azt mondják, jó so­ra van/ Sajnos én nem beszél­tem vele. — £s hol dolgozik? — A vendéglátó iparban. — Saját üzlete van? — Nem. csak alkalmazott. — Az is jó, ha jól és so­kat dolgozik — s elmosolyog­ja magát. — Miért? Talán az olyan rossz szakma? — Dehogy. Hisz éppen az előbb mondtam, hogyha jól ér­ti dolgát... De remélem nem ért félre... csak arra gondol­tam. amit az imént mondott, hogy jól megy neki és már poharát. A következő poharat már egy asztal mellett ürít­jük. Ennyiből áll az egész is­merkedés. a többi már magá­tól jön, mint ez esetben is. — Járt már nálunk Német­országban? — tér át mind­járt a lényegre Nordalm úr. A császári Ugyan már elcsitultak a ko­ronázási ünnepségek körüli Iz­galmak. de néhány ezzel kap­csolatos adat még mindig em­lítésre méltó. Most már végre tudja a vi­lág, miért vesztette el türel­mét Mohammed Reza Pahlavi sahinsah, Irán uralkodója és miért vált cl szépséges felesé­gétől, a gyermektelen Sorayá- tól. A sahinsahnak trónörökös­re, mégpedig egy hat éves trón­örökösre volt szüksége ahhoz, hogy koronázott császár lehes­se« A perzsa udvartartás tör­vényéi szerint ugyanis, a ko­ronázandó papa mellett dlszc- g enruhában ott kell állnia hat é*es fiúgyermekének. Csak e- zon feltétel teljesítése után te­hette a sahinsah felséges fejé­re a császári koronát. Farah Dibah hat évvel ezelőtt életet adott a trónörökösnek, és ez­zel lehetővé tette, hogy főúri férje megélje ezt (a számá­ra) annyira fontos napot. De nemcsak a férje számá­ra volt ez a nap jelentős. Fa­rah Dibah a világ legfiatalabb koronázott császárnéja tett. Persze előzőleg neki is komoly gondjai voltak a perzsa szer­tartásokkal. Ezek szerint u- gyanis a koronázási ruhához nem szabad idegennek nyúlnia. Márpedig Farah Dibah korona­csak azt vártam, hogy a Mer­cedest említse. — Nem tudom, milyen ko­csival járt otthon, de az is le­het, hogy Mercedessel. Vagy ez lehetetlen? Nordalm úr arcán ismét megjelenik a mosoly. — Miért Jugoszláviát válasz­tották ötödször is? Hiszen me­hettek volna Olaszországba is. — Ez itt csöndesebb és jó­val olcsóbb. Az utolsó napot töltjük itt, holnap indulunk haza. És ön? — Holnap megyek én is, Belgrádon keresztül. A KALEMEGDÄN ALATT Végig utazva Szlovénián és Horvát-országon, Sídnél Szer­bia területére érünk. A Fraška Gora délkeleti nyúlványaitól a- hol a Belgrád — Újvidék és a Belgrád-Zágráb műút talál­kozik. már nincs messze Ju­goszlávia fővárosa. Ám ahogy Belgrádhoz közeledünk — úgy lassul a forgalom is. Azt hi­szem más nagyvárossal is így van ez. És amire elérjük Üj- Belgrád első 15 emeletes há­zait, a fiatal város fényei kö­szöntének bennünket. Ma több mint 100 000 ember lakja a Száva bal partján egyre gyor­sabb ütemben épülő városrészt, pedig tíz évvel ezelőtt még a- lig kezdtek hozzá az építésé­hez. A folyó túlsó partján azonban már az ősi város fogad ben­nünket. Törökül, Kalemegdán — magyarul Fehérvár és szer­bül Beograd. Birtoklásáért sok vér folyt a századok folya­mán. Már Hérodotosz is meg­emlékezik a településről. Szkí­ták, majd kelták vették birto­kukba. A népvándorlás hullá­mai nem egyszer söpörték vé­gig a tájat, ám a település új gazdái új várost építettek a romok felett. A szlávok balkáni előnyomu­lásával az ő kezükbe került s ettől kezdve a Kelet és Nyu­gat, Balkán és Európa többi része közt fontos kereskedel­mi központtá alakult. A XIII. században már a szerb állam központja, de a XVI. század elején a törökök uralják a vá­rost, hogy hosszú századokig félelemben tartsák Közép-Eu- rópát. Alig múlt száz éve, hogy 1867 április 19-én Belgrádban a Kalemegdánon Ali Riza pasa, a szultán küldötte átadta Mi- hajlo Obranovič szerb fejede­lemnek a város kulcsait Nem véletlen, hogy a vá­ros a mai napig is magán vi­seli a török uralom nyomait. Építésére, fejlesztésére alig volt idő és pénz a város szerb kézre adása után. A háborúk 1867 után sem kerülték el az országot, így nem csoda, hogy az igazi fejlődés csak a má­sodik világháború után indult meg. Az írott betű, a filmsza­lag sokat jelent egy-egy or­szág, város életének megis­merésében. De mindezt meg­ismerni, átélni, kevés az e- qyik is, másik is. BELGRÁDI SÉTA — Nordalmné ügyesen fejezi Csodálatosan szép reggel kö­be a témát. Poharat emel és szönti a várost. Szinte egyik kérdez. pillanatról a másikra ébred — Járt már többször is Ju- Belgrád. benépesednek az ut­goszláviában? cák, a terek, kinyitnak az üz —, Most vagyok itt először, letek, megindul a város vér És önök? keringése. Első utunk a vá­— Már ötödször. ros központja, a híres Tera­korona két oldala — Nem "erről van szó, kü­lönben is. ha pénze van rá? — Tegyük fel, hogy igen. — De milyen kocsija van ak­kor, a barátja közvetlen felet­tesének és annak a felettesé­nek? — Miérť, talán nem mind­egy, hogy kinek milyen ko­csija van? Mondjuk, hogy a főnökének külföldi kocsija van. Csak nem írják elő, hogy ki milyen ko­csit használjon?! — Nem, persze hogy nem, az ilyesmihez nem kell előírás. — Akkor miért van egy így? Azt hiszem, ezt kell értenem ez alatt. — Talán folytatása ez vala­minek... Mondjuk, az ilyesmi nálunk hagyomány. zási ruháját hem is készíthet­ték másutt, mint Párizsban, Christian Diornál. A császár­né gondján Monsieur Bohan, Dior egyik divattervezője se­gített: a szabásszal felvétette a perzsa állampolgárságot. (Most viszont a szabásznak van gondja amiatt, hogy mint ide­gen állampolgár, Franciaország­ban munkaengedélyt kapjon.) A nevezetes nappal kapcso­latban érdekes adatok kerültek napvilágra: • A királyi pár hintóját, a- melyben a koroná/ásre érke­zett, Ausztriában készítették. A hintó nemcsak mesebelien szép volt, hanem mesebeli összeg­be is került: 2 millió schilling- be. (2 millió 800 000 korona). Q A koronát 3380 gyémánt. 368 igazgyöngy és néhány hi­hetetlen nagyságú (következés­képpen felbecsülhetetlen érté­kű) smaragd és zafír díszítet­te. • A csodálatos trónszékét 26 000 drágakő díszítette. 0 Ezenkívül ,,szerepelt" még Farah gyönyörű koronája és az óriási értékű, meseszép öltö­zékek, — mind drágakővel dí­szítve. 0 A koronázási ünnepségre egy nyugatnémet cégnél ren­delték meg a maga nemében egyedülálló étkészletet. A kész­let 13 000 darabból áll és 1 millió 660 000 márkákába (6 millió 300 000 korona) került. Egyetlen halastál ára 1840 már­ka (7000 korona), az 500 só­tartó minden egyes darabja 147 márkába (560 korona) került. De vannak még más adatok is: 0 Minden gyerek, aki a ko­ronázást követő tizennégy na­pon belül születik 420 korona értékű ajándékot kap az ural­kodótól. Ha elgondoljuk, ez ke­vesebb, mint egy királyi sótar­tó! 0 Az Iránban született cse­csemők fele meghal a szülés­nél, vagy mielőtt az első élet­évét betölti. 0 A nép számára nincs or­vos, kórház, gyógyszer — ez csak a gazdagok (nagyon ke­vesen vannak) kiváltsága. 0 Az emberek milliói laknak földbe vájt lyukakban és óra ladozó agyagkunyhókban. 0 A most már megkoroná­zott saninsah országában az emberek ezrei pusztultak táp­lálékhiányban. nyomorban és ragályok folytán. Egy perzsa átlagos életkora harminc év. No, és még egy adat: a za­vargások alkalmával a sahin­sah parancsára a katonaság é- gyetlen napon 4000 embert mé­szárolt le. A letartóztatottak, megkínzottak. üldözöttek és politikai okokból legyilkoltak száma végtelen. Ezekután idézzünk a megko­ronázott fő trónbeszédéből: ..Vágyam, hogy népemet a leg­haladóbb nemzetek soraiba e- melhessem... A világ legrégibb koronáját viselem és most még jobban lekötelezettnek érzem magam népemmel szemben..." Ehhez nem kell kommentár. ziehez vezet. Igazi nagyvárosi kép tárul elénk. Szállóira, ká­véházaira büszke lehetne Eu­rópa bármelyik nagyvárosa. Végig sétálunk a híres kor­zón, a Knez Mihajlován s el­vegyülünk a járókelők tömegé­ben, míg végül is a Kalemeg- dánhoz érünk. Megnézzük a tornyot is, ahonnan annak ide­jén Dugonics Titusz a mélybe rántotta a törököt, aki a ló­farkas zászlót akarta a vár fokára kitűzni. De aki itt jár a város fölé emelkedő dombon, nem mehet el észrevétlenül a Szabadtéri Múzeum mellett sem. Jugo­szlávia népeinek hősi küzdel­mére emlékeztetnek ezek a ná­ciktól zsákmányolt fegyverek. Belgrád a felszabadulás u- tán nemcsak a soknemzetiségű Jugoszlávia egységének lett ki* fejezője, hanem a szocializmus építésének szimbóluma is. Mindezt sikerült olyan ötvözet-» té forrasztani, amellyel Béig-» rád Európa nemcsak egyik legszebb fekvésű, hanem mo-1 dern negyedekben, gyorsan gazdagodó fővárosa is. Nehéz megválni ettől a fia-» talodó szépülő várostól. Bú-< csúzóul még egyszer letekin­tünk a Kalemegdánról a nap­sütésben fürdő városra, a Du­na és a Száva fodrozódó vizé­re és búcsút intünk a város­nak. Még egvszer végigrobogunk a Száva ^il partján épülő új Belgrádon és Újvidéken, Sza­badkán keresztül elhagyjuk Ju­goszláviát. (Végé.)' TAILOZAS Hatvan évig bolyongott a világban egy levelező­lap, mire Leon Burge kézhez vehette. Mindösz- sze egy mondat van raj­ta: „Sok szerencsét kí­vánok kis unokámnak.“ Az időközben szintén nagypapává korosodott Burgeot születése alkal­mából köszönti vele ré­gen megboldogult nagy­apja. A címzett, mikor átvette az elkésett üd­vözletét, kitűnő humor­érzékkel kijelentette: „Most merje valaki mon­dani, hogy öreg vagyok.“-O­Ellsabeth Taylor egy rőmai szállodában felej­tette egyik intim ruha­darabját — csupa csipke melltartóját. Giovann Penazzi jó üzleti érzék kel megáldott szobalány, azonnal felmérte a kí­nálkozó alkalmat, nem is gondolkodott sokáig, ha­nem árverésre bocsátot­ta az elárvult alsóneműt. Nem számított rosszul igazi vásári tülekedés tá madt a kikiáltó körül. A legvérmesebb licitáló vé­gül 22.000 líráért vált az elhagyott jószág tulajdo­nosává. A szobalány csak azt fájlalja, hogy a „vi­lág legszebb asszonya" nem volt még szórako- zottabb, akkor talán egy még alsóbb neműjével boldogíthatta volna a szenvedélyes „műgyűjtő­ket“. Az lett volna ám az igazi üzlet!-O­Egy lengyel cirkusz Kinek kell az oroszlán? címmel hirdetést tett közzé felajánlva a rakon­cátlan vadállatot az ál­latbarátoknak, mivel ido- mítójának tudománya csődöt mondott az álla­tok királyának hajthatat- lansága előtt. Az állat­barátok és a nagy lakás- tulajdonosok levelek hi­hetetlen tömegével árasz­tották el a szerkesztő­séget és akkor sem szűnt meg az érdeklődés, ami­kor a szerkesztőség bő­vebb felvilágosítást adott a gazdát kereső ragado­zóról. Közölte, hogy az állat naponta 10 kilo­gramm húst fogyaszt — böjti napokon pedig rész­letekben a tulajdonost-O­Pesszimistáknak való furcsa naptárt hozott forgalomba egy francia vállalat: a naptár 360 ol­dalán egy-egy régebbi súlyos szerencsétlenség­ről vagy természeti ka­tasztrófáról látható fény­kép. A képek alatt szö­veg: ha ma nem is megy egészen úgy minden, a- hogy szeretnénk, gon­doljon arra, hogy még rosszabbul alakulhatná­nak a dolgok. TA1 HÍZÁS SONKOLYOS ANIKÓ, Makó, Szabadságtér 2. sz. Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne zenéről, 17 éves. SZABÓ ZSUZSANNA, Budapest, XIII. kér. For- gách u. 16 sz Magyarul oroszul levelezne szí- nészkép-gyűjtésről, 14 éves KISS ERZSÉBET, De­brecen, Jerikó u. 4 sz. Magyarország. Big-beat zenéről és divatlap-gyűj­tésről levelezne magya­rul, 17 éves diáklány. DÉR MARGIT, Buda­pest, XIII. kér. Petnehá- zy út 19 sz. Általános témáról levelezne ma­gyarul és ismerkedne, 18 éves diáklány. SZABÓ KATALIN, De­brecen, Lander Jenő u. 33 sz. Magyarország. Ma­gyarul vagy oroszul leve­lezne, képeslevelezőlap- gyűjtésröl, lő éves. GUTAY K. JÁNOS, Ta­ta I. Nagykert u. 8 sz. Magyarország. Bármilyen témáról levelezne magya­rul és ismerkedne, 21 éves, elektroműszerész. FEHÉR GÁBOR, Győr, з. Újlak u. 14b sz. Ma­gyarország. Általános té­máról levelezne magya­rul és ismerkedne, 20 éves gépipari technikus. SZABÓ JULIANNA, Győr, Dunakapu-tér 7/4 sz. Magyarország. Zené­ről levelezne magyarul és ismerkedne, 19 éves. TOKAJI GYÖRGY, Bu­dapest, III. kér. Árpád út 57 sz. Különböző té­máról levelezne magya­rul, 19 éves bútoraszta­los. SZEGVÁRI GYÖRGY, Budapest, XII. kér. Or- bánhegyi út 29 sz. Kul­turális témáról levelezne magyarul, 18 éves. GALL ILONA. Loc. Brassó Atr. Avram Jancu No. 15 Romania. Bármi­lyen témáról levelezne magyarul és románul, 18 éves VÉGH MAGDOLNA, Budapest, XIV. kér. An­gol u. 3/a sz. Képesleve- lezőlap-gyűjtésről leve­lezne magyarul és néme­tül, 19 éves. SIMON ÉVA, Pécs, Sza­bó József u. 6 sz. Ma­gyarország. Nyelvtanulás céljából levelezne ma­gyarul, oroszul és ango­lul, 18 éves. PALOTÁS KATALIN, Budapest, II. kér. Riadó и. 4 sz. Magyarul, oro­szul levelezne színész- kép-gyűjtésről, sportról, 16 éves. SINKOVITS LÁSZLÓ, Fonyód, Kiss u. 3 sz. Ma­gyarország. Magyarul le­velezne és Ismerkedne, 20 éves. SOMOGYI PIROSKA, Veszprém. Szabó Gáspár u. 9. sz. Magyarország. Magyarul, oroszul leve­lezne, nagyon sokféle hobbyja van, 17 éves diáklány.

Next

/
Thumbnails
Contents