Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-11-14 / 46. szám
^ #• »#•» * - U| ifjúság 7 — 7 — jávor pal. Életregényé Megérkezik a kocsi, indulok. Barcsayt nem látom. Most veszem észre, hogy háromszoros kordon veszi körül a házamat. Megdöbbenek. Ekkora jelentőséget tulajdonítanak nyomorult életemnek? Vagy Barcsay félti a bőrét? A taxi megáll a Fő utca 3 szám alatt, ahol egy tábla mutatja, hogy a Mozdonyvezetők Nyugdíjegyesületének székháza az épület. Üjra indulunk. Most a Külügyminisztériumba. Bagossy „testvérhez“. Bagossy „testvér" a külügyminisztérium kabinetirodájának főnöke. Meghatalmazott miniszter. Meghökken, amikor meglát. Mit keresek a külügyben? Valamit o- dasúg a mellette álló titkárja fülébe, és átvezetnek az épület túlsó szárnyán levő útlevél-irodába. Itt ejtőernyős leventék veszik át az őrizetemet. Az unalom s a kíváncsiság lassan beszédessé teszi őket. Én színházról beszélek nekik, ők politikáról beszélnek nekem. Megrázó, amiket mondanak. — Ha nekem azt parancsolnák, hogy öljem meg az apámat, szó nélkül megtenném — jelentette ki égy tizenhét éves gyerek. — Miért? — kérdezem. — Azért, mert fogadalmat tettem. És ha a parancsot nem teljesítem, akkor engem ölnek meg. Hát akkor inkább az apám, mint én. Egy sincs más véleményen. Ezek voltak a nyilasok! Ogy látszik, híre terjedt, hogy ott vagyok, mert rengeteg IStogatója van a szobának. Egy kedves úr odalép hozzám, nem tudom, ki lehet, két nagy almát és kenyeret nyom a markomba. — Egyé meg, művész úr — mondja, és elmegy. Este 11-ig tartanak itt. Akkor bedübörög égy pápaszemes formaruhás nyilas, tizenöt- húsz ejtőernyős leventével. Puskákat, kézigránátokat, lőszert szednek ki a szekrényekből, s hordják le egy teherautóba. — Művész úr, velem jön — int a pápaszemes. Később megtudom. Fogolyén testvérnek hívják, valamikor ellenőr volt a Beszkárt-nál. A teherautó mellett személyautók is várakoznak. Az egyikbe betessékel Fogolyén testvér, ő és egy mSsik társa közrefognak.-rr Nádor-laktanya — szól ki a sofőrnek. Kivégezni visznek — ez az érzésem, — és elnehezül a lélegzetem. Útközben Fogolyén testvér néhány kérdést intéz hozzám: — Mondja, művész úr, miért volt maga a Conti utcában? Hallgatok. Kis idő múlva újabb kérdés: — Mikor látta a feleségét? Hallgatok. Hallgatásomra azt válaszolja: — Nem is fogja látni többet. Közben megérkezünk a Nádor-laktanyához. Koromsötétség. Nagyriadó. Várom, mi lesz. A szívem majdnem kiugrik a számon. Várom, mikor szállítanak ki, de nem így történik, hanem egy urat hoznak, s beültetik a kocsiba. UtasítSs a sofőrnek: — Pasaréti út 12. Nem akarok hinni a fülemnek. Kis meg- enyhülést érzek, s piciny remény dereng felzaklatott bensőmben, hátha valami közbejön, hátha megint szabad leszek. Visszakerülök tehát oda. ahonnan elindultam, ahol először voltam lefogva, a légópincébe. A különbség csak az, hogy már nem a Barcsay-csoport foglya vagyok, hanem a Bagossy-csoporté. Most valahogy enyhébbnek érzem a légkört, őreink létszáma is egy főre apad és egy parancsnokra. A parancsnokot kipróbálom, odamegyek és megkockáztatom a kérdést, engedjen ki a W. C-re. Kérem, testvér úr. ki szeretnék menni. — Nézze kérem, — maga nem testvér, haEgy színész albumából. Legkedvesebb szerepe a Nóra Rank doktora (Képünk az Ibsen Színmű Nemzeti Színház-beli előadásán készült. Partnere: Bajor Gizi) nem művész úr, tehát ne szólítson engem testvérnek. — Hanem hogyan? — Hívjon egyszerűen főnök úrnak. Újabb és újabb jövevények érkeznek, persze egyik sem önszántából. Éjjel egy óra felé bejön Bagossy, kikérdezi az egész társaságot, kit, miért hoztak be, s csak hármunkat tart vissza, a többieket elengedi. Megkértem, hogy vegyen házi őrizetbe, mint Barcsaynál voltam, hiszen két házzal lakom csak odébb. — Atmehetünk. ö. mi hárman, foglyok és a különítmény 20-25 tagja, akik állig fel vannak fegyverkezve, átvonulunk a házamba. Kezdődik élőiről a komédiá. Jönnek-mennek az emberek, kihallgatások, fogvatartások, kegyes elengedések. Az elengedések vannak kisebb számban. Míg mi így élünk, megölnek két embert. A pincében agyonlőnek egy fiút,” állítólag megtámadta az őrséget, és a ház előtt is találnak egy hullát, de rejtély marad, hogy ki lehetett. A vérnyomokat Papp Álmos külügyi titkárral mosatják fel. Vele bánnak a legdurvábban. Látogatókat kapok az egyik nap, Dayka Margit a férjével. Egyszerűen csak eljöttek meglátogatni. Gubős testvér ismeri a színpadról a művésznőt, tőle kapnak engedélyt, hogy beszélhessenek velem. Rajtuk kívül senki más be nem tudott jutni ebbe a hiénabarlangba. Megtudtam, hogy három kutyám közül kis fekete tacskómat a nyilasok kézigránáttal megölték. mert azt hitték, amikor zörgött a bokor ami alatt a kiskutya meghúzódott, hogy valaki szökni akar. Antal István propagandaminiszter úgy viselkedik mint egy hisztériás vénasszony. Amikor elviszik a házamból, kezet csókol az őrnek. Még a nyilasok is megundorodnak tőle. Bagossy esténként szemlét tart felettünk, olykor egyik-másikunkhoz kérdést intéz, így jutok én is egy este érdeklődése középpontjába. Én a felelet elől kitérek, és rögtön visz- szakérdezem: — Kérem, miért vagyok én fogva? — Majd meg fogja tudni! És mosolyogva elvonul kíséretével. Másnap váratlanul délelőtt jön. Egyenesén hozzám lép, behív a hálószobába, kikiiíd mindenkit, csak ketten maradunk. Azt hiszem, most árulja el a titkot, de meglepetésemre a következő kérdést szegezi nekem: — Melyik szabónál dolgoztat ön?. — Dubányinál — felelem. — Tudnia kell — magyarázza, — hogy én vagyok a külügyminiszter helyettese. Ilyen minőségben le kell mennem Zágonba a Pog- lavnikhoz, utána pedig Hitlerhez kell utaznom. Gondolom, gyengéd célzás ez a ruhatáramra, s miután az a célom, hogy valamiképpen szabadlábra kerüljek, ezt válaszolom: — Kérem,' itt a ruhatáram, válasszon. Kölcsönzőm, amire szüksége van. — Na, nem. Az állam és a múlt rezsim legalább egy félmillió kártérítéssel tartozik nekem. Tudok abból ruhát csináltatni magamnak. Holnap adok ön mellé két embert, menjen be, és tárgyalja meg a dolgot a szabójával. A szökés reményé lobog fel bennem, és vállalom a megbízást. Dorn Lászlóval és a nyilas párt frenolőgiai osztályvezetőjével, Kele- csényivel másnap délután a posta zöld színű személygépkocsiján elmegyünk ruhát rendelni. Szabóm a Kígyó, utcában lakik, de ők e- lőbb elvisznek a Hűség Házába mert ott valami dolguk van. Bemegyünk, s az egyik folyosón ott felejtenek. Á Hűség Háza olyan, mint egy megbolygatott darázsfészek. Ahogy ott állok egyedül, leírhatatlan, amit érzek. Lassan száz vagy kétszáz ember vesz körül. Eleinte vad horkanások hangzanak felém, aztán mindig csendesebb lesz körülöttem a tömeg, már senki sem beszél, csak néznek, és lassan közelebb lépnek hozzám. Az az érzésem, hogy pillanatok alatt agyonvernek. Ekkor odafurakodik hozzám a sántikálő freno- lógus. és meg vagyok mentve. Innen megyünk Dubányi szabómesterhez, a Kígyó utcába. Amikor a két nyilas között megjelenek, szegény Dubánviné maid szörnyethal A szememmel intek neki, hogy ne féljen próbáljon jókedvű lenni. Előadom, mi járatban vagyunk, s közben a szökésen töröm a fejem, de nem sikerül. Észreveszem, hogy a kijáratnál ott áll a géppisztolyos nyilas sofőr. Sorsomba beletörődve indulunk vissza. Alighogy újra itthon vagyok, bevonul a házba Kun páter, több magas rangú nyilas kíséretében. Vele van az édesapja is. (Folytatjuk) 1918 október 30-án este először -két menetszázad, majd a fővárosi helyőrség csatlakozott az akkor már napok óta forrongó, köztársaságot követelő, budapesti tüntetőkhöz. A tömeg október 31-ére virradó éjjel elfoglalta a pályaudvarokat, a telefonközpontokat, a császári és királyi haderő budapesti térparancsnokságának épületét és több fontos stratégiai pontot. A katonák IV. Károly „hadúri“ hatalmát jelző felségjeleket leszaggatták sapkáikról. Helyébe őszirózsát tűztek. Az 1918. októberi vértelen magyar polgári-demokratikus forradalom ezért „őszirózsás“. — Nemzeti tanács? — A Wekerle-kormány bukása után. október 25-én, a Szociáldemokrata Párt. a Radikális Párt és a Függetlenségi Pártból kivált Károlyi-párt részvételével alakult’. Október 26-án kiadott kiáltványa, bár számos polgári-demokratikus követelményt tartalmazott, nem említette a köztársaság kikiáltását, a nagybirtokok felosztását. A nemzetiségi kérdésben felemás álláspontot képviselt. Az' október j 31-ré virradó éjszakán győzedelmes forradalom után is fennmaradt, támogatta a Károlyi-kormányt. — Károlyi-kormány? — A magát forradalminak nyilvánító kormány a félfeudális viszonyokkal átszőtt polgári Magyarországot akarta demokratizálni. A polgári demokráciát az osztályok együttműködési formájának tekintette. Külpolitikája a Wilson-féle deti Őszirózsás forradalom mokratikusnak tűnő. béke- tervet támogatta. Ezzel valójában azonban a volt antanthatalmak érdekeit szolgálta. — Köztársaság? — Az október 31-én uralomra jutott kormányzat november 16-án kikiáltotta a köztársaságot. Károlyi Mihályt a köztársaság elnökévé választották. — Károlyi Mihály? — 1875-ben született. Több tízezer holdas földbirtokos. Már az elsó világháború előtt szembekerült at elsősorban Tisza István személyében megtestesült úri magyar maradisággal. 1913- ban a Függetlenségi Párt elnökeként az általános választójogot követelte. A háború ellenzője. Katasztrofálisnak tartotta az Osztrák- Magyar Monarchia és a Vilmos-császári Németország szövetségesét. Ferenc József halála. Károly trón- ralépése után különbéke kötését szorgalmazta. 1918 októberétől előbb a Nemzeti Tanács, később a minisztertanács. majd a köztársaság ’elnöke. A földreform híve. Közremfätödötf abban, hogy a proletariátus békésen átvehette a hatalmat A Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét nem értette meg. Az antifasiszta Károlyi az emigrációban mindvégig becsületesen küzdött Horthy-Magyaror- szág ellen, együttműködött a Kommunisták Magyarországi Pártjával, és őszinte barátja volt a Szovjetuniónak. 1955-ben halt meg külföldön. Hamvait 1962-ben hazavitték Budapestre. — Emlékiratok? — Az utóbbi években több fontos könyv jelent meg az őszirózsa forradalomról. Történelmi értékű kiadvány — egyebek mellett — Károlyi Mihály memoárja, az Egy eqész világ ellen, valamint válogatott írásainak két kötete. Molnár Erik bevezető tanulmányával Magyar Lajos és Hatvány Lajos vallomásai is felidézik e hónapok eseményeit. Lengyel József pedig Visegrádi utca című kötetében szól a Korvin Ottó vezette Forradalmi Szocialisták csoport agitáciőjáról az október 31-ét megelőző napokban. Új mozzanatokat is feltáró emlékirat, az október végén tömegeket mozgósító-lelkesítő „Kitört a forradalom...“ című röp- Iratot nyomdába adó. nemrégen elhunyt Gyetvai Jánosé (címe: Fegyverek és emberek), valamint a bátyiéval Szántő Bélával, az első katonatanácsokat szervező Szántó Zoltáné, a Vég és kezdet.----------------------------------------------------------------------------Hozzászólások — Az első szerelmes levél Bár az én fiaim még nemigen kapnak szerelmes levelet, szeretnék hozzászólni az elolvasott levél problémájához, mint édesanya és mint pedagógus. Teljes mértékben elítélem az említett édesanya eljárását, soha nem lennék képes ilyesmire. A gyermekek már kiskorukban is egyének, emberek. Meg vannak a titkai, melyeket tiszteletben kell tartani. Hozzánk tartoznak, a mieink, de nem úgy mint egv táska, melyet hol kinyitunk, hol becsukunk. , Nagyon fontos a kölcsönös bizalom kialakulása a gyermek és a szülő között. Tisztelje szüleit, de azért ne féljen tőlük. Merje elmondani tévedéseit, problémáit, a szülő adjon tanácsot, irányítsa gyermekét, hisz ez a kötelessége, de ne parancsolgasson, mert ezzel éppen ellenkező eredményt érhet el. Bízzon meg a saját gyermekében mert a fiatalok leginkább ezt a bizalmat hiányolják. Ezt tapasztalatból tudom, mert mint a színjátszó csoport vezetője és az Iskola igazgatója, évek óta foglalkozom velük. Helytelen, hogy az idősebbek sandán néznek rájuk és elítélik minden megmozdulásukat.. Argus szemekkel figyelik beszédjüket. viselkedésüket, hajviseletüket, ruházatukat és kritizálnak. A cikkben említett édesanya nagyon rosszul tette, hogy durva kézzel belenyúlt fia é- letébe. Meg kellett volna várni, míg a fiú bejelenti kapcsolatát a kislánnyal és azután megmagyarázni, hogy neki még tanulnia kell, korai még a házasságra gondolnia, stb. Az édesanya megalázta fiát, széttépett egy gyengéd kapcsolatot, és közben elveszítette gyermeke szeretetét. A fiú ezentúl majd ismeretségeit, leveleit eltitkolja, elidegenedik a szülőktől. Kár, nagy kár, hogy egy édesanya ilyet tesz... Kohárv Edit isk. igazg. Šálov, okr Levice Tehát legyünk igazságosak mind az édesanyával, mind a fiúval szemben. A fiú egyáltalán nem hibás, az anyja viszont nagy hibát vétett. A fiú 18 éves. leveleket kapott a kislánytól, akit szeret. Az édesanyjának semmi joga nem volt a levelet felbontani. A fiú bizonyára idővel mindent elmesélt volna a szüleinek. ha kézhez kapja a kérdéses levelet. Az, hogy egy fiú egy lánnyal levelezésben áll, még nem jelenti azt, hogy elhanyagolja tanulmányait. Az anya tehát helytelenül cselekedett. I- parkodnia kell, hogy fia bizalmát ismét megnyerje és hogy minden a régi kerékvágásba kerüljön. Nekem fez a nézetem az 5- qészről, hiszen én is fiatál vagyok és ha levelet kapok, fel- bontatlanul kapom kézhez, pedig egészségügyi iskolát végzek én is... Helena HScová Nem akarom nagyon vádolni, de mégis hibáztatom, hogy fia levelére ön válaszolt. Nekem is van két fiam, akiket nagyon szeretek. Elég gyakori dolog, hogy levelet hoz nekik a posta — de amit ön tett, arra én képtelen lennék. Nem aláznám meg ennyire a fiaimat, hogy helyettük én válaszoljak... Kötelességünk. hogy fiainkat óvjuk a különféle veszedelmektől, de ez nem abban áll, hogy postájukat felbontsuk és önkényesen elkobozzuk. Szerintem, ön nagyon helytelenül cselekedett. A tanulás nem függ attól, hogv fia levelezik-e vagy sem egv hozzávaló fiatal lánynyal. Nem kell mindjárt házasságra gondolnia, hiszen a fiatalok kell hogy szórakozzanak 18-20 éves korukban. „ Töltésyné
