Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-11-14 / 46. szám

2 új ifjúság 1630 november 15-én halt meg Johannes Kepler, német csillagász, a modern asztro­nómia egyik megalapítója. 1670 november 15-én halt meg Ján Amos Komenský, a nagy pedagógus. 1918 november 16-án ki­áltották ki a Magyar Ta­nácsköztársaságot. 1766 november 16-án szü­letett Rodolphe Krajzer, francia hegedűművész. 1773 november 17-én szü­letett Csokonai Vitéz Mihály magyar költő. 1858 november 17-én halt meg Róbert Owen angol utópista szocialista. 1920 november 18-án ala­kult meg Törökország Kom­munista Pártja. 1786 november 18-án szü­letett Kari Maria Weber, német zeneszerző. 1711 november 19-én szü­letett Mihailj Vasziljevics Lomonoszov a neves orosz természettudós. 1828 november 19-én halt meg Franz Peter Schubert, a nagy német romantikus zeneszerző. 1894 november 20-án halt meg Anton Grigorjevics Rubinstein, orosz zeneszerző és hegedűművész. 1918 november 20-án ala­kult meg Magyarország Kommunista Pártja. 1830 november 21-én halt meg Kisfaludy Károly, ma­gyar költő. j 1811 november 21-én halt j meg Heinrich von Gleist, német realista költő és drá­maíró. Eddig ismeretlen okokból F. Pál Brodzanyban (te pol­es ányi járás) felgyújtotta apja szalmakazlát. A tűz átterjedt a lakóházra és a többi háztáji építményre is. A kár 40 ezer korona ér­tékű.-0­Mokranicén (kassai járás) Hovanec Pál teherautójával előzés közben, elgázolta a 35 éves Vártái András ke­rékpárost. Vártái súlyos sé- besüléseibe a helyszínen be­lehalt.-0-' Október 27-én, péníekén egy nagyszombati benzin­kútnál kigyulladt a Benzi- na ciszternás autója. Leé­gett a benzinkút kioszkja, négy szivattyú meg az ott várakozó két motorkerékpár és személyautó. A kár 150 ezer korona. A tűz a cisz- temás autó vezetője L. T. és társa J. K. távollétében ütött ki. Miközben az autó­ból a földalatti tartályba szivattyúzták a benzint, a tartály megtelt, a benzin ki­fröccsent a bemelegedett szivattyúra és pillanatok a- latt tűz lepte el a benzin­kutat és környékét.-0­Marušinec András éppen akkor haladt át a Rima­szombat és Fülek közötti vasúti hídon, amikor arra robogott, egy motoros sze­mélyvonat, amely elgázolta őt. Ütban a kórház felé sú­lyos sebesüléseibe belehalt.-0­S. István kaposi lakos (e- perjesi járás) T. Károlynak segített fűrészelni villany­körfűrészen. Munka közben valamilyen hiba következté­ben megszűnt az áramszol­gáltatás. T. Károly szom­szédjához indult, gondolván megkéri, „kölcsönözze“ ne­ki az 5 áramkörét, amíg be­fejezik a fürészelést. Ami­kor sokáig nem jött vissza, S. István utána ment és 200 méterre a háztól, égy vizes­árokban halva találta T. Ká­rolyt. A halál körülményei és okai ismeretlenek. Bratislava dolgozói ünnepi felvonulással hódoltak október nagy emlékének. Táncdalfesztivál Szepsiben A szepsi Pionírok és Fiata­lok Háza már megalakulása ó- ta, évente megrendezi a fia­talok táncdalíesztiválját. Eb­ben az évben erre a nagysza­bású körzeti találkozóra de­cember 9-10-én kerül sor. A rendezőség szívesen vár min­den új résztvevőt és minden­kit, aki szereti a ritmust és a jó tánczenét. Megfiatalodik a Rimavice völgye A CSISZ V. kongresszusa ha­tározatba foglalta a pionír­szervezet tevékenységének fel- frissítését, hatékonyabbá téte­lét. Ahhoz viszont, hogy a pio­nírszervezetek érdekesebb, a gyermekek számára vonzóbb tevékenységet fejtsenek ki, megfelelő anyagi alap, jól fel­szerelt berendezések szüksé­gesek. A rimaszombati’ II. számú kilencéves alapiskola pionírjai elhatározták, hogy maguk te­remtik elő a pionírcsapat' a- nyagi alapját. Elhatározásuk valóra váltását egy iskolai pio­nírtábor építésével kezdték meg. Négy épületből álló tá­bort terveznek a Rimavica völ­gyében, mintegy 200 ezer ko­rona beruházással. Két épület­ben lesznek a szállások, egy- egy épületben pedig a társas helyiség és a konyha, vala­mint az étterem kap elhelye­zést'. A tábor felépítéséhez Már a második pohár sör­nél tartottunk, amikor Péter megszólalt. — Emlékszel első találko­zásunkra azután, hogy utóink elváltak ? — Hát hogyne emlékez­nék. 55-ben volt Rózsahe­gyen. Te a gyár új csarno­kát szerelted, én meg anya­got gyűjtöttem cikkemhez. A szellőztető - berendezéssel vesződtél, közben a tervező­ket szidtad pontatlanságu­kért. 30 centivel rövidebbre sikerült az 50 x 60-as kö­nyök, amit meg kellett tol­danod. — Jói emlékszel __ — mondta, de nem folytatta tovább. Mélyen a sűrű ciga rettafüstbe nézett és jobb kezével lassú, szabályos tak­tusban ütögetni kezdte az asztallapot. Hallgatott. Éreztem mit jelent ez a hallgatás, mely találkozá­sunkkal függött össze és amely egyébként sem volt véletlen. Szerettem volna elkerülni, mint az előző kettőt is, amelyre alig egy hónap le­forgása alatt került sor ket­tőnk között, — de nem te­hettem. Túl elevenen éltek bennünk a gyermekkor em­lékei, majd az újratalálko- zás öröme. Ezért is igye­keztem másra terelni a szót, kitérni a válasz elől, amíg lehet, hisz még csak a má­sodik sörnél tartottunk. Próbálkozásom nem sike­rült. Cigarettát cigaretta szükséges anyagi eszközöket részben saját tevékenységük­kel, részben az iskola szülői munkaközössége támogatásá­val teremtik elő a pionírok. Reméljük kedves rimaszombati pajtások, hogy a jövő nyáron már az űj táborban, a ti tá­borotokban töltitek a szünidőt. Kovács Zoltán Ha eltéped, mindenedet elveszted . Két-három évvel ezelőtt ér­dekes társasjátékban vettem részt. Egy levél szövegét kel­lett négyszer lemásolnom és elküldeném barátaim, ismerő­seim címére. A levél, amely segítségével a játékba kapcso­lódtam négy címet tartalma­zott. Az elsőre egy képeslapot küldtem, ezáltal ez a cím kie­sett és negyediknek a saját cí­memet írtam. Naiv és tudat­lan lélek lévén, mielőbbi sike­reket remélve, nem egy eset­ben a saját címem írtam el­sőnek és így bizony az ered­ményben nem volt nagy örö­möm. Megtörtént azonban az is, hogy 25-30 darab képeslapot is kaptam. Magyarországról, a Szovjetunióból. Ilyenkor azokra a Szásákra. Ivánokra és Mari­kákra gondoltam, akik minden tudásukat latbavetve betűzik a nevem, de a Kovácsból a vé­gén mégis csak Kcovás vagy más torzszülött lett. Pontosan két héttel ezelőtt egy formájában hasonló, de tartalmilag bizonytalan és meg­határozhatatlan levelet kaptam. Itt a levél teljes hangzása. „Szerencse fel! Ezt a levelet küldték nekem és én továbbítom. A láncot egy amerikai tiszt indította, s már bejárta a világot. Másold le a levelet négyszer és küld el o- 1 van személyeknek, akiknek szerencsét kívánsz. A levelet 24 órán belül továbbítsd! Pénzt nem szabad küldeni, szerencse fel! Aki megkapja ezt a leve­let szerencséje lesz. Egy Li­ne! nevű lány a levélvétel ti­tán 50 ezer dollárt kapott, egy Grosső (ah, szegény Kcovás!) nevű fiú eltépte a levelet, a lánc megszakadt, ő pedig el­vesztette mindenét. 14 napon belül a levél szerencsét hoz. Hagyd el az első nevet és sa­ját nevedet írd a sor végére.“ Ezután következik a sor. Húsz név. Zs. Ilona, Tar; K. Er­zsébet, Tornaija; K. Irén, Ri­maszombat; P. Mária, Duna- szerdahely; D. Magdi, Borsi; és a többi tizenöt. Csak így. Ve­zetéknév nélkül. Végig olvastam a levelet és annak ellenére, hogy nem hi­szek a fekete macskákban, a lucaszékekben és a ballábas felkelés rossz ómenjében, sze­rencsét kívántam négy barát­nőmnek. Jómagam idegállapo­ta a két hét alatt csaknem teljesen tönkrement a nagy szerencsevárásban. A levélben megígérték — és előttem leg­kevesebb húsz ember elhitte. Vártam, mikor pottyan az ö- lembe a várvavárt szerencse. Belepottyant, különböző formá­ban. Annyi „dolgot“ kaptam ezalatt a két hét alatt, mint még talán soha. Náthát, meg­vetést, szidást, penicillin in­jekciókat és lelkiismeretfurda- lást. Jó lenne, ha azok, akik­nek vezetékneve a levélben csak egy nagy B-vel, K-val vagy más betűvel van képvi­selve, megírnák, mit kaptak, milyen szerencse érte ókét a két hét alatt. Ugyanis engem még mindig csábít az az 50 ezer dollár. Ezért várok és bi­zakodva kiáltom: éljen a játék, éljen a szerencse! Nem érdekel milyen alapon, az a fontos, hogy jól szórakozzunk. Mi is, meg azok is, akik mulatnak rajtunk, de főleg az az ame­rikai tiszt, aki bizonyára na­gyon unatkozott Vietnamban, amikor ezzel az okos ötlettel lepte meg a „világ fiataljait“. Mit hoz a jövő játéka, ame­lyet jól értesült körök sze­rint a baptisták szektája, egv csizmadia és három kőtörő szervez, még nem tudjuk. Fel­tétlenül kapcsolódjatok be, sok­oldalú haszon vár rátok! KARCOLAT Lehet még újra kezdeni? után szívott. Kiitta mara­dék sörét és újat rendelt. Bal kezével megtörölte a pohár szélét és ivott. Majd rövid hallgatás után felém fordult és nekem szegezte a kérdést. — Végeztél valamit? — Remélem őszinte leszel hoz­zám, most is, mint mindig. Nem szóltam mindjárt, de úgy éreztem nem térhetek ki a válasz elöl, csak úgy, mint a találkozás elől sem. — Beszéltem vele — vála­szoltam és igyekeztem más­képp megfogalmazni a kér­dést. — Akkor ki vele, halljam, csak ne csűrd-csavard any- nyira a dolgot. Mit mondott, mi a véleménye rólam, meg- gondolta-e magát ? ... De beszélj már, ne húzd az időt! Nem tehettem mást. A szemébe néztem. — Rajtad múlik minden, csupán raj­tad. — Ezt mondta? ő mond­ta ?... — Te várj, most én be­szélek, hisz te kértél akkor is és most is. Az anyját védte, amikor öt is ütni kezdted, — majd folytat­tam, — hidd el másképp sosem emelte volna rád a kezét a fiad. És itt igazán nem tehettük fel a kérdést úgy, hogy ki kezdte, ki volt a hibás, vagy miért volt mindez. A fiad csak az any­ját védte, veled, az apjával szemben. — Tehát akkor már min­den rendiben van és vegyem úgy, mint a nagykönyvben van. Önvédelemből tette és az sem számit, ha mindez a tulajdon házamban, csalá­domban történt, — szakí­tott félbe újból. — Nem jogi formulákról van itt szó — vettem át ismét a szót. — Egyszerűen téged és a fiadat érint az egész. A köztünk való vita egyelőre felesleges. Te meg­kértél valamire és mint jó­barátnak igyekeztem a ked­vedben járni. — Emlékszel mit mondtál akkor ? — Csak legalább szólna hozzám, csak egyszer mon­daná, hogy apa. talán az is elég lenne, felejteni tudnék mindent. — Ezzel kezdted akkor, emlékezz esek vissza, és arra is, hogy engem nem vitapartnernak szántál a családi ügyedben, csupán közvetítőnek — folytattam tovább. — Arra kértél, beszéljek Bélával, mert azt szeretnéd, ha olyan lenne hozzád, mint azelőtt volt. Megbecsülne, tanácsot kéme tőled, mert ebben a korban nem min­degy, hogy egyedid van-e a fiú vagy sem, hisz mahol­nap sorozásra megy. És én ezt megtettem, illetve min­dent megpróbáltam, hogy minden a régi legyen. — Tehát ezek szerint, — ha jól értettelek — rajtam múlik minden. — Én nem így fogalmaz­nám. Inkább úgy, hogy raj­tatok hármatokon, de főleg rajtad és Béla anyján. — Tehát megint a régit hajtogatod, de ezt már mondták mások is ... — Mást pedig én sem te­hetek, ezt te is megérthe­ted. — Nincs mit megértenem. Vagy én, vagy az anyja ... — Ezek szerint felesleges volt a múltkori találkozá­sunk is. Vagy te másképp számítottál ? Nem válaszolt Kiitta ma­radék sörét és felállt. — Elkísérsz az állomásig ? — szólalt meg rövid szünet után. — Én is arra tartok — válaszoltam. Szótlanul tet­tük meg az állomáshoz ve­zető utat. A friss őszi szél jót tett a kávéházi füst után. A peronon elköszön­tünk egymástól. De még mielőtt fellépett volna a vo­nat lépcsőjére, megfordult és hozzám lépett. — Lehet még újra kezde­ni? — kérdezte. Nem várta meg válaszo­mat és felszánt a vonatra. SÁRKÁNY ÁRPÁD 'fc'COTLLŽ^Ou Ülésezett a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából november 7-én ünnepélyes ülést tar­tott a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága és a Pionírszervezett Szlovákiai Központi Bizott­sága. Az akadémián részt- vett Szántó László akadé­mikus, Tóth Vince és Frei- stadt Fülöp, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom résztvevői, valamint Opav­ský József és Tonhauser Pál a Csehszlovák Komszomol megalapitói és volt funkcio­náriusai. Vladimír Borodovčák elv­társ, a CSISZ SZKB titkára ünnepélyes beszédében mél­tatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának hatását a szlo­vákiai ifjúság tevékenysé­gére. Hangsúlyozta, hogy a mai fiatal generáció nagyon is jól tudatosítja, milyen nagy szerepet játszott és játszik a Szovjetunió, mint példakép és barát, aki min­dig készségesen segített jö­vőnk kialakításában. Az ünnepélyes akadémia résztvevői a Nagy Októberi , Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából jó­váhagyták Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának és Ukrajna Komszomol Szervezete Köz­ponti Bizottságának címzett üdvözlő kommünikét. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­sága címére küldött kom­müniké többek között han­goztatja, hogy Szlovákia if­júsága büszkén vallja ma­gáénak a történelem legna­gyobb forradalmának esz­méit. Aktív viszonyulásuk a nagy október gondolatainak valóraváltásához és gyakor­lati használatához, legjobban bizonyítja tevékenységük szocialista államunk felépí­tésénél. Ukrajna Komszomol Szer­vezete Központi Bizottságá­hoz címzett kommüniké is kihangsúlyozza a szlovákiai fiatalok köszönetét és jó­kívánságait szovjet bará­taiknak. „A Csehszlovák if­júsági Szövetség tagjai, lá­nyok és fiúk hűek a nagy október eszméihez. Tekinte­tünket és érdeklődésünket e napokban a szovjetek ha­talmas országa köti le. Az az ország, amely már 50 éve járja a forradalom zseniális vezetője Vlagyimir Iljics Lenin által kitűzött u- tat.“

Next

/
Thumbnails
Contents