Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-10-31 / 44. szám
2 ú| ifjúság "ßyjxrrii&ou 1888 október 31-én született Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke. 1821 október 31-én született Karel Havlíček Borovský kitűnő cseh újságíró. 1810 november 1-én született Erkel Ferenc a magyar öpera'szerző. 1888 november elsején halt még Nyikoláj Mihajlo- vics Przsevalszkij a nagy orosz utazó. 1923 november 2-án alakult meg Norvégia kommunista pártja. 1950 november 2-án halt meg Georg Bemard Shaw, angol író. 1784 november 3-án született Antonín Manes cseh festő. 1918 november 3-án alakult meg Ausztria kommunista pártja. 1763 november 4-én született Karel Hynek Tham cseh író. 1821 november 4-én szü- létett Martin Hatala szlovák nyelvész, pedagógus és publicista. 1880 november 5-én született Mihaji Szadoveanu békedíjas román író. 1836 november 5-én halt meg Karel Hynek Mácha, cseh romantikus költő. 1887 november 6-án halt meg Eugene Pottier francia költő. 1893 november 6-án halt meg Pjotr Iljics Csajkovszkij nagy orosz zeneszerző. ♦ Október 21-én, szombaton a kiskorú S. Ernő Kukucinban felelőtlenségével 61 ezer korona értékű kárt okozott a helybeli szövetkezetnek. Egy szalmakazal tövében cigarettára gyújtott, miközben észrevette, hogy a kazal az eldobott gyufától meggyulladt. Amikor nem sikerült a tüzet elfojtania, elbújt az erdőben. A szövetkezetnek 1299 métermázsa árpa-szalmája égett le. ♦ Október 24-én Bratis- lavában a Jančová és a Tichá utca kereszteződésénél 5 m mélyen a föld alatt munkások dolgoztak. A föld beomlott és maga alá temette az 54 éves L. Antal, Veľká Mača-i lakost. Munkatársai csak nagy erőfeszítéssel tudták őt a föld alól kiszabadítani. L. Antal egészségi állapota súlyos. ♦ Kilencezer korona értékű kárt okozott Demeter Béla Velký Horeš-i (terebe- si járás) polgár lakásában a kigyulladt villany melegítő-vánkos. A tűz oka több mint valószínű az volt, hogy a vánkos vezetékében rövidzárlat keletkezett. ♦ Vasárnap október 22-én Valkovňa község (besztercebányai járás) határában teheneket legeltetett Godo- vec János nyugdíjas. Közben a vasútvágányon állt és nem hallotta a közeledő mozdony figyelmeztető füttyjelét. A vonat elgázolta és nem sokkal kórházba szállítása után súlyos sebesüléseibe belehalt. ♦ A besztercebányai Urpin szálloda előtt vasárnap október 22-én egy Škoda RTO BH 17-5Ű jelzésű autóbusz parkolt. A szálloda elől az esti órákban eddig ismeretlen tettesek ^ellopták“ az autóbuszt. Nagy keresés után a Közbiztonsági szervek Veľké Zálužie községben találtak rá az eltulajdonított autóbuszra. A novoszibirszkl 12. iskola VI. osztályának tanulói a helyi múzeumban megtekintették a „béke-ekét“. A nevezetes fegyver történetét Pavel Poljakov elvtárs, a Vörös Hadsereg egykori katonája ismertette. Amikor a Kolcsak-bandáktól felszabadították a várost, fegyverekből, kézigránátokból, ágyútalpból és egy „Maxim“ gépfegyver kerekeiből ekét készítettek. A katonák békeszeretetük megnyilvánulásaként ezt a maga nemében egyedülálló mezőgazdasági szerszámot átnyújtották a Novoszibirszkben, 1927 március 16-án megtartott II. Területi Munkás- és Parasztkongresszus küldötteinek. Az értékes emléket negyven éve gondosan őrzik. levelek Egy riport margójára Az Oj Ifjúság 42. számában jelent' meg Zácsek Erzsébet riportja a kovácspataki otthonról: „Sem az apám, sem az anyám nem volt rossz“ címmel. A riport felkeltette nem egy olvasónk figyelmét. Többek között levelet kaptunk Matu- nák István elvtárstől, a kovácspataki nyugdíjas otthon igazgatójától, amelyben a következőket Írja: — A napokban egy morvaországi asszony: Petrovská Helena írt az otthonba és kérte, küldjük el neki Borka Vince bácsi címét’. Nagyon meglepett a levél márcsak azért is, mert ez az asszony sem rokoni, sem pedig jóbaráti viszonyban nincs Borka bácsival. Petrovskyné talán nincs is tudatában annak az erkölcsi pofonnak, amelyet levelével Borka Vince fiának és a többi hasonló gyermeknek adott. Egy idegen asszony, aki csak azért kéri Borka bácsi címét, hogy néha írjon, egy kis almát küldjön neki és hogy egyáltalán Borka bácsinak is legyen néha postája. Sok gyermek szégyelhetné magát szülei előtt, de én meg vagyok róla győződve, hogy azoknak az embereknek, akik a mi otthonunkban vannak elhelyezve az egymás iránti tisztelet és az idegen emberek szeretete, legalább részben pótolja a gyermeki szeretetet. MATUNÄK ISTVÁN Szervusz Venus! Számos moszkvai filmszínház tűzte műsorára a „Szervusz Venus!“ című színes, népszerű tudományos filmet, amely behatóan megismertet a Venus-4 automatikus űrállomás készítésével és a felbocsátás előtti kísérletekkel. A nézők azt is látják, amint 1967. június 12-én a Venus-4 elindul 350 millió kilométeres útjára. A washingtoni Evening Star azt írja, hogy az emberek most jóval többet tudnak mint a múlt héten tudtak. Ismereteik szaporodtak egyrészt a Venusról, másrészt arról, hogy a Szovjetunió legalább hat évvel megelőzte az Egyesült Államokat az űrkutatásban. A Washington Daily News szerint a Venus-4 sikeres kísérlete a Szovjetunió győzelme, de bővebb értelmében az emberi tudás nagy sikere. Ez az esemény ismét megmutatta, hogy az ember olyan tudományos hódítások küszöbén áll. amelyek meghaladják az előző generáció tudományos regényíróinak legmerészebb elképzeléseit is. - •> - . Dr. Conway Snyder, az amerikai Mariper-5 tervező tudósainak egyike egy mijlt heti sajtóértekezleten közölte: az eddigiekből meg lehet állapítani, hogy a Ma- riner-5 jelzései általában megerősítik a Venus-4 méréseit, egyes kérdésekben azonban nem kerülhet sor összehasonlításra, mert a Mariner-5-nek nem voltak olyan műszerei, amelyekkel a hőfokot vagy a széndioxid-burkot mérni lehet. KARCOLAT Kérem, amit most elmesélek, nem mese, nem kitalált história, hanem maga a való igazság, s azt példázza, hogy a nö, legyen az fiatal vagy öreg, falusi vagy városi, mindig csak nő marad. Nem, ne essünk tévedésbe; semmi lekicsinylés, semmi lenézés, megvetés sincs a hangomban, sót éppen ellenkezőleg, a csodálat az, amely eme bölcs, habár csöppet sem új megállapítást leíratja velem. A lány ott állt a kaszárnya kapujában. Miniszoknyában, minicipőben, egy egészen mini kis tranzisztoros rádióval a kezében. Mosolygott, nevetgélt, mutogatta mind a harminckét porcelán fogát és természetesen tipegett, topogott, ü- legett, billegett, mert mi mást tehet egy tizenhat éves lány miniszoknyában, mini- cipóben a kaszárnya kapujában, ahol jóképű tisztiis- < kolások szolgálnak. Kérdi az őrtől: — Nem ismer véletlenül egy magas, szőke, göndörhajú tisztjelöltei, aki a hajósklubba jár szombatonként táncolni ? Az őr nem tipeg, pedig nagy kedve lenne hozzá, mert igen zavart a porcelán fogak mosolyától. — A kisasszony nem tudja — a nevét? — kérdi illedelmesen. — Nem — vallja be csodálkozva a lány. Lány a kaszárnya előtt — Azt se tudja, hányad éves ? — Nem — mondja természetes álmélkodással. — Az baj... állapítja meg az őr. — Tudja egy hajfürt a homlokába lóg ... — Hm. Egy hajfürt... Ki lehet ? ... A szolgálatos tisztjelölt áll mint a szobor. Ügy tetszik nyugodt, pedig agyában száguldoznak a gondolatok. Nem azon töpreng, hogy ki lehet az a magas, szőke, göndörhajú sorstársa, akinek egy hajtincs a homlokába hull, hanem azon, hogy mit is akarhat ez a lány. Mert teszem azt, odaállít csak úgy, ok nélkül egy lány a kaszárnya kapuba és kérdezősködik indokolatlanul egy magas, szőke, stb... Nem, annak nyomós oka lehet!,.. — A rokona ? — kérdi óvatosan a katona. — Nem — feleli ártatlanul a lány és meghintáztatja súlyos hajfürtjeit. — Hm — nyel a katona és a gyanú tovább terebélyesedik benne. Az a magas, szőke katona rossz fát tehetett a tűzre, ha ez a kislány idejött és... — Ha szabad érdeklődnöm, miért keresi? — Csak — feleli a lány és sokatmondóan mosolyog. — Hé, Lojzo! — kiált az őr a segédjének — Gyere csak ... Elmondja neki a tényállást. Lojzo töpreng, fejebúb- jára löki a sapkáját, és a homlokát ráncolja, s közben sandán a lányt mustrálja. Egész jó bőr — állapítja meg magában és nevetve megkérdi: — Mondja aranyos, én nem felelnék meg magának? Magas is vagyok, szőke is vagyok, csak éppen nem göndör a hajam ... A lány nem jön zavarba. Rávillantja szeme fehérjét és szótlanul kuncog. — De komolyan! — folytatja a segédszolgálatos most már bátrabban: — Minek magának az a göndörhajú ? — Csak! — feleli titokzatosan a lány, s látni, hogy a katona incselkedése nem hagyta hidegen. Bal lábára nehezedik és megmutatja jobb lábának gömbölyű térdét. Ettől ugyan a segédszolgálatosnak nem akad el a lélegzete, csak a vére lódul gyorsabb keringésnek. — Kapcsolja be a tranzisztorosát — mondja minden átmenet nélkül. — Nem szól — mondja « lány. — Nem? Hát mi baja? — kérdi álmélkodva a katona. — Nem tudom .. . Éppen azért keresem a barátjukat, mert ígérte, hogy megjavítja — feleli most már beszédesebben a lány. —. Szombaton ott volt a hajósklubban, csak elfelejtettem a nevét ... Azt mondta, ért hozzá ... — óh, ha csak ez a baj!... füttyentett a segédszolgálatos. — Rögtön segítünk a kicsikén. Mutassa csak ... — Hát maga is ért hozzá? — Hogy én? Hallod Tondo ? — szól az őrnek. — Hogy értek-e hozzá? Becsukott szemmel is megjavítom! Kiveszi a lány kezéből a rádiót, felnyitja; és a bicskájával piszkálni kezdi. Néhány pillanat és az éterből szaggatott, lágy muzsikát kezd szűrni a piros doboz. — Jé! — álmélkodik a lány és oly közel hajol, hogy szőke fürtjei a katona arcát simogatják. Lojzo — most már nevezzük így -r tovább piszkálja a rádió belsejét, pedig már nem is lenne fontos. Dehát kinek nem esik jól, ha egy szöszi lány oly közel hajol hozzá ., Szergej Pavlov elvtárssal, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával — Mit gondol az ifjúság önmagáról, a világban elfoglalt helyéről, arról a világról, amelyben 1917 megnyitotta a gyökeres társadalmi átalakulások korszakát? — Ifjúságunk meg van győződve arról, hogy a mai korban, a világ forradalmi átalakításának korában csak a forradalmár válhat nagy betűvel írt Emberré, olyanná, akit követni érdemes. Csak a forradalmár mozdítja elő a társadalmi haladást, segíti elő az emberiség felszabadításának nagy ügyét. A mi időnkben, amikor a roppant ütemű tudományos és műszaki haladás kihat sokmillió ember életformájára és munkájára, különösen időszerű Leninnek az a gondolata, amelyet a Komszomol III. kongresz- szusán fogalmazott meg: „Ha nem értjük meg világosan, hogy proletárkultúrát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése által létrehozott kultúrát, csak úgy, hogy ezt a kultúrát átdolgozzuk — ha ezt nem értjük meg, nem is fogjuk ezt a feladatot megoldani". Igen, a mai ifjú nemzedék örököse az emberiség kimeríthetetlen szellemi kincseinek, azoknak a kulturális értékeknek, amelyeket már az új, szocialista társadalom hozott létre. Az Októberi Forradalom megsemmisítette mindazokat a társadalmi és egyéb akadályokat, amelyek gátolták a személyiség kibontakozását a társadalomban, s megszüntette azt a megalázó állapotot is, hogy a fiatal ember sorsa szüleinek jövedelmi színvonalától, valamely réteghez való tartozását, vallási, nemzetiségi és faji hovatartozásától függött. A Szovjetunióban, mint tudjuk, ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Sőt, inkább állandó munkaerő- hiánnyal küzdünk. Ezzel egyetlen kapitalista ország sem dicsekedhet. Hadd idézzek egy dokumentumot, amely a nyugatnémet Bremer Nachrichtenben jelent meg Egy huligán levele címmel. A levél, mint tartalmából következtethető, az idősebbekhez, hangnemét ítélve pedig a közhangulat irányítóihoz szól. Ilyesmit olvashatunk benne: „Adjanak nekünk feladatot, de olyat, amelyben hinni tudunk, olyat, amely csak a miénk ... Adjanak nekünk célt, de elérhetőt, olyat, amelyben maguk is hisznek és amely felé maguk is törekszenek. Adjanak nekünk eszményt, amelyért lelkesedni tudnánk. És hagyják ránk, hogy megtaláljuk saját cselekvési formánkat, amely megfelel nekünk, ne kényszerítsenek ránk sablont“. Csak azt nem értem, hogy ezt a kétségbeesett kiáltást miért „Egy huligán levele" címmel közölték. Talán azért, mert a lap kiadói számára a fiatalember követelése túlságosan radikális, s a közvélemény elleni kihívásnak tekinthető? Pedig az ifjúságnak ez a követelése természetes és törvényszerű. A magánvállalkozás nyerészkedésének, a mindent átható konkurenciának a társadalmában azonban ezt a követelést nem lehet kielégíteni. Csak a szocializmus tud elérhető, reális, kézzelfogható célt tűzni az ifjúság elé. (Komszomol,szka ja Pravda)
