Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-10-24 / 43. szám
\ uj ifiusag A „M. B. Csiga“: Bíztatjuk (egyelőre), ha jobban megismerjük — természetesen írásai alapján — egy elemző értékelésben írunk maid verseiről. Tanuljon! A „Hajnal“: Áki három olyan rossz verset írt mint a Színek. Majd egyszer... és a Boldoq volt című, hogy írhatott egy olyan jót, mint a Tizenhét lettem ... ? ! Megmagyarázhatná! „Ne haragudj“. Érettségi előtt áll — mint ahogy leveléből értesülünk és ráadásul még szerelmes Is, mint ahogy ugyanott megtudjuk. Misem természtesebb hát. minthogy versekkel keresse fel szerkesztőségünket. Ez még a kisebbik baj lenne, ha a versei valóban versek is lennének, de sajnos... A legjobban talán A sötétség című sikerült, s mivel ars poeticus mélységeket vélünk benne felfedezni, idézzük néhány sorát: /Sötét az ég, fekete az egész, / Nincs semmi, senki, aki merész. / Merész csak a sötétség, / Elnyúló, mély. mint a, betegség. / Ha elnyúl, akkor minden csak botorkál, / Lassan, bizonytalanul, járkál. / Benne nem tudják mi a tavasz, / Vagy az édes, szédítő pitymalat. / Gondolkodjon el: nem lenne jobb előbb sikeresen leérettségizni? Mi mindenesetre lebeszéljük az Írásról — a tanulásról nem! De hogy jobban higgyen tanácsunknak, még egy- gyel, Kazinczy Ferenc két sorával megtoldanánk: ,,Iz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés: / fz, csín. tűz vagyon a versben, ha mesteri mű.“ J, „VIM“: Nagyon érdekelne, hogy mit olvas! Ami a most küldött „megrándulásalt“ illeti, valahogy az értelem és az értelmetlenség borotvaéles határán táncolnak. Csiszolatlanok, durvák, elnagyoltak!!! (Az ősz című a legsikerültebb!) Újra Fábry Zoltánt idéznénk a fejére: „Kevesebb verset több költészetet." És tanácsul idéznénk még Wtadyslaw Broniew- skl. Versírás közben, éjszaka című ars poeticáját is: / A versírásban türelem/ s szeretet fia a siker. / Kedvesem, drágám, kedvesem. / ne felejtsd soha el: / gyermekszülésnél nehezebb /lehántani magunkról a világot. / kezünkbe venni a szivet / és sajtolni belőle a keserűséget. amely / csöpp- csöppre szivárog... / Aludj kedves. Semmit se kívánok. / Semmi se kell./ Ami az újságírást illeti — tanulhat (jelentkezhet) főiskolán is, vagy érdeklődhet valamelyik szerkesztőségben, hogy nem lenne-e helyük az ön számára. Az első tanácsnak több hasznát venné! „Virág“: A levelében megfogalmazott kérdésekre és mellékelt verseire úgy hisszük Paul Claudelle! tudunk a legpontosabban válaszolni: „Akár az Ihlet, maga a költészet sem a kevesek kiváltsága, mint a- hogy a színek sem csak a festőkért vannak. Ahol nyelv van. ahol szavak vannak, ott költészet is van. ha csak lappangó költészet is. És ezzel még keveset mondtam, szívesen hozzátenném azt is: mindenütt, ahol csönd van, egy bizonyos fajta csönd, mindenütt, ahol figyelnek, egy bizonyos módon figyelnek, és mindenekelőtt, ahol kapcsolat van, az a titkos kapcsolat, amely a logikától idegen és bámulatosan termékeny belsó kapcsolat a dolgok, emberek és gondolatok közt. kapcsolat, a- melyet analógiának nevezünk, amiből a retorika a metaforát csinálta, ott költészet van. A nyelv szövete, tehát a gondolkodásé is. metaforákból áll. Költészet mindenütt van. Mindenütt, csak a rossz költőkben nincs...“ Ugye megértett bennünket?.) m Zámenhof, avagy dr. Esperanto Bizonyára mindenki hallotta már emlegetni, ha másként nem. hát tréfálkozva a ,,bábeli nyelvzavart“. Az ezt körülvevő ködös mesét már senki se hiszi el, s ebben nem kis szerep jutott a tudománynak, amely bizonyította a nyelvek keletkezését, kialakulását, fejlődését, differenciálódását.. A tény azonban mindezek ellenére is tény marad: a világon több mint kétezer nyelvet beszélnek az emberek. s alig akad földi halandó aki 4-5 nyelvet meg tud tanulni. Hosszú évekig a műveltebb réteg érintkezési nyelve a Jatin volt. Azóta azonban a szituáció még inkább komplikálódott. Egy műnyelv kialakításának a gondolatával lépett fel már a 17. században Komenskv, Descartes. Leibnitz és mások. Az azóta eltelt 300 év alatt több mint 250 műnyelvet próbáltak átvinni a köztudatba — sikertelenül. Egy ilyen nyelv létrehozatalának szükségessége azonban mindegyre érezhetőbbé vált. Maxim Gorkij többek között így ír erről: a műnyelvtől nem kell tartani, hiszen mindaz, amit kultúrának nevezünk, és mindaz, ami az embert megkülönbözteti az álattól lényegében ,,mü“. Az ESZPERANTÓ nyelvet 1887-ben alakította ki egy 1.4 nyelvet beszélő, Zámenhof nevű varsói orvos. Az említett évben jelentette meg a tankönyvet is. A szerző dr. Esperanto néven írta alá művét, ami remélőt, bizakodót jelent, s ami egyben az új nyelv elnevezése is lett. Az eszperantó nyelv először Oroszországban és Lengyelországban terjedt el, majd fokozatosan betört Európa minden országába, az első világháború után pedig átkerült a tengeren túlra Is. Ez még Inkább bizonyította egy ilyen nyelv szükségességét és életképességét. Persze, Zámenhofnak az a naiv elképzelése, hogy az egységes nemzetközi nyelv végérvényesen kiküszöbölné földünkről a háborút és tartós béke uralkodna földünkön, mert a népek, nemzetek csak nyelvük különbözősége miatt nem értik meg egymást, naiv elképzelés maradt, hogy úgy mondjuk utópia. Az eszperantisták első világ- kongresszusa 1905-ben ülésezett. Az első eszperantista munkás szervezetek 1903-ban alakultak meg, az eszperantó nyelvet használták fel az új. a forradalmi gondolatok terjesztésére és a nemzetközi munkásszolidaritás megerősítésére. Maga a nyelv szerkesztője így vallott erről: ..Senkinek a világon nem olyan fontos ez a demokratikus nyelv, mint éppen a munkásoknak és éppen ezért remélem, hogy a munkásság lesz ügyünk legerősebb támasza, terjesztője.“ Maga Lenin is kiemelte e nyelv létrejöttének jelentőségét. Ismert az a mondása, hogy az eszperantó a munkások latin nyelve. Az eszperantó nyelv terjedését megállította a második világháború. az utóbbi években azonban egyre nagyobb mozgás, lelkesedés észlelhető körülötte. Eddig több mint 72 állam ismerte el, mint a tudomány, kultúra és a nevelés terjesztésére alkalmas nyelvet. Csehszlovákiában több mint 100 eszperantista kör működik. Lehet, hogy nincs messze az idő, amikor Zámenhof avagy dr. Esperanto jóvoltából a világ két sarkáról elinduló ember, ha találkozik így szólítja meg egymást: ,,Csu vi paralos esperante?“ ZORÁN ÉS ZORÁNÉK A Magyar Táncdalfesztivál 67 döntői után ezt írtuk lapunkban: „Zorán Sztevanovity a Hanglemezgyártó Vállalat külön- díját nyerte el, mint a múlt évi fesztivál legsikeresebb hanglemezénekese.“ A hír szűkszavú, de úgy gondoljuk, hogy szűkszavúságában is sokat mondó, különösen a tűnczene kedvelőinek mond sokat, hiszen alig akad rajongó, akinek ne lenne a birtokában egy-egy Zorán lemez. Zoránékkal! Pardon, hogy is van ez? Ez a Zorán és Zoránék. A magyarázat pofon-egyszerű: népszerűség! A népszerűség rövidítette le a hosszú Sztevanovity vezetéknevet a Zorán keresztnévre, a Metró-zenekart pedig a jobban összecsengő Zoránékra. Nem kielégítő a magyarázat? Kérdezzük hát akkor meg őt magát és őket: — Tulajdonképpen a születési évre, és a közbeeső egy-két apróságra lennénk kíváncsiak. — 1960-ban alakultunk, mint rock and roll-zenekar. Névtelenül zénélgettünk, itt-ott. szerepeltünk csak. míg aztán el nem jöt,t 1962, az első ,,Ki mit tud?“ vetélkedő. Beneveztünk és nyertünk. Nem sokkal ezután szerződtettek bennünket o Metroklubba. Innen a nevünk. A közönség rövidesen megszeretett bennünket így lettünk „a“ Zoránék és azt hiszem így lettem én ,,a“ Zorán. — És mit csinál „a“ Zorán Zoránéknál? — Többféle dolgot is. Egyrészt zenekari munkát végzek, szólógitáron játszom és énekelek, másrészt zenekaron kívüli munkával is elfoglalom magam: komponálok, hangszerelek. Mondjak még többet is? — Tökéletesen elég, hivatásos zenésznek is a becsületére válna, pedig mi úgy tudjuk, hogy a villamosmérnöki karon tanult. — Valóban mérnöknek készültem és készülök még most is, mert rövidesen beiratkozom az esti tagozatra és megszerzem a diplomát, mert nekünk arra is gondolnunk kell, hogy a mi zenénk, a mi fiatalságunk érzésvilágának a kifejezője. Addig hat ilyen elevenen, amíg meg tudja őrizni fiatalos frissességét. Az idő azonban halad, s úgy érzem, mi még nagyon fiatalnak fogjuk tartani magunkat, amikor egyesek már öregnek érzik majd 0 muzsikánkat. Ezért látom fontosnak az egyetemet. Addig azonban amíg úgy érezzük, hogy szükség van a muzsikánkra — hát játszunk. Addig zenész maradok, hiszen ma, most ez a hivatásom. — Mint a ,,Ki mit tud?" győztese járt a Szovjetunióban- Hogy fogadta énekszámait az orosz közönség? — Valóban jártam a Szovjetunióban. Moszkva, Tbiliszi, Jervan, Szocsi és Kijev közönsége előtt léptem fel — visszagondolni is nagyszerű érzés, azt hiszem ezzel a kérdést is megválaszoltam. — Az előbb azt mondotta, hogy 1960-ban kezdődött a zenélés; mikor kezdett valójában komolyabban foglalkozni a zenével? — Tizenkét éves koromban. Azt hiszem tizenkét éves koromban. Zongorázni tanultam, az iskolai kórusokban énekeltem és aztán jött a gitár... Nem. nem! Ezalatt jött a gitár! Ráadásként és azóta együtt is vagyunk.... Bemutatjuk a THE METEORS együttest Nem, nem a Tejút hűtlen köveiről szeretnénk most elmélkedni. Azok létezésében, akiket most bemutatunk olvasóinknak, nincs misztika és hihetetlenség. Leszögezzük, hogy nem árt még a fokozottabb figyelem, minden táncdal-éne- kes és big-beat együttes részéről, mert róluk még sokat hallunk. Név: The Meteors Születési adatok: 1963 tavasza, Fülek, Kovosmalt, Lakcím: a fülek! Kovosmalt üzemi klubja. Foglalkozás: jó beat-zene terjesztése. Az Oj Ifjúságban annál is inkább aktuális a bemutatásuk, mivel hogy a magyar táncdaf- énekesek és zenekarok versenyében az Üj Ifjúság díjáért több mint valószínű ennek az együttesnek nagy szerepe lesz. Röviden a zenekar múltjáról: a The Meteors 1963-ban jött létre. Anyagi támogatás hiányában sokáig baj volt a fejlődésükkel. 1966-ban aztán a Kovosmalt Üzemi klubja szárnyai alá vette az együttest. Nemsokára meg is mutatkozott az e- redmény: harmadik hely a bigbeat zenekarok szlovákiai versenyén Zsolnán, majcKátütö siker az Arany Kakas cím alatt megrendezett táncdal-énekesek versenyén. Aztán meghívás vendégszereplésre Lounyba és Budapestre a Scampollo Rytm‘ and Blues együttes részéről. Nem beszélve azokról a sikerekről, amelyeket a zenekar a vasárnaponként megrendezett teadélutánokon arat. A Meteorokat konkurrencia- mentes baráti szálak fűzik a budapesti Atlantisz együtteshez is. Kár. hogy kissé messze vannak egymástól. És végül az együttes tagjai: Takács István, hivatalnok, nős, az együttes szólógitárosa és vezetője. Gordos László, basszgitáros, nős, tanító. Kellner Frigyes, ritmus-gitáros, nőtlen, technikus. Singliar László, dobos, nőtlen, esztergályos. Lavička József, az együttes mindenese. Énekel, dobol és gitározik. Az erdészeti vállalat alkalmazottja, nős. Jorpis József — Még egy kérdés Zoránhoz. Emlékszik még a slágereire? — Ki ne emlékeznék sikerei forrására, éltetőjére? Nekem az első nagy sikerem a ,,Mi fáj“ volt, tavaly ezt követte a „Smith úr“, aztán a „Ha veled vagyok én" következett és talán a legújabbat is megemlíthetném, a címe „Gyémánt és arany“. Dusán öcsém írta a szövegét, akivel már eddig is többször együttműködtem. — Kérdezzünk hát most már ,,a“ Zoránékról is. A televízió a legnépszerűbb zenekarok között tartja számon együttesüket. Sőt úgy tudjuk, hogy 150-200 műsorban lépnek fel országszerte is az Országos Rendező Iroda jóvoltából. Milyen számokat játszanak ilyenkor? — Elsősorban magyarokat, de előszerettel játszunk saját szerzeményeket. Nagy ritkán adunk elő csak külföldit. Ez afféle erőpróba is. Nem akarunk idegen toliakkal ékeskedni. Mert meggyőződésem, hogy nem rossz a magyar tánczene, legalább is nem rosszabb, mint egyes nálunk annyira felkapott külföldi számok. — Zoránékról van szó. Nem mutatná be az együttes tagjait? — Nagyon szívesem Hát nézzük csak. Dusán, az öcsém, kísérő gitáron játszik, zenét szerez, énekel és saját kompozícióink legtöbbjének ő írja a szövegét. Schöck Ottó, kisgyerek korától zongorázik, harmonizál, hangszerel — nagyon otthon van a zene-elméletben. Különben felváltva játszik e- lektromos orgonán és basszusgitáron. R é d e y Gábor is gyerekkora óta muzsikusnak készült. Ottóval váltják egymást a hangszereknél Gablnak különben kitűnő a hangja is. Vesze- Hnov András a dobosunk, egyben kiváló zongorista is. Első hallásra játszik mindent. Hát csak ennyit tudok mondani. — Ha csak „ennyit“, akkor még megkérdeznénk, hogy hány lemezük jelent meg eddig? — Húsz. összesen Húsz, de több mint hatvan számmal, de azt, hogy milyen példányszámban fogyott el lemezünk már ne kérdezze, jó? _ ??? — Úgysem tudnám! A Magyar Táncdalfesztivál 67 döntői után ezt írtuk lapunkban: „Zorán Sztevanovity a Hanglemezgyártó Vállalat külön- díját nyerte el, mint a múlt évi fesztivál legsikeresebb hanglemezénekese.“ A hír szűkszavú, de úgy gondoljuk, hogy szűkszavúságában is sokat mondó — mert Magyarország egyik legnépszerűbb emberének lenni, azért mégsem olyan kis dolog, (t) Őzikék és MESEJÁTÉK A TERÜLETI A Magyar Területi Színház a közelmúltban egy újkeletű Siposs- mesejátékot mutat be. A szerző tehát Siposs Jenő de társszerzője is van, Viktor Lukács személyében. Az őzikék és a farkas című mesejáték olyan, amilyennek lennie kell: a gyámoltalan és hiszékeny állatkák kalandjait mondja el a farkassal és a ravasz rókával. Ügy van, a rókával, amely kimaradt a címből, pedig a mese főszereplője, — Thirring Viola színesen és játékosan kelti életre. A fiatal művésznő ezzel az alakításával is újabb bizonyítékát adja tehetségének, sokoldalú elhivatottságának. Szinte valamennyi szereplő lelkesen és lendülettel gördíti előbbre a cselekményt, amelyet csak a Csőri gólya és az Uhu bagoly két ízben előforduló párbeszéde lassít le fölöslegesen. Ezáltal — ez a legkisebb nézőnek szánt történet — nehezen követhető beszélgetéssé laposodik. A cselekményes jeleneteket élvezik a gyerekek, míg a párbeszédes részek csupán hosszúra nyújtott mondatokat közölnek, amelyeket a kis iskolás-nézők nem is tudnak figyelemmel követni. Mert mi Is ennek a párbeszédnek a lényege? A gyűlés, az értekezlet fontossága: míg a mondanivaló egy másik részében az ítélethozás és a konklúzió képezi a nevelő célt, aminek sajnos a széttagoltsága eltereli a figyelmet a lényegről. Mert itt fontos: a számonkérésnek, a búnhődésnek a pedagógiai értelmezése. A hatást még az Is csökkenti, hogy a gólya és a bagoly szereplőinek „nem látni az arcát“, így hiányzik az arcjáték is, ami még inkább unalmassá teszi a gyerekek szemszögéből
