Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-26 / 39. szám

RÄNCOK A HOMLOKON új ifjúság rsf a 1. A homlok legfelső részén lévő vízszintes ráncok kevés e- nergiára, lendületre engednek következtetni, gyakran világfáj­dalomról tanúskodnak. 2. Akinek a homloka köze­pén helyezkednek el ráncai, az többnyire nyugtalan természet, nehezen fegyelmezhető, nem tud uralkodni magán. 3. Közvetlenül a szemöldök fölött elhelyezkedő vízszintes ráncok okos és belátó, — ha a ráncok egyforma hosszúak — nemeslelkü és őszinte egyé­niségről tanúskodnak. 4. A homlok közepétől kiin- dulő, ferdén tartő ráncok eré­lyes fellépést, büszkeséget, ön­álló gondolkodást és nagy bá­torságot jelentenek. 5. A „repülő fecskéhez“ ha­sonló ráncok határozatlan e- gyéneknél találhatók, akik bi­zalmatlanul szemlélnek mindent, mindenkit meggyanúsítanak és állandóan valami rosszat sejte­nek. 6. Az apró meghatározhatat­lan eredetű és Irányú rán- cocskák önállótlan, fegyelme­zetlen és kiegyensúlyozatlan, gyakran idegbeteg személyiség­ről árulkodnak. 7. Ezzel ellentétben kiegyen­súlyozott, erős meggyőződésű az az ember, akinek ráncai fél­köralakban, ferdén, a halán­tékán helyezkednek el. 8. A szimmetrikusan, egy­mástól kb. egy centiméterre el­helyezkedő függőleges ráncok a kutató elme, s a világos gon­dolkodás bizonyítékai. 9. A kissé távolabb álló két függőleges ránc olyan egyénről tanúskodik, aki képtelen helyes ítéletet alkotni és a valóságot helyesen értelmezni. Többnyire felelőtlen is. 10. Egy függőleges ránc a homlok közepén lelki fogékony­ságról. diplomatikus adottság­ról, intelligenciáról, erélyesség- ről és fürgeségről ad számot. Beszédes ráncok az arcon Életünk, tapasztalataink idővel nyomot hagynak ar­cunkon. Jellemünknek, tö­rekvéseinknek megfelelően reagálunk bizonyos bennün­ket érő hatásokra, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Éppen ezért minden ember­nek megvan a maga jelle­mének megfelelő arckifeje­zése. Tehát, ahogy neve­tünk, meglepődünk, vagy el­szomorodunk, aszerint mé­lyülnek el ráncaink a szá­junk, szemünk körül és a homlokunkon. A SZEMEK KÖRÜLI RÁN­COK. Ä §1 «I «1- 1. Ha a szemek külső sarká­ban apró ráncocskák vannak, általában vidám, de nyugtalan természetet, tudásszomjat je­lentenek. 2. Ha a ránc csaknem elta­karja a szemet, s alakja o- lyan, mint a szemöldöké, ak­kor tulajdonosa gyanús, meg­bízhatatlan személy, aki szí­vesen csap be másokat. 3. A szemet félkör alakban körülölelő ránc a bánat, szen­vedés, az életerő hiányának és az idegek túlfeszttettsé- gének bizonyítéka. 4. Az úgynevezett „szimpa­tikus“ ráncok a szemhéj külső sarkán nemeslelküségről és hű­séges természetről vallanak. 5. Ha a ránc a szem belső sarkából Indul ki és a szem­öldök felső vége felé tart, ez azt jelenti, hogy szerény, szé­gyenlős, visszahúzódó egyéni­ségről van sző. 8. Feddhetetlen, kiegyensú­lyozott életre hajlamos az, a- klnek felső szemhéján és a szeme alatt apró, szétszórt rán­cocskák vannak. RÁNCOK AZ ORRON 1. Az orrtövön levő vízszin­tes kis ránc tulajdonosa gyak­ran nyers, nemcsak másokkal, de önmagával szemben is. Di­csekvésre, kérkedésre hajla­mos. 2. A függőlegesen lefutö rán­cok az orr két oldalán különc­ködő, bosszúálló jellemre val­lanak. A SZÁJ KÖRÜLI RÁNCOK 1. A száj két oldalán lefelé futó vonás és a száj lefelé gör­bülő alakja büszkeségről, becsvágyról, egoizmusról s bizonyos fokú melankóliáról beszél. 2. A száj körül sugár alakban elhelyezkedő ráncok a tehe­tetlenség jelei. 3. Társaságkedvelő, kedves, őszinte, közvetlen egyéniség bi­zonyítékai az ajkakon levő rán cok. 4. A száj sarkában elhelyez kedő apró függőleges ráncok nagylelkű, vidám, sok energiával és ambícióval blrő egyé­neknél vannak jelen. 5. Az orr és száj közötti függőleges, félköralakú ránc az Intellektuelek jellemző vonása. miiiiiiimmiiiiHii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiii A mikor a várakozók lát­ták. hogy Jane is meg­menekült. az apja hozzá­futott és keblére ölelte. Tar- zanról mindenki megfeledke­zett. Végül Clayton lépett hoz­zá és a kezét nyújtotta: — Hogyan köszönjem meg? — kérdezte. — Hiszen maga mentett meg bennünket. De ha föl emlékszem, a nevemen szólított... Honnan ismer en­gem? Tarzan mosolygott: — Igaza van, Clayton úr — mondta franciául. — Valóban a nevén szólítottam... — De tulajdonképpen ki ma­ga? — kérdezte most már Clayton is franciául. — Tarzan vagyok. Clayton meglepetten kiáltott fél: — Az égre! Hát lehetséges mindez? Porter professzor és Philan­der is hallotta a beszélgetést. Közelebb léptek és meleg sza­vakkal fejezték ki hálájukat. Az egész társaság egy kö­zeli vendéglő felé indult. Ek­kor egy kocsi tűnt fel az úton. — Jézusmária! — kiáltott fel Philander. — Ez Cauler úr lehet. Én pedig azt hittem... abban bíztam... eh, micsoda boldogság, hogy nem veszett bda a lángokban — fejezte be zavartan mondókáját és egy székre huppant. — Pssz! Philander! — mond­ta Porter professzor. — Én a növendékeimet arra tanltom. hogy tízig számoljanak, mie­lőtt megszólalnak... — Igen, igaza van — he­begte Philander. — De miféle ember az. akivel Cauler űr kö­zeledik? Olyan, mintha pap lenne... Jane elhalványult, Clayton nyugtalanul fészkelődön. Cau­ler szélesre tárta az ajtót:. — Hála az égnek! — kiál­totta. — Már rosszra gondol­tam... Senki sem válaszolt, Tarzan úgy nézte Caulert, mint o- roszlán az áldozatát. Jane rá­meredt és figyelmeztetően kö- hintetť. — Cauler úr — mondta vé­gül a lánv. — Bemutatom Tar­zan urat. Régi barátunk. Cauler a kezét nyújtotta, de Tarzan csak meghajolt, és úgy tett, mintha nem látná a felé­je nyújtott kezet. — Jane, elhoztam Tauslay tiszteletest — mondta hirtelen Cauler és a papra mutatott — Rögtön megtarthatjuk az esküvőt, és az éjféli vonattal visszautazunk Baltimoreba. Tarzan végre megértette, mi készül. Janera nézett, de e- gvetlen izma sem rezdült A lány tétovázott s a szobára halotti csönd nehezedett. — Nem várhatnánk néhány napot? — kérdezte végül a lány. Cauler megérezte a jelenlé­vők ellenséges magatartását — Pontosan annyit vártunk, amennyit várni akartam — ki­áltott fel durván Cauler. — Maga szavát adta, hogy hoz­zám jön, és én nem hagyom magam kijátszani — tette hoz­zá sértő hangnemben és meg­ragadta a lány karját, hogy a pap elé vezesse. Alig tett azonban egyetlen lépést, vasmarok ragadta meg vállát és torkát. Jane rémül­ten fordult Tarzan felé, aki­nek arca olyan volt, mint a- mikor Terkozzal verekedett az őserdő mélyén. Gyilkos szán­dék lopózott szívébe. A lány rémült kiáltással ugrott hozzá. Előbb azonban Clayton ter­mett nála, hogy segítsen Cau- lernek, aki hörögve fuldoklott. Tarzan egyetlen lendítéssel a sarokba lódította Claytont. Jane reszketett és Tarzan szemébe nézett: — Engedje el, az én kedvem­ért... Tarzan szorítása engedett. Elbűvölve nézte a leány gyö­nyörű arcát. — Nem akarom, hogy a ke­ze által pusztuljon el — mondta — nem akarom, hogy gyilkoljon. Tarzan elengedte Cauler nya­kát. — Feleljen! Feloldja az ígé­rete alól? — kérdezte Caulert vészjósló hangon. — Csak így mentheti meg az életét. Cauler levegő után kapko­dott, de bólintott. — És távozik innen... soha többé nem fogja zaklatni? Cauler ismét bólintott. Tar­zan ellódította, hogy az ajtó­nak vágódott. A következő pil­lanatban eltűnt a pappal e- gyütt. Tarzan a lányhoz for­dult: — Beszélhetnék magával négyszemközt? A lány bólintott és kilépett az ajtón. Tarzan nem követte azonnal, mert Porter profesz- szor szólította meg: — Várjon! Mielőtt kimen­ne, magyarázatot kérek a tör­téntekért. Én ugyanis Cauler úrnak ígértem oda llányom ke­E. R. BURROUGHS - SZŐKE J.5 XXVI. UTÖSZÖ zét. És ezt az ígéretet be kell tartanom. — Professzor úr, azért lép­tem közbe, mert a maga lá­nya nem szereti Caulert. És ez számomra elegendő! — Maga nem tudja, hogy mit cselekedett! — Nem keli félnie! — foly­tatta Tarzan nyugodtan. — A- zonnal kifizetheti az összes tartozását. — Ugyan, ugyan — válaszol­ta a professzor. — És nem mondaná meg, miből? — A megkerült kincsesládá- jábói — felelte Tarzan. — Mit?... Miről beszél?... — kérdezte remegő hangon a pro­fesszor. — Maga megőrült!... — Mégis igazat beszélek — vetette ellen Tarzan. — A kin­cseket ugyanis én rejtettem el, mert fogalmam sem volt róla, hogy mit teszek. Most a- zonoban, gondos felmérés u- tán elmondhatom, hogy a lá­da tartalma 241 000 dollárt ér. Ez az összeg odabent a város­ban, D’Arnot úrnál bármikor rendelkezésükre áll. Közben figyelmeztették a társaságot, hogy az erdőtűz a vendéglő felé közeledik. Ko­csiba szálltak. Porter profesz- szort, Janet és Esmeraldát Clayton vette a kocsijába. Phi­lander Tarzan autójába került. — Istenem! — mondta Phi­lander. — Amikor legutoljára láttam, vademberként ugrált a fákon... Most meg kocsit ve­zet! — Igen — felelte Tarzan és megkérdezte: — Emlékszik a- zokra a csontvázakra, amelye­ket a kunyhóban találtak? — Természetesen! Pontosan emlékszem — felelte Philan­der. — Észrevett rajtuk valami különöset? Philander űr kíváncsian for­dult Tarzanhoz: — Miért kérdi? — Mert az számomra rend­kívül fontos — felelte Tarzan. — Az ön válasza megoldhat egy titkot... Hónapok óta izgat a kérdés: mind a három em­beri csontváz volt? — Nem — felelte Philander. — A legkisebb, amelyet a böl­csőben találtunk, majomcse­csemő csontváza volt. — Köszönöm — felelte Tar­zan megnyugodva.-0­Az első kocsiban Jane azon töprengett, mit mondjon Tar- zannak. Szereti? Nem, most. hogy az erdei félisten fran­ciává vedlett, nem tudott dön­teni Titokban Claytont figyel­te. ö az a férfi, aki egyazon kultúrszinten áll vele, társa­dalmi helyzete rendezett, és megérti érzelmeit, szükségle­teit. Hogyan lehetne Tarzant hozzá hasonlítani? Clayton szép férfi, igazi gentleman, a- kire bármikor büszke lehetne. Ebben a pillanatban Clayton szólította meg a lányt: — Maga ismét szabad, Ja­ne — mondta. Ha igent mon­dana, egész életemet arra szen­telném, hogy boldoggá tegyem. Mit válaszol? — Igen — suttogta a lány.-0­Azon az estén Tarzan né­hány pillanatra magára maradt Janeval. — Maga most ismét szabad, Jane — kezdte. — Maga miatt jöttem el az őserdőből, hogy civilizált emberré váljak. Bol­doggá tehetem, mert minden­kinél jobban szeretem. Akar­ja, hogy a férje legyek? Az­zá formálhat, amivé akar... Jane csak most döbbent rá Tarzan szerelmének mélységé-; re. Igen, ez az ember mindent érte tett! Elfordult, és kezé­be temette arcát. Mit is tett? Mert félt, hogy tehetetlen játékszerévé válik ennek az óriásnak, felégetett maga mögött minden hidat... Félt, hogy hibát követhet el. és még nagyobb hibát vétett. Keservesen zokogott és el­mondott mindent. Feltárt min­dent, a teljes igazságot — Ezek után mit tehetünk? — kérdezte Tarzan. — Maga úgy érzi, hogy engem szeret. Tudja, hogy én is szeretem. Mivel még nem ismerem a tár­sadalmi szokásokat. erkölcsi normákat, magára bízom a döntést. Cselekedjék úgy, hogy az magának jó legyen. — Kedves Tarzan, képtelen vagyok Claytont visszautasí­tani — felelte a lány. — Sze­ret, én nagyon jó ember. Nem mernék az emberek szemébe nézni, ha most is megszeg­ném az ígéretemet. Szavamat adtam és maga azzal is segí­teni fog terhem viselésében, hogy soha többé nem látjuk egymást. Tarzan nem válaszolhatott. A kis vasúti váróterembe belép­tek a többiek is. Tarzan az ablakhoz fordult, és kifelé né­zett, de nem látott semmit. Lelki szemei előtt Ismét meg­jelent az a gyönyörű lány, a- kivel oly boldog volt az őser­dőben. Egymás mellett ültek a fűben, erdei gyümölcsöt et­tek, nevettek és egymásra cso­dálkoztak. Ott boldogok vol­tak... mert egyedül voltak. Tarzan sóhajtott. Gondolatait égy vasutas zavarta meg, aki afelől érdeklődött, hol találhat­ná meg Tarzan urat. — Én vagyok Tarzan — fe­lelte. — Távirata érkezett Párizs­ból — mondta a vasutas. Tarzan felbontotta a párizsi rendőrségtől kapott táviratot. Ez állott benne: „A naplóban talált ujjlenyomatok bizonyít­ják, hogy ön lord Greystok fia. Gratulálunk". Amikor Tarzan elolvasta a táviratot, Clayton lépett hoz­zá és a kezét nyújtotta. Szem- től-szemben állott azzal az emberrel, aki vagyonát és cí­mét használta... és aki most azzal a lánnyal akar összehá­zasodni, akit ő szeret és aki viszontszereti. Egyetlen sza­vába kerülne, és minden más­képp alakulna. Elvehetné rang­ját, vagyonát... és elvehetné tőle Janet. — Halló, barátocskám! — mondta Clayton. — Még arra sem volt időm, hogy köszöne­tét mondjak. Ügy tűnik, mint­ha a mentőszolgálat lenne a foglalkozása. Végtelenül örü­lök, hogy láthatom. Meg kell közelebbről is ismerkednünk. Mondja, hogyan is került ab­ba a szörnyű őserdőbe? — Ott születtem — felelte Tarzan nyugodtan. — Majom volt az anyám, s így nem so­kat mondhatok a származá­somról. És hogy ki volt az a- pám, azt sosem .tudtam meg. Vége iHilliilMiiiiiiiiiiiwiiiiimmiiiimiiiinimiimiiiim Argó Földünk Bábelében 2796 nyelvet tartanak nyilván, a mintegy háromezer dia­lektusról nem is szólva — közölte a legújabb szovjet statisztika. Amit viszont nem említett laptársunk, a Znanyije-Szila, az összesí­tett nyelveken és dialektu­sokon felül a XVIII. század­tól napjainkig keletkezett még 600 mesterséges nyelv is. • MESTERSÉGES NYELV • Descartes mesterséges fi­lozófiai. Leibniz logikus nyelvet kívánt alkotni. A XVIII. század végén többen számokból és hangjegyekből egyetemes világírást szer­kesztettek. A magyar Kalmár György 1772-ben adta közre mesterséges világnyelv­rendszerét. J. M. Schleyer 1885-ben publikálta angolra épült volapükjét. • BASIC ENGLISH • C. K.. Odgen dolgozta ki, 850 szóval. Társa a francais élémentaire, 1959 óta fran­cais fondamental, kezdetben 1250 szóval indult, ma már háromezres a szóállománya. Az interlingua amerikai tu­dósok kollektív munkája, Peano torinói matematika- tanár latino sine flexione rendszere nyomán. • ESZPERANTÓ • Alkotója L. L. Zamenhof lengyel orvos. Alapja 2650 változatlan szótó. Minden főnév o-ra, minden mellék­név a-ra, minden határozó­szó e-re, minden főnévi igenév i-re végződik. A vi­lág szervezett eszperantis- táinak száma jelenleg 380 ezer. • KEVERT NYELV • Átmenet az önálló és a keveréknvelv között. Ilyen — például a cigány nyelv, és az afrikaans, amely hol­land alapon bushmann — hottentotta keveredés útján jött létre. A Dél-afrikai Köztársaságnak az angol mellett második hivatalos nyelve. A kevert nyelv cso­portjába sorolják a jiddist is: közép-felnémet dialek­tusra épült, héber, valamint szláv elemekkel keveredett nyelv. Ma a világon ötmillió ember beszéli, írja. Szabá­lyos nyelvtana is van. • TITKOS NYELV • Valaha az alkimisták, a rózsakeresztesek, sőt a vándoriparosok is titkos nyelvet használtak, hogy illetéktelenek ne leshessék el mesterségbeli fortélyai­kat. — Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban most megjelent, dr. Tarnóczi Lóránt Fordítóka­lauzából idézzük. — Ezek a titkos szakmai nyelvek a mai műhelvzsargon ősei. • ÉS A SZAKMAI • Vallambert francia sebész írta 1558-ban: „Minden rend és mesterség tagjainak meg kell adni a jogot, hogy a többiektől eltérő módon fejezhessék ki magukat." A szaknvelv nem argó! Mint ahogy a zsargon is csupán a „szaknvelv legalsóbb ré­tege" A szaknyelvben nincs semmi titkos, viszont két­ségtelen: a szakszövegek nyelvezeté erősen eltér az irodalmi és a köznyelve­zettől. • ARGÓ • Franciául argot-nak. né­metül Rotwelschnek, olaszul gergo furbeseónak mondják. A magvarban diák-, kato­na-. börtön-, csibész- és tolvajnyelvekre oszlik. Ma­gán az argot kifejezésen a középkorban a koldusok, csavargók, zsivánvok külön „királyságát" értették. Ma­gyar tolvajnvelvi szótárt Jenő Sándor és Vető Imre szerkesztettek 1900-ban. Az argot nem azonos a film-, a színész- vagy a képzőmű­vészeti zsargonnal. Illlllllllllllilllllllllllllllllllllliimilillliiiiiiiiiiiiiil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents