Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-26 / 39. szám

2 '#>r<?n£&cü 9 1887 szeptember 26-án hunyt el Jean Baptista Bertrand francia festő. 9 1932 szeptember 26-án halt meg P. Degeyter fran­cia zeneszerző, az Interna- cicrsálé zenéiének komponis­tája. 9 1772 szeptember 27-én született Kisfalüdy Sándor költő.­9 1792 szeptember 27-én született George Cruiks- hank angol rajzoló, Dickens műveineic illusztrálja. 9 1817 szeptember 28-án született Tompa Mihály köl­tő. 9 1927 szeptember 28-án halt meg Willem Einthoven Nóbel-díjas holland orvos és fiziológus, az elektrokardio- gráf feltalálója. 9 1817 szeptember 28-án született Martos Flóra. a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja. 9 1919 szeptember 29-én alakult meg Mexiko Kom­munista Pártja. 9 1867 szeptember 29-én született Walter Rathenau német liberális politikus, a- ki a versaillesi békeszerző­dés mellett foglalt állást. 9 1902 szeptember 29-én halt meg Emile Zola fran­cia regényíró. 9 1862 szeptember 30-án született Szaboleska Mihály költő. 9 1966 szeptember 30-án Becsuanaföld — Botswana néven önálló állam lett. 9 1742 október 1-én szü­letett Jermelian Pugacsov, az orosz kozákok felkelésé­nek vezére. 9 1869 október 2-án szü­letett Mahatma Gandhi. 9 1958 október 2-án nyerte el függetlenségét a Guineái Köztársaság. □ Mýtna Píla község mel­lett (losonci járás) a 45 é- ves M. Jozef Mýtnáról, Poč- háeovó településről A. Pál rimaszombati lakos személy­autója alá szaladt. Súlyos fejsérüléseibe a helyszínen belehalt. A személygépkocsi utasai közül a vezető fele­sége és annak apja súlyosan megsebesült. □ Az Aranyosmarót és Nyitra közötti úton fél órá- vak éjfél után Ď. Rudolf el­aludt teherautója volánja mögött. Az autó az árokba szaladt és egy fának ütkö­zött. Ď. Rudolf csak kisebb sérüléseket szenvedett. Az autóban ülő másik sofőr meghalt. Az autón 10 ezer korona értékű kár keletke­zett. □ A Nováky és Zemian­ske Kostofany közötti vé- detlen vasútátjárón egy traktorba szaladt az arra robogó tehervonat mozdo­nya. A traktorista, Nemec Antal, a helyszínen meghalt. Súlyos sebesüléseibe bele­halt a traktor másik utasa Is, Jurík Mátyás. A kár 40 ezer korona értékű. □ Sellyén, Kuliník Judit lakásán a Kommunális szol­gáltatások alkalmazottjai PVC gumit ragasztottak. Munka közben tűz ütött ki, elterjedt az egész lakásban és a lépcsőházban is. Két személy könnyebben megsé­rült. A tűz okozta kár 15 ezer koronát tesz ki. □ Rozsnyón a kora regge­li órákban Levaj Viktor a ČSAD sofőrje autóbusszal elgázolta Benger István ke­rékpárost. Benger az út kö­zepén hajtott és Levaj jobb oldalról igyekezett öt kike­rülni. A szerencsétlenség u- tán továbbhajtott annak el­lenére, hogy tettére többen is figyelmeztették őt. A rendszeres autóbuszvonalon Levajt a biztonsági szervek csak a délutáni órákban tudták letartóztatni. Ku-Klux-Klan? Nem. Marokkói asszony. De az is megtehet, hogy lány, esetleg nagymama. Ki mint veti ágyát... A CSISZ már évek óta ön­kéntes szervezet. Csak olyan fiatalok a tagjai, akik szívesen dolgoznak és szórakoznak kö­zösen. Remélem, kevés azok­nak a száma, akik most felsó­hajtanak: Engem érdekelne a közös munka, de eddig még senki sem törődött velem. Pe­dig az ifjúsági szervezetek többsége kevés gondot fordít a tagság sorainak növelésére. Például a kelet-szlovákiai ke­rületben 1967 január elsejétől augusztus 15-ig csak 1879 űj tagot vettek fel a CSISZ-be. Vannak azonban példás szerve­zeteink is ezen a téren. Töb­bek között a Keletszlovákiai Vasmű CSISZ szervezete, ahol 150 új tag, a kassai Kovosluž- ba ijúsági szervezetébe 51, a Potraviny n. v. 33, Áruházak 31, valamint az Obnova-Vkus CSISZ szervezetébe 27 fiatal lépett be. A falusi szervezetek közül a legcsábítóbbak a györgyösl- ki, szesztai, komárócei és a színai CSISZ szervezetek. Szí­nén sokáig a holtpont körül mozgott az ifjúsági szervezet tevékenysége. Annak ellenére, hogy a faluban sok fiatal dol­gozott a helybeli EFSZ-ben és meglehetősen magas volt a ta­nuló Ifjúság száma is. Közülük azonban kevesen voltak a CSISZ tagjai. Viszont az ifjúsági szervezetben sem volt akarat és „étvágy" a közös munka és szórakozás iránt. Nemrég 53 új tagot vettek fel az ifjúsági szervezetbe s ez a tény máris pozitívan tükröződött vissza a szervezet életében. A színai fiatalok példájából okulhatna a többi keletszlová­kiai ifjúsági szervezet is, de főleg azok, akik még nem jöttek rá, hol nyomja őket a csizma. így például a Kelet­szlovákiai Gépgyár, Kohóépítő Vállalat, Éttermek, Kommuná­lis szolgáltatások n. v., Kelet­szlovákiai Nyomdák és a Cseh­szlovák Autójavító Üzem CSISZ szervezetei. Mató Pál KÖZÖLJE ISMERŐSEIVEL IS! Lapunk 40-ik számában kezdjük közölni a budapesti Lobogó című képes hetilap szer­kesztőségének szíves beleegyezésével Jávor Pál életregényét 1959 augusztus tizennegyedike kora délu­tánján Budapesten a hírlapárusok harsány kiáltozásaira megtorpantak az utcai járókelők. — Meghalt Jávor Pál! Az emberek megrohamozták az újságáruso­kat, és gyorsan fellapozták a még nyomdasza- gú Esti Hírlapot: „Ma hajnalban — olvasták a hírt — a IV. számú sebészeti klinikán hosszú szenvedés után 57 éves korában meghalt Jávor Pál, a Nemzeti Színház tagja“.. Kis csoportok verődtek össze az újságáru­sok előtt. Előtolakodtak a múlt ködébe bújt emlékek: a régi filmcímek, híres Jávor-szere­pek, ismert dallamok, ezerszer hallott Dankó- nóták. Hiszen szinte minden ember őrzött ma­gában egy-egy Jávor-portrét. Ezekből a mozaikokból s a művész önvallo­másaiból, naplótöredékeiből igyekszünk felraj­zolni egy Jávor-képet, hogy lássák egész egyé­nisége, embersége, művészete. Jávor Pál életregényének közlését lapunk következő számában kezdjük. Szóljon ismerőseinek is, hogy előfizetéssel biztosítsák a maguk számára lapunkat. Kabala-kígyó •• Ötéves a „FAKLYA" A rimaszombati „Fáklya" 1- rodalmi színpad nemrég ünne­pelte megalapításának 5. évfor­dulóját. Az együttes vezetője és műsorszerkesztője Veres János költő. Szavaiéi diákok, fiatal tisztviselők, pedagógu­sok és az idősebb korosztály­hoz tartozó férjes asszonyok soraiból kerültek ki. A zenei szerkesztést Horváth Júlia ze­netanárnő vállalta. Az irodalmi színpad rendezője Mács Zoltán. A Mács-Horváth-Veres trió i- rányítása alatt kialakult a „Fáklya" sajátos stílusa. A sze­replők modem felfogásban és a technikai tudnivalók birto­kában tolmácsolják a műveket. Legújabb műsorukat Nagy László verseiből állították ösz- sze és „Mennyegző" címen mutatják majd be. Jutalomként külföldre A CSISZ kassai járási ve­zetősége és a Mezőgazdasági Termelés igazgatósága kiérté­kelte a járás ifjú kombájnosai- nak versenyét az idei kenyér­csatában. A győztes Ceheiník Miklós, a bodollői EFSZ kom- bájnosa lett, aki SK 4-es gépé­vel 245 hektár területről 748 tonna gabonát csépelt ki. A második Sváb István, a csécsei EFSZ kombájnosa lett. Juta­lomként mindketten a CSISZ Utazási Irodájának külföldi társasutazásán vesznek részt. Több mint 200 hektáros telje­sítményt értek el a járás to­vábbi fiatal kombájnosai is: Goleny József a perényi. Er­délyi Imre az újbodvai, Dezső István a felsölánci EFSZ-ből és Simon Elek a tornaváraljai ÄG- ból. (mp) KARCOLAT Terebélyes asszonyság — úgy az ötven esztendő felé — árulja a dinnyét, őszi­barackot, szilvát egy -ponyva alatt. Ez az asszonyság már tíz éve árulja a dinnyét, őszibarackot és szilvát. En nyolc éve ismerem: az arca ráncos, mint a kései szilva bőre. Az őszibarack meg a dinnye nem szolgálhat hasonlatképpen, mert akkor túloznék, azt pedig most az egyszer nem szeretném. A hölgy nyolc esztendeje nem cserélt kötényt, esküszöm. Akkor is ez volt a dereka köré fonva, amikor először csapott be. Nem sokkal, öt fillérrel. Amikor még diák voltam, és egyben kamasz. A kamasz ilyenkor elpirul, örül, hogy nem kell a sor­ban állnia már, mert úgyis szegyein magát. A pirulás természetes jelenség, tessék utánanézni, minden könyv­ben így írják. Öt fillér egy- hatod sőskifli, vagyis nem olyan nagy összeg. Nem szóltam egy kukkot sem, csak később, amikor egy- ültöhelyemben elpusztítot­tam a dinnyét. Akkor sem az asszonyságnak mondtam, ejnye, kegyelmed ravaszul becsapott, hanem magam­Tíz filléres történet nak, és még akkor is elpi­rultam. Hazudnék, ha azt állíta­nám, másodszor azért men­tem gyümölcsöt venni, mert kedvem szottyant rá. Nem így van. Esett az eső, be­álltam a ponyva alá és ki­váncsi voltam, mégegyszer becsap-e. Becsapott. Nem sokkal, tíz fillérrel. Az asz- szonyság így most már be­vonult az életembe, Sehogy- sem tudtam elképzelni ennyi ravaszságot. Motyogott va­lamit, zúgott, mint a kasz- szagép, és kirecsegte a szá­mot, amely nem felelt meg a valóságnak, dehát én még akkor, is kamasz voltam, hallgattam, mint a sír, de gyűlt bennem a düh. Har­madszor, sőt századszor is becsapott. Nemcsak engem, másokat is. Tíz fillérrel, ti­zenöt tel. Nem sok. Senki sem szólt, senki sem szól most sem, bár mindenki sejti, itt valami nincs rend­ben, ez az asszony gyanús. A világsajtót nemrég ér­dekes hír járta be: meghalt egy londoni koldus, akiről kiderült, szép összeget ha­gyott két párizsi táncosnő­re. A koldus hétköznapon­ként becsületesen koldult, rongyosan járt, senki nem látta tiszta ingben. Szom­baton délután azonban re­pülőre ült, és Párizsba uta­zott, ahol két szép táncos­nő tette kellemessé életét, évtizedeken át, s minthogy senkije nem volt, az örök­ség is őket illette. Nehéz párhuzamot vonni a két eset között, egy eny­he hasonlatosság azért mégis felcsillan a sorokban. A mindig maszatos gyü­mölcsárus asszony naponta legalább száz vásárlót lop meg. Ez szerényen számolva száz korona, de csúcsidőben inkább kétszáz, vagy több, azaz havonta négy-ötezer korona az egyébként nem nagy fizetésen kívül. Való­színűleg nem utazgat Pá­rizsba, sem másuvá ez a dinnyés-barackos hölgy, az összeget másba fektetheti, amihez a vásárlónak ükkor is kevés a köze, ha történe­tesen 6 a forrás. Ezzel az esettel kapcsolatban csak egy dologról szólnék: azok­ról a birkatürelmű, évek óta becsapott emberekről, akik legyintenek, ahelyett, hogy vitáznának e. szemtelenség láttán. Az olvasó joggal kérdezheti, miért nem szól­tam én is, hiszen engem is érintett az ügy. Védekezés­ként két érvet vonultathat­nék föl. Az egyik: én a töb­bieket figyeltem, mert meg szerettem volna írni az ese­tet, levonva a tanulságot belőle, és íme, most valóban szóvá teszem. A másik: fá­radtan munka után hosszú sort állni, és tíz fillérért még vitázni is; kimerítő do­log. Az ember valóban le­gyint, valóban odaadja azt a pénzt, márcsak azért is, mert üyen idegállapotban úgysem tudna emberi módon beszélni. Van persze egy harmadik szemszög is: jól nézünk ki, ha az amúgysem olcsó élelmiszert még ilyen csalók is megadóztatják.. Nem ez az egyetlen eset, sót, merem állítani, sokkal kevesebb a becsületes eladók száma, mint a csalóké. Va­lahol hiba van hát. De hol? BATTA GYÖRGY új ifjúság Tuleja Miróval a bratlslaval Komenský Egye­tem újságírói tanszékének most végzett növendékével. Augusz­tusban három hetet Marokkó­ban töltött egy nemzetközi diéktáborban. A Čedok jóvoltá­ból és egyéb tehetőségek hiá­nyában számunkra ez az ország még nincs felfedezve. ízelítőül pár érdekes észrevétel az eg­zotikus Marokkóból. ,— Először talán jellemezhet­néd Marokkót, a marokkóiak életmódját az európai ember és mindenekelőtt egy csehszlovák diák szemszögéből. — A marokkói élet tempója sokkal lassúbb, mint a miénk. Marokkó alkotmányos királyság, a hatalom nagyrészt a király kezében van. Pár évvel eze­lőtt feloszlatta a parlamentet és máig is egyedül uralkodik, egyedül nevezi ki minisztereit. Az Írástudatlan marokkói szá­mára a király klsistent je­lent. Aztán itt van az állami vallás, az iszlám. A rádió reg­gel a Korán éneklésével kezdi és fejezi be műsorát. A me­csetek hangszórói naponta öt­ször hívják imára a hívőket. A marokkóiak rendszerint dél­előtt és délután imádkoznak. Este és éjjel dolgoznak. — Ez érthető. Éjjel mérsé­keltebb a hőmérséklet. Hogyan bírtad te a nagy meleget? — Egészen jól. Itt a recept: Melegben nem ajánlatos jég­hideg Coca-colát Inni, Inkább forró máta teát. Az Atlanti óceán partján Rabatban, Ca- sablankéban kellemes időjárás volt. Viszont Marakesban, 200 km-re a tengertől, nappal a hő­mérő higanyszála árnyékban! elérte a 45 C°-t Is. Napköz­ben itt olyan üresek az utcák, mint nálunk éjfélkor. Az üzle­tek reggel 1-2 órára kinyitnak és délután 5 órától este 11-ig tartanak nyitva. Marokkó egyike azoknak az afrikai országoknak, ahol pár évvel ezelőtt kitört a populá­ciós explőzió. Milyenek a marok­kói fiatalok? A lakosság 50 százalékát 20 éven aluli fiatalok alkotják. Főleg a ‘diákok között egyre erősödik a kommunista moz­galom, amely iránt a marokkói rezsim nem elnéző éppen. II. Hasszán király 24.000 főnyi ren­dőrséget etet-itat. Ez csak 12 ezerrel kevesebb, mint a ma­rokkói hadsereg száma. A fia­talok, akikkel megismerked­tem, csaknem kivétel nélkül ab­ban bíznak, hogy valamelyik szocialista államban szerzik majd meg az egyetemi diplo­mát. — Miért? Hiszen a rabati e- gyetem jó híre Európába is el­jutott? — Egyrészt remélik, hogy a szocialista állam majd ösztön­díjjal fogja őket támogatni, (a rabati egyetemen 500 dirham, kb. 1500 korona tandíjat fi­zetnek hónaponként a diákok) másrészt ott akarják hagyni or­szágukat, ahol a formális de­mokrácia elvei hódítanak. — Marokkó számomra mindig a rejtélyes fátyolos asszonyok világát jelentette. Milyenek a mai marokkói lányok? — Marokkóban még mindig nagyon sok nó rejti arcát fá­tyol mögé, és földig érő ru­hában jár. De láttam néhány miniszoknyát is. Viszonylag ma­gas a prostitúciót űző lányok száma. Ők nem viselnek fáty­lat. Szemtelenül megfogják a kezed és a szállodába húznak. „Csak két dollár, uram. Egy kis örömért...“ — Az egyetemen fújtuk az arab szocializmus definícióját. Amit eddig elmondtál Marok­kóról, a mi rendszerünkre nem tipikus. Milyen különbségeket észleltél a szociális viszonyo­kat illetőleg? — Sok az utcán éjszakázó szegény ember, koldus. Minden éJjel egy közülük az autók ke­rekei alatt leli halálát. Pedig alkoholt sem fogyasztanak. Ezt tiltja az iszlám. — Köszönöm, Miro. Beszélgetett: Zácsek Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents