Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-19 / 38. szám

2 új ifjúság ni )ó 1802 szeptember 19-én született Kossuth Lajos, a szabadságharc vezére. 1963 szeptember 19-én halt meg Bratislavában Ma­jor István, a csehszlovákiai munkásmozgalom kimagasló egyénisége. 1863 szeptember 20-án halt meg Jacob Grimm, ne­ves német gyermekmese író. 1897 szeptember 20-án halt meg Karel Bendl, cseh zeneszerző. 1832 szeptember 21-én halt meg Walter Scott an­gol regényíró. 1933 szeptember 21-én kezdődött a lipcsei per Ge- orgij Dimitrov ellen. 1862 szeptember 22-én jelentette be Abraham Lin­coln az Egyesült Államok elnöke, a rabszolgaság meg­szüntetését. 1863 szeptember 2-én született Svájcban Alexan­der Yersin, a pestis bacilus felfedezője. 1835 szeptember 23-án halt meg Vincenzo Bellini, olasz operaszerző. A II. Internacionálé 1900 szeptember 23-án tartotta meg V. kongresszusát Pá­rizsban. 1813 szeptember 24-én halt meg André Ernest Mo- desta Grétry, francia zene­szerző. 1921 szeptember 24-én alakult meg Nagy-Britannia Kommunista Pártja. 1906 szeptember 25-én született Dimitrij Dimitrije- vics Sosztakovics szovjet ze­neszerző. 1908 szeptember 25-én született Bazinban Eugen Suchoň, szlovák zeneszerző. 'űcCeesiét&k. Losonc és Kalanda között a vasútvágányokon vigyá­zatlanul ment át a 35 éves Trocha Lajos. Az arra hala­dó vonat magával áodorta. Amputálni kellett a kezét.-O­Slovenská Vés mellett (po- prádi járás) személyautójá­val az útmenti árokba sza­ladt a 62 éves Németh Lász­ló, magyar állampolgár. Né­meth a helyszínen meghalt és az autó további két utasa súlyosan megsebesült.-O­Jelšaván (rozsnyói járás) motorkerékpárján szeren­csétlenség érte a 46 éves Gál Józsefet, Teplá Voda-i lakost. Gál sebesüléseibe be­lehalt és a mögötte ülő Tó- no Elemér súlyosan megsé­rült. Mindketten ittas álla­potban ültek motorkerék­párra.-O­Szeptember 9-én a pezi- noki Állami Gazdaság udva­ráról motorkerékpárt lopott Dušan H. Ittas állapotban ült a motorkerékpárra és kalandját az árokban fejez­te be. Agyrázkódással és to­vábbi súlyos sérülésekkel még sikerült hazavánszorog­nia. A Közbiztonsági szer­vák az elveszett félcipő se­gítségével jöttek nyomára.-O­A 22 éves Bolša Elemér mint vonat-tolató munkás dolgozott a komáromi va­sútállomáson. A tolatásnál két vasúti kocsi ütközője közé került és a helyszínen meghalt.-O­Chtelnica (trnavai járás) és Lopašovo között Karol Žilinčák motorkerékpárjával egy nehéz teherautóval üt­között össze, amelyet Ro­man Poschl vezetett. Karol Žilinčák a helyszínen meg­halt.-O­Eddig ismeretlen okokból égni kezdett Hanván a ri­maszombati járásban a hely­beli szövetkezet lucernája. A tűz 40 ezer korona kárt okozott. Ikrek a pőstyénl találkozón Mit vettek pár koronáért Nem mindennapi ügyben ho­zott ítéletet a nyitrai Járási Bíróság. S. F. és J. N. fiatal­korú bűnözők egyenruhás kí­sérettel a hátuk mögött jelen­tek meg a büntetőtanács előtt. A két delikvens. S. F. 19 éves, J. N. 18 éves, április óta előze­tes fogságban volt. Kinek használ, kinek árt a tavasz. A két jóbarát március­ban jobb szórakozási lehető­ség híján, a vendéglőipar kü- lönböző helységeiben tartózko­dott. A rišnovcei vendéglőben megállapodtak, hogy valamilyen üton-módon pénzt szereznek maguknak. Kapóra jött Teplán- szky Eliáš. Záróra után követ­ték őt a vágányok menti kis úton, majd egy óvatlan pilla­natban hátúiról leütötték és a földön tovább ütlegelték az összerogyott embert. Nagy volt a két „hős“ álmélkodása, ami­kor az áldozat zsebében mind­össze 10 korona 20 fillért ta­láltak. S. F. magához vette a „hatalmas“ összeget és az ál­dozatot a patakhoz vonszolta. Itt Teplánszky Eliáš magához tért, elvánszorgott a rišnovcei vasútállomásra, ahol jelentést tett a csendőrségnek. A tárgyaláson a vádlottak beismerték, hogy az áldozat ki­rablását előre megbeszélték. A bíróság az enyhítő körülmé­nyek figyelembe vétele után (S. F.-nél az orvosszakértők elmebeli fogyatékosságot álla­pítottak meg, míg J. N.-nél a bíróság tekintette! volt a vád­lott fiatal korára, valamint a rišnovcei állami birtok nyilat­kozatára, amely szerint J. N. mindig becsületesen végezte munkáját) S. F.-et két évi, J. N.-et pedig 18 hónapos elzá­rásra ítélte. (pr) Látóhatáron a gondolkodó robot Az élő agy modellje # Az egysejtnél milliószor na­gyobb neuron. Az emberi agy élő és rugal­mas gondolatait ha összekap­csoljuk a gép pontosságával és sebességével, megszületik a föl­dön a legfigyelemreméltóbb lény, — gondolkodó robot. Ed­dig csupán fantasztikus regé­nyekből ismerjük, de azt hi­szem, ha a jövőben egyszer egy robot elolvas egy ilyen regényt, azt mondja majd, hogy a hu­szadik század írói híján voltak minden fantáziának. A kibernetikus gépek ma is az embert szolgálják. Az elek­tronikus agy hatalmas mennyi­ségű információt képes olyan KARCOLAT — gyorsan és pontosan feldolgoz­ni, amire a mi idegrendszerünk képtelen. Ezért végeztetik ve- lü az űrhajók s az atom­reaktorokban végbemenő bo­nyolult folyamatok irányítá­sát, s más egyéb bonyolult műveleteket. A kibernetikus gépeket, hogy még bonyolul­tabb feladatokat is megoldhas­sanak, még precízebben kell elkészíteni. A konstruktőrök előtt leküzd­hetetlen akadály áll: az elek­tronokban levő neuron súlya és energiaszükséglete miliószor nagyobb, mint az élő idegsejt, amelynek a tulajdonságait re­produkálnia kell. Az emberi agy modellje, amely több mint 15 milliárd, sejtből áll, olyan nagy lenne, akár egy felhőkar­coló súlya több mint egymillió tonna, s annyi áramot fogyasz­tana, hogy a bratszki vízierő­műhöz hasonló több villanyte­lep kellene áramszükségletének ellátásához. A félvezetők s a mikromodu­lált blokkok, • a molekuláris elektronika legújabb vívmányai lényegesen kibővítették az ideg- rendszer modellálási lehetősé­gét. A komplikált funkciójú ki­bernetikus gépek elkészítésé­nek nehézségei azonban fenn­állnak. Minél több bennük az alkatrész, annál megbízhatatla­nabbak. A megbízhatóság e ha­tára az elektronikus agy töké­letesítésének fő akadálya. Az emberi agy egy életen át megbízhatóan szolgálja gazdá­ját. Bizonyos zavarok ellenére is dolgozik. Az agykéreg hal­lási terében ha el is pusztul több százezer idegsejt, az em­ber ennek ellenére is hall még. Az irodalomból tudjuk, hogy Louis Pastebr híres francia tu­dósnak azután is megmaradt a szellemi képessége, amikor fél agyát sorvadás támadta meg. Sokan azt képzelik, hogy ezt a megbízhatóságot valami­féle „tartalék“ biztosítja. A la­boratóriumi számítások azon­ban azt bizonyítják, hogy ez esetben az emberi agynak a je­lenleginél ezerszerte nagyobb­nak kellene lennie, nem be­szélve az élő agy más figye­lemreméltó tulajdonságairól, mint például az óriási emléke­zőtehetség stb. A gép emléke- ző-tartályát meg lehet tölteni információkkal, de miután meg­telt, már semmiféle adat nem fér bele Az ember azonban nem mondhatja azt, hogy a fe­je tele van tudománnyal, s már több gondolat, ismeret nem fér az agyába. Az experimentális kísérlet arra a következtetésre vezet bennünket, hogy az idegsejtek állandó sémákat csak az agy alsóbb részeiben alakítanak ki, s ezek kizárólag az ösztönös mozdulatokat szolgálják. Az agy magasabb idegtevékenysé­gének szervezése más jellegű. A sejtek nincsenek semmilyen séma szerint egybekapcsolva, s a valószínű elosztás bizonyos törvényei alapján különféle úton-módon kölcsönösen im­pulzusokat sugározhatnak ki. (Hlas ľudu — Ä) Másutt is jó lenne .. Tavaly a kassai járási CSISZ tánciskoláját több mint 700 fiú és lány látogatta. Az idén ismét készülnek, e sikeres akció meg­ismétlésére közösen a Kelet­szlovákiai Gépgyár szakszerve­zeti üzemi klubjával. A táncta­nítás összesen 50 órát vesz majd igénybe. A táncokat Ka- puszta János táncmester fogja tanítani. -mp­Városban nőttem fel. Annyira városban, hogy a fényt és ár­nyat a környező négy ház tűz­falán ismertem fel. A zöld, az erdő, a mező mindig csak ki­rándulás volt. Futó ismeretség. Fölületes és pontatlan. A négy tüzfalú udvar s a négy falú szobák életterében más színűek, más alakúak a szavak. Szabad mezők fogalma itt új, talán találó, de megvál­tozott fogalom. Lelkemben nem egy ilyen alakban rögződött. Natália néniről hallottam először, amikor látogatását be­fejezve eltávozott: Az a kalap! Szörnyű! — mondta nálam jóval idősebb nővérem. Édesanyám, ahogy szokta volt, kurtán biccentett: — Az! — vágta apróra a pi­rításra szánt hagymát. — Ma­dárijesztő! Azóta is nekem Natália néni a madárijesztő. Hogy miért ijeszti a madarakat, azt nem firtattam. Elég az, hogy ijeszti S ehhez 8 állt előttem gömbö­lyű hátú zöld kalapján hosszú, bolyhos és rikítóan sárga tol­lal. hosszú ruhájával, mely járás közben a földet seperte i szűkre szabott kabátjával, Madár­ijesztő melyből telt keble s egyéb ido­mai vastagon dudorodtak ki. Es még valami: a savanyú cukor­ka. Akkoriban én nagyon sze­rettem és Natália néni soha sem felejtette el a csavart, he­gyes zacskóit, melyben sokszí­nűén mosolyogtak rám az édes gömböcök. Tüdőm, az egyetlen érthetetlen az üggyel kapcso­latban az volt, hogy miért ré­míti Natália néni a madárká­kat, amikor hozzám olyan jó? Én az udvarunkba be-benyilazó fecskét, vagy a böcsipogású verebeket sohasem ijesztettem volna el. Sőt. Szokásban volt nálunk, hogy az ebédtől ma­radt morzsalékot a gangra szórjuk, ahoi „megtalálják a madárkák". Most, hogy visszaemlékezem reá, tudatosítom csak. Akkori­ban szellem és értelem nélkül tanultam a költészettanban a száképeket. A nietonímiát, a színekdohét és a mat ef or át. Sok-sok példát vettünk akkor róluk. De senki sem figyelmez­tetett, hogy a madárijesztő Natália néni is ezek közé tar­tozik. Mégpedig kerekded Me­tafora. Mert a madárijesztő nem élő ember. A madárijesztő csak helyettesíti az embert. Ogy is mondhatnám, hogy a madárijesztő a madarak felé az ember metaforája. A gazdáé, aki nem töltheti el éjszakáját és nappalát őrködve a vetés mellett s főleg a szölőskertjé- ben. Maga helyett odaállítja hát ijesztő mását, hogy az riogassa a nyúlánk madárkáikat. így nézem most őr, amint vonatunk a szőlővel teleülte­tett csupakő hegyoldalban sza­lad s a keretre kötözött venyi­gék közül zöldesen kandikálnak elő a duzzadó fürtök. Ott áll szélverten a szőlős tábla köze­pén. Igyekszem összeegyeztetni Natália nénivel. Van-e igazán hasonlóság közöttük? Hát Na­tália néni idomaival szemben ez igen-igen őszt övér. Nincs is teste, csak az a két kereszt- bevert karó, melynek a felső végződésén valami kiszolgált fekete köcsögkalap imbolyog. A kereszt két harántos végző­désén seszínű kabát lengede­zik. Kabátujjak végén zörgő papírcsomó, hogy a szél játéka ezzel ébressze az élet látsza­tát. A szomszédos táblán újabb madárijesztő integet vonatunk, nak. Ezen jóformán nincs is öltözék. De teste van. Szalma­csutak a feje, s a törzse is. Egészen tetszetős, mintha va­lami népművész keze alól ke­rült volna ki. Hogy igazán szép-e? Olyan szép, mint egy nem modern szobor. Nem fejezi ki világosan, csak sejtteti a mondanivalót. A szalmacsomók domborulatai utalásszerűén mintázzák a testrészeket. Elég ez ijesztésül a madarak­nak? Ameddig a szem ellát, nem libben elő egyetlen madár­ka sem. Talán jól végzi hivatá­sát a madárijesztő? Vagy vo­natunk sistergése, dübörgése segít neki? Ne kisebbítsük őt. Vonatunk jelenléte egy püla- nat. Talán. szétrebbennek tőle a madarak. De tartósan, ha­szonnal csak az ember meta­forája segít. Hát így változott meg a ma­dárijesztő. így lett Natália né­niből a széljárta, orcanélküli szcümabáö. MQHR GEDEON í?»m BARÁTH IMRÉVEL, a ko- lozsnémai EFSZ elnökével Az ötvenes évek derekán gyakran találkoztunk. A volt nagymegyeri járás CSlSZ-tit- kerságán dolgozott evekig. Is­merte a fiatalok problémáit, főképp a falusiakét, hisz ő is onnan származott. A későbbiek folyamán megszakadtak kap­csolataink. Ogy tűnt, mintha megfeledkeztünk volna egymás­ról. Nyár közepén azonban egy véletlen folytán újbői találkoz­tunk. A szerdahelyi járás CSISZ titkársága a volt somorjai, nagymegyeri és a szerdahelyi járás egykori CSISZ-funkcioná- riusait találkozásra hívta ösz- sze. Ezen az összejövetelen ta­lálkoztam Ismét hosszú évek után Baráth Imrével, Így tud­tam meg tőle, hogy már évek óta a kolozsnémal EFSZ elnö­ke. Felszólalásában, mely min­denekelőtt a múlt emlékeit Idézte, nem feledkezett meg a falusi fiatalok mai problémáiról sem. — Ogy érzem, falum fiataljai most Is olyan bizalommal for­dulnak hozzám problémáikkal, kéréseikkel, mint annak Idején a korombeliek, — mondta töb­bek között beszámolójában. Ezért fordultam hozzá én is néhány kérdéssel a szövetke­zettel és az ott dolgozó fiata­lokkal kapcsolatban: — Milyen az EFSZ-ben dol­gozók átlagos életkora? — A kérdés kissé váratlanul ért — mondotta —, de úgy érzem, hogy az utóbbi idő­ben e téren is javulás tapasz­talható. A dolgozók átlagos életkorát 45—50 évben állapí­tottuk meg az elmúlt évek fo­lyamán. de a hadseregből ha­zatéró fiatalok állandóan javít­ják ezt az átlagot. — Milyen beosztást kapnak leginkább a fiatalok? — A fiatalok elsősorban a gépekhez ragaszkodnak. A trak­torosok 95 százaléka közülük kerül ki. De az állattenyész­tésben dolgozó 27 beosztott kö­zül 8 a fiatal. A növényter­mesztésben azonban már nem ilyen kedvező a helyzet, de megjegyzem, hogy itt főképp csak az idénymunkák alatt me­rül fel munkaerőhiány. — Ezek szerint tehát meg­oldottnak tekinthető a munka­erőprobléma? — Amint az imént már *m- Htettem, a csúcsmunkálatok Idején számolunk bizonyos ne­hézségekkel, de a tapasztalat azt bizonyltja, hogy különösebb problémát ezek sem okoznak. A tényleges katonai szolgálat­ból hazatérő fiatalok többsége az elmúlt öt év tapasztalata szerint megtalálja minden szá­mítását szövetkezetünkben. — így tehát nem Is kell a fiatalokat különösebb kedvez­ményekkel megnyerni a szö­vetkezet számára? — Valóban ez a helyzet, de mégsem élünk vissza a fiatalok bizalmával. Bár a fiatal szö­vetkezeti tagok nem kapnak fél hektár háztájit, de 10 ár ter­mését, vagy annak jövedelmét biztosítjuk számukra, és be­vonulás előtt két heti szabad­ságot nyújtunk nekik. — Nyújt-e a szövetkezet ve­zetősége ösztöndíjat olyan fia­taloknak, akik magasabb szak- képzettséget akarnak szerezni? — Sajnos, ezzel a kedvez­ménnyel eddig nem élt még senki, jóllehet szívesen ven­nénk, ha akadna erre jelent­kező. De remélem, a jövőben akad majd fiatal, aki majd él ezzel a lehetőséggel és a szö­vetkezet vezetőségébe idővel szakképzett, helybeli fiatalok kerülnek Sárkány Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents