Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-09-12 / 37. szám
A kaland következményei Mi a különbség a nőorvos és a többi orvos között? Általában véve az orvosok egyáltalán, vagy csak nagyon kevéssé ismerik a páciens betegségének lelki hátterét, míg a nőorvos sokszor mint „lelki-orvos“ szerepel betegei életében. Ügy, mint ahogy belőlük hiányzik a megértés, úgy sokszor a férfiak is csak testi kívánságaik kielégítésére szorítkoznak a nőknél. Hol van már a férfiak előzékenysége, amikor a nőkben gyermekük anyját tisztelték? Azt is mondhatnánk, ez a nők emancipációjának következménye... Mi más marad hátra azoknak a fiatal lányoknak, akik akaratuk ellenére teherbe esnek? Eljönnek tanácsért a rendelőbe: és legtöbbször tagadóban rázzák a fejüket, ha a barátjuk neve után érdeklődöm. Nem szólva arról hogy egyenesen elutasítják a pénzbeli segítséget partnerük részéről. Nehéz, nagyon nehéz beférkőzni az ilyen lányok lelkivilágába. Többségük sokgyermekes családból származik és csaknem minden esetben — mint iskoláslányok, tanoncok, munkások — távol élnek szüleiktől. Az orvos szemszögéből nézve testileg fejletlen, még pubertásban lévő lányok, csaknem gyermekek mindnyájan. A szerelem a gondtalan fiatalság helyett egy rakás gondot akaszt a nyakukba. Kik állnak az ilyen „kalandok“ hátterében? Ismertem egy fiatal cigánylányt. Egy nem cigány fiúval barátkozott, akitől teherbe esett. A fiú először csatakiáltások kíséretében örömmel vállalta az apaságot. Egyszer azonban ittas állapotban jelent meg a találkán. Megútáltatta magát a lánnyal, aki elutasította őt és nem akart a felesége lenni. „Anyám és nagyanyám 18 gyermeket nevelt fel koldulással. Miért ne nevelnék fel én egyet becsületes munkával?" Egy másik fiatal lány külföldi látogatása alkalmával esett teherbe. A katona, akivel odahaza volt ismeretsége, szívesen megbocsátotta volna ballépését és a gyermeket sajátjának tekintette volna. Elutasitó választ kapott. A lány mint fiatal leányanya neveli gyermekét. Sok nőnél erősen kifejlődött a fajfenntartó ösztön. Interrupcióról (a terhesség múvi megszakításáról) hallani sem akarnak. Inkább választják a fárasztóbb utat: az anya szerepét. Ezek igazi •nya-tipusok, akiknél a szerelem bármely forrnáBizalmasan ja és fajtája csak mint feltétel szerepel a tartós anyai érzés kialakításánál. Ezeknek az érzéseknek köszönhetjük, hogy a férfiakkal ellentétben a nők nap mint nap gondoskodással veszik körül gyermekeiket. Reggel óvoda, azután munka délután bevásárlás, ismét óvoda, este főzés, mosás, vasalás stb. Pár évvel ezelőtt történt a következő eset: egy szimpatikus fiatalember egyszerre több lánynak „csapta a szelet“. Egyik közülük teherbe esett. Hogy reagált erre az újkori Don Juan? Gyorsan megnősült. Egy másik nőismerősét vette el feleségül. Hidegen hagyta minden esemény, ami a teherbe esett lányt érintette. Könnven elviselte azt is, hogy a pszichiátrián kellett őt „kigyógyítani“ betegségéből. „Várom, hogy visszatér..." Nem lehetett őt kiábrándítani szerelméből. Hónapokig még ott üldögélt háza előtt és le nem vette tekintetét a szemközti ablakról, ahol a volt szerető lakott feleségével. Kár, hogy csak nagyon kevés férfi tud azokról a testi fájdalmakról és komplikációkról, amelyeken az asszonyok szüléskor átesnek. Nem beszélve arról, hogy sokszor inkább vállalják a szülési fájdalmakat, mint az interrupciót. Egy fiatal házaspár hosszú ideig élt gyermek nélkül az asszony hibájából. Orvosi kezelés után két gyermeket hozott a világra és amikor harmadszor Is teherbe esett, férjével ellentétben, hallani sem akart a terhesség megszakításáról. Otthagyta családját és szüleinél szülte meg gyermekét. Férjét megútálta és elutasította. Még anyagi támogatást sem fogadott el tőle. Ezek az esetek, habár nem jellegzetesek, el- gondolkoztatók. Itt látjuk a férfi és a nő szerelme közti különbséget. Egy nő jelleme teljesen megváltozhat a terhesség ideje alatt és a szülés után. Hogy jó, vagy rossz irányban, ez legtöbb esetben tőlünk, férjektől függ. Mert mi lehet az eredmény, ha egy fiatal lány komolyan veszi a szerelmet? Nagy csalódás és kiábrándulás, egy élet illúziók és ideálok nélkül. Vagy éppen ellenkezőleg. Miért ne bizonyíthatnánk be ml, férfiak, hogy mindenkor és minden esetben számíthatnak ránk asszonyaink? Hozzuk tudomásukra, hogy gondolunk rájuk és megértjük őket terhességük idején és más nehézségeikben is. B altimore egyik régimódi háza előtt nagy autó állott meg. A kocsiból harminc év körüli, magas férfi szállott ki. Nem sokkal később ez a férfi a ház könyvtárába lépett: — óh, óh... Cauler úr! — szólt a könyvtárban dolgozó öreg professzor. — Jó estét, professzor úr! — mondta a fiatalember és kezet fogott az öreggel. — Eljöttem, hogy beszéljek önnel. — Ki engedte be? — kérdezte a professzor zavartan. — Esmeralda. — Ah úgy! És elment, hogy szóljon Janenek. — Nem, professzor úr. Én ugyanis először magával szeretnék beszélni. — Nagy megtiszteltetés... — mondta a professzor. — Professzor úr — folytatta Cauler és minden szavát megfontoltan ejtette ki. — Azért jöttem, hogy Janeról beszéljek önnel. Ismeri a szándékomat, s nem zárkózott el előle. Porter professzor fészkelő- dött a székében. Ez a beszélgetés mindig kényelmetlen volt számára. Hogy miért... azt maga sem tudta. Hiszen Cauler kitűnő parti Jane számára. — Ami azonban Janet illeti — folytatta Cauler — el kell ismernem, hogy nem értem. Egyszer így, másszor úgy beszél. Mindig az az érzésem, hogy megkönnyebbül, ha távozom. — Psz! Pszf — intette a professzor — Cauler úr, Jane a legrendesebb lány a világon. Mindent megtesz, amit kívánok. — Tehát számolhatok az ön segítségével? — kérdezte Cauler megkönnyebbülten. — Bizonyosan, uram! Bizonyosan! Hogyan is kételkedhet ebben? — Tudja, itt van Clayton úr — vetette ellen Cauler. — Hőnapok óta nem mozdul. Nem tudom, de csöppet sem csodálnám, ha Jane beleszeretne... — Én már említettem neki, hogy szüksége lenne... — felelte a professzor zavartan — Ugyanis képtelen vagyok ezt a házat fenntartani... — És Jane mit válaszolt? — kérdezte Cauler. — Azt mondta, hogy még nem gondolt férjhezmenetelre, és hogy elmehetnénk északra a Wiscouri farmra, amit apjától örökölt. Tudja, ott jól lehetne élni. Teljesen megfelelne nekünk. Jane a jövő hét elején akar indulni, de Clayton és Philander urak már odautaztak, hogy mindent előkészítsenek, — Mit? Clayton már odament? — kiáltott fel Cauler sértődötten — Miért nem szóltak? Magam is szívesen segítettem volna. — Jane úgy gondolta, hogy már eddig is nagyon le vagyunk önnek kötelezve. Cauler válaszolni akart, de Jane lépett a könyvtárba. — Ah... bocsánat! — állott meg Jane. — Azt hittem, egyedül van apám. — Csak én vagyok — mondta Cauler és felállott. — Nem lenne kedves csatlakozni a társaságunkhoz? Ugyanis magáról beszélünk... — Köszönöm — mondta Jane és leült a Cauler által felkínált székre. — Nekem Tobey-el kell beszélnem — mondta az öreg megkönnyebbülten és kisietett a könyvtárból. Alig csukódott be mögötte az ajtó, Cauler Ja- nehez fordult: — Nézze, Jane — mondta bátran. — Meddig halogassuk méq a dolgainkat? Maga ugyan nem utasított vissza, de nem is ígérte, hogy hozzám jön. Még ma elintézem a házassági engedélyt, hogy holnap, mielőtt Wiscouriba utaznak, összeházasodhassunk. A lány elhalványodott, de büszkén felemelté fejét. — Igen, tudom — súgta. — De valójában jól tudja, hogy megvásárol néhány köteg dollárért? Feltétlenül tudja, ez volt a szándéka már akkor is, amikor apámnak pénzt kölcsönzött arra a nyaktörő afriE. R. BURROUGHS - SZŐKE J.: XXIV. ISMÉT A MAJOM kai útra. Nem hitt az út sikerében és családom becsületére spekulált. Tudta, ez az egyetlen mód, hogy megszerezzen, hogy házasságra kényszerítsen. Azóta sem említette ezt a kölcsönt. Más embernél ez nagylelkűséget jelentene, de magánál nem Így van. Mélyre süly- lyedt a szememben. Jól ismerem magát, jobban, mint hiszi. És ha nem lesz más megoldás, kénytelen leszek magához menni, hogy megmentsem apám becsületét. Miközben Jane beszélt, Cauler hol elvörösödött, hol elhalványodott, aztán mosolyogva mondta: — Maga meglep engem, Jane Azt hittem, különb érvekkel jön és több büszkeség lesz magában. Dehát... igaza van! Én megvásárolom magát, és jól tudom, hogy ezt maga is tudja, mégis bíztam benne, hogy jő képet vág az egészhez. De legyen ahogy maga akarja. Ogy döntöttem, hogy elveszem feleségül, és a többi nem érdekel. A lány megfordult, és egyetlen szó nélkül távozott. A házasságot nem kötötték meg Wiscouriba költözésük előtt. Caulert azonban nem lehetett lerázni. Megígérte, hogy tizennégy napon belül ő is oda utazik.-0A farm egy magaslaton állott, körülötte erdők. Clayton az öreg épületet valósággal átépítette, mire Jane és apja megérkeztek. A lány megrendültén mondta: — Nagyon jól tudja, hogy képtelenek leszünk a költségeket megtéríteni. Miért akarja, hogy lekötelezettjei legyünk? — Hiszen nem kell kifizetniük — mondta Clayton szomorúan. — Nem a maga kedvéért tettem, mert tudom, hogy ezzel magamra haragítanám. Az igazat megvallva nem tudnám elviselni, hogy öreg édesapja olyan viszonyok közt éljen, mint amilyenek itt uralkodtak. Apja iránt érzett barátságból tettem az egészet. — Jón van, Clayton úr — mondta Jane. — Hiszek magának, mert tudom, hogy nagylelkű. Szeretném meghálálni a jóságát. Csakhogy ez lehetetlen. ' — És miért, Jane? — Ugyanis mást szeretek. — Caulert? — Nem. — És mégis hozzámegy. Legalábbis ezt mondta nekem Baltimoreban. A lány tűzbe jött. — Én nem szeretem - mondta büszkén. — Tudom, csak a pénz miatt. Igaz-e? Jane bólintott. — óh igen. igen. Akkor én még nagyobb hátrányban vagyok, mint ő — felelte Clayton bánatosan. — Nekem ugyanis még több a pénzem. — Nem szeretem magát, Cecilé, de becsülöm. Boldogabb lesz, ha a barátom marad, én nem megyek feleségül magához. Olyanhoz megyek, akit utálok és ezért a bilincse leszek egész életemben. Clayton többé nem beszélt ezekről a dolgokról. Amikor azonban Cauler két héttel ké- tőbb a farmra érkezett, úgy érezte, képes lenne megölni. Cauler kitartott a kívánsága mellett Megállapodtak, hogy a városba megy, és elintézi a házasság hivatalos követelményeit.-OMásnap Cauler csakugyan bement a városba. Ezen a napon sötét füstfel- legek jelentek meg az erdő fölött. Valahol a távolban erdőtűz keletkezett. Mivel erős szél fújt, a tűz gyorsan terjedt a farm felé. A farm felé kanyargó úton egy fekete autó száguldott. A ház bejáratánál lefékezett. Magas, fekete hajú, erős férfi futott fel a lépcsőn. Kopogtatás nélkül nyitott a szobába, ahol Clayton aludt. — Az égre... mindannyian megőrültek? Nem tudják, hogy a farmot körülzárták á lángok? Hol van Porter kisasszony? Clayton felugrott. Nem ismerte a férfit, de ezzel most nem törődött.. A verandára futottak. — Jane! Jane! Esmeralda jött elő. — Hol van Porter kisasz- szonv? — öh, Clayton úr... elment az erdőbe sétálni. — Milyen irányba? — Ezen az úton — mutatta Esmeralda a balra kanyarodó utat. — Maradjanak itt — mondta az Idegen. — Ha megmenthető, én megmentem. Egyenesen az erdőbe futott és eltűnt a sűrűségben. — Ki volt ez? — kérdezte Porter professzor. — Nem tudom — mondta Clayton — A nevemen szólított, és Janet is ismeri... — Hm... nekem nagyon ismerős — szólalt meg Philander. — És mégis, fogadni éernék, hogy soha életemben nem láttam. — Ez nagyon figyelemre méltó — mondta Porter professzor. — Ki lehetett? — Azt nem tudom, profesz- szor úr — mondta Clayton. — De gyerünk, mert körülzárnak a lángok. Mindannyian Clayton kocsija felé futottak. JANE MEGMENEKÜLÉSE Következik: — új ifjúság mmmmmmtmm—mmmmmmmrnmm niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiwv Kuruc A kurücokról szól rovatunk mai magyarázata • A szó — Eredetileg keresztest Jelentett, latinul crutiatus. A Dózsa - vezette parasztháború kereszteseit nevezték így, a XVI. század felkelő parasztjai voltak a kurucok. Később a név átterjedt a Habsburgok ellen harcoló nemesekre is. Thököly Imre katonái, majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának vitézei már általánosan kurucok. • Dalok — Magyar nóták, melyekről feltehető, hogy Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc korában keletkeztek. A legtöbb szerzője ismeretlen. A szatmári békekötés után a kuruc dalokat betiltották. Mégsem mentek feledésbe. A meglevő dallamra új, nem rebellis szöveget énekelt a nép. Egyébként a kor hangszerét, a tárogatót, császári parancsra elégették. Maga a zene a XVII. század végi és a XVIII. század eleji sajátos stílusú magyar muzsika. Eredete a XVI—XVII. századi palotásra és — nagyobb részben — a kárpátaljai kolomejka kanász- nőta-dallamokra vezethető visz- sza. • Költészete — Politikai, vitézi, bűjdosó és histórlás énekek. Többnyire kéziratban maradtak fenn. A kuruc fiiqgetlenségi harcok évtizedeiben — 1670-től 1711-ig, — illetve az ezt követő esztendőkben keletkeztek. Elsőként ismert Bónis Ferenc keserve; a felvidéki nemesség vezére kivégzése előtt versekben búcsúzott a hazától. Valameny- nyi kuruc kori költemény népies eredetű, a németek garázdálkodását, a haza szenvedéseit panaszolja és — nagyritkán — örül egy-egy hazafiúi diadalnak. • A Rákóczi-nóta — Az első nemzeti himnuszként ismert Jaj, régi szép magyar nép... nem a szabadság- harc verse. A bukást követő kései kuruc költészet értéke. A XVIII. század harmincas éveiben szerzették. Az ugyancsak nevezetes Rákóczi kesergője a nép ajkán fennmaradt ének: a Habsburg-házzal összebékülő nemességet a szegénylegények bosszújával fenyegeti. Nagyszalontán és Nagyecseden jegyezték fel. A Rákóczi szabadság- harc leverése után a bújdos- ni kényszerült katonák között terjedtek e! a különböző Rá- kóczi-kesergők. • Thaly balladái — A kuruc kor költeményeit a múlt században jórészt Thaly Kálmán gyűjtötte össze. Thaly a valódi maradványok közé becsempészte több saját versét, mint „eredetit". A hamisítást az irodalom szakértői évtizedeken át elfogadták, elismerték. Thaly halála után azonban Riedl Frigyes és Tolnay Vilmos leleplezték a Thaly-szerzette álballadákat. • Labanc — A császárpártiak gúnyneve Magyarországon Thököly és II. Rákóczi Ferenc idejében. A magyar füqqetlenségért harcoló kurucok Habsburg-szolgálatban álló ellenfelei. A hazafiatlanság és elvetemedettség jelképei. Először csak az Idegen zsoldosokat nevezték labancnak, később a Habsburg-párti magyarokat Is. A kifejezést némelyek a Lauf Hans! — fuss János! — elferdített összevonásából, mások a lompost, rongyost, sem- mlházlt jelentő lafanc szóból származtatják. De lehet az Is. hogy eredetileg lándzsás zsoldost — németül Lanzer — jelentett. Védőjük, dicsőítőjük, a kurucokat gúnyoló Otrokocsl Fóris Ferenc, az Origlnes hun- garieae szerzője, viszont a labancot a lobbancs, azaz: gyújtó, hevülő szóval azonosítja. iiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
