Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-09-12 / 37. szám

ŕá^n'iuaiWafcažjgv S S • f . vi. i. SPORT ÁLLÍTSD ÖSSZE A VILÄGVÄLOGATOTTAT FELTÉTELEK: 1. A világválogatottat bárki összeállíthatja, aki az itt közölt versenyszelvényt mellékeli azon a postai le­velezőlapon, melyre vála­szát és címét irta, s melyet a Redakcia Oj Ifjúság, Sportrovat, Bratislava, Praž­ská 9. címzéssel lát el. 2. A levelezőlapokat ol­vashatóan töltsétek ki, le­hetőleg nyomtatott betűk­kel, s legkésőbb szeptember harmincadikéig adjátok postára. A későbbi dátum­mal ellátott levelezőlapok : már nem érvényesek. * 3. A szelvény nélkül er- ; kezö lapok nem vehetnek részt a versenyben, sem a sorsoláson, melynek során öt értékes díjat nyerhet a szerencsés résztvevő. 4. Mégegyszer: azok a labdarúgók kerülhetnek csak a világ legjobb csapatába 5 akik 1945 után tűntek tel. A posztokhoz nem ragasz- » kódunk mereven, de nem engedélyezzük, hogy pl Puskás szélsőt játsszon. 4- | 2-4, vagy 3-2-5-ös rendszer I képezze a formát, amelyre | a csapatot építitek. 5. Jó szórakozást kívá­nunk, várjuk megoldásaito­kat. (Lapunk következő szá­mában megismételjük a szelvény s a feltételek köz­lését. aki nem jutott hozzá ehhez a számhoz, vásárolja meg a harmincnyolcasat.) a magyar úszósport egyik legnagyobb reménysége. A 13 esztendős kislány már több versenyszámban elérte a válogatott színvonalat. Sportszülők gyermeke, édes­anyja Székely Éva, a 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoknője, édesapja Gyar­mati Dezső pedig az olim­piai bajnok magyar vízilab­dacsapat sikeres játékosa. — Andrea születése előtt két héttel még úsztam — mondja Székely Éva — szü­letése után hat héttel pedig 1 újra ott voltam a meden­cében. Egyesztendős korá­ban a gyereket véletlenül beejtettük a mély vízbe, utána pedig már rendszere­sen fürdettük az uszodában. Kislányom négyesztendős korában már szabályosan úszott. Annak idején én hatesztendős koromban kezdtem el rendszeresen az uszodába járni. Andrea víz­fekvése ugyanolyan, mint az enyém volt. Van érzéke a labdajátékokhoz is. Elkép­zelhető, hogy valamelyik más sportágban is elérhette volna a válogatott szintet. X. Gyarmati Andrea így vélekedik az emberek nagy része, ez a közvélemény. Érdekes, hogy egy színészről vagy zenészről ritkán állapíta­nak meg hasonlókat. A jóiét egyedüli feltétele a pénz, és köztudomású, hogy a labdarú­gók jól keresnek, tehát ezek szerint boldogok is. Arról, hogy nekik is vannak gondjaik-ba- jaik, nem beszél senki. Ne haragudjon meg egy mű­vész sem, de én látok á labda­rúgásban is olyan elemeket, amelyek ezt a sportágat a mű­vészettel teszik rokonná. Nem akarok a futballisták védőügy­védje lenni, de szívesen len­nék az. Akkor kezdjük. Nem egy esetben átlagos tehetségű művésszel is megtörténik, hogy egyetlen fellépésért busásabb honoráriumot kap, mint mi egy liga találkozóért. Az átlagos ki­fejezést azért használtam, mert a második ligában szereplő já­tékosokhoz, tehát a másodme­zőnyhöz tartozónak érzem mű­vészetét. Megjegyzem, nem született még labdarúgó, aki irigykedett volna más kerese­tére. A pénz egy bizonyos el­végzett munka és az idő vég­eredménye. Nagyon nehéz pár­Egy ligás labdarúgó teszi asztalunk ra véleményét egyszerűnek tűnő dol­gokról. Ebben a témakörben ezek a szavak a leghitelesebbek, éppen azért — mert aki írta, többi társával együtt maga a főszereplő. Kinek megy mostanában a legjobban? ­hozamot vonni a foglalkozási ágak között, mindenesetre az örökké úton lévő sportolónak alig van fedél a feje fölött, ma itt, holnap ott, a hétnek nincs egy napja amelyen ne edzzen vagy játsszon, és sen­ki sem kérdezi a századik ki­merítő tréning után: van még egyáltalán kedved hozzá? A hőmérő higanyszála hol plusz, hol mínusz fokot jelez, de edzeni, keményen, kimerí­tően minden időben kell. Kinek jutott már eszébe, hogy a fut­ballista is ember? ö is meg­nősül, ő is nemz utódokat, és minden család együtt szeretne lenni, a hétvégén legalább. De csak szeretne. Az élvonalbeli labdarúgó gyakorlatilag a sport­ág rabszolgája. Folyik a baj­noki idény, a szüneteket ku­pameccsek lejátszására fordít­ják. s a külföldi utakon sem pihen meg senki. A család ez­alatt remekül szórakozik, izga­lommal lesi, mit hoz a papa. nem egy esetben csak sérülé­seket. A feleségek és gyerekek olyan gyakran látnak, hogy már-már népünnepélynek szá­mít, ha otthon vagyunk. És mi történik? Csak szennyest adunk le, fehérneműt váltunk, és in­dul az újabb repülőgép. Mi ta­gadás? Asszonyainkból nevelő- nők és háziszolgák lettek, min­denki úgy hiszi, kitűnően fi­zetettek. Az alkalom szüli a tolvajt, és család legyen a tal­pán, amely kibírja az ilyen rit­musú életet. A feleség még írigylésreméltóbb, mint a férj: otthon van, s csak a Tuzex- ben vásárol. Ezek amolyan személyes ügyek voltak, hagyjuk ezt. Van­nak itt komolyabb problémák is. A társadalom mindezidáig nem sorolta be a labdarúgókat sehová. így történik meg az­tán, hogy nem egy élvonalbeli játékos fejezi be úgy a pályá­ját, hogy aztán nem tud1 mi­hez kezdeni, sőt, szerencsét­lenné válik. A korszerű sport is teljes embert kíván, szeren­csére egyre kevesebb a „pél­dás dolgozó — példás sporto­ló" jelszó. Aki jó labdarúgóvá akar cseperedni, az már kö- Ivökkorától erre áldozza ide­jét. Nem mindenki képes egy­szerre főiskolára járni és fut­ballozni is. Amikor a fiatal já­Csakis a focistáknak! tékos az első liga mezőnyben játszani kezd, akkor fejezi be tulajdonképpen más ágban való tevékenységét. Érettségi után más iskolába megy, vagy állást szerez, a labdarúgók nagyrésze meg csak focizik, mert másra nincs ideje. 10—15 évig játszik. Ezalatt kortársai elhelyezked­tek, szakmailag továbbfejlőd­tek, pozíciót vívtak ki maguk­nak, szép fizetésük van. A fo­cista? Keresett pénzeket, de korántsem annyit, hogy az éle­te végéig kitartson. És mivel a legtöbb fiatal fiú nincs szü­lői felügyelet alatt, nem is igen osztja be még ebben a korban okosan a pénzét. Befejeződött a futballkarier, folytatni kelle­ne az életet, de se végzett­ség. se szakmai tudás más ágakban Mit tegyen hát. ami­kor megöregedett, amikor a piacon már leértékelt áruként tartiák számon, amikor senki sem veregeti meg a vállát jól van fiú. jól játszottál? Ezek megoldást követelő súlyos prob­lémák. Ki tehet róla? Maguk a játékosok? Vagy az egész társadalom? Beszélni, vitázni kellene róla Dr Václav JUTKA LANYOM, SZERELMEM Éj van. Kimerültén érkezem haza a stadionból, vége a meccsnek. Lábujjhegyen surranok szobádba — fel ne ébresszelek. Egy fénysugár világítja meg csupán arcod, kislánykám. A hajnal hidegétől takarócska őriz, anyád olyan gonddal kutatott utána a város boltjaiban. Ágyacskád előtt térdepelek. Tökéletesnek. Isten művének látlak. Most bizonyára álmodsz. Álmodj, amennyit bírsz, Kelly Christina, itt vagyok veled. E házban virrasztottam éjeken át, de a világ szállodáiban, vagy n hanonál sebesebb repülőgépek kabinjában i» csak rád gondoltam. Az életem dicsősége öröme vagy. Ha felébrednél, nem értenéd e monológot. Apád beszél hozzád, hallgasd. Ketten voltunk anyukáddal, Koséval. Most hárman vagyunk. Hárman, de egyek vagyunk. Csak a halál választ el egymástól. Figyelj, Kelly Christina, egyszer úgyis megtudod, milyen gyöngédséggel, milyen szeretettel vártuk jöttödef. Mindened meglesz. E ház megóv a megvadult, bősz világtól. Tanácsaimat adom ajándékba én, anyád a szeretetét. őseid a bölcsességet. A szeretet és a gyöngédség fon körül. Te biztonságban, jómódban nősz fel. Őseid nem dicsekedhetnek ezzel. Egyszer sem sopánkodtak, nem jajdultak meg így sem. Szegényen születtem. Cipőpucoló fiú voltam, Pelé versé egy brazil képes­lapban látott napvilágot, és annyit máris megállapíthatunk róla, formailag szinte tökéle­tes szabadversről van szó, amely csupa szeretet, csupa tisztaság és rajongás a nagy labdarúgó gyermeke iránt Nem ellenőrizhető azonban, valóban Pelé volt-e a szerző. A gon­dolatok természetesen tőle erednek, a kivitelezés nemigen, de ez mit sem változtat a té­nyeken. Nem pályázik Puskin vagy József Attila babérjaira, csak szeretetét akarta világgá kiáltani, ebben hasonlít a köl­tőkhöz leginkább, Rokonszen­ves tulajdonsága ez a labda­rúgás királyának, annyi szent. A rosszmájúak gúnyosan teszik félre a lapot, moVidván, ne ír­jon Pelé verset, maradjon ö a futballnál, az a neki való. Ez nem így van. Csak becsülni lebet az olyan emberi törek­vést, amely a teljességre irá­nyul, amely nem elégszik meg egy-egy szenvedély gyakorlá­sával. És még valami: nem is olyan rossz ez a költemény. Sorozatosan jelennek meg köl­tőknek kikiáltott tollrágók ke­ze aló! sokkal silányabb mun­kák, az emberi érzések őszin­tesége meg szinte mindegyik­ből hiányzik. így kerestem a kenyérre valót Boldog voltam mégis bíziam az Isi önben a világban. A szülői házat elhagyva a gyepre mentem ahol életem kiteljesedett. A labda-szeretet apai örökség Féltem. Sohasem tudod meg mennyit imádkoztam meccsek előtt és összpontosításokon. Még kamasz voltam, amikor ötvennyolcban győztem a messzi Svédországban. A világ futbali-királyává avattak. Nem felejtem, hogv cipőtisztító fiú voltam. Sohasem leszek gőgös. Holnap, ha maid kitipegsz az utcára így mutogatnak rád: íme. a híres Pelé lánya! Ezt nem fudnm meggátolni. Ne vezessen ez félre, hiszen apád. Edson Arantes de Nascímento mindenekelőtt ember akar lenni. A stadionokon a maximumot nyújtom. Az éljenzések sohasem értek el a tudatomig, hogy deformálják azt. Dicsőségedben is egyszerű maradj, higgy az emberekben, s légv mindenkihez ió. így élj, s ha válaszút elé érsz. téti vissza szüléidhez, akik útbaigazítanak. Bíztatunk maid. serkentünk, mint szüléink minket. Előbb azonban játssz babáiddal, játékaiddal, testvéreiddel, akik utánad érkeznek, hogv veled legyenek. Felnősz. magad járod a messzi utakat. Nem kényszerítünk sehová - tanácsokat adunk csupán. Apádban s anyádban mindig megbízhatsz. Most aludj még. Nagyon szeretlek Pelé ford. b. gy.

Next

/
Thumbnails
Contents