Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-08-29 / 35. szám
5 fii ifjúság Baudelaire — Élete? I — A költő Charles Baudelai- 3 re 1821-ben született Párizs- j ban. Hatéves volt, amikor é- desapja meghalt. Mostohája Aupiok tábornok ellenezte a fiú korai irodalmi törekvéseit, és „kijózanító“ hajóútra küldte, Távol-Keletre. 1842-ben visszatért Európába. Megkapta örökségét. Néhány hónap alatt a pénzt elköltötte, s akkortól e- gész élete a hitelezők elleni harcban, keserves anyagi gondok között telt el. 1848-ban részt vett a forradalomban, a Salut Public újság szerkesztője. Edgar Poe fordítójaként az ötvenes évek elején ismert lett. Verseskötete, a Les fleurs du mal, A romlás virágai 1857- ben jelent meg. A császári kor- g mány Baudelairet. erkölcstelenség címén perbefogta. 1864-ben Brüsszelben sikertelen előadásokat tartott a modern festészetről. Utolsó esztendeiben régi betegsége kiújult, elvesztette beszélőképességét. 1867-ben halt meg szülővárosában, gyógyintézetben. — Munkái? — Egyetlen verskötete Ä romlás virágai, a modern nagyvárosi élet ziláltságáról, tragikumáról szól. A tökéletes címet nem Baudelaire találta ki. A kávéházban barátja, Hippolyte Babou adta. Baudelaire nehezen, keveset Irt, egy életen át a nagy műre készült. A feltétlen eredetiség és individualizmus híve, szerette megdöbbenteni az együgyüen józan polgári világot. Prózai költeményei: a Spleen de Paris (A fájó Párizs), kritikái. Delacroix-tanul- mánya (magyarra Ferenczy Béni fordította) is maradandó értékűek. Hirdette: „Semmiféle emberi tekintet, semmi álszemérem, semmi pajtáskodás, semmi közvélemény nem kényszeríthet rá, hogy összekeverjem a tintát az erénnyel.“ — Hatása? — Kevés kortársa ismerte, Hatása később kezdődött. Kö- zép-Európában, Magyarországon is a századforduló nemzedéke ismeri fel, ismeri el Baudelaire költői nagyságát. — Magyarországon? — A konzervatív magyar kritika eleinte támadta Baudelairet. „Költészete szellemi járványt jelez“ — riaszt az E- gyetértés tollnoka. Első magyar rajongója, a világutazó Kert- beny Károly Brüsszelben személyesen is megismerkedett a költővel. Első követője Szilágyi Géza. S a Hét a század elején már dicsérte Baudelairet. — Fordítói? — Az első Reviczky Gyula. Ady Endre 1905-ben adott ki három Baudelaire-szonettet. Fordították még — a többi között — Kosztolányi Dezső, György Oszkár, Térey Sándor, Franyó Zoltán, Kálnoky László, Réz Pál, Rónay György. És 1923-ban jelent meg A romlás virágai immár klasszikus átültetése: Babits Mihály, Szabó Lőrincz, Tóth Árpád teljes Les fleurs du mal-ja. — Jelentősége? — Illyés Gyula szavaival: Charles Baudelaire az új költészet megindítója, a modern é- letérzés egyik legnagyobb kifejezője. Egyénisége csupa ellentét. költészete csupa rend és fény. Megvetette korát, társadalmát.... tán csak a kora hibás abban, hogy nem minden Idők legtökéletesebb francia költője. Aradszky László Zalatnay Sarolta A képernyő elolt (Magyar Táncdalfesztivál 67) Több mint egy hónapja voltak lázban a magyar televízió- nézők, rádióhallgatók ezrei, tízezrei. Az augusztus harma- diki utolsó elődöntő óta, a hu- szadiki fesztiváli döntő volt a fő téma. Az idei Táncdalfesztivál bíráló bizottságának nem kis gondot okozott az 1376 dal közül kiválasztani a három elődöntőbe azt a hatvan számot, amelyeket a Madách Színházból hallottunk, láttunk július 20-án. 27-én és augusztus harmadikén. (Zárójelben említjük meg, hogy a tavalyi elődöntőkbe „csak“ négyszázhetvenhat dal között válogathattak.) A tavalyi is nagyon jól sikerült. Az idei pedig minden várakozást felülmúlt. Nem Is csoda, hiszen szomszédaink sajátságos módon rendezik meg táncdalfesztiváljukat: 1. Televíziómüsor. 2. A közönség, a tv-nézők, valamint a rádióhallgatók részvételével az idei fesztivál országos méretű játékká alakult. Míg a tavalyi táncdalfesztiválon 143 ezer rádióhallgató, tv-néző adta le szavazatát, az idén csak az elődöntők idején 643 ezer levél érkezett a fesztiváli bizottság címére. „Külön örülök annak — mondta Várhegyi Tibor, a fesztivál titkára, hogy a zsűri és a közönség szavazatai alapján a döntőbe a szerintem is legjobb dalok jutottak be. Hogy közülük aztán melyik lesz majd nagy sláger, elválik. Remélem mind a tizenötből“. A tánczenei fesztivál összevont első díját a RÖVID AZ ÉLET és a NEM VÄROK HOLNAPIG című dalokért Majláth Júlia és FUlöp Kálmán kapta. Második díjat nyert Dobos Attila és Szenes Iván ANNÁL Poór Péter AZ ELSŐ ÜGYETLEN CSÖK- NÄĽ; Tomsits Rudolf és Hal- mágyi Sándor UTÁNAM A VÍZÖZÖN; Vadas Tamás és Varga Kálmán CSAK EGY TÁNC VOLT című számaiért. Harmadik díjat kapott Deák Tamás és FUlöp Kálmán ÄDÁM HOL VAGY?; Cyulai-Gáí János és Hajnal István NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK című daláért. Előadói díjat kapott Ambrus Kyri, Aradszky László, Korda Cörgy. Toldy Mária és Zalatnay Sarolta. Hangszerelő) díjat kapott Bágya András a Rövid az élet című dal hangszereléséért — elnyerte a Zeneművész Szak- szervezet elnökségének és az OSZK igazgatóságának külön- díját — valamint Körmendi Vilmos a Csak egy tánc volt és Presser Gábor, az Ómega- együttes tagja a Nem várok holnapig című dalok hangszereléséért. A felajánlott külön- díjakat a következők kapták: Zorán Sztevanovity a Hanglemezgyártó Vállalat különdíját: nyerte el, mint az elmúlt évi fesztivál legsikeresebb hanglemezénekese. A gmundeni Európa slágerfesztivál főtitkára. Erich Ramdl, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Poór Péter előadóművészeket hívta meg a szeptemberi versenyre. A Magyar Ifjúság szerkesztőségének aranymikrofon diját Zalatnay Sarolta kapta. Az Országos Rendező Iroda szövegírói különdíját FUlöp Kálmán nyerte el; a KISZ központi bizottságának zeneszerzői külön- díjakat a következők kapták: zott számáért és sikeres zeneszerzői munkásságáért. A Zeneműkiadó Vállalat zeneszerzői különdíját Gyulai-Gál János nyerte el. A Magyar Rádió és Televízió elnökségének nagy- díját a két első díjas dal zeneszerzője, Majláth Júlia kapta. Ambrus Kyri Szécsi Pál Fenyvesi Gabi Sandie Shaw és Fesztoráczy Hát igen, kedves olvasó, joggal csóválod a fejed e cím láttán. Sietek is a magyarázattal. A közismert angol énekesnőt nem kell közelebbről bemutatnunk. A bécsi siker után talán egy fokkal nagyobb elismerés, kedvesebb fogadtatás jutott neki Bratislavá- ban. Fesztoráczy neve már kevésbé ismert. Talán a nyitraiak idősebb generációja elmosolyodik a név hallatán. De tulajdonképpen mi köti össze a két nevet? A meztelen láb. Emlékezzünk csak vissza, mit felelt Sandie Shaw az Üj Ifjúság szerkesztőjének arra a kérdésére, hogy nem fárasztja-e az állandó utazás, fellépések, „Szinte újjászületek, ha mezítláb futkározom a szabadban .. Ugyanezt állította a 20. század elején Kneipp német páter is. A Kneipp-kúra nagyon olcsó volt és egyáltalán nem keserű, mint az orvosságok zöme. Abból állott, hogy kicsinyek és nagyok mezítláb fogócskáztak a harmatos füvön. Ügymond gyógykezelés ... Nyitrára is eljutott az új gyógymódszer híre. Elsőkként természetesen a főispán, alispán, főbíró és albíró nejek próbálták ki hatását a vármegye körüli harmatos réteken. A „köznép“ persze, mint hűséges közönség minden reggel nagyokat mulatott a mezítláb futkározó hölgyeken. Cirkuszi lovak híján beérték olcsóbb mulatsággal is. És végre eljutottunk Fesztoráczyhoz, akinek bizony alaposan begyében voltak a vármegyei urak. Ahol csak tudta, kigúnyolta őket és nagyobb humorérzék híján mezítláb sétálgatott a nyitrai korzón. „A főispán ura- mékat a rét, engem pedig a flaszter gyógyít“. így felelt Fesztoráczy, a városi rendőr és az ügyvédek közbelépésére is nyugodtan sétálta a város utcáit továbbra is mezítláb, hatalmas szalmakalappal a fején. így alakult ki a bűvös Kneipp páter-Fesztoráczy- Sanáie Shaw kör. Kedves, mezítláb libegő nyitrai kislányok! A várostól pár kilométerre az Érsekújvár felé vezető út mellett van egy gyönyörű rét. Nem egyszerű, tradíciója is van. Ott mindenki lehet bűbájos Sandie Shaw kisebb-nagyobb balesetek nélkül. És amíg Nyitrán nem párnázott a Fő utca, ne feledjétek: Quod licet Jovi, non licet bovi. Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Mártonvölgyi László Hencegésről szó sem lehet — Nem bírom a hencegő embert! Meg is mondtam neki, hogy nekem ne beszéljen mindig az égig érő fizetéséről! — Én is utálom a hence - g őket... — A müveit embert nemcsak a pénz érdekli. Mindenhez hozzá tud szólni. Sokoldalú... Ezzel kapcsolatban jut eszembe: tudod, hogy hívják Luxemburg építésügyi miniszterét? — Nem... — Nem?!... Igaz, mindent nem tudhat az ember, még ha bármilyen intelligens is. Én sem állítom, hogy MINDENT tudok... De azt bizonyára olvastad, mennyi sajtot termelt Dánia a múlt évben. — Nem... — Nem Is akarom elhinni... S azt olvastad, hogy Izland hány országba exportál halat ? — Azt sem... — Csak ne szerénykedj! Ogysem hiszem el, hogy i- lyen egyszerű dolgokkal ne lennél tisztában. Vagy talán mostanában a természettudományok felől érdeklődsz elsősorban ?... Akkor azt bizonyára tudod, hogy a legújabb kutatások szerint milyen összefüggés van a Hold járása és a cserebogarak párzása közt? — Nem tudom... Én az ember életkorának a meghosszabbításával kapcsolatban olvastam érdekes, új dolgot. — Természetesen én ts olvastam róla. Hogyne olvastam volna. Nagyon érdekes volt... Akárcsak a tengeri pókok vakaródzásáról szóló tudományos cikk. — Melyik lapban jelent meg? — Ezt bizony nem tudom megmondani. Annyiféle újságot, folyóiratot járatok, hogy képtelenség lenne megjegyezni, mit hol olvastam. S ez még korántsem minden! Hiszen a könyvtáramról még nem is beszéltem. De hát a tudást nem adják ingyen! Nem olyan egyszerű dolog ennyi tárgyi ismeretre, ilyen sokoldalú műveltségre szert tenni. Csák ennek köszönhetem, hogy mindenhez hozzá tudok szólni. így ‘azután rövid időn belül bárki megállapíthatja, milyen ember vagyok! — Igazad van: félóra bőven elegendő... — Persze, én is pillanatok alatt világosan látom, kit hová sorolják. Nem hiába tanulmányozom a lélektant is. A hencegókről pedig már két-három mondat után megvan a véleményem. — Fülöp Imre — S2 lerkesz to ih üzen J A „Séta“: Küldjön újabb verseket! A „Pipacs“: Verseit olvasva úgy látjuk, egyelőre nyelvi nehézségei vannak. Tanuljon! A ..Sajnos, utóm nincs“: írása témájában jő; sajnos elsiette, elhamarkodta — meg sem próbálta összetettségében ábrázolni, kerekíteni, egyszóval megírni! Bíztatjuk! Küldjön az újabb próbálkozásaiból. A „Három“: Verse csak holt, hideg szöveg: ötlet, szín. szikra nélkül való. A vers, élmény. Törekedjen élményei pontosabb, tisztább visszaadására. Idővel jelentkezzen több versével. A „Cleo": Jó lenné, ha nem bújócskázna sokáig, mert a végén még megharagszunk. Ismeri elvünket:' csak azokra a levelekre válaszolunk, amelyekben a jelige mellett a teljes név és cím is szerepel; hogy az ön esetében mégis kivételt tettünk azt a verseinek, pontosabban egy-egy jó sorának, néhány messzire, mélyre mutató képének köszönheti. A most beküldőnek közül Az utcán című közlésre érett! A Gyermekdalt küldje be a Kis Építő szerkesztőséflébe! A Kis csabelita“: Verséi reménytelenül kezdetlegesek! Még az sem segít rajtuk. hogy Petőfitől vesz kölcsön egy-egy sort. (Legkirívóbban a Megcsaltál címűn érződik Petőfi Füstbe ment terv című verse). Lebeszéljük! A „Kassa": ítélet című versét nem azért nem közöljük, mert egyetértünk az illetővel akiről íródott, hanem azért- mert gyenge próbálkozásnak találtuk. A vers művészet; tehát mindenről művészien kell vallania. Sajnáljuk, hogy csak csalódást okozhatunk! A „Magány“: Kötött versét ír, de úgy látszik nincs tisztában annak legelemibb (?, !) követelményeivel sem"; ritmus, rím! a tartalmi szegénységről nem is beszélve! Túl fiatal — tanul- ion, művelődjön! A Sz. M.: Túlságosan fiatal még; a világból, az életből vaimi keveset érthetett meg, még kevesebbet élt át — nem is kívánhatjuk, hogy jó verseket írjon, éppen ezért ön se kívánja, hoqy végső érvényű választ adjunk kérdésére — érdemes-e folytatnia a versírást. Tanácsunk: egyelőre tanuljon, s ha úgy érzi, hogy azt tudja elmondani a világról amit eddig még senki se vett észre — írjon! A „Victória Régia“: Verseiben tehetséget látunk, jó képei, eredeti meglátásai vannak. Nagyobb logikai tisztaságra, fegyelemre kell azonban törekednie. Küldjön az újabb termésből! (Füzetét visszajuttatjuk!) A „Várlak“: Továbbra Is csak bíztathatjuk! Ügy érezzük 16 úton halad! Ne alkudjon meg, csiszolja verseit. tisztítsa róluk a sallangot. Prózáját valamelyik szeptemberi számunkban közöljük majd. Addig további bíztatásként itt adjuk közre Húsz előtt című versét: /Várjatok fiúk / Álljunk meg egy percre / Hallgassuk meg hulló őszi levelek zizegését / Próbáljuk megérteni nagyanyáink sóhaját / Fejtsük meg a ráncok hieroglifáit a homlokukon / Hallgassuk meg sárguló rózsaszirmok kesergőjét / / Fiúk / várjatok / álljunk meg egy percre / gondoljuk végig qyermekáima- inkat / hangoljuk össze tiszta vágyainkat / s aztán induljunk tovább / fiúk /.
