Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-08-15 / 33. szám

Y p- - 'V. új ifjúság 7 Titkos találkahely a Zoboron A nyitrai járásbíróság bű- nősnek mondotta ki Bakala Annát. Az ítélethirdetés nyilvános volt, maga a tár­gyalás azonban zárt ajtók mögött, a nyilvánosság ki­zárásával zajlott le. Baka­la Annát a nyitrai állam- ügyészség a büntető tör­vénykönyv 203. és 204. §-a alapján helyezte vád alá (é- Iósködés, kerítés). A vád­lott 1966 májusától 1967-ig erkölcstelen életmódot foly­tatott. zobori lakására fér­fiakat csalt, hogy viszonyt folytasson velük, nem kap­csolódott bele a rendes munkafolyamatba. Abból élt. amit férfiaktól csikart ki é- telre, italra, cigarettára. I- lyen üzelmeket azonban nemcsak saját személyében folytatott. 1966 augusztusá­tól már férfiaknak és nők­nek is bérbe adta lakását, akik a zavartalan pásztor­órákért fizettek neki „tisz- teletdíjat“. — Bakala An­nát egy évi szabadságvesz­tésre ítélték. Ki hitte volna, hogy mi­lyen bünbarlang rejlett a Puskin utca 4. számú, mit- sem sejtető ház földszint­jén, amelynek bejáratát tiprusfák díszítik?! Az ügy kivizsgálása so­káig elhúzódott, a tanúk valahogyan nem siettek val­lomást tenni. Egy csinos, szőke, leányzó, akit ugyan­csak tanúként idéztek be, a bírósági épületbe mezít­láb érkezett. Amióta ugyan­is a híres Sandie Shaw Bratislavában mezítláb lé­pett föl énekszámaival, szá­mos utánzója akadt a nyit­rai főutcán is. Végül azon­ban mégis megemberelte magát a szőkeség, mert ta­núként már cipőben vonult be a terembe. M. L. A nemibetegségekről általában IV A kankó tünetei A gonokokkusz főleg a húgycső, általában a külső és belső nemzőszervek nyálkahártyáján telepszik meg, de eljuthat a szem kötőhártyájára, és a véráram útján az ízületekbe, a has- hártyára, sőt a szív belső hártyájára is. A nyálkahártyákon gyulladást okoz, aminek bő, gennyes folyás a következménye. A kankós folyásban mindig megtalálhatók a gonokokkuszok. A kankós fertőzések túlnyomó többsége, éppen úgy, mint a szifiliszes fertőzéseké, majdnem mindig közösülés útján tör­ténik. Mivel a férfi és női nemiszervek különfélék, kankós gyulladás lefolyása is különböző. A férfi húgycsővé a fertőzését okozó közösülés után álta­lában 2-4 napra, de olykor egy héttel, vagy ennél is később égni, szúrni, viszketni kezd. Ezután néhány órával kezdődik a húgycső váladékozása, folyása. Vizeléskor az égő, szúró ér­zés rendszerint kisebb nagyobb fájdalommá fokozódik. Ez a kankó heveny állapota. Eleinte csak a húgycső úgynevezett elülső szakaszán észlelhető, de néhány hét elmúltával, átha­tolva a húgycső záróizmán, szétterjed az egész húgycsőre, a húgyhólyagra, mellékherékre és a prosztatára A húgyhólyag kankós gyulladását gyakori vizelési inger jel­zi. A vizelés végén fájdalmas, görosös érzés lép fel. A kan­kós mellékheregyulladás lehet egy- vagy kétoldali. Ilyenkor az egész here megnagyobbodik, pirosas színű lesz és igen fáj. A mellékheregyulladás következtében a vékony herecsa- tornácskák összenőnek és áthatolhatatlanokká válnak a hím­csírasejtek számára. Ha a folyamat kétoldali, akkor magta- lanság maradhat vissza. A prosztata-gyulladás a végbél táján okoz fájdalmat, s főleg székeléskor fokozódik. Ha a heveny kankót nem gyógyítják ki, 3-6 hét után idült­té, krónikussá válik. Ilyenkor a váladékozás már erősen csök­ken, sőt látszólag el is múlik, osak reggelente van egy csepp­nyi. Olykor csak a húgycsőnyílás tapad össze és a vizelet kettős sugárral kezdődik. A vizeletben foszlányok találhatók: az idült gyulladás miatt leváló húgycső-nyálkahártya apró da­rabkái. Alkohol fogyasztása, különösen pedig közösülés után a váladékozás nagyobb mérvű. A nő kankójának fertőzési módja és lappangásl ideje hason­ló a férfiéhoz. A fertőzés itt is a rövid húgycső-szakaszon kezdődik, de néhány nap vagy pár hét után felhúzódik a méh­nyak-csatornára. Maga a hüvelyfal, nyálkahártyájának sajá­tos szerkezete miatt, ivarérett nőknél nem fertőződik, legfel­jebb a húgycsőből a méhnyak-csatornába közvetíti a kóroko­zókat. Ez utóbbinak mirigyes járatai igen kedvező táptalajai és búvóhelyei a gonokokkuszoknak. A húgycső kankós gyul­ladása — hasonlóan a férfiak kankós fertőzéséhez — a nők­nél is zöldessárga gennyes folyással és főleg vizeléskor erő­södő, égő fájdalommal jár. A nő kankójának elég gyakori külső szövődménye a nagy szeméremajkakba ágyazott Bartholini-féle mirigyek heveny­vagy idült fájdalmas gyulladása. A gyulladással azonos ol­dalon a nagyajkak erősen megduzzadnak, megpirosodnak, majd felfakadva bő, sárgás-zöldes gennyet ürítenek. A he­veny Bartholini-mirigygyulladás, ha megfelelő kezelés nem történik, idült állapotba megy át. Ilyenkor többnyire osak kis csomócska tapintható a nagyajakban, amely kis mennyiségű gennyes-savós váladékot ürít s benne megtalálhatók a kóro­kozó gonokokkuszok. A megbetegedett nő számára nagyobb veszélyt jelent az idült és szövődményes kankó. A méhnyak-csatornából a go­nokokkuszok nemsokára felfelé veszik útjukat és befészkelik magukat a petevezetékek járataiba, ahol az általuk előidé­zett gyulladás következében a vékony csatomafalak összenő­nek. Mivel az összenövés a pete számára járhatatlanná teszi a petevezetéket, magtalanság következik be. De a kórokozók továbbterjedhetnek a méhet függesztő szalagokba is. Itt meg­telepednek, s gyakran lázzal és erős alhasi fájdalmakkal já­ró gyulladást okoznak. Ezek lezajlása után köteges, csomós meg vastagod ások, daganatszerű képletek maradnak vissza. Különösen nagy jelentősége van a nők idült kankójának azért, mert sokszor alig fájdalmas és a kórokozók is nehe­zen mutathatók ki a váladékban. Igen gyakran a kankós nő­beteg csak akkor szerez tudomást fertőzöttségéről, amikor férfi társát megfertőzve orvosi kezelésre kerül. Külön megemlítjük a leánygyermekek kankós hüvelygyulla- dását. Mivel ivaréretlen korban a hüvely nyálkahártyája go- nokokkuszokkal fertőződhet, kankós hüvelygyulladás keletke­zik. amely több-kevesebb váladékozással jár. Az ilyen fertő­zéseket nagyrészt úgy kapják meg a kisleányok, hogy kankó- ban szenvedő idősebb nőkkel, anyjukkal vagy nővéreikkel egy ágyban fekszenek és az ágyneműre jutott váladék fertőzi meg őket. Bár a kisleányok több-kevesebb hüvelyfolyással járó gyulladásai nem mindig kankós eredetűek, mégis, minden i- lyen esetben gondolni kell erre is, és meg kell ókét vizsgál­tatni. A nemzőszerveken kívül is előfordulnak kankós megbetege­dések. Legsúlyosabb a szemek kankós gyulladása, mert szá­mos esetben okozott már vakságot. A kórokozók a szembe két­féle módon juthatnak. Vagy az ujjak révén, amelyek kankós nemzőszerveket érintették, vagy a kankós anya fertőzött nyál­kahártyájáról szülés közben jutnak az újszülött szemébe a gonokokkuszok. Ezért kötelező minden újszülött szemébe e- züstnitrát oldatot cseppenteni. A cseppentés minden civi­lizált országban kötelező, és megvédi az újszülöttet a kankós szemfertőzés veszélyétől. Bár egyesek helytelenítik, hogy a világrajött gyermek első találkozása a „civilizációval“ a lá- pisz-oldat csípős, égető érzésével társul, mégis ennek köszön­hető, hogy az újszülöttek kankós szemgyulladása és az ebből sokszor visszamaradt vakság ma már inkább csak orvostörté­neti emlék. Ami az ujjakkal való kankós szemfertőzés elkerü­lését illeti, fontos, hogy a kankós betegek minden alkalom­mal, amikor nemzőszerveiket érintették, alaposan mossanak kezet szappannal. Ma már egyre ritkábban előforduló kankós szövődmény az izületi gyulladás. Rendszerint csak a térd vagy a csukló ízü­letét betegíti meg. Ha idejében fel nem fedezik, és nem keze­lik megfelelő módon, akkor a beteg ízület részlegesen vagy teljesen megmerevedhet. Ugyancsak ritkaságszámba megy, de még mindig előfordul­hat a szívbelhártya kankós gyulladása. Ide is, mint az ízüle­tekbe. a kórokozók a véráram útján jutnak el, és súlyos be­tegségeket idézhetnek elő. [Következik: A kankó gyógyítása) tiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitniiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHiiuiiitiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiimiiiiiiiumiimiimiiimi A mikor Jane látta, hogy a furcsa erdei lény fogoly­ként viszi magával, ha­ragosan szabadulni próbált tő­le. de az erős karok oly köny- nyedén tartották, mint anya az újszülött csecsemőt. Végül is felhagyott a reménytelen eről­ködéssel. Mozdulatlanul nyu­godott a karjai közt, és félig lehúnyt szemmel figyelte a férfi arcát, aki könnyedén ha­ladt az őserdő lombjai között. Be kellett vallania, hogy ez az arc nagyon vonzó. Nyugodt, tökéletes férfiarc, amely gyak­ran mosolygott és ez a mo­soly alapvonása volt szépsé­gének. Amikor megnyugodott, a ka­rók szorítása is felengedett Tarzan mosolyogva a lány ar­cába nézett. Jane lehúnyta a szemét hogy szabaduljon et­től a vonzó, magabiztos te­kintettől. Tarzan a magas fák ágain haladt de Jane szikrányi fé­lelmet sem érzett, sőt rádöb­bent hogy soha ilyen bizton­ságban nem érezte magát. És így az ismeretlen erdei isten karjai közt nyugodva, egyre mélyebbre került' a vad őser­dőbe. Ha lehúnyta a szemét és úgy gondolkodott, látta szömvü végzetét, de ha egy pillanatra felnyitotta és ráné­zett a furcsa idegen méltóság­teljes arcára, eltűnt minden félelme. Nem, ez az ember nem fogja bántani. Erről szilárdan meg volt győződve. Tarzan agva megtelt furcsa, új gondolatokkal. Életében e- lőször szerzett magának asz- szonvť. Megértette, hogy most úgv kell viselkednie, mint az embernek, és nem úgy, mint a majomnak. Vágyának első ro­hamai elmúlottak, kezdett megnyugodni. Észrevette, hogy azon töp­reng, mi várt volna Janera, ha nem menti meg Térköz hatal­mából. Hogy Térköz miért nem ölte meq a lányt, azt jól tud­ta. Azután összehasonlította a saját szándékát Térköz szán­dékával. Igen, a dzsungel tör­vényé olyan, hogy a kanok e- rőszakkal veszik birtokba a nőstényt. De Tarzan élhet a vadállatok törvényei szerint? Talán nem férfi? De hogy csi­nálják mindezt a férfiak?, Ez számára rejtély maradt Meg akarta kérdezni a lányt. Ekkor eszébe jutott, hogy az már nyilatkozott, amikor vé­dekezett és el akarta őt űzni. Végre célhoz értek. Tarzan léereszkedett egy füves tisz­tásra. Az óriásmajmok amfi­teátrumában voltak. A fű pu­ha és hűvös volt, aranyos napfény árasztotta el. Tarzan a fűre ültette Janet, jelbeszédde} mondott valamit, aztán ismét felugrott égy fá­ra és eltűnt a lombok között. A lány meglepődött. Hová mént? Csak nem akarja itt hagyni? Nyugtalanul nézett maga kö­ré. Á sűrűség, a bokrok, mind leskelődő veszedelmet sejtet­tek. Minden apró rezdülésnél azt hitte, vadállat készül tá­madásra. Mennyivél más lett minden, mint amikor mellette volt! így ült mozdulatlanul néhány percig. Végre halk neszt hal­lott maga mögött. Kiáltott, talpra ugrott és megfordult. Tarzan állt mögötte egy nya­láb érett erdei gyümölccsel. Jané megkönnyebbülten sóhaj­tott és bizonyára a földre ros- kad, ha Tarzan nem engedi el a gyümölcsöket és nem kapja el. Jane nem vesztette el az esz­méletét, de mint a megrémült madár, reszketve simult hozzá. Tarzan a haját simogatta, és úgv nyugtatta a lányt, mint egykor Kala nyugtatta őt. Aj­kát a homlokára tapasztotta, a lány lehúnyta szémét és mé­lyet sóhajtott. Jane nem tudta, mit érez, de nem is akarta tudni. Elegendő volt, hogy biztonságban tud­ta magát az erős karok között. A jövővel sem törődött. Amit az utóbbi órákban átélt, bizo- dalommal töltötte el. Ügy bí­zott ebben az emberben, mint­ha már évek óta ismerné. A- mikor mindezt átgondolta, rá­jött, hogy olyasmit érez, amit eddig soha... a szerelmet. Oly furcsa volt az egész, hogy el­mosolyodott. Mosolyogva tolta el magától Tarzant és a gyü­mölcsre mutatva leült a vá­lyogdob peremére. Tarzan gyorsan összeszedte a gyümölcsöt és a lábához he­lyezte. ö is leült, felbontott néhány kókuszdiót és csende­sen enni kezdtek. Közben tit­E. R. BURROUGHS - SZŐKE J.: XIX. AZ ÖRÖKLŐDÉS kos pillantásokat küldtek egy­más felé. Végül Jane tiszta szívből, őszintén felnevétett, s ehhez Tarzan is csatlakozott. — Szeretném, ha tudna an­golul — mondta a lány. Tarzan tagadóan rázta a fe­jét és elkomolyodott. Jane franciául és németül is pró­bálkozott. de hiába. Közben Tarzan rájött, hogy mutoga­tással is kitünően megértik egymást. Ezután Tarzan száraz fűből fekhelyet készített, s fölé á- gakból, nagy levelekből sátrat épített. Lassan esteledni kezdett. Le­ültek a nagy dob peremére. Ekkor Jane észrevette Tarzan nyakában az aranyláncot, s rajta a gyémántokkal kirakott medajlont. Kiváncsi lett és megkérte Tarzant. hogy mu­tassa meg. Amikor kezébe vette a fur­csa ékszert, rögtön látta, hogy régen készült. Ahogy nézeget­te, felfedezte, hogy a medaj- lon szétnyitható. Felnyitotta. A két belső elefántcsontfalon fi­nom festmény látszott: egy fiatal nőnek és egy férfinak a képe. Jane észrevette, hogy Tarzan nekitámaszkodva figyelmesen nézi. Rögtön rájött, hogy a ké­peket még sose látta. Hogyan juthatott hát hozzá itt, a vég­telen őserdőben? Talán a szü­lei voltak a festményen látha­tó emberek? Tarzan még mindig ámuldo­zott. Ekkor fölállt, és a ta­risznyájából egy gondosan összegöngyölt csomagot vett e- lő. Felbontotta és a puha fa­levelek közül sárguló fénykép hullott a földre. Figyelmeset! összehasonlította a képeket ét Janera nézett: mintha kérdfee- ni aakrna valamit. Janenak az a gondolata tá­madt, hogy a képen látha­tó férfi lord Greystok, az asz- szony pedig lady Alice lehe­tett. Ez a furcsa lény pedig a tengerparti kunyhóban talál­ta a tárgyakat. Milyen furcsa, hogy mind ez idáig ez nem ju­tott az eszébe. De volt itt még egy meg­oldatlan rejtély — ez a furcsa erdei ember feltűnően hason­lított Greystok lordra. De ba­josan feltételezhető, hogy ez a mezítelen vadember angol lord lenne. Tarzan mosolygott és az a- ranyláncot Janenak nyújtotta. A lány először nem akarta el­fogadni, de végül megcsókolta a kis medajlont és hagyta, hogy Tarzan a nyakába kap­csolja. Közben leszállott az esti szürkület. Ismét ettek, aztán Tarzan felállott és intett a lánynak, hogy kövesse. A kuny­hóhoz vezette és mutatta, hogy feküdjön le. Janet ismét elfogta a szo­rongás, és ezt Tarzan azonnal észrevette. Megértette, hogy a lány távol akarja magát tőle tartani. Hogy megnyugtassa, lecsatolta a kését és a lány­nak nyújtotta, aztán a kuny­hó bejáratához feküdt. így találta őket a felkelő nap. Amikör Jane felébredt, fe- szébe jutottak az elmúlt nap különös eseményei. Nagy há­la ébredt szívében az ismeret­len iránt, aki oly sok veszély­től mentette meg. Kibújt a kunyhóból, hogy megnézze Tarzant. Sehol se találta. Eltűnt. Most azonban nem érzett félelmet, mert tud­ta, hogy hamarosan visszatér. Jane halk surranást hallott. Fölnézett és a magasban meg­látta Tarzant. Amikor a tekin­tetük találkozott, mosoly ra­gyogta be arcát, ugyanaz a mosoly, amely már tegnap is elbűvölte a lányt. Tarzan erdei gyümölcsöt gyűjtött és a sátor elé he­lyezte. Megreggeliztek. Jane hiába akarta kitalálni továb­bi szándél.át. Visszaviszi a kunvhóba? Maga mellett tart­ja? Ez a kérdés túlságosan nem izgatta. Jane kezdte fel­ismerni. hogy, teljesen nyu­godt, sőt örül, hogy itt^llhet ezzel a mosolygó teremtmény- nyel. Igen... örült, sőt bcdflog volt. És ez érthetetlennek tűnt. Józan esze azt diktálta, hogy félni, reszketni kéne, de neki örült a szíve. Amikor végeztek a reggeli­vel, Tarzan felcsatolta a ké­sét és intett a lánynak, hogy kövessé. A tisztás szélén a nyakába kapaszkodott, hogy fölmehessen vele a fára. Ja­ne rögtön megértette, hogy visszaviszi társaihoz. Hirtelen keserű elhagyatottság vett e- rőt rajta. Órákig haladtak a fák ágain. Tarzan nem sietett, nagy ke­rülővel haladt a céljuk felé. így hosszabbította meg azt az édes érzést, amit a lány nya­kába fonódó karja kiváltottak. Tarzan nem volt fáradt, de néhányszor • megállották, pi­hentek. Ezek a pihenők sok öröm forrásai lettek. A nap már lemenőben volt. amikor a kunyhót szegélyező tisztáshoz értek. A lány meg­fogta a kezét, hogy a kuny­hóba vezesse és megmutassa apjának azt a férfit, aki meg­mentette az életét, és úgy gondoskodott róla. mint egy­kor az édesanyja De Tarzan nemet intett és kiszabadította a kezét. Jane könyörögve néz­te és egészen hozzásimult. Tarzan tagadóan rázta a fe­jét, aztán hevesen magához ö- lelte, hogy megcsókolja. — Én szeretlek... szeretlek — suttogta a lány. 1 Ebben a pillantban azonban puskalövések zaja hallatszott. Tarzan és Jane felkapta a fe­jét. Tarzan a ■ lövés irányába in­tett és magára mutatott. A lány megértette. Oda akar menni, hogy segítsen a bajba jutottakon. Még egyszer megcsókolták egymást. — Térj vissza hozzám — sut­togta a lány. — Várni foglak... mindig! Tarzan eltűnt az őserdőben és Jane elindult a kunyhó fe­lé. Következik: A mentőosztag iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiimiiitiiiiimf Jégeső ORSZÁGSZERTE nagy KART OKOZNAK A JÉGESŐK. <* OK~ • — A magasban levő, fagy­pont alatti hideg és a felá­ramló. túlságosan forró leve­gőrétegek közötti ellentét. A felhők mikroszkopikus kicsiny- ségű vizcseppjei jégkristályok­ká fagynak. E jégszemek hull­nak a felhőkből, jutnak a föld­re. Minél magasabbról esnek, minél sűrűbb felhőrétegeken haladnak át, minél erősebb a felszálló áramlás, annál na­gyobbak. Leggyakoribb a bor- sőnyi. Előfordul dió-, tojás­nagyságú is. Hazánkban a ma­ximális a 30 dekás volt. Más helyeken mértek fél-, egykilós darabokat Is. A nagy jégda­rabok embert, állatokat is meg­sebezhetnek. • KAR 0 — Hazánkban a mezőgazda­ság veszedelme. Az egy-másfél centis jégszemek is nagy ká­rokat okoznak. Elsősorban a szőlőt, mákot, paprikát, do­hányt tehetik tönkre, sokszor azonban a napraforgót, a rep­cét, az olajos magvakat, a ga­bonaféléket és más növénye­ket is. • VÉDEKEZÉS • ősi hiedelem: jégverést előidézni (vagy elűzni) lehet­séges. Már Herodotos említi: a trákok a jégfelhőket nyilazták. Egyes primitív népek a zivatar közeledtére a határban ordítoz­tak, a zajjal próbálták elűzni a veszélyt. A XV. századtól pe­dig sok helyütt a zivatar elé harangoztak. Ha mégis bekö­vetkezett a természeti csapás, akkor úgy vélték, későn kezd­ték a harangozást. • VIHARAGYŰ 0 ' — A vihárágyúzás az osztrák Stieger Albert polgármester öt­lete. A XIX. század utolsó é- velben a magyarok is átvették, sót, a kormány hivatalosan tá­mogatta. Egyébként jégbiztosí­tást először Németországban a XVIII. században szervezte*. Magyarországon a Jégverés .- leni Kölcsönös Biztosító Egye­sület — elnöke Batthyány La­jos volt — 1843-ban aiikult. 0 ESŐKELTÉS 0 — 1902-ben a grazi meteo­rológiai kongresszus £ vihar­ágyúzást helytelenítette. A XX. század negyvenes éveiben kez­dődött. modern, mesterséges e- sökeltés a jégverés elleni küz­delem reális formája. A felhők­be repülőgépekről ezüstjodl- dot szórtak. Hatására a 0 fok­nál hidegebb vlzcseppekből hirtelen megindul a jégképző­dés, nagy mennyiségű hőener­gia szabadul fel, a jég kis sze­mekben hullik és legtöbbször megolvad, mielőtt földre ér. Előnye: az esetleg földre érő, egészen apró jégszemek nem okoznak kárt. 0 RÁKÉI AK 0 — Öjabban Ausztriában és Olaszországban ezüstjodid-ra- kétákkal kísérleteznek, 1500- 2000 méter magasban robban­nak és viszonylag olcsók. (Ausztriában egy rakéta 270 schilling.) Több államban zi­vataros időben már reggeli be­mondja a rádió: aznap taná­csos-e védekezni vagy sem. A Szovjetunióban, a Kaukázusban, Nalcslkban levő magashegyi geofizikai obszervatórium mun­katársai az ezüstjodldot lég- elhárltó övedékkel jutattják a felhőkbe. A szakemberek rá­diólokátorokkal keresik ki a nagycseppek zónáját. A nalcsi- klak 12-15 kilométer átmérőjű területet védtek már sikerrel a jégesőktől. Egy-egy jégesőt hul­lató felhő átlag 10 négyzet­-kilométer nagyságú, vastagsága közepesen hat kilométer. Tér­fogata 60 köbkilométer, töme­ge ennek megfelelően 60 mil­liárd kilogramm. iiiiiimiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents