Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-08-01 / 31. szám
7 A nemibetegségekröl általában II. Hangszerválasztás Ä legtöbb elfogult szülőhöz hasonlóan Tillnkóné Is rejtett zenei őstehetséget látott gyermekében. — Jobb a hallása, mint egy légvédelmi lehallgató készüléknek! — kérkedett el Péngetőnének. Nej unszolására azután Tűinké Tihamér feirándult csemetéjével á városi zeneiskolába. Megtudakolta, mennyi idő alatt sajátítaná el a fiú valamilyen hangszer kazelését. — Hány évig kellene például hegedülni tanulnia? kérdezte. — Attól függ — válaszolta Harsona igazgató óvatosan, — milyen tehetséges a gyerek. De ha három évig tanulna, még csak cin- éogni tudna. — Sok! — hangzott a szűkszavú válasz. Hát a zongora? — Ahhoz is legalább két év kell, hogy ne fogjon mellé. — Már hová foghatna, hiszen még gyerek! — Itt vannak, kérem, a félhangok, a fekete billentyűk: a cisz, a disz, a fisz.... Kezdők gyakran mást fognak helyett» — magyarázta türelmesen a zenetudományok mestere. — Azt csak tessék rám bízni, majd a körmére kopplntok! — erélyeskedett Tilinkó uram — Hát semmilyen hangszer nem létezik, amelyet rövidebb idő alatt ki lehetne tanulni? — Dehogyisnem! — kiáltott tel Harsona igazgató, mert msntő ötlete támadt. — Tanítássá ki dobosnak! — Hát az hány évig 'tart? — érdeklődött a reménykedő apa. — Hány évig? Még egy napot sem. Akár meg is várhatja kint a folyosón, délig kész dzsesszdobos lesz a fiából! K. E. m : ■ i A szifilisz kórokozója A betegség kórokozója a Spirocheta pallida nevű egysejtű állatka, amelyet 1905-ben Schaudinn német zoológus fedezett fel. Ez a vér- és szövetparazita, vagyis élősködő, dugóhúzóhoz hasonló, igen vékony (fél ez- redmilliméternyi) és kb. egy századmilliméter hosz- szú, 6-12 egyforma csavarulatával élénken mozog. A fertőzés úgy történik, hogy a kórokozó a beteg bőr- vagy nyálkahártya-felületéről behatol a vérerekkel ellátott szövetekbe. Az ép hámot, melynek nincsenek erei, nem tudja megtámadni, mert nem bír áthatolni rajta. A fertőzés létrejöttéhez tehát a bőrnek vagy a nyálkahártyának valamilyen, olykor csak nagyítóval észrevehető kis sérülése, horzsolása ad lehetőséget. Ilyesmi szinte mindig keletkezik, a közösüléssel járó dörzsölés, de még a csókolózás alkalmával is. Ezért a fertőzések túlnyomó többsége így jön létre. Főleg ott, ahol a szifilisz vagy elterjedt, vagy ahol az egészségügyi műveltség színvonala alacsony, úgynevezett „indirekt“ fertőzés is előfordulhat. Ez a fertőzési mód valamilyen közvetítő tárgyon keresztül történik. Ilyen például a szipka, fúvós hangszerek, evőeszközök, pohár, ritkábban fogkefe, fésű, esetleg borotva. Régebben nagy ritkán előfordult, hogy sebészek vagy szülésznők munkájuk közben ujjaikon fertőződtek, vagy még ennél is ritkábban az életmentő vérátömlesztéssel vitték át a szifiliszes fertőzést. Ez utóbbi manapság nem fordulhat elő, mert a korszerű vérellátó szolgálatokban a véradónak nemcsak a vérét vizsgálják meg előzőleg, hanem tegész testét, nehogy a vérben még ki sem mutatható egész korai fertőzés i- lyen módon tovaterjedjen. A fertőzés indirekt módja igen ritka; a mi körülményeink között körülbelül csak minden századik eset ilyen. A SZIFILISZ TÜNETEI Körülbelül két hét múlva a fertőzés helyén fájdalmatlan, kemény tapintatú, rendszerint szabályos, kerek alakú fekély keletkezik; a kemény sánkér vagy kemény fekély (ulcus durum). Ez a szifilisz primér, vagyis elsődleges stádiuma, a betegség kezdeti szakasza. Az elsődleges fekély rendszerint a nemiszerveken van, nőknél nem ritkán a méhszájon, amiért rendszerint nem is veszik észre. Ritkábban a szájban, ajkakon vagy egyebütt is előfordulhat. Ekkor a betegség felismerése kizárólag a fekélyen található spirocheta pallidák mikroszkópos vizsgálatával lehetséges, mert a vérben még nem mutatható ki a fertőzés. Körülbelül egy héttel a fekély megjelenése után a környező nyirokmirigyek is megduzzadnak, a negyedik héten pedig a vérben is kimutatható már a szifiliszes fertőzés K% hmMmpalt a fertőzés, tehát hát. héttel a kemény fekély megjelenése után — miközben a fekély kezelés nélkül is begyógyulhat — a szifiliszes fertőzés másodlagos (szekundér) állapotba lép. Ez a szakasz általában két három évig tart. Jellemző tünetei a bőr és nyálkahártyák eleinte sűrűbben, később ritkábban fellépő kiütései, amelyek bőségesen tartalmazzák a kórokozót, tehát fertőzők. A kiütések, kétfélék lehetnek; a bőrből ki nem emelkedő, tehát nem tapintható, csak látható makulózus, vagyis foltos kiütések, halványpiros rozeóláktól, a barnás makulákon keresztül a fehér, úgynevezett leukodermás foltokig; és lehetnek dudo- rosan kiemelkedő, tehát tapintható, lencse-mogyorónyi nagyságú, úgynevezett papulák. Gyakoriak a száj és torok nyálkahártyáin fellépő másodlagos tünetek, valamint a dörzsölésnek, nyomásnak kitett helyeken (a nemiszervek és végbélnyílás környékén, hónaljban vagy a lábujjak között) észlelhető, úgynevezett foszlott, ned- vező papulák. Nem ritka a szifilisz másodlagos szakaszában az erős hajhullás, kisebb lázak, fejfájás, levertség sem. A bőrtünetek úgyszólván a test felületén bárhol felléphetnek és hasonlíthatnak a legkülönfélébb bőrbetegségekhez. A szifilisz elsődleges és másodlagos tünetei, bár általában heg nélkül gyógyulnak, igen fertőzők. A bőr és a nyálkahártyák tünetei aránylag kevés kezelésre eltűnnek, de a tünetek elmúlása még nem jelenti a betegség gyógyulását. Ha a kezelés megszakad, a tünetek bármikor kiújulhatnak, tehát a fertőzőképesség visszatér. Két-három évvel később, vagy esetleg sok éves látszólagos tünet- és panaszmentesség után kezdődik a betegség harmadlagos (terciér) stádiuma. Erre jellemzők az úgynevezett szifiliszes gummák, amelyek a bőrön, nyálkahártyákon, csontokon, de úgyszólván bármelyik belső szerven is felléphetnek. A gummák kisebb- nagyobb csomós beszűrődéssel kezdődnek, aztán aránylag lassan, hetek vagy hónapok alatt szétesnek, kífe- kélyesednek és torzító heggel gyógyulnak. Ha a bőrön, nyálkahártyákon vagy a csontokon keletkeznek, inkább torzító heget hagynak maguk után. Ha azonban valamelyik életfontosságú belső szerv a szifiliszes gumma székhelye, akkor a beteg szervnek megfelelően súlyosabb tünetek, zavarok mutatkoznak. A tüdő, máj, az agyvelő gummái — főleg, ha idejében nem veszik észre őket és nem kezelik megfelelően — helyrehozhatatlan károkat végezhetnek. A gummák már a szifilisz úgynevezett késői tünetei közé tartoznak. Ide soroljuk még a nagyerek és az idegrendszer ugyancsak késői megbetegedéseit is. A szívből kiinduló fóverőér, az aorta az egyik kedvenc helye az ilyen késői lueszes, gyulladásos folyamatoknak. A főverőér falában lezajló gyulladást az ott megtelepedett splrochéták okozzák. A gyulladás lassan elpusztítja az érfal rugalmas rostjait, ennek következtében az érfal kitágul, púpszerűen kiöblösödik, úgynevezett aneurizma keletkezik. Ez az értágulat kedvezőtlenül hat a szív munkájára, a vérkeringésre, de nem ritka a váratlan érrepedés sem, ami azonnali halált o- koz. A hirtelen szívhalátok jelentékeny hányada is ennek á következménye, de ezt, sajnos, sokszor már csak a boncolás állapítja meg. (Folytatjuk) ...................................................................................................................................................................................................ilium....................... M ásnap Tarzan korán ébredt. Első gondolata a levél volt. Gyorsan elővette, hogy elolvassa, mit írt a gyönyörű lány. És ekkor érte élete legnagyobb csalódása. Szörnyen elámult a furcsa betűkön. Némelyik ugyan ismerősnek tűnt, de még a fekete könyvben talált írásnál is nehezebben lehetett eligazodni rajta. Húsz perces spekulálás után lassan kezdte megismerni az egyes betűket. Aztán itt-ott ismerős szóra bukkant. A következő félórában már gyorsabban és könnyebben haladt a szöveg megfejtésével. Végül megfejtette a következő levelet: „Afrika nyugati partvidéke, valószínűleg a déli félteke. tizedik szélességi körének táján. 1909 február 3. (?) Legalábbis így mondja Clayton úr. Drága Harel! Furcsa, hogy levelet írok neked, holott tudom, hogy sohasem olvashatod el, de mégis meg kell valakivel osztanom szörnyű élményeimet, amelyek azóta zúdulnak rám, hogy Európából elindultunk a szerencsétlen „Arrov" nevű hajón. Ogy tudjak, hogy felfedező útra indultunk Kongóba. Papa szerint egy őst civilizáció maradványait mentünk feltárni a Kongó folyó völgyében. Az igazság azonban a nyílt tengeren derült ki." Ezután a levélíró leírta, hogy apja egy régiségkereskedőtől tízezer dollárért 1550-ből származó régi térképet vásárolt, amely óriási kincsek rejtekhelyét jelölte meg. Az öregember nagy kölcsönöket vett fel, hogy útnak indíthassa a hajót. Robert Cauler tőkepénzes kisütötte, hogy amennyiben nem kapja vissza a pénzét. Jane kezét fogja kérni kárpótlásként. Útjára elkísérte Clayton és Philander úr. Az Igazat megvallva. senki sem bízott a kincs megtalálásában. Nagy volt hát a meglepetés, amikor rábukkantak a szigetre, és a kincsre, egy nagy láda aranyra. Örömmel indultak , vissza Három nappal később azonban fellázadt a hajó legénysége, megölték tisztjeiket és megszerezték a hatalmas kincset. Ezután Porter professzort és barátait kitették Afrika ismeretlen partjaira. A levél így folytatódott: Azóta, hogy partra tettek, szörnyű dolgokon mentünk át. Apa Philander úrral eltévedt az őserdőben, és egy igazi oroszlán vette tiket üldözőbe. Clayton úrra, keresésükre indult, kétszer támadtak vadállatok. Szegény Esmeraldát és engem a kunyhóban veszélyeztetett egy oroszlán. Mindez valóban „szörnyűséges“ volt, a- hogy Esmeralda mondotta. A legkülönösebb azonban az, hogy él itt egy csodalény, aki minden veszedelemtől megvéd. Én ugyan még nem láttam, de Clayton úr, apám, és Philander úr már látták. Szerintük valódi fehér ember, istenhez hasonló, napbarnított, erős, mint az elefánt, fürge, mint a majom, és bátor, mint az oroszlán. Nem tud angolul. Mihelyt végrehajtotta hőstettét, eltűnik, mintha levegővé változna. Ezenkívül él itt még egy titokzatos lény, aki szép angol levelet írt, és a kunyhó ajtajára erősítette. Figyelmeztetett, hogy óvjuk a vagyonát. Levele alá ezt írta: A majmok Tarzanja. öt még nem látták, habár úgy gondolom, hogy Itt kóborol a környéken, mert amikor az egyik tengerész Clayton úrra akart lőni, dárdát dobo>tt a vállába. Sajnos, a tengerészek kevés felszerelést adtak. E- gyetlen revolverünk maradt E. R. BURROUGHS - SZŐKE J.: XVII. AZ ŐSERDŐ ÁLDOZATA három tölténnyel. Ezért fogalmam sincs, hogyan szerzünk majd élelmet. Nagyon elfáradtam. Lefekszem fűből vetett ágyamra. Ha valami nevezetes történik ismét írni fogok. Szeretettel: Jane Porter Amikor Tarzan elolvasta a levelet, hosszú ideig töprengett. A levélben sok új, számára ismeretlen dologról olvasott. Szinte beleszédült a feje, amidőn mindent meg akart érteni. Tehát nem tudják, hogy én vagyok Tarzan — gondolta. Közölnöm kell velük. Elővette ceruzáját és odaírta Jane Porter aláírásához: „Én vagyok a majmok Tarzanja". Azt hitte, ezzel mindent megmagyaráz, mert a levelet vissza akarta juttatni a kunyhóba. És ami az élelmet illeti — gondolta — amiatt ne fájjon a fejük. Ellátom ókét mindennel. így is cselekedett. Másnap reggel Jane megtalálta a levelet. Az eset titokzatosnak tűnt, de amikor elolvasta a neve alá irt szavakat, megremegett. Megmutatta Claytonnak: — Képzelje — mondta — ez a szörnyű alak egész idő alatt figyelt. Ha rágondolok, reszketek .. a — De hiszen a barátunk — felelte Clayton — Visszahozta a levelét, és nem támadt magára. De ezen tűi is kézzelfogható bizonyítékát nyújtotta barátságának: az ajtó elé egy elejtett vaddisznót helyezett... Ettől kezdve egyetlen nap sem múlott el, hogy Tarzan ne hozott volna élelmet a kunyhó lakóinak. Reggelente az ajtajuk előtt várta őket a friss gyümölcs, és a frissen ejtett vad. Egy napon aztán Tarzan úgy döntött, hogy bemutatkozik. Kora délután érkezett a kunyhóhoz, de ott senkit se talált. Clayton a tengert figyelte, hogy jelt adjon a távolban haladó hajóknak. Porter professzor és Philander az erdőben kóborolt, Jane és Esmeralda gyümölcsöt gyűjtött. Várakozott, s hogy rövidítse az időt. levelet fabrikált Neki, az Egyetlennek. Arra nem gondolt, hogy átadja. Ezt vetette papírra: „Én Tarzan vagyok. Kívánlak. Tied vagyok, Te az enyém. Itt fogunk mindig élni a házban. A legjobb gyümölcsöt, a legfiatalabb szarvast, a legfinomabb húst hozom majd, ami csak található a dzsungelben. Vadászok neked. Én vagyok a legnagyobb vadász a dzsungelben. Harcolni fogok érted. Én vagyok a leghatalmasabb harcos a dzsungelben. Te Jane Porter vagy. Láttam a leveledből. Ha ezt meglátod, tudni fogod, hogy neked szól és a majmok Tarzanja szeret". Amíg így a kunyhó falának támaszkodva várakozott, Ismert zaj ütötte meg a fülét. Óriás- majom haladt a dzsungel fái között. Feszülten hallgatőzoté, és csakhamar női sikoly verte fel az erdő nyugalmát. Tarzan eldobta első szerelmes levelét, és a hang irányába rohant. Clayton és a többiek ugyanezt cselekedtek. A kunyhó lakói egy tisztáson bukkantak rá az ájult Esme- raldára. Amikor magához térítették. elmondta, hogy Janet egy óriásmajom ragadta magával. Clayton rögtön nyomozni kezdett, de semmi útbaigazító jelt nem talált. Csak a letaposott füvet látta, de tapasztalatlan vadász volL- és ebből semmire se tudott következtetni. Késő estig járták a dzsungelt, s szomorúan tértek vissza a kunyhóba. Porter professzor, aki eddig szótlanul szenvedett, most megszólalt: — Most lefekszem, — mondta — Megpróbálok aludni. Holnap reggel virradatkor élelmet veszek magamhoz és addig keresem Janet, amíg meg nem találom. Nélküle nem térek vissza. Barátai azonnal nem válaszoltak. Gondolataikba merülve tépelődtek. Végül Clayton odament a professzorhoz és vállára tette kezét: — Mindenesetre magával megyek — mondta. — Ne is mondja, hogy ezt nem kívánja... ! — Tudtam, hogy fel akarja magát áldozni, Clayton úr. De ezt ne tegye. Janen már nem segíthetünk. Csak azért megyek utána, hogy minél előbb találkozhassunk a Mindenható előtt... — Mégis magával megyek! — mondta Clayton nyugodtan. Az öreg felemelte tekintetét, és figyelmesen mérte Clayton szép arcát. — Ha úgy akarja — mondta végül. — Vélem is számoljon — mondta Philander. — Nem, nem, kedves barátaim — felelte a professzor. — Mindannyian nem mehetünk. Rendkívül kegyetlen dolog lenne ez Esmeraidával szemben ... és hárman sem mennénk többre. mint én egyedül. Meghalni így is elegen leszünk. Gyerünk, próbáljunk aludni! Következik: A VADON SZAVA űwiniimimiiimimmniiiimiiiiiwiiHWiium MALOM a hazai malmokban megkezdődött az új gabona őrlése, nül hat a szív munkájára, • dörzskö • — Kezdetben a gabonaszemeket durván megtörték, a bronzkorszakban dörzsköveken morzsolták. A forgó malomkő későbbi kor eredménye. Feltalálásának ideje ismeretlen. Marcus Portius Cato (1. e. 234 —149) említi először könyvében a szamarak, lovak által hajtott malmokat. Ezek szerkezete: lapra helyezett, szilár- äan álló. rovátkolt malomkő (méta), s kivájt, forgó, kettős kúpkő (catilus). Ilyen malmok Pompejiben és Ostiában ma is láthatók. • vízikerék • — A római Vitruvius, Caesar. majd Augustus mérnöke, kötetében foglalkozik a gabonaőrlést forradalmasító vlzi- malmakkal. A vízzel hajtott lapátkerék vízszintes tengely körül forgott. A malomköveket fogaskerék-áttétel hozta működésbe. Marx a vízimalmokat „mindennemű gépezet a- lapformájának“ tekintette. A szerkezettel percenként 46 fordulat mellett óránként 150 kilagramm gabonát őrölteit (két rabszolgától hajtott kézimalomban csak 7 kilogrammot). Mithridatós pontosl, i. e. 65-ben elkészült palotája mellett már állt vízimalom. A thesszaloniki Antlpéter u- gyancsak ez évszázad elején költeményben dicsőíti Ceres .istennőt, azért,, mert parancsára a vízi nimfák őrlőmalmokat hajtanak. A vízimalmok Európában mindenütt elterjedtek, s megszüntették a kézi gabonaőrlést. : • SZÉLMALOM ^ í vtó Alapja a tibeti, közép- ■ ászlal imamalom. A perzsa Abu í Lulua dicsekedett I. Omar (1. u. 633-644) kalifának: széllel hajtott őrlőmalmokat épít. Egy másik krónikás, A1 Dimasqi Semsed Din Alau Abdullah Mohamed pedig elbeszéli: a perzsák terepmagaslaton kétemeletes épületet emeltek. A felső emeleten az őrlőmalmot helyezték él. A malomkő függőleges tengely körül forgott. A tengelyt az alsó emeleten levő szélkerék hajtotta. A forgó kerék 6-12 küllőjére függőleges vitorlákat erősítettek. Az alsó emeleten 4 nyílást hagytak a falban. A befelé szűkülő nyílások szélcsatornáin a levegő nagy erővel hatolt a malomtérbe. Az európai, függőleges tengelyű szélmalmoknál viszont a szélkeréknek csak négy — vászon helyett deszkával bevont — szárnya, vitorlája volt. • gépesítés 0 — A XVIII. század utolsó évtizedében az amerikai Virginia államban az Okkoquam folyón Oliver Evans automatikus szállítóberendezéssel felszerelt vízimalmot épített. A vízszintes szállításhoz archimedesi csigasort, a függőlegeshez vedres láncot használt. A behordott gabona automatikusan került a tisztító rostákra, majd folyamatosan az őrlőműbe, ahonnan a lisztet a berendezés közvetlenül a szál- litöhajökba rakta. Evans újítása még a rázórosta helyett forgóhengeres szita. • GŐZ • Malom hajtása gőzgéppel első ízben 1784-ben Angliában történt. A londoni Temze-par- ton felépített Albion Millben felszerelt gőzgépek 8-8 őrlőmü hajtására szolgáltak. A malomkövet 1821-ben Helfenberger Svájcban, 1822-ben Bollinger Bécsben, 1823-ban Collier Párizsban és Müller Varósban próbálta acélhengerrel helyettesíteni. A svájci Sulzberger tökéletesített hengerszékét 1839-ben a pesti Józsefmalom- ban állították fel, ez a gabonát gyorsan forgó acélhengerek között fokozatosan aprította. iNiiiiiiiimititiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiij
