Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-08-01 / 31. szám

\ Kassák Lajos | Ml nem vagyunk tudósok, sem méla, aranyszájú papok és hősök sem vagyunk, kiket vad csinadratta kísért a csatába s akik most ájultan hevernek a tengerek fenekén, napos hegyeken és a ménkővert mezőkön szerte, szerte az egész világban. A kék firmamentum alatt most bitang vérben fürdőnek az órák ... De mi már távol vagyunk mindentől, ülünk a sötét bérkaszárnyák alján: szótlanul és teljesen, mintfhaga a megbontatlan anyag. Tegnap még sírtunk, és holnap, holnap talán a mi dolgunkat csodálja a század. Igen! Mert a mi csúnya, tömpe ujjainkból már zsendül a friss erő, s holnap már áldomást tartunk az új falakon. Holnap azbesztből, vasból és roppant gránitból életet dobunk a romokra és félre az államdekorációkkal! a holdvilággal! és az orfeumokkal! Hatalmas felhőkarcolókat építünk maid és játéknak az Eiffeltorony mását. Bazalt talpú hidakat. A terekre új je'eket zengő acélból s a döglött sínekre üvöltő, tüzes lokomotívokat lökünk, hogy ragyogjanak és fussák be a pályát, mint az ég szédületes meteorjai. Üj színeket keverünk, a tenger alá új kábeleket húzunk és megejtjük az érett, pártalan asszonyokat, hogy új fajtát dajkáljon a föld és örüljenek az új költők, akik az idők új arcát éneklik előttünk: RÖMÄBAN, PÁRIZSBAN, MOSZKVÁBAN? BERLINBEN? LONDONBAN ÉS BUDAPESTEN. (1915) Fiatalok a Rysy csúcsain Ezekben a napokban a szo­kottnál is több az ifjú turis­ták száma a Magas Tátrában. Az immár hagyományossá vált kirándulások a Rysy csúcsai­ra ide vonzzák a fiatalok ez­reit. A közeli völgyekben a ha­zai fiatalokon kivül igen sok külföldi fiatal turista is sát­rat ver. A külföldi fiatalokkal való találkozásokat sokan szak­mailag is hasznosítják. így pél­dául a martini nyomda dolgo­zói egv lipcsei nyomda alkal­mazottaival együtt sátoroznak. Hasonlóképpen a nižnai Tes­la üzem televíziós szakemberei egv jugoszláv üzem dolgozói­val. A gerlachi réten létesí­tett sátortáborban magyarok­kal lengyelekkel és szovjet fiatalokkal is találkozhatunk. Egy külön kisebb tábort az egész országból idesereglett pionlrvezetők állítottak fel. A táborozó fiatalok csopor­tokban és mindig képesített vezető kíséretében mennek csak a 2449 m magas Rysy csúcsára. A lengyel oldalról ugyancsak igen sokan érkez­nek ide. A Rysy-ről ugyanis különösen szép a kilátás a Magas Tátra többi csúcsára. Az ifjú turisták táborozása iránt a hazai és külföldi saj­tó is élénk érdeklődést tanú­sít. A sajtó-értekezleteken kí­vül a szervezők egyénileg iš szívesen látják el felvilágosí­tásokkal a sajtó képviselőit. A táborozó-helyeken. különösen az esti órákban színvonalas mű­sorokkal szórakoztatják a je­lenlévőket. Az első jelentős műsoros es­tén részt vett Robert Haren- čár mérnök a CSISZ SZKB el­nöke is. aki ifjúsági szövetsé­günk nevében meleg szavak­kal üdvözölte a hazai és külföl­di fiatalokat. A műsor kere­tén belül fellépett a The Pleyer big-'-eat csoport. Ugyancsak kezdetét vette a „legjobb gi­táros“ címért indított verseny is. Hol legyen a következő fesztivál ? A CSISZ Központi Bizottsá­gán Prágában sajtóértekezletet tartottak a Ívovi csehszlovák és szovjet fiatalok nemrégen lezajlott barátsági fesztiváljá­ról. A baráti találkozót mind szovjet. mind csehszlovák részről nagyon sikeresnek tart­ják. Ezért már most gondol­kodni kell a következő ilyen jellegű fesztivál megszervezé­séről: Mivel a CSISZ lesz a legközelebbi vendéglátó el kell dönteni, melyik kerületben le­hetne a legjobb feltételek kö­zött a fesztivált megtartani. Elsőként a nyugatszlovákiai kerület CSISZ vezetősége je­lentkezett, ezért nincs kizár­va. hogy a szovjet fiatalok vendéglátója Bratislava lenne. ______________A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HELTAI JENŐ: A B Á N AT O S ZEBRA A zebra felesége egy fa tövében üld ögélt, és a legfrissebb párizsi divatla­pot olvasta. Hirtelen letette, és keserves sírásra fakadt. — Mi bajod? — kérdezte a férje. — Mi bajom? Az a bajom, hogy tönkre vagyok téve. Hogy életem végéig nem mehetek ki az utcára. Olvasd. A zebra kezébe vette az újságot, és nagy megdöbbenéssel olvasta: Csíkos szövetekben némi változás észlelhető. Ugyanis a csíkok az idén nem felülről lefelé húzódnak, mint eddig, hanem jobbról balra. HOVA MENEKÜLJÖN A NAGYMELEGBEN A VÄROSI EMBER? CSAKIS A STRANDRA! Foto: N. L. Hadjárat az éhség ellen Az ENSZ mezőgazdasági, il­letve egészségügyi szervezete (a FAO és a WHO) 1960-ban hirdette meg „éhség elleni hadjáratát“. Az azóta végzett tudományos vizsgálatok és fel­mérések összegezésekor kide­rült, hogv a világ lakosságá­nak 70 százaléka — főleg A- zsiában. Afrikában és Latin- Amerilcában — éhezik, 10-15 százaléka pedig hiányosan táp­lálkozik. Az éhezés, az éhínség nyo­mai a történelem folyamán szinte mindenütt fellelhetők. A neolit-kor óta amikor a no­mád vadász földművelővé vált. a gabona és a rizs lett az em­beriség nagy rész’Mülc fő táp­láléka. Ezek termesztésének minden mozzanata vallásos és rituális megnyilvánulásokkal társult, amelyek visszatükröz­ték a ló termést várók re­ménykedéseit és az éhségtől való félelmet. Az egyiptomi sírfestményeken gyakran sze­repelnek a túlvilág dús búza­mezői: a japánok rizses zsá­kon trónoló istene egyúttal a boldogság istene is volt. Az éhség első írott emléke Fqviptomból való. az egyik fá­raó gránitba vésette az utókor­hoz intézett panaszát:... ural­mam alatt a Nílus hét éven át nem áradt ki; az élelem kevés volt az emberek legyengültek és lopásra vetemedtek. A magtárak üresek, itt a vég...“ Az éhség, „az éjszaka leá- nva“. ahogy az ókori görög köl­tő nevezte, kísérőjelensége a legtöbb ókori eseménynek. I. e. 440-ben az éhségtől meghábo­rodott római plebejusok töme­gesen vetették magukat a Ti- beris-be. Az anyák Romulus és Rémus szobra elé helyezték újszUlöttl gyermekeiket, akiket nem tudtak táplálni. Az éhség szinte az egész kö­zépkor réme volt. A 879. az 1016. és az 1162. esztendőben katasztrófális állapotok voltak Európában: az emberek egy kevés liszttel kevert földből sütöttek „kenyeret“, a leszúrt állatok vérét kiszívták, mie­lőtt húsukat elfogyasztották. A keresztes háborúk alatt a babot szemenként árulták, 1 ezüst dénárért 13 szemet. Franciaországot a XVI. szá­zadban 13-szor, a XVII-ben 11- szer sújtotta éhínség. Az éhség több emberáldoza­tot követelt, mint a háborúk és járványok együttvéve. 1846- ban Írországban egymillió em­ber pusztult el, ugyanannyi kivándorolt. A XIX. században Oroszország 40 éven át éhe­zett. 1891-ben írta a „Ruszki- ja Vedomosztyi“: „...A kérege- tők reggeltől estig házról ház­ra iárnak. de sehol sem kap­nak élelmet. A vándorkereske- dök pedig kihasználva az éhe­zők szorult helyzetét, néhány falatot adnak cserébe megma­radt vagyontárgyaikért. Mu­zsik-falvak egész sora merül „téli álomba“, amit csak a legszükségesebb teendők miatt szakítanak meg.“ R Ú ■ A rágalom olyan. mM az ok vetet lenkedö darázs; egyetlen mozdulattal sem szabad védekeznünk el­lene. hacsak nem va­gyunk bizonyosak benne, hogy agyonütjük; külön­ben újra nekünk támad, mégpedig ádázabbul, mint valaha. Chamfort o XVI. évf. 1967. Vili. t 51 Ara 80 fillér OLDALAINKON 0 Levelek — vélemé­nyek 0 Hétvégi kirán­dulás 0 Hasonlatok egv évforduló ürügyén 0 Meghalt Kassák Lajos 0 Négyszemközt Szabó Bé­lával 0 Dénes Györgv: Vörösek és fehérek 0 Vitorláscsőnakon a vi­lág körül 0 A nemi- heteqségekről általában 0 Tarzan 0 Az egyik Veselý 0 Néhány perc Fernando Rieráva! 0 Humor 0 Rejtvényklub 67 0 Egy kis illemtan 0 0 CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lap­ia 0 Megielenik minden kedden 0 Kiadja a Smena, a CSISZ Közpon­ti Bizottságának kiadó- vállalata 0 Szerkesztő­ség és adminisztráció Bratislava. Pražská 9 0 — Tel. 485-44-45, — Pos­ta fiók 30 — Főszerkesz­tő: Szőke József — Nyomta: Západosloven­ské tlačiarne 01 0 Elő­fizetés 41,60, félévre 20.80, negyedévre 10.40 0 Terjeszti a Posta Hírlap- szolgálata, előfizetni le­het minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visz- sza 0 — A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján le­het megrendelni 0 Cf- me: Bratislava. jGottwal- dovo námestie 48/VII. K-05-71254 JĹfJŕsúii

Next

/
Thumbnails
Contents