Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-07-18 / 29. szám
% úi ifjúság A szegények atyja E hó 7-én ünnepelte kilenc- venegyedik születésnapját Dr. Kováts Lajos nyugalmazott városi főorvos, a közszeretetnek és tiszteletnek örvendő „Lajos bácsi“. Védcölöp-úti lakásán egymásnak adták a kilincset a gratulánsok. Néhány szál virággal köszöntötték fel a hófehér hajú, pirospozsgás arcú, örökké mosolygó, szinte megszégyenítően szerény tudóst. Dr. Kováts Lajost 1902-ben avatták Budapesten az orvostudományok doktorává, Apja, néhai Dr. Kováts György, ugyancsak városi tiszti főorvos volt. Mint a darwinizmus lelkes híve, a természet egységének szellemében az ember, az állat és a természet szeretetére nevelte gyermekeit. Anyja, szül. Speneder Fanny. nemzetközi hírnévnek örvendő énekesnő volt s ő a művészet iránti sze- retetet és megbecsülést oltotta beléjük, ami főleg Lajos fiában hullott termékeny talajra. Dr. Kováts Lajos pályafutása kezdetén az itteni Állami Kórház elmegyógyászati osztályán fejtett ki áldásos működést. Lebontatta a fogházra emlékeztető komor falakat az udvaron, helyettük virágzó fákkal. kúszónövényekkel, búgó gerlicékkel és madáretetőkkel tette elviselhetőbbé a szellemileg elborult betegek környezetét. Kitünően bevált módszerét az akkori országos közegészségügyi bizottság tagjai is méltányolták. Amikor egy leprabeteg családot helyeztek el átmenetileg az itteni kórházban, ő volt az egyetlen orvos, aki nem riadt vissza a borzalmas fertőzés veszélyétől. Nemcsak kezelte, hanem sajátkezűleg e- tette is a bélpoklosokat. Az első világháború alatt közel kétévi katonaorvosi frontszolgálatot teljesített. A háború után a bratislavai városi tanács a népjóléti ügyosztály vezetőjévé nevezte ki. Ő tervezte az első korszerű gyermekjátszótereket, az első napközi gyermekotthont a dolgozó munkásszülök tehermentesítésére, az alkoholmentes népotthont stb. A burzsoáziával akkoriban egy húron pondülő kormánypártok képviselői persze növekvő aggodalommal figyelték a ..proletárbarát“ jótékonykodását. Dr. Kováts azonban nem állt meg félúton. A harmincas évek gazdasági válsága idején keresztülvitte, hogy a munkanélküliek ingyenkenyeret és meleg ebédet kapjanak a várostól. Neki köszönhető, hogy nem egy munkáscsalád emberhez méltó otthonra talált és hogy észrevehetően csökkent a gyermek- halandóság. Nem hiába nevezték a ..szegények atyjának“! 1919-ben Dr. Kováts igen kedvezőtlen körülmények között alapította meg a Csehszlovák Vöröskereszt bratislavai tagozatát. Ö hívta életre az itteni állat- és madárvédő egyesületet, amelynek 40 éven át volt elnöke és lelkes tagja. Városi állásából végül is a hurzsoá pártok unszolására 1934-ben felfüggesztették és nyugdíjazták, annak ellenére, hogy az akkori kommunista képviselők egy emberként szálltak érte síkra.-0Miután véget ért a szerény keretek között rögtönzött születésnapi ünnepség, az öregúr ezekkel a szavakkal búcsúzott: — Embertársaimmal szemben tehetségemhez képest leróttam kötelességemet: segítettem, a- kin tudtam. De szeretném még megélni az egykori állat- és madárvédö egyesület újjászervezését városunkban, hiszen hasonló intézmény Prágában is működik. Kozics Ede Gigliola Cinquetti Gigliola Cinquetti, becenéven Oia, a legrokonszenvesebb énekesnő, akivel eddig találkoztam. 1964 március 21 Koppenhága: Tivoli Park, a világ legjelentősebb táncdalfesztiváljainak egyike: az Eurovíziő Nagydíja. Olaszországot a hat héttel előbbi San Remo-i fesztivál győztese — Gigliola Cinquetti képviselte. „Óla“ Koppenhágát is meghódította. És míg a versenyszámok elhangzása után a zsűri a különteremben tanácskozott, a közönséq már döntött: Gigliola Cinquetti a legjobb! A döntést a bíráló bizottság is igazolta. Óla negyvenkilenc pontot szerzett, míg a fesztivál második helyezettje csupán tizenhetet. A Non ho ľ eta-t énekelte ... Rövid bratislavai látogatása szinte óráról órára ki volt számítva. így nem maradt más választás, mint időhiányra hivatkozva délutáni főpróbája közben a kulisszák mögött elbeszélgetni. A veronai születésű Gigliola az a lánytípus, aki már az első pillantásra gaegnyerő. Százhetvenöt centiméter magas, karcsú; kékeszöld nagy szemek, dús. hosszú, barna haj. finoman metszett száj. Kissé emlékeztet az ugyancsak olasz Claudia Cardináléra. Válaszai csöndesek, tömörek, egyszerűek. — Mit jelent Önnek az, hogy a slágerpiac sztárja? — Állandó fárasztó munkát. Pihenésre és egykori kedvtelésemre. a rajzolásra egyre kevesebb időm marad. — — És az ének? — Eleinte csak szórakozást, ma mér foglalkozást is jelent. Ennek ellenére azonban ma sem szeretek „könyökölni“, hanem tudásommal igyekszem megszerezni a közönség tetszését. Azért énekelek, mert szeretem a dalt és az embereket. — Mit érez. ha a színpadra lép? — Érzem, hogy nem szabad csalódást okoznom a nézőknek. Mindenkinek örömet akarok szerezni dalaimmal. Természetes, egyszerű mozdulattal egy homlokába hulló hajfürtöt igazít meg, aztán gondolatai haza — Veronába kalandoznak. Nagyon szereti szülővárosát, a környező erdőket. Kevés szabad idejében ide jár sétálni. Visszaemlékezik a Líceum ,Artistico-ra. ahol először énekelt és rajzolt. Ennek elvégzése után műépítész szeretett volna lenni, be is iratkozott erre a szakra, de „közbejött" a San Remo-i fesztivál, s a továbbtanulásra már nem jutott ideje. Elragadtatással szól Madridról. Párizsról, Londonról, Lisszabonról. Tokióról, Dél-Amerikáról és sok más országról, városról, ahol 1961 óta járt. Beszélgetésünk közben a színpadon egy másik külföldi vendég: a francia Gui Mardel próbál. Érdeklődéssel, csillogó szemekkel figyel egv beat-ütemű, gyors számra. Lábával, akaratlanul, ő is üti a taktust. A Beatles-fiúkra, a különböző slágerekre terelődik a sző. — Szeretem a beatet, én azonban szándékosan ritkán iktatok műsoromba ilyen jellegű számot. Ügy érzem, ez nem felel meg az egyéniségemnek. — Kit tart példaképének? — Egy férfit: Frank SinatrátL — Mi a véleménye kortársairól — a fiatalokról? — Nagyon kedvelem a hazai, olasz fiatalságot. Kicsit zajos ugvan, de nem föltűnési vágyból. És ami a legfontosabb: csaknem minden fiatalnak van egy pozitív példaképe, akit követni próbál. Kezére pillantok. Csak egv díszgyűrű ékesíti jobb kezének gyűrűsujját. Mégis megkérdem: — Milyen legyen egy fiatal nő, hogy házassága boldog legyen? Elmosolyodik. — Sosem voltam még szerelmes, hiszen erre sem volt időm. Senki se vegye ezt nagyzolásnak, de tizenhat éves koromtól szüntelenül a világot járom Mégis úgy gondolom, ha egv nő otthonos, barátságos légkört tud teremteni a családban, férje nem fog másutt „vigaszt“ keresni. Újra elmosolyodik. A kulisszák mögé szűrődő reflektor- fényben villannak egyet fehér fogai. A színpadügyeletes figyelmezteti őt, hogy Gui Mardel utolsó számát próbálja már, és ő következik. Terveiről szeretnék még hamar megtudni valamit, de váratlanul meglep egv kérdéssel: — Mit gondol, hogy fogad majd este a bratislavai közönség? Először járok önöknél... A világ kétharmadán aratott átütő sikeréivel tarsolyában;' szerényen kérdezte ezt... Bevallom, zavaromban nem tudtam mit válaszolni!... MIKLÓSI PÉTER Négyszemközt: Csak az szeressen engemet/ /ki elhiszi, hogy szeretek, / ki mélyre néz és mélyre lát / és keresi a leikemet/... mondja lényeget sűrítve kötetet nyitó versében. Ügy érezzük, költő- ember ars poeticája ez, mégis jó lenne, ha összefoglalná, ha vallana erről prózában is. A költő verseiben önmagát adja és hogy mennyire sikerül elnyernie olvasója hitelét, az attól függ. milyen mértékben sikerül őt magával ragadni, rábírni arra, hogy elgondolkodjék az olvasottak felett. Versben elmélyedni annyi, mint mélyen behatolni a költő leikébe, megkeresni ott a képekké összeállt szavak, gondolatok forrását. Én szeretem az életet. eredetileg bizalommal fordulok az emberek felé, sóvár- gom megértésüket, együttérzésüket. Ars poeticám is ezt fejezi ki... Sokáig kellett Önnek is, nekünk is erre a második kötetre várnunk. Mi volt az oka? Nem tartozom a különösebben termékeny költők közé. Ha visszatekintek — ma is csodálkozom, milyen sok verset írtam irodalmi működésem kezdetén, az első 2-3 évben. Minden megihletett és habozás nélkül verseltem. Ma már érlelem az élményeimet, „kihordom“ a verset, néha jegyzetek alapján dolgozom. Kevesebb vers születik így, de azt hiszem, ez a helyes módszer. Ez azonban csak részben magyarázat arra, miért publikáltam sok éven át csak a lapokban és nem könyv alakban. Nos, nagy része volt ebben számos új tehetség felbukkanásának, akik „súlyos“ társadalmi kérdésekkel viaskodó L. Gály Olgával HALKANSZÓLOK című kötete ürügyén tak és én úgy éreztem, hogy a hangomra, mivel „halkan szólok“ — fel sem figyelnének. Aggodalmam most, a kotatem megjelenése után eloszlott, úgy tapasztalom, mindig vannak „értő fülek“, amelyek a szférák zenéje és a meteoritok robbanásai mellett rezo- nálnak a szívdobogás tiszta ritmusára is. Mit tart mint költő fontosnak és kötelezőnek önmaga számára? Az igazság keresését. Azt mondják — sokféle igazság van. Lehet. Valójában minden embernek megvan az igazsága. De ezek az igazságok mind egy nagy igazság részei és csak akkor találkoznak harmonikusan, ha egy közös célt szolgálnak: az emberiség javát. A kötet füljegyzetében találónak éreztük azt a részt, a- mely azt mondja: „Itt az olvasó (a kötetben) lényegében egy érzelmi vihar három szakaszát követheti". Mi a három szakasz egyikéről, a szerelemről szeretnénk önt hallani. annál is inkább, mert a „Te megérted" című versével ellentétben van szerelmes vers a kötetben. A kérdés tehát: mi a költő véleménye a szerelemről? A szerelmet nagyon szép dolognak tartom, megtisztító, nemesítő érzésnek. Ezért háboro- dok fel, ha elárulják. Erről mint költő egyszerűen vallók, úgy, ahogyan asszony! szívemből fakad. ... és mi a véleménye a szerelemről mint magánembernek, anyának és feleségnek? A költő is úgy szeret, mint bármelyik más halandó, tehát mint magánember, a különbség csak az, hogy nyilvánosan vall róla. Ha azonban asszony és feleség, mint én, akkor minden bizonnyal valamivel szemérmesebben. Manapság, amikor a fiatalság nem rejti véka alá azt, amit gyakran csak szerelemnek hisz, talán régimódinak hatok ezzel a „szemérmes“ kifejezéssel, de erre intem serdülőkorú lányaimat is: a szerelem két ember legtisztább magánügye, az egész- séq mellett az élet legszebb a- iándéka. Ki mire becsüli ön-1 magát, olyan társat keres, o- lyan a szerelme is. Milyen irányban szeretné látni a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését. Mindig azt hangoztattuk: a csehszlovákiai magyar irodalomnak specifikus küldetése és lehetőségei vannak. Ez igaz, de nem szabad, hogy a téma- választásban befolyásoljon. Bármiről írunk, éppen azért, mert csehszlovákiai magyar 1- rók vagyunk, specifikusan látunk, specifikus a hozzáállásunk. Az lenne jó. ha írásainkban minél magasabb művészi és erkölcsi szinten tudnánk ezi tolmácsolni. Hol látja és miben, saját fejlődése útját? A versírást nem hagyom abba. de csak akkor írok, ha az élmény kimondottan kötött formába kínálkozik, amelyben gazdagabban kell bánni a képekkel és takarékosabban a szóval. A jövőben azonban feltétlenül a próza felé fordulok, mert sokkal tágasabb teret nyújt az emberek, — az élet adta élmények tolmácsolására. Min dolgozik és mik a tervei? Regényen dolgozom. Mivel ez az első regényem, sok benne az életrajzi elem és érzem, hogy gyakran elragad a mondanivaló lendülete. Ez a szenvedély idővel bizonyára lehiggad és szigorú bírája leszek önmagámnak. Beszélgetett: —tó— Forr a nyár Egyszerre lépnek, nem — inkább szőkéinek. Oldalról névre egy test, egy mozgó szobor. A féú karja a lány derekán, s mint akiket csak a szellő sodor, úgy szállnak, suhannak keresztül a téren. A lábuk egyszerre hajlik meg térdben. Az emberek megállnak, utánuk néznek. Oly kevés hely kell nekik, amint így egy kagyló két héjaként egymásba csukódva lépnek. Mégis — tele van velük az utca. a város. A nap értük delel. Nem látják ők, csak érzik, a nyár mint forr, pezseg. Nem tudják, milyen szépek, pedig amerre járnak, hízelkedve tükrözik őket a kirakatüvegek. KEZEK Két kéz. Súlyos, mint két pöröly. Két kéz — mögötte hányszor kettő? Barna, fehér és fekete kezek. Eszedbe jut-e félni, ha ök fogják az evezőt, az emelőt, a kormánykereket? Két kéz. Súlyos, mint két pöröly. De láttad-e, hogyan simit meg egy gyermekfejet? ★ L. Gály Olga, Halkan szólok című kötete kapható könyvesboltjainkban. .(Ára: 6.30 Kcs> □ „MAHAGONI“: Több százszor közöltük már, hogy a csak jeligés levelekre nem válaszolunk! □ „EZ ÉVEN MÄR SZE- RETETRE VÁGYOK“: Versei túl kezdetlegesek ahhoz, hogy akár a legcsekélyebb figyelmet is érdemelnék. Annál érdekesebbek azonban a levélben vázolt problémái;' írja meg elmét, hogy levélben válaszolhassunk. □ „LENNI VAGY NEM LENNI“: A Vasárnapi fürdés című prózája elnagyolt, felszínes. Nem érzi, hogy mit engedhet meg egy tizenhét éves lánynak és mit nem: „A mai fiúk csak arra képesek, hogy ... érted, hogy... hát tudod, minek magyarázzam ezt neked? Talán már volt is valakid? Egész nyugodtan, no, no ... ne titkolózz, ne félj, nem szerez róla senki sem tudomást .. . Tudom, egy olyan lánynak, mint te. abban a korban már megjön az esze. Tudom én, én is voltam háromszor öt... De most már vigyáznom kell, nehogy elszánjanak felettem az évek. Öreg lány maradjak? stb". És mindezeket egy tizenhét éves lányka mondja?! Eny- nyi tapasztalat, amennyi ezekből a sorokból és sorok mögül kivilágít egy harminc éves ledér teremtésnek is becsületére válna. Az írás elengedhetetlen követelménye a hitelesség! Versei közül az Emberek című rossz utánzat, nem mond vele Semmi többet. Az élet rendje címűnek az első versszakán gondolkodhatna, míg a Tavasz háborúban és békében címűt az utolsó versszakkal rontotta 'el. Ha javított rajtuk, küldje be. □ „FEKETERÖZSA": Azt kérdi, hogy versei megfelel- • nek-e a mai irodalom követelményeinek; mi ezt a kér-' dést inkább csak az iroda-' lom követelményére redukálnánk, mert a vers, íród- jón bármikor is, mindig vers marad. Sajnos az ön esetében ezt nem mondhatjuk el. Közhelyeket, elkoptatott gondolatokat próbál versbe szedni, s ez kevés: /Hideg szél nyargal az úton /hajszolja a zizegő leveleket/ megfodrozza, összetépi /az őszi hártyás vizeket/ stb. De ugyanígy idézhetünk Szeptemberi reggelek című verséből is: /Veresen kel a nap / didereg a föld. / Csak nagyon lassan / melegszik föl./ stb. /és ezernyi „bikanyál / hirdeti-/ /véget ért a nyár!/ — Á döntést önre bízzuk! A bikanyállal kapcsolatban csak annyit, hogy mi inkább ökörnyálnak mondanánk... □ „SÁRGA“: írásai érdekesek. eléggé szellemesek is, sőt felépítésükben is jók — ami kifogásolható, hogy sok esetben naturalizmusba csúszik. A nagyság című írása a legérdekesebb mégis, azért mert irodalom! Van mélysége, mondanivalója, ábrázolásában is plasztikus. Bíztatjuk! □ „KEDVENC I. B. AVAGY G. M.“: Megértjük felháborodását, hogy első próbálkozásait nem a MEGVÁLTÓ ZSENl-nek kijáró tisztelettel kezeltük, ön azonban nem zseni, de ez még a kisebbik baj lenne, ha írásaiban találtunk volna tehetségre vallót; a Kémia órán című azonban elnagyolt, kapkodó, még iskolai dolgozatnak is rossz, nem irodalmi próbálkozásnak. Csak leír (rosszul), de nem láttat. Ami a verseit illeti talán egy fokkal még a prózájánál is rosszabbak. Tanulnia kellene — szerénységet isi
