Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-07-11 / 28. szám

2 új ifjúság hí»am 'focčrvĽfcjOu 0 1856 július 11-én halt meg Josef Kajetán Tyl, író és drámaíró, a cseh színház megalapítója. 0 1899 július 11-én halt meg Reviczky Gyula, haladó magyar költő. 0 1876 július 12-én szü­letett Ivan Krasko, (erede­ti nevén Ján Botto) nagy szlovák költő, nemzeti mű­vész. 0 1793 július 13-án gyil­kolták meg Jean Paul Ma- rat-ot, a francia polgári forradalom kiemelkedő egyé­niségét. 0 1764 július 14-én jelent meg a pozsonyi Pressburger Zeitung első száma. • 1879 július 14-én a Bastille bevételével kezdő­dött meg a francia forrada­lom. 0 1606 július 15-én szü­letett a nagy holland festő Rembrandt Harmensz van Rijn. 0 1876 július 15-én volt az I. Internacionálé utolsó konferenciája (Philadel­phiában), amely egyúttal az I. Internacionálé végét is jelentette. 0 1904 július 15-én halt meg Anton Pavlovics Csehov orosz dráma- és novellaíró, a kritikai realizmus kima­gasló egyénisége. 0 1900 július 16-án szü­letett Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, a csehszlovákiai munkásmozgalom kiváló funkcionáriusa. A Dunacsunyon, a Duna holt ágán keresztül 9 szö­vetkezeti dolgozó 42 darab j fiatal szarvasmarhát szállí­tott a kompon. Körülbelül a félúton az állatok a komp egyik sarkába húzódtak, és a komp süllyedni kezdett. Nyolc szövetkezeti tag ki­úszott a partra, a kilence­diket Starší Ferencet eddig nem sikerült megtalálni, i Minden valószínűség szerint ! a vízbe fűlt. 25 darab állat Magyarországon úszott ki, 8 pedig a mi területünkön. A többi a Dunába fúlt. A Nádast József Udvar- don (érsekújvári járás) a közeli bágerbe ment fürde­ni. A vízből holtan húzták j ki­A Az ötéves Koprda Lajos Szelepcsényben (nyitrai já­rás) a szülei engedélye nél­kül ment fürödni. Holtan húzták ki a folyóból. Ugyan­ez a sors érte a tizenegy­éves Slobodník Józsefet, aki a szövetkezeti tóban gumi­kerékkel ment fürödni, de az 5 m-es vízben a gumi­kerék kicsúszott alóla a fiú pedig megfulladt. A A ésitári szövetkezeti tóba fulladt Munter Mária, 13 éves kislány. A Érsekújvároťt a Nitra folyó partján mosadokott Domanyics József, 24 éves fiatalember. Mosakodás köz­ben elcsúszott, s elmerült • mély vízben, mivel nem tudott úszni. □ A NYITRANAGYKÉRI ma­gyar alapiskola CSISZ szerve­zete a CSISZ V. kongresszusá­nak tiszteletére társadalmi munkát vállalt az iskola kör­nyékének szépítésében. Az alap­szervezet elvállalta a kultúr- park gondozását is. Dió, gesz­tenye-, hárs- és nyírfákat ül­tettek a parkban és az utcá­kon. A társadalmi munkát Kisucký Vendel pedellus irá­nyította. Mali László Nyitranagykér □ A KASSAI járás fiataljai a CSISZ V. kongresszusának tiszteletére munkaversenyt szerveztek. A versenyben 67 alapszervezet és 170 ifjúsági munkacsoport jelentkezett. Több mint 1300 közös és sok egyéni felajánlást vállaltak, amit azóta teljesítettek. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszte­A rovištei országos pionír-találkozón részévért Antonín Novoťný élvtárs köztársasági elnö­künk is. Képünkön a középszlovákiai kerület pionírjaival beszélget. Jetére 6 építkezést ifjúsági építkezésnek nyilvánítottak. Az építkezéseket már befejezték, határidőre és jó minőségben adták át. A járás fiataljai tavaly 189 újítási javaslatot nyújtottak be, melyek értéke meghaladja a 4 millió koronát. A legjobb újítók a Keletszlovákiai Vas­műben vannak. Az ifjúsági al­kotóversenyen 13 ágazatban 176 együttes és 14 000 verseny­ző vett részt. A CSISZ-tagok és pionírok 5430 gyümölcsfát ültettek, és 870 hektár rétet, legelőt javítottak. Ezenkívül a fiatalok három törpe víztá­roló felépítésén is dolgoztak. A kassai diákok védnökséget vállaltak a bárcai állami gaz­daság gyümölcsöse felett, aho­vá 1500 gyümölcsfát és 4000 ribizlibokrot ültettek ki 6000 órát kitevő társadalmi munká­ban. A kassai fiatalok az Oj­várös lakónegyed rendezésénél 40 000 brigádórát dolgoztak. Mató Pál, Kassa □ A FÜLEKI Kovosmalt összüzemi CSISZ szervezete beszélgetést rendezett Balázs Teodorral, az üzem igazgató­jával. A beszélgetésen 50 meg­hívott' fiatal vett részt. A cél az volt. hogy a fiatalok meg­ismerkedjenek az üzem gazda­sági nehézségeivel, megvitas­sák az egyes munkakérdéseket és más problémákat. A vitában 12 fiatal szólalt fel. A vita tárgya a fiatalok munkabeosz­tása, a jutalmazás, a fizetés- emelés és a munkaerkölcs megbeszélése volt. Az Igazgató egyes problémákat azonnal or­vosolt. A nagyobb, fontosabb problémákat az üzem vezető­sége fogja tárgyalni. Azt is elhatározták, hogy a jövőben többször tartanak ilyen beszélgetéseket a fiata­lokkal. Torpis József, Fülek ALAZAT Szikár, ráncos arcú, bús pil­lantása parasztember komótos- kodik fel az autóbuszra. Kapája nyplét a lába között húzza, a papírba bugyolált és mantla- madzaggal átcsomózott kapát pedig keze fején tartja. Az ajtó mellett két üres hely. Az egyik­re úgy huppan le, mintha vagy tizen tülekednének érte, s ö iparkodik, nehogy valaki meg­kaparintsa előle. Pedig egyedül szállt föl. Amint leül, maga elé szegi tekintetét, és okosakat hallgat. — A jegyét kérem — áll meg mellette a kalauz. Az öreg — nem is olyan nagyon öreg, de mintha néhány évszázadot cipelt volna be a buszba a magával vonszolt kapa nyelén — hirtelen fölpislant és mm. Azt hinné az ember, a föl­állás ahhoz szükségeltetik, hogy foltos nadrágja zsebének csücs­kéből előhalássza az aprópénzt. De nem. A kapa alól kihúzza jobb kezét, s tenyeréből a ka­lauzéba borítja az előre elké­szített viteldíjat. Az csóválja a fejét a pénz láttán, de szó nélkül megszámolja a sok ap­rót, s hiánytalanul meglelvén az összeget, letépi és átadja az öregnek a jegyet. Az öreg még egy kicsit áll, majd hogy a kalauz odább megy, leül, s ismét maga elé mered. Kis idő múlva a kcáauz újra hozzálép, és kérdez tőle vala­mit. Az öreg feláll, válaszol rövi­den. s hogy a kérdező indul tovább, ő már ülne le. De a kalauz még egyszer vissza­fordul, ismét kérdez, hát ki­egyenesedik ő is, s már újra áll, szinte vtgyázzban az egyen­ruhás, nála kétszer fiatalabb jegyszedő előtt. All tisztességtudó alázattal a vén paraszt, válaszol, ha kér­dezik, de szája akkor is mozog, ha nem beszél, mintha valamit rágna. Talán Dózsa György égett húsán rágódik még min­dig. Attól ilyen alázatos? Hagyott-e belőle otthon a fiának is? M-n A tópart selymes füvén heverészem, és le­hunyt szemem keskenyre szűkült résén lesem a világot. Milyen jó a kábító melegben így elmeren­geni! Körülöttem aranyban áll a nyár, föliz- zik a fürdöző emberek pirosra sült húsa. Ap­rócska gyerekek labdáznak, suhannak elszánt futással, és sivítö hangjukat próbálgatják. A vízen emberfejek lebegnek, mint gyors esőben a buborékok. Most a tóból egy víz- gyöngyeiben fénylő leánytest maggslik fel, és a nap aranynedve eiáramllk gazdag vállán, dagadó húsának halmairj. Fölötte a parton mokány kamaszhad rikolt az elszántságtól, kis mellüket előredobják és a riadtan sikongó lány mellett vízbe dobják nadrágos testüket. — Huligánok! — morgom magamnak. — Főivágnak vele, hogy hosszú farmernadrágban rohannak a vízbe. De megbocsájtok nekik, mert ma nagylelkű hangulatban va­gyok. Lehunyom szemhéjam keskenyre szabott rését, és álmo­dozva dünnyögöm: nem is huligánok... Csák felforrt vérü em­berbimbók. — De azért, ami ülik, illik — intem magam józanságra — Az mégse való, hogy az ember a nadrágjában megfürödjön... — Öregszel, öregszel — szól rám gúnyosan a kritikus lel­kem. — Hát már nem emlékszel, hogy amikor még tipegő gye­rek voltál és Ádám-kosztümben lubickoltál a Nyitrában, a- pád elfulladva a kaszálástól csak úgy hosszú, hétköznapi pa­rasztgatyájában merült a hűsítő vízbe. Persze, nem ríkolto- zott, mint ezek itt, de azért az a gatya se volt rövidebb, vé­konyabb. Apropó, az Ádám-kosztümröl jut eszembe! Ádám a- pánk bizony a legújabb divat szerint szabott, testhezálló für- dökosztümjében kitünően lubickolhatott az Cr Paradicsombéli vizeiben. És Éva anyánk sem ragaszkodott divathóbortjához, a fügefalevélhez, mert az lengén könnyű lévén felkívánkozott a fürdővíz tetejére. Aztán jött Kleopátra mamánk, aki csupán festékkel módosított a természetadta dolgokon, de ahogy azt a kétrészes, és egész estét betöltő amerikai szuperfilmben is láthattuk, ő is megmaradt a régi divat mellett. De az emberek elszaporodtak, (ki tudja, ta­lán lenge fürdökosztümük miatt?) és egyesek megöregedtek. Rajtuk már rosszul mutatott Ádám atyánk kosztümje. Feltalálták hát az er­kölcsöt, és mellé a fürdőnadrágot, hogy ezzel takargassák szemmel látható fogyatékosságai­kat. Spártában még a régi divat hívei marad­tak. de Athénben már fülig bugyolták magu­kat. mert itt a vének uralkodtak, meg a filo­zófusok és egyéb erkölcscsőszök. A világ ek­kor két táborra szakadt, és a két tábor dü­hödt harcra indult. Péter teljesen megfeledke­zett Paradicsombéli őséről, és amikor bevonult Rómába, végleg befellegzett a fürdésnek Euró­pában. Teszem azt Boldog Margit már mosda­ni sem akart, inkább zárdába vonult. Európába hosszú ideig csak a törökök jártak fürödni. Nélkülük a budai török fürdők teljesen kihasználatlanok maradtok volna. No de viszketni kez­dett az emberek bőre. A rokokg^dámák és urak csak úgy ru­hástul, csipkében, selyemben, bársonyban merültek vízbe. Az­tán elkezdtek vetkőzni... Először esek fürdés után, aztán für­dés előtt is. Majd évszázadok múltán jött a bikini (viselői a megalkuvók) és jöttek a nudisták, vagyis a radikálisak. És most itt állunk mindannyian megfürödve... De azért sok még a visszahúzó erő is! Itt vánnak ezek a farmernadrágban fürdő kamaszok... Mert mi is a farmernadrág? Ugyanolyan prak­tikus. mint az Ádám-kosztüm. Esőben, sárban, télen, nyáron, esküvőre, temetésre, fürdésre és hentergésre egyaránt meg­felel. Mert teszem azt, ha én egyszer... Brr! Az anyja istenit!... De nyakon öntött valaki egy vödör vízzel... Felnyitom a szemem és nyomban megkönnyebbülök. — Már azt hittem, hogy... Pedig dehogy! Csupán míg én morfon­dírozok, addig ezek a farmernadrágos fürdózök egymást haj- kurásszák, és az egyik átugrott fölöttem, és nyakamba csur­gatta farmernadrágja minden csapadékát. Hogy a fene vigye el a huligánját! — sistergem, és hogy fel ne robbanjak, fejest ugróm a hideg vízbe. Szőke József KARCOLAT mm m mw vendég í Durey Miklóssal a József Attila Ifjúsági KluS elnökével A bratislavai József Attila Ifjúsági Klub tagjai már évek óta szervezik — a többi ifjúsági klubbal karöltve — a' nyári ifjúsági találkozó­kat, táborozásokat. Az _ idei év sem lesz kivétel, s Július 13-án találkoznak, hogy az­tán tíz napon át Ismerked­jenek egymással, a vidék­kel. az emberekkel. — Hányadik találkozás lesz már ez? — Még csak a harmadik. Először 1965-ben Rozsnyó mellett, Körösön találkoz­tunk hét napra. Másodszor a tőketerebesi járásban, Abarán jöttünk össze 1966- ban. Itt már tíz napot töl­töttünk. — Ha már így megemlí­tetted az előzó találkozók színhelyét, nem árt talán felidézni azt sem, hogy ml volt e táborozások lényege, vagy lényegesebb esemé­nye? — Röviden összefoglalva talán annyit tudnék monda­ni, hogy e találkozók első, és egyben leglényegesebb, érdeme az, hogy a magyar fiatalok az ország minden tájáról találkozhatnak; a második pedig az lenné, hogy ezeket a fiatalokat, akik majd a jövő magyar értelmisége lesznek, köze­lebb hozzuk az emberekhez, faivainkhoz, azok lakosaihoz — azokhoz a helyekhez és emberekhez, ahol egyszer és akikért egyszer majd mondjuk tanítani, dolgozni fognak. Különben első tábo­rozásunkat Fábry Zoltán köré csoportosítottuk. Meg­látogattuk Stószon, és ő szí­vesen emlékezett a múltra, a múlt ifjúsági mozgalmai­ra. Második „találkánkat“ Németh László, az élő ma­gyar irodalom nagy repre­zentánsa, tisztelte meg. Veié a jelenkor problémáiról be­szélgettünk. — Hová — és mire ké­szültök most? — Nyári ifjúsági találko­zónkat most a Losonc mel­letti Pincén rendezzük. Tíz napig leszünk ott. A most hatvan éves Szabó Gyula világhírű festő-grafikussal találkozunk majd. Azt hi­szem mondanom sem kell, hogy mennyire 'örülünk mindannyian ennek a talál­kozásnak. Táborozásunknak különben szabadegyetem formát szeretnénk adni, ezért iktattunk be tervünk­be olyan előadásokat mint például: Fizika és filozófia, Ismerkedés a képzőművé­szet filozófiai problémáival, terveztünk még egy népraj­zi szemináriumot is'; emel­lett persze a szórakozásról, a sportról sem feledkezünk meg. — Miért éppen Pincét vá­lasztottátok táborhelyül? — Az első okról már be­széltem — találkozni aka­runk Szabó Gyulával, a má­sik ok, s előttünk fiatalok előtt nem kevésbé vonzó, hogy meg akarunk Ismer­kedni a környék történelmi és irodalomtörténeti hagyo­mányaival. így el akarunk látogatni például Szklabo- nyára, Alsősztregovára, Fü­lekre és Hanvára is. — Mire készültök még? — Szeretnénk Pincén egy szociológiai felmérést is végezni, éspedig a falu (mint magyarlakta falu) szociális és kulturális fej­lettségéről, valamint arról, hogyan hat rá a várbs kö­zelsége, nyelvjárás-határ és még sok más tényező. HÉÍ ennyit tervezünk. — Köszönöm a beszélge­tést', és az Oj Ifjúság nevé­ben a komoly tervek meg­valósításához jő időt, ked­vet és kitartást kívánok minden táborozónak. í-tó-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents