Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-06-13 / 24. szám

SZOMBAT, JÚNIUS 3. A Biztonsági Tanács folytatta a közel-keleti válság vitáját. Wilson brit miniszterelnök Washingtonban ere­detileg a vietnami háború kérdéseiről akart tárgyalni, de a legtöbb téma az angol-amerikai terv lett, amely szerint az ún. tengeri hatalmakat az Akabai-öböl meg­nyitásának követelésével akarják felsorakoztatni az EAK ellen. 0 A szíriai-izraeli határon tűzharcra került sor. VASÁRNAP, JÚNIUS 4. A közel-keleti válság nem szorította háttérbe a viet­nami háborút. HÉTFŐ, JÚNIUS 5. *■ A reggeli óráktól kezdve vált közismertté a fegy­veres összecsapások híre. Wilson miniszterelnök és Brown külügyminiszter sürgős tanácskozásra ült össze. Wilson üzenetet küldött Johnsonpak és Kosziginnek. A brit külügyminiszter hangoztatta: a brit kormány nem óhajt egyik oldalon sem állást foglalni a konflik­tusban. 0 A Szovjetunió kijelentette, hogy támogatja az EAK, Szíria, Irak, Algéria, Jordánia és a többi arab állam kormányát, és kifejezésre juttatta, hogy segíti ezen országok függetlenségéért és felségjogaiért vívott igazságos harcot. • Az Egyesült Államok bejelentette semlegességét. 0 Nagyarányú légi háború bontakozott ki Izrael és az arab államok között. • Az izraeli erők három irányban indítottak táma­dást a Sinai félsziget ellen. • Goldberg amerikai ENSZ-megbízott szembeszegült a szovjet határozati javaslattal, amelyben szerepelne egy pont arról, hogy haladéktalanul vonják vissza az izraeli és az arab csapatokat kiinduló helyükre. KEDD, JÚNIUS 6. A harcokról ellentmondó jelentések érkeznek. 0 A biztonsági tanács ismét összeült. 0 Az EAK hadsereg főparancsnoksága közölte: bizo­nyítékai vannak rá, hogy az Egyesült Államok és Anglia beavatkozott a háborúba Izrael oldalán. A be­avatkozás miatt a kairói, szlriai és algériai kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait az USA kormá­nyával. SZERDA. JÚNIUS 7. 0 Az olajforrásokban gazdag arab országok képvi­selői értekezletükön abban állapottak meg, hogy az arab országok ellen intézett agresszióra az olajszállít­mányok megszüntetésével válaszolnak. CSÜTÖRTÖK, JÚNIUS 8. A Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetre hívta fel a harcoló feleket. 0 Aba Eban, Izrael külügyminisztere, felszólalásá­ban nem adott egyenes választ arra a- kérdésre, vajon Izrael hajlandó-e eleget tenni a tűzszüneti felhívásnak és azt hangoztatta, hogy annak gyakorlati megvalósí­tása mindkét féltől függ. PÉNTEK. JÚNIUS 9. Jordánia elfogadta, Irak elutasította a fegyverszüneti felhívást. A közel-keleti helyzet változatlanul nagyon feszült. Jordániái katonai egységek az izraeli határon 0 New York közelében két indián törzs 1822-ben pert indított az amerikai kormány ellen, mivel em­beremlékezet óta egy bizo­nyos területen éltek, és tör­vényellenesen áttelepítették őket. A bírósági tárgyalás­ra csak most, ebben az év^ ben került sor. A hivatalos eljárás ugyanis mostanáig tartott. A pert az indiánok nyerték meg, jóvátételt kap­tak, és más lakóterületet jelöltek ki számukra. 0 A vietnami háború é- rősen befolyásolja a játék­ipart is. Tökéletes gépfegy­vereket, harckocsikat, ha­difelszerelést hoztak a piac­ra. most azonban az Egye­sült Államokban olyan há­borúellenes a hangulat, hogy a játékokat nem vá­sárolják. New Yorkban a most megnyílt XVII. Já­tékáru Világvásárra a nyu­gatnémetek se küldték el a hagyományos háborús játék­szereket. Nem mintha már nem gyártanák őket, hanem mert nincsen keletjük. 0 A Csendes-óceán vi­zein a Bering-szoros vidé­kén Jurij Jaffa szovjet ka­pitány 300 lepecsételt üve­get dobott a tengerbe. Az üvegekben levelet helyezett el. amelyben a megtalálót arra kérte, hogy azt küld­je el a Szovjetunió Földraj­zi Kutatóintézetének. Az első levél most érkezett meg Vlagyivosztokba, az ü- veget a japán partoknál ha­lászták ki a tengerből. 0 Az egyik amerikai lap főszerkesztője megkérdez­te munkatársát: „Meghall­gattad, mit mondott az el­nök?“ — Semmi különöset — volt a válasz. — „Akkor írjál erről egy riportot, de öt gépelt oldalnál ne le­gyen hosszabb.“ innen onnan 0 A brit tengerészeiben a kiképzésnél a tisztek büntetésből meg is verhet­ték a legénységet. A verést csak most tiltották be. 0 Robert Kennedy ame­rikai szenátor kijelentette, hogy naponta számos pa­naszlevelet kap. A levelek Írói főleg azt kifogásolják, hogy miért hord hosszú ha­jat, és sokan 2,50 dollárt mellékelnek hajvágásra. 0 Dr. Konrád Adenauer, a nemrég elhúnyt egykori birodalmi kancellár emlé­kezetére ezüstérmet adtak ki, amelyen az elhalálozás évét téves római számmal tüntették fel, és a rövid latin nyelvű 'szövegben is hiba van. Az érem nem vá­lik a nyugatnémet numiz­matika dicséretére. 0 Treis nyugatnémet vá­ros lakóit már hat hét óta hajnali négy órakor gép­fegyverkattogásra emlékez­tető hangok ébresztik fel. Utánajártak a dolognak és a legnagyobb meglepetésük­re kitűnt, hogy egy harkály a légelhárító szirénával té­vesztette össze a fatörzset és azon „kopácsolt“. 0 Az amerikai hadköte­les fiatalok mipdent elkö­vetnek, hogy ne kelljen be­vonulniuk. Egy amerikai katona: a Német Szövetségi Köztársaságból Amerikába telefonált. A telefonszámla 4500 márkát tett ki. A né­met törvények értelmében addig nem szabad elhagyni idegen katonának az orszá­got, míg az adósságát ki nem fizeti. így most tehát nem küldhetik Vietnamba. 0 Norodom Szihanuk her­cegnek, Kambodzsa uralko­dójának a fia, szintén a kínai kulturális forradalom áldozatai közé tartozik. Miután Kínában becsukták az egyetemeket, az apja nyomban hazarendelte fiát Pekingből. Kambodzsában meglepő gyorsasággal új egyetemet nyitottak külön a herceg fia számára. Azóta a fiatal Szihanuk állandóan kesereg: „Nincs egy nyugodt percem se, minden professzor csak en­gem kínoz“. CHICAGÓBAN Coloffné 8000 dollár kár­térítést kapott a bíróság ítélete alapján. A kérdéses elszenvedett „kár“ egy ma már 18 éves kislány. Coloff asszony ugyanis pert indí­tott egy gyógyszertár ellen, ahol fogamzás elleni szer helvett a veseműködést szabályozó gyógyszert ad­tak. Pablo Atoro, 10 éves kis­lány, a házuk csatornájában két méter hosszú lampala- vua-kígyót talált. Ez a kí­gyó olyan izmos, hogy egy ökörrel is könnyen elbánik. A kislány nagyon sírt, ami­kor „játékszerét“, a vesze­delmes kígyót a tűzoltók erőszakkal elvették tőle. BILBAO Gyönge idegzetű lehetett az a betörő, aki Bilbaoban, ebben a kis spanyol város­kában. egy szép fiatalasz- szonv házába betört. Ami­kor a hálószobában magá­hoz akarta venni az asszony ékszeres dobozát, a nő fel­ébredt és riadtan megkér­dezte: „Ki az?“ Mir0a be­törő ijedtében elájult. Közel vagy messze van Közel-Kelet? Közel van-e hozzánk a Kö­zel-Kelet, ahol ezekben a na­pokban olyan súlyos fegyveres összetűzésre került a sor Izrael és az arab államok között? Sokan kérdezik ezt mostaná­ban, hiszen az embereket fog­lalkoztatják a közel-keleti események, a sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan infor­mál a történtekről, kommen­tárok. állásfoglalások hangza­nak el. A válasz egyértelmű: igen, közel van. Szocializmust építő népünkhöz közel áll az orszá­gok függetlenségének és szu­verenitásának ügye, a nemzeti felszabadító mozgalmak anti- imperialista harca. Nem kell földrajzi közelség ahhoz, hogy észre vegyük egy tűzfészek kialakulásának veszélyét, amely növelné egy esetleges világ­háború kitörésének kockázatát. Országunk és a világ más országainak közvéleménye jo­gosan teszi fel a kérdést, hová jutunk, ha az események ala­kulását már nem lehet ellen­őrzés alatt tartani, ha az ész- szerüség hangját elfojtja a fegyverek dörgése A Közel-Kelet népei évszá­zadokon át imperialista uralom alatt éltek. Az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria, Algéria népei, a gyarmati iga jármát lerázva a független fejlődés útjára léptek, haladó társadal­mi és gazdasági átalakulásokat valósítanak meg. A Közel-Kelet ősrégi civilizáció bölcsője s a világ e térségében élő vala­mennyi nép érdeke, hogy eze­ket az országokat ne pusztítsa háború, hogy ebben az övezet­ben, amely a történelem során oly sok megpróbáltatásnak volt kitéve, biztosítsák a békét. A jelenlegi helyzet kialaku­lásához nagy mértékben hoz­zájárult az, hogy az imperia­lista hatalmak otthagyták a hamu alatt a parazsat. A tör­ténelmi tapasztalat már bebi­zonyította, hogy napjainkban tartós és igazságos megoldá­sokhoz csak akkor jutunk, hogy ha a válság elsimításának útját keressük. Szvetlána és a Cl A A szovjetellenes propaganda tevékenységben az utóbbi he­tekben alaposan felhasználták azt a körülményt, hogy Szvet­lána AUilujeva, Sztálin leánya, Indián és Nyugat-Európán ke­resztül az Egyesült Államokba került. Állítólag magával vitte kéziratát, és már ősszel az amerikai könyvpiacra kerülnek1 a „Visszaemlékezései“. Az em­lékirat iránt nagy az érdek­lődés. Johnson és munkatársai Sztálin lányának könyvét pro­paganda célokra akarják fel­használni. A „Szvetlána ügy“ nyugati hírmagyarázói között is vannak éles megfigyelők, akik a következő körülmé­nyekre lettek figyelmesek: 0 Szvetlána Allilujeva annak ellenére, hogy kitünően beszél angolul, megérkezése után a New York-Í repülőtéren nyilat­kozatot adott, és azt a fia által előre elkészített szöveg­ből olvasta fel: 0 Szvetlánát az egész úton R. F. Rayle, a CIA oroszul be­szélő hivatalnoka kísérte. Ezzel kapcsolatosan Szvetlána is megjegyezte:'„Ha tudtam,hogy ez így. lesz, neon jöttem volna“. 0 A New York-i Plaza szál­lodában adott sajtókonferen­cián se válaszolhatott Szvetlá­na szabadon az újságírók kér­déseire. Mindig félbeszakítot­ták, hogy valami olyasmit mond majd, ami ellentétben áll a CIA „elgondolásaival“; 0 Szvetlánát Long Islandon — ahol letelepedett, állandóan a CIA emberei veszik körül, és őrizet alatt tartják. Az ame­rikai sajtó is felvetette a kér­dést, hogy tulajdonképpen miért jött Szvetlána Ameriká­ba és nem Nagy-Britanniába, a politikai emigránsok „klasz- szikus“ hazájába. Megállapí­tották, hogy tartózkodási he­lyét nem ő, hanem a CIA álla­pította meg. Mindez természetesen sem­miképpen sem mentegeti Szvetlána viselkedését. Köny­vének kiadásáért két és fél­millió dollárt ígérnek. Szvet­lána gazdag lesz, de milyen lehet a lelkiismerete? Elhagy­ta hazáját és két gyermekét. Az Egyesült Államokban sem tulajdonítanak nagy jelentősé­get „Szvetlána történelmi le­leplezésének“. És vajon egyál­talában maga Szvetlána írja-e az emlékiratait, és nem a fia? Egy biztos, a dollármilliók nem hoznak majd szerencsét ennek az eltévelyedetť, hánya­tott életű asszonynak. A Roľnícke noviny cikke alapján Vannak még elszánt emberek Francis Chichester a bátor angol vitorláshajós hazaérke­zett kilenc hónapos világ kö­rüli útjáról. Plymouth kikötő­jében felbúgtak a hajósziré­nák, amikor a láthatáron fel­tűnt a parányi fehér vitorla. Chichester 226 nap alatt ke­rülte meg a földet, sorra meg­döntötte a magányos hajósok csúcsteljesítményeit, a gyor­sasági rekordot, a kiszállás nélküli távolságrekordot és a hajóméret rekordot. Vitorlá­ja alig haladja meg a 16 mé­tert. Az öreg világjárónak kalan­dos az élete. 19 éves korában Új Zélandba ment aranyat ke­resni. Majd a Gipsy Moth I. nevű vitorlásával nekivágott az óceánnak. A japán vizeken hajótörést szenvedett és sú­lyosan megsebesült. A hajózás úttörőit akarta követni, akik hajdanában Ausztrália és Nagy- Britannia között vitorláztak. Részt vett a magányos hajó­sok Atlanti-óceáni versenyén, s a második helyezést érte el. Leghőbh vágya az volt, hogy egyedül, egy szál dióhéjnyi vitorláson megkerülje a földet. Kiszámította, hogy megkerülve a Jóreménység fokát 100 nap alatt Sydneybe ér, s ugyancsak mintegy 100 nap alatt a Horn fokon át visszatérhet Angliába. A hajó naplójában beszámolt útjáról. Főként a fáradtsággal küzdött sokat, amelyet a vi­torlák irányának állandó vál­toztatása idézett elő. Rendkí­vül nyomasztó volt számára .a magány is. Földkörüii útjának csúcs­pontját a félelmetes Horn fok megkerülése jelentette. Na­gyon kevés magányos hajósnak sikerült .eddig átvergődni ezen ■ viharos, szirtes tengerszaka­szon. Chichester összesen 28 500 mérföldet tett meg vitorlásán. Az angol nép a nemzet hő­sévé emelte az öreg Chiches- tert, hasonlóképpen, mint egy­kor a híres Nelson tengerna- syot. Polgárháború ^ligériában^ Nigéria az 1957-es és 1958-as évi londoni tárgyalások ered­ményeként 1960 október 1-én vált függetlenné a „Brit Nem­zetközösség“ keretében, 1963- ban pedig szövetségi köztár­saság lett. A 923 000 négyzet­kilométernyi ■ területen 56 millió ember él, főként szudáni né­gerek, továbbá hauszák, joru- bák, és ibók. A 76 000 négyzet- kilométer területnyi keleti tartomány lakosságának szá­mát mintegy 12 millióra becsü­lik. Nigéria Afrika legnépesebb, egyik legfontosabb mezőgazda- sági országa. Gazdasági szem­pontból, különösen ásványkin­csei alapján a most kivált Kelet-Nigéria (Biafra) a leg- erősebb. A döntő fontosságú esemény­re a törzsi ellentétek adtak okot. Kelet-Nigéria lakói, az ibók, attól tartanak, hogy a népesebb Északi Tartomány elnyomása alá kerülnek. Az ellentétek, különösen tavaly éleződtek ki. Balewa minisz­terelnök és a helyébe került Ironsi tábornok meggyilkolása után véres zavargások törtek ki. különösen az Északi Tarto­mányban, ahonnan az ibók kénytelenek voltak tömegesen elmenekülni. A Nigériai Szövetségből ki­vált Keleti Tartomány e na­pokban Biafra Köztársaság né­ven kikiáltotta függetlenségét. Odumegwu Ojukwu ezredes, a tartomány fegyveres erőinek parancsnoka, lett az új állam kormányzója. Ojukwu ezredes a Keleti Tartomány különválá­sának bejelentésével egyide­jűleg rámutatott, hogy Biafra Köztársaság tiszteletben tartja Nigériának a Keleti Tarto­mányra vonatkozó összes nem­zetközi egyezményeit és köte­lezettségeit, törekedni fog ar­ra, hogy tagja legyen az Afri­kai Egységszervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének, amelyeknek alapelveit elfogadja. Közölte, hogy üdvö­zölni fogja más nigériai tarto­mányok vagy afrikai államok csatlakozását egy gazdasági közösség megalakítása céljá­ból. Gowon ezredes, a szövetségi kormány vezetője, kijelentette, hogy a Keleti Tartomány kü­lönválását lázadásnak tekinti és elrendelte az általános mozgósítást. Ugyanakkor be­jelentette, hogy gazdasági szankciókat léptetne életbe a tartomány ellen és vesztegzár alá helyezi a főbb kikötőket. Megfigyelők véleménye szerint Nigériában polgárháború ve­szély fenyeget

Next

/
Thumbnails
Contents