Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-30 / 22. szám

.... .. . - -? ' ľ'- ' _____-____

—■ .. n. ---Döntöttek: KIFIZETIK

Döntöttek: még májusban kifizetik a tengeri hajózás történetében •lófordult eddigi legnagyobb biztosítási összeget. A hatmillió font •terlinget a néhány héttel ezelőtt szikiazátonyon akadt Torrey Canyon tartályhajó tulajdonosai vehetik fel a Lloyd társaságtól. Nagy-Bri- tannia és a világ kereskedelmi hajóparkjának jelentős többségét immár kétszáz éve a londoni csúcsmonopóliumnál biztosítják.

— ALAPÍTÁSA?

— A XVII. század végén Edward Lioyd londoni kávéháza volt a tengeri utak kockázatai ellen biztosítást vállaló üzletemberek gyülekezőhelye. Az 1700-as évek elején a törzsvendégekből verbuválódott alkalmi társaság 500 000 font sterlinggel segítette ki az akkor anyagi gondokkal küzdő királyi udvart. Kamatként monopóliumot kaptak a hajók biztosítására. A Lioyd így és ekkör jutott máig is tartó kiváltságához.

— OJSAG?

— 1734 óta adják ki a kizárólag hajózási híreket közlő Lloyd's List and Shipping Gazette-t, London második legrégibb sajtóorgánumát.

— REGISZTER?

— A Lloyd's Register of Shipping évente jelenik meg. Tartalmazza a világ valamennyi 100 tonnán felüli hajójának pontos adatait.

A/l-ES?

— E rovatcím alatt osztályozza a regiszter a legmodernebb, legkitűnőbb állapotban levő hajókat (Innen a nemzetközileg elfogadott kifejezés, ami kitűnő, az — A/l-es).

— LUTINE-HARANG?

— A Lioyd londoni központjában függ. Az 1799-ben elsüllyedt Lu- tine nevű hajóról mentették ide. Egymillió font értékű arannyal akkor került az óceánjáró a tenger mélyére. A Lutine-harangot csak akkor kongatják meg, ha különösen fontos hfr érkezik a Lioyd főhadiszállására. A kedvezőt két harangkondulás köszönti, a rossz hírre — például elsüllyedt egy hajó — egyet harangoznak.

— NAGY HAJÓSZERENCSÉTLENSÉGEK?

— 1912-ben a Titanic katasztrófája 1513 ember halálát okozta, 1914-ben az Empress of Ireland pusztulásakor 1024-en vesztették é- letüket. Béke idején e kettő a legsúlyosabb tengeri katasztrófa. Évtizedünk 90 halottat követelő szerencsétlensége 1965 november 13-án történt: a Yarmouth Castle brit luxushajó kigyulladt és elsüllyedt az Atlanti-óceánon Valamennyi érintette Lioyd-ékat is. Hadihajókat nem biztosítanak, emlékezetes egyébként a Thresher amerikai atomtengeralattjáró 1963 április 10-i pusztulása, amely 129 emberéletet követelt.

— ÉS A TORREY CANYON?

— Az anyagi kár tetemes, de a legénység minden tagja életben maradt. A mentóosziag egyik tisztje a robbanás áldozata lett.

Van benne valami, hogy a foglalkozás beleszívódik az emberbe, jellegzetessé teszi, nemcsak külső jegyeiben. mint a kéményseprőt a korom, hanem az arckifejezésébe, még talán a szemébe is kiül. A mindig pislogó szabó, a pocakot eresztő szakács, a kopott-sápadt hivatalnok s a karikalábú profilabdarúgóhoz hasonlóan Miiem Kladrubskáról, a bécsi jégrevű egyik szólótáncosáról is leolvasom már, még a beszélgetés megkezdése előtt, hogy darázsdere- kú, vigyáz arra is, a nap ne fesse túlságosan barnára arcát, mert a bőrréteg felszínén szeplők keletkeznek akkor, s ez semmi esetre sem válna előnyére, rugalmas járású az elég nyúlánk, korántsem súlyos, de azért mégis arányos test; a mellbőség a rokonszakmát művelő balett-táncosnőkkel egyező.

Ibolyaszínü ruhát visel, csuklóján arany karkötő fénylik, amerikai, füstszűrös cigarettát szív, arany öngyújtóval csiholva a tüzet.

Nagyon közvetlen, rokonszenves. kedves. Még nem szól, s már szimpatikus. Bejárta a félvilágot.

— Milyennek látja az embereket ?

— Mint itthon. Vannak j6k is. rosszak Is. Nemzetiségre, fajra, bőrszínre való tekintet nélkül mondhatom ezt. A bécsi jégrevü tíz nemzet fiait-lányait alkalmazza. Vannak itt olaszok, franciák, magyarok, lengyelek, amerikaiak, csehek, németek, osztrákok, svájciak, angolok, szóval mindenféle náció, mégis példás az együttműködés. Ha így lehetne megoldani a békés egymás mellett élést! Tipikus példája annak, mennyire nem a nemzetiségen és a faji hovatartozáson múlik a barátság, a megértés, hanem az intelligencián és a jóakaraton, a férjem és az én esetem. Második férjem, Duncan Whaley, angol állampolgár, de félvér, azaz sötétbőrű. én cseh vagyok, s mindkettőnk legjobb barátja egy nyugatnémet fiú. Ehhez több kommentár nem kell, és én meg vagyok győződve e barátság mélységéről, akkor is, ha a történelem Ismét szeny- nyes dolgokat produkálna.

Mondjon valamit a házasságáról.

Tizennyolc éves koromban mentem férjhez, egyévi ismeretség után egy prágai fiúhoz.

Világjáró MILENA

Az első szerelem korszakában. Ebből a házasságból van egy fiam, aki Prágában, a szüleimnél lakik. Miért bomlott fel kapcsolatunk? Mert úgy léptünk a házasságba, hogy fogalmunk sem volt egymásról. Később oiláglott ki, mennyire ellentétes típusúak vagyunk, ö nyugodt, kényelmes, otthonülő, én — foglalkozásomnál fogva is — temperamentumosabb, örökösen utazó, bohém. A jó házassághoz feltétlen szükséges, hogy a felek néha együtt is legyenek. A prágai revüben szerepeltem még, de ez már akkor sem volt lehetséges, mert férjem nappal dolgozott, mikor hazaért, én már éppen indultam is a stadionba, ha éppen nem turnéztunk valahol. Egyedüli kapocs, még a megismerkedés forró órái után is a mozi volt. Azóta ts szívesen járok moziba. Második férjemmel egy éve vagyok hivatalosan is házastársi viszonyban. De előzőleg — erkölcsnek, törvénynek fittyet hányva, csupán a szerelem ösztöneit követve — három esztendeig éltünk együtt, s csak utána sikerült egybekelnünk, mert kerek három évig tartott

végez félmunkát, vagy ha gyenge, közepes az alkotás, de játszik benne legalább egy olyan színész, aki tudásával, művészetével ezt az egész ingatag, roskadozó építményt a vállán tartja.

— Világszerte sok szó esett arról, hogy a művészetek korántsem olyan döntő hatásúak a tömegekre, mint valaha. Az irodalom, a színház, néha még a film válságáról is beszélnek.

— Az igazság megfigyelésem szerint nem egészen ez, de az is tény, hogy a külföldön élő művészek egyre zártabb, egyre szükebb kört alkotnak, mert a közönség nem képes őket megérteni, hiszen Fellini-filmek is peregtek már üres nézőtér előtt, és a legújabb regényt, bár vitathatatlanul jelentős munka, senki se olvassa, s a színházak, meg a revük is hovatovább csak a divatnak köszönhetik létezésüket, mert a közönség nagy része sznob, a legújabb nercbundában jelenik meg, s a legújabb frizura díszeleg a hölgyek fején.

— Szó esik a pénzről. Menynyit keres a bécsi, világhírneo hivatalos engedélyek beszerzése. A férjem harminckilenc esztendős. mint említettem mulatt, a szülei Angliában laknak. és most készül örökbefogadni első házasságomból származó fiúnkat.

Említette, gyakran jár moziba. Mi minden érdekli a világ filmszínházaiban?

Baráti körünkhöz neves filmrendezők. színészek, írók is tartoznak. Főleg akkor nézzük meg a fűmet, ha tudjuk, hogy rendezője hozzáértő ember, nem

vet szerzett jégrevű szólótáncosnője ?

— Nem szabad erről beszélnünk, de annyit elmondhatok, hogy bomba-összeget. sokat. Szükségünk is van rá, mert a jégmüvész élete rövid. Ha kiöregszik, ha kiselejtezik, új típusú életet kell kezdenie, amely merőben más, és Nyugaton is nehéz minden kezdet.

— Azt mondja, híres rendezők társaságát, nyugati filmcsillagok társaságát élvezi. Kikét?

új ifjúság 7

— Itt vannak ezek a felvételek. ez itt Hollywoodban, a My fair lady forgatásán készült. Ennek jég-változatát forgattuk az amerikai színes televízió részére. azóta ötödször tűzik műsorra. Ez a fekete férfi, ma Hollywood első számú filmcsillaga, de itt ezeken a felvételeken például a Rolling Stones együttes tagjai láthatók, itt meg a beatlesek.

— Milyen típusú autója van?

— Mercedes! Nézetem szerint az a legjobb kocsi. A svéd Volvo, vagy néhány amerikai típus közelíti csak meg; de drága is, harmincezer márka, tehát kb. háromszázezer korona.

— Hol tölti nyári szabadságát?

— Egy kis társasággal, autón végigbarangoljuk az olasz tengerpartot. Ránkfér már a pihenés. hiszen alaposan megdolgozunk a közönségnek a közönségért. Fordított életet élünk; amikor az emberek többsége aludni tér, mi akkor lépünk fel, akkor kell a legjobb lelki és fizikai erőnlétben lennünk. Megszoktuk már, igaz, hogy minden percet kihasználunk a pihenésre, de akkor is! Sokszor kell lázasan, kisebb sérüléssel szerepelnünk, mert a közönséget nem izgatja, mi bajunk van, a drága belépőért jó műsort akar látni.

— A múltkoriban súlyosan megsérült. Hogyan történt ez a sajnálatos dolog ?

— Berlinben léptünk fel, az utolsó előadás volt soron. A rendezők ilyenkor már kikapcsolják a fagyasztók egy részét, hogy idejében ki tudják szedni a kulisszákat a jégből. Az egyik jégsáv hamarább megpuhult, mint várták, én megcsúsztam rajta, összecsuklottam, a korcsolyámba szúródtam, olyan szerencsétlenül, hogy a borotvaéles fém a petefészkem közvetlen közeiéig hatolt. Isteni szerencse, hogy ott megállt, mert különben nem lehetne többé gyermekem. Két és fél liter vért vesztettem, de — az orvostudomány csodája — három héten belül ismét a jégen voltam.

•

Milena Kladrubská, a világhírű bécsi jégrevü szólótáncosa rokonszenves ember. Két órát töltöttem vele, de észre sem vettem az elszállt időt. Olyan lepkeszárnyon röpült, mint a bécsi jégrevű előadásának percei alatt.

BATTA GYÖRGY

Tarzan hosszú éveken keresztül élté vad dzsungeléletét kevés változatossággal, de egyre nagyobb, okosabb lett, egyre többet ismert meg könyvei révén abból a különös világból, amely valahol az őserdőn túl terült el.

Az utóbbi években több napot töltött apja kunyhójában, ahol szülei és Kala kölykének csontváza érintetlenül feküdt a régi helyén. Tizennyolc éves korában már folyékonyan olvasott és majdnem mindent megértett, amit a könyvespolc könyveiben talált. írni csak nyomtatott betűkkel tudott, mert az írott betűket nem sajátította el.

Sohasem látott emberi lényt, mert a kis völgyet három oldalról magas hegyek zárták körül, a negyediket pedig tenger mosta. Leopárdok, o- rosziánok és mérges kígyók tanyáztak itt. A dzsungel még érintetlen volt.

De a vadon ősi biztonsága csakhamar megszűnt. Kelet felől különös karaván haladt át a hegyháton. Elől ötven fekete harcos. Vékony, lassú tűzben keményre hegyezett lándzsa, hosszú íj és mérgezett nyíl volt a fegyverük.

Néhány száz asszony következett ezután, gyermekekkel, főzőedényekkel. Mögöttük ismét harcosok haladtak. Minden harcos színes vonalat tetovált arcára, mellére.

Az egész menet csöppet sem volt bizalomgerjesztő. Fehér emberek büntetőosztaga elöl menekültek, a- kiknek néhány harcosát megtámadták és megették.

Három napja haladtak, s üldözőik rég a nyomukat vesztették. Végre égy kis folyó partján új falut é- pítettek.

Hónapok teltek él, míg a feketék beljebb merészkedtek, a falujukat körülvevő erdőségbe. Sokan estek már az öreg Sabor prédájául, és mert az egész környék annyira tele volt ezekkel a vérszomjas macskákkal, a fekete harcosok nem szívesen kalandoztak messzire biztos sátraiktól.

Egy napon azonban Kulonga, az ö- reg Mbonga király fia, elindult meszE. R. BURROUGHS — SZŐKE J.:

Vili. KALA HALÁLA

sze nyugat felé, az őserdő sűrű útvesztőjébe. Óvatosan lépdelt, karcsú lándzsája mindig támadásra készen, hosszúkás pajzsát baljában tartotta, karcsú, fekete testéhez egészen közel.

Az éjszaka már messze találta Ku- longát övéi falujától, de még mindig nyugatnak tartott; felmászott egy magas fa tetejére, rögtönzött vaiami lapos ágyfélét, és összegub- baszkodott aludni.

Tőle három mérföldnyire nyugatra aludt Kerchak falkája.

Korán reggel ébredtek másnap a majmok, és elindultak a dzsungel felé élelmet keresni. Tarzan rendes szokása szerint a kunyhónak tartott, útközben addig vadászott, amíg a gyomra megtelt.

A majmok kettesével, hármasával széledtek el a fák közé.

Kala lassan haladt előre, kelet felé, elefántösvényen lépdelt, egészen elmélyedve, ehető rovarokat és gombákat keresett a nedves gallyak között, amikor valami idegenszerű zaj tette figyelmessé és megállította.

Vagy ötven yardnyira előtte egyenesen futott az ösvény, és a lomb- alagútban egy különös, ijesztő alakot látott közeledni.

Kulonga volt.

Kala nem várt égy pillanatig sem, hanem sarkon fordult, és visszafelé sietett. Nem rohant, úgy tett, ahogy fajtája szokta: ha nem támadták, inkább kitért, mintsem menekült.

Nyomában jött Kulonga. Itt hús van! Leölheti és kitünően lakmároz- hat ma. Meggyorsította lépteit, lándzsáját dobásra készen tartotta.

Áz ösvény egy fordulójánál ismét meglátta Kala az ijesztő alakot, mert megint egyenesen vitt az út. Kulonga egészen hátrafeszítette jobbját a lándzsával, izmai úgy kígyóztak sima bőre alatt, mint a villám. Kirepült a fegyver, és Kala felé zuhant a lándzsa.

Rosszul számított. Éppen, hogy oldalát súrolta.

A nőstény majom felkiáltott dühében és fájdalmában, és kínzója felé fordult. Egy pillanat alatt recsegtek, ropogtak az ágak társai súlya a- latt, akik Kala üvöltésére sietve rohantak elő mindenfelől, segítségre készen.

Amint Kala támadni készült, Kulonga kifeszítette íját, és hirtelen gyorsasággal lőtte ki nyilát. Erősen meghúzta a húrt, és egyenesen az embermajom szívébe küldte a mérgezett vesszőt.

Kala rettenetes üvöltéssel bukott orra. falkája nagy bámulatára.

Ordítva, visítva rohantak a majmok Kulonga után, a vad harcos pedig futott le az ösvényen, mint valami megrémült antilop.

Ismerte ezeknek a vad, szőrös teremtményeknek a kegyetlenségét, minden igyekezete azon volt, hogy minél nagyobb távolságot teremtsen maga és üldözői között.

Azok kitartóan követték egy darabig, a fák között ugrálva, de aztán egyenként abbahagyták, és visz- szaszállingóztak a tragédia színhelyére.

Sohasem láttak még más embert, csak Tarzant, csodálkoztak, miféle ellenség hatolt az ő dzsungelükbe.

Messze, az öböl melletti kunyhóban. Tarzan is hallotta a zavaros hangokat: tudta, hogy valami komoly baj történhetett a falkával, és sietve rohant a hangok irányába.

Mikor odaért, az egész falka ott állt anyja holtteste körül.

Tarzan fájdalma és dühé nem ismert határt. Időről időre felordított, széles mellét öklével verdeste, aztán ráborult Kala holttestére, és elzokogta szomorú szívének minden elha- gyatottságát.

Elvesztette az egyetlen teremtményt, amely szerette, jó volt hozzá; érhet valakit ennél nagyobb veszteség?

Ha vad, csúnya majom is volt Kala, Tarzanhoz jó volt, Tarzannak gyönyörű volt.

Rápazarolta egészen ösztönösen mindazt a szeretetet, megbecsülést, a- mit minden angol fiú anyja iránt é- rez. Tarzan nem ismert más anyát. Kaiénak adta tehát némán mindazt, ami a szép, szőke Lady Alícet illette volna, ha életben marad.

Az első fáidalomkitörés után Tarzan összeszedte magát kikérdezte a falka tagjait, akik tanúi voltak Kala megöletésének, és megtudta mindazt, amit szegényes szókincsükkel elmondhattak.

Tarzan nem habozott, felugrott a falombok közé, és villámgyorsan rohant az erdőn keresztül. Ismerte az elefántnyom kanyargását, amerre Kala gyilkosa futott, egyenesen a dzsungel felé vette tehát útját, hogy megelőzze a fekete harcost, aki valószínűleg követte az ösvény tekervé- nyeit.

Oldalán ismeretlen apjának vadászkése lógott, vállán hosszú lasszója. Egy óra alatt elérte az ösvényt, leszállóit a földre, és alaposan megvizsgálta a talajt.

A folyó partjának puha iszapjában lábnyomokat talált, az egész dzsungelben csak saját lábnyoma hasonlított ehhez, csakhogy ez szélesebb volt. Szíve hangosan dobogott. Lehetséges-e, hogy embert üldöz, a maga fajtájabelit?

Két ellenkező irányú nyomot fedezett fel. Az üldözött tehát visszafordult az ösvényen. Aminť közelebbről vizsgálta a nyomokat, az e- gyiken egy kis földdarabot vett észre, amely leesett a széléről a nyom üres mélyedésébe — 6, • nyom egészen friss volt még, alighogy ellép-> hettek róla.

Tarzan ismét fára ugróit, és gyors, nesztelen ugrásokkal sietett tovább, magasan az ösvény fölött.

Körülbelül egy mérföldnyire juthatott, amikor egy kis tisztáson u- tolérte a fekete harcost Kezében tartotta a vékony íját, éppen beleigazította halált osztó nyilát.

Szemben vele, a tisztás másik felén állottt Horta, a vaddisznó, leszegett fejjel, tajtékzó agyarakkal, támadásra készen.

Tarzan csodálkozva nézett az alatta álló különös teremtésre — menynyire hasonlított hozzá alakban és milyen más színű. Könyvében látta a négert, de milyen más volt a sötét. halott kép ehhez az élettől duzzadó. sima alakhoz képest.

Amint ott állott a harcos kifeszített íjjal. Tarzan nem annyira a négert ismerte fel benne, mint inkább a n y i 1 a s t. A képeskönyvben is ilyen volt: a n y i 1 a a

Milyen különös! Tarzant nagyon felizgatta a nagyszerű felfedezés.

De alatta megkezdődött a színjáték. Az izmos, fekete kar hátrafeszítette a húrt, Horta. a vaddisznó, támadni készült, és a fekete kilőtte a hegyes, mérgezett kis nyilat: Tarzan látta, hogyan repült villámgyorsan, aztán megakadt a vaddisznó sör- tés nyakában.

Alig röpült ki a nyíl íjából, már újat tett bele Kulonga, de Horta, a vaddisznó, olvan gyorsan rontott rá, hogy nem volt ideje ismét lőni. A fekete egy ugrással a vaddisznó mögé került, és hihetetlen gyorsasággal a hátába küldte a második nyilat is.

Most Kulonga egy közeli fára ugrott.

Horta megint támadásra készült, de alig lépett egyet-kettőt, megbotlott és elesett. Görcsösen vonaglott, egy pillanat alatt megmerevedtek izmai, majd elcsendesedett.

(Következik: EMBER EMBER ELLEN*