Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-05-30 / 22. szám
u| ifjúság Interjú Szabó Bélával, az iskola igazgatójával — Mi a véleménye a búcsúzó évfolyamról? — A búcsúzó évfolyam tanulóiból három osztályt szerveztünk. Az osztályok összetétele minden évben más és más. A most végző kilencedikesek a szokástól eltérően nem a legjobb előmenetelt tanúsították. Érdemes talán azt is elárulni, hogy az elmúlt években a végzős tanulók fele továbbtanulónak jelentkezett harmad- fokú iskolára. A mostani kilencedikesek közül nem sokan jelentkeztek felsőbb iskolába. Nézetük szerint nem érdemes, inkább mennek tanoncviszony- ba, szakmát tanulnak, és így elérik, hogy minél hamarabb pénzt kereshessenek. Ez történik a szülők befolyására is, de a tanulóknak is ez az egyéni nézetük. — Mit tanácsol a végzős tanulóknak, amikor elhagyják az iskolát? — Ait tanácsolom, hogy bármilyen szakmába, munkahelyre, vagy iskolába kerülnek, viselkedésükkel, szorgalmukkal, tudásukkal és minden tettükkel azon legyenek, hogy tovább növeljék iskolánk hírnevét. A korábban végzett kilen-' cedikesek megállják helyüket az életben, szakiskolákból, üzemekből dicsérő leveleket, híreket kapunk róluk. A tantestület és a tanulók is elvárják, hogy ők is példaadóan álljanak helyt ott, ahová a sors sodorta őket. Szerettük ezt az évfolyamot ugyanúgy, mint ahogyan minden tanulónkat szeretjük. Érezzék jól magukat, ha elkerülnek tőlünk, tanuljanak jól továbbra is, és nagyon sok sikert kívánunk nekik az életben. — Érvényesül-e véleménye szerint olyan tanuló az életben, aki iskoláit közepes eredménynyel végezte, de szorgalmas? — Régi dolog, hogy a közepes eredménnyel végzett tanulók. ha szorgalmasak, nem kell félniük az élettől. Ök tartós ismereteket szereztek, és mélyrehatóbban elsajátították azt a tudást, amely további pályájukon és tanulmányaikon szükséges. Ilyesmire sok példa volt már, különösen a szakmában elhelyezett tanulóknál, pedig nehézséget okoz nekik a szlovák nyelvtudás is, mert a tanonciskolákban szlovákul tanítanak. A közepes tanulóinkról eddig még minden üzemből jó híreket kaptunk, s dicsérik őket Ha középiskolába kerültek, ott is kielégítően tanultak tovább. Gyakorlatiasságukkal pedig általában felülmúlják a náluknál jobb osztályzatot elért tanulókat is. — Jól sikerült-e a végzős tanulók elhelyezése? — Iskolánkon 106 végzős diák van. Abból 91 tanuló a kilencedik évfolyamban, 15-en pedig az alsóbb évfolyamokban végeznek, mert az évek folyamán megbuktak, lemaradtak a többitől. A végzősök közül 40-en jelentkeznek továbbtanulásra, mégpedig 12-en általános középiskolákba, 28-an pedig szakközépiskolákba. Mezőgazdasági szaktanonciskolába 10 tanuló jelentkezett, 2 pedig mezőgazdasági üzemekben helyezkedik el munkaviszonyban. A végzősök közül 6-an lesznek építőipari tanulók. A többi tanuló pedig, 3 leány kivételével, különböző üzemekben helyezkedik el. A tanulók elhelyezése lényegében érdeklődésüknek, kívánságaiknak megfelelően történt. Az elhelyezéssel kapcsolatban különleges nehézségeket nem tapasztaltunk, most már csak az a lényeg, hogy volt tanulóink szorgalmasak legyenek és becsületesek egész életük folyamán. A losonci magyar tannyelvű alapiskola IX/A osztályának tanulói Örömmel vették tudomásul, hogy róluk íródik a tizenötévesek oldala. Feleleteikkel a nekik feltett kérdésekre segíteni akarnak minden csehszlovákiai magyar iskola kilencedik- osztályos tanulóinak, akik már félig-meddig néni is tartoznak az iskolához, hiszen két hét múlva elballagnak! De azért mégis szeretnék, ha minden tizenöt éves elolvasná ezt az oldalt, mert ók. losonciak, szerepelnek rajta. # A losonci kilencedikesek ajánlják a tizenöt éveseknek, hogy olvassák el: COOPER: BÖRHARISNYA című könyvét és FEHÉR KLÁRA: BEZZEG AZ ÉN IDŐMBEN című művét. # A losonci alapiskola IX/A osztályának osztályfőnöke ÄDÄM JÓZSEF. Az osztály négy legjobb tanulója: LANGSTEIN KATALIN, VARGA LÁSZLÓ, PÁL ÁGNES, VARGA MÁRIA Az oldalt összeállította: BAGOTA ISTVÁN uita az E R K Ö L 8 S R Ű L Egy tizenöt éves fiatal már komoly érdeklődéssel figyel a világra. ítéletet alkot a környezetéről, észreveszi, mi a helyes és mi a rossz, csak éppen a saját szemszögéből nézi a dolgokat. Saját érdeke szerint fiatalos elgondolásaiból kiindulva próbálja megváltoztatni a világot. A losonci alapiskola kilencedikesei sokat gondolkoznak az erkölcsről is. Erkölcsi szabályok nélkül az életben konfliktusok támadnak. Vannak olyan esetek, amikor a társadalmi és erkölcsi szabályok kizárása, semmibe vétele, pillanatnyi hasznot bajt az egyénnek. Később aztán elkövetkezik a bánat és mindenki rájön, hogy érdemesebb lett volna inkább erkölcsösnek lenni, és betartani a társadalmi szabályokat. A losonci fiataloknak is ez a véleményük. Arra a kérdésre, származik-e valakinek baszna abból, hogy erkölcsös és betartja a társadalmi együttélés szabályait, kezdetben megoszlottak a vélemények. A többség azt állította, hogy be kell tartani a társadalmi szabályokat, és ha nem is anyagi de mindenképpen haszon, megnyugvás származik abból, ha valaki erkölcsös. Voltak néhányan, akik az ellenkezőjét állították. Megtévesztette őket az a felszínes látszat, hogy sok kapzsi, könyökléssel előretörő, erőszakos ember gyakran érvényesül, legalábbis átmenetileg. A többség nézete szerint az erkölcsi fölény és az igazság előbb-u- tőbb mégis elsöprő diadalt arat. De vajon modernnek nevezhető-e egy olyan fiatal, aki erkölcsös? A fiataloknak amúgy is meg kell ragadni minden alkalmat, ami előmenetelüket biztosítja, és meg is ragadják. Az alkalom megragadása azonban még nem zárja ki az erkölcsösség és a társadalmi együttélés szabályait. Ügyes ember mindig jobban érvényesül, mint a tétovázó. A korszerűség pedig nem az erkölcstelenségben nyilvánul meg. Azok a fiatalok, akik mindenáron magukra akarják vonni a figyelmet, és különlegesebbek akarnak lenni, mint társaik, gyakran tévútra tévednek. Olyan dolgokat követnek el, ami ellenkezik a társadalmi együttélés szabályaival, és gondolják, hogy ezzel kitűnnek és csodálják őket. Pedig éppenséggel tévednek. Az ilyen magatartás a huliganizmus felé vezető út, semmi más. Jó lenne, ha megmaradnának inkább a normális szabályok között, mert egy modern fiatal igenis erkölcsös, és kell is, hogy az legyen. — így állapítják meg a losonci tizenöt évesek. Egy modern fiatalhoz nem illik a nagyzási hóbort sem. Ezt mondják a diákok. A nagyzási hóbort inkább a lányokra jellemző, legalább is nézetük szerint, de azért a fiúk is beleesnek ebbe a betegségbe. Mert mi más lehetne ez, mint betegség? Túlsókat képzel valaki magáról. Képességeit, tehetségeit túlértékeli. És olyan dologba fog, amit nem bír elvégezni. Ilyenkor milyen keserves csalódás éri! Mindig tárgyilagosnak kell lenni és szerénynek. Akkor kevesebb csalódás éri az embert. Egy modern fiatalhoz tehát nem illik a nagyzási hóbort sem. A társadalomnak is fontos, hogy az emberek erkölcsösek legyenek, és az együttélési szabályok szerint viselkedjenek. Egy fiatal, ha szeret táncolni, szórakozni, kirándulni és korszerűen ötlözködni, még lehet erkölcsös és élhet a társadalmi együttélés szabályai szerint. Mondhatjuk azt is, hogy azok a fiatalok, akik szeretik a közösséget, szeretnek szórakozni, táncolni és divatosan öltözködni, többnyire értékes és tettrekész emberek is. Sok fiatalról gyakran sok rosszat gondolnak akkor, ha néhány napra kirándulni megy, vagy a legújabb divat szerint varratja ruháját. Akik ezért elmarasztalják, többnyire írigyei, és jobban tennék, ha saját ajtajuk előtt söpörnének. A korszerű életmód és a fejlődéshez való alkalmazkodás egyenesen megköveteli a társadalmi együttélés szabályainak betartását. Semmiképpen sem lehet tehát erkölcstelenséggel vádolni a fiatalokat az előbb említett dolgok miatt. így szól a losonci kilencedikesek megállapítása. Egy fiatalnak lépést kell tartania a fejlődéssel és a korkövetelményekkel. Jól tudják ezt a tizenöt évesek. Ballagás előtt Közeledik a ballagás. A kilencedikesek elhagyják az iskolát, és újabb, nehezebb feladatok várnak rájuk. Vegyes érzelmekkel készülődnek a búcsúünnepélyre. Kicsit büszkék is, hogy ők már felnőttek. Kinőtték a gyermekcipőt és magukra ölthetik a fiatalok ruháját. Most már úgy beszélnek róluk, hogy ezek a mai fiatalok. Az iskolát elhagyni valahogy mégis fáj nekik. Rosszul esik elválni a közösségtől, amelyben kilenc é- vig nevelkedtek, és rosszban-jóban osztozkodtak. Búcsúzni mindig nehéz, szerencsére ők nem is akarnak ö- rökre elválni egymástól. A losonci alapiskola végzős tanulói egyhangúlag kijelentik, hogy ezentúl is tartják egymással a kapcsolatot. Jóbarátkénť viselkednek egymással szemben. Tűzbe mennek egymásért, ha kell. Örömükben, bánatukban, mindig ehhez a közösséghez tartozónak érzik magukat. örülnek, hogy most már a fiatalokhoz tartoznak, de az iskolától nehezen válnak el. Többen sóhajtják, hogy: egyáltalán nem örülök a válásnak. Tovább is itt maradnék, de nem lehet. Az iskola közössége, vagyis a jöbarátok, barátnők, hiányozni fognak nekik. A jóbarátokkal még csak találkoznak az élet folyamán, de minden nap nem tudják egymással megosztani gondjaikat, sem örömüket, a nagyon is összeforrott közösséggel. Milyen furcsa ez, ha reggel nyolc órára nem kell belépniük a IX/A vagy a IX/B osztályba és kicsit félni a fizika- vagy a matematika-órától, vagy pedig örülni a kedvenc tantárgy tanításának. Nehéz egy diáknak, amikor elérkezik a búcsú pillanata. — Sokkal nehezebb lesz szerintem itthagyni ezt az iskolát, mint azelőtt gondoltam, — beszélik a lányok. Hová is jutottak ezek a tanulók? Rosszul esik nekik elválni az iskolától, annak viszont örülnek, hogy az életbe lépnek, mert most már nem gyermekek lesznek, hanem fiatalok. Az iskola közössége és a tantestület nagyon fog nekik hiányozni, de mindig együtt éreznek, és mint családtagok támogatják egymást. Egymással állandóan kapcsolatban lesznek, és sokszor beszélnek majd a régi szép időkről, amit az iskolában együtt töltöttek. Közös élmények A tanulóknak sok közös élményük volt. Az élmények nagy részét rövid idő alatt többnyire elfelejtik, de egy-egy kellemes dologra vagy érdekes eseményre mindig emlékezni fognak. Összekötik őket ezek az élmények. Ha elhagyják az iskolát és találkoznak egymással, majd újra fölelevenítik a diákemlékeket. Mit beszélnek tehát az élményekről? Sosem felejtik el a bratislavai kirándulást. Ez nagyon szép élmény volt számukra, mindig visszaemlékeznek majd rá. A kiránduláson vették észre, — mert otthonról messze kerültek, — hogy milyen fontos, ha egymást támogatják. A párnapos kirándulás alatt mindenki rászorult valakire. És szívesen kisegítették egymást. Tudatára ébredtek, milyen fontos összefogni egy közösségnek. A legutóbbi időszakban a rimaszombati fafeldolgozó üzemet és a sörgyárat tekintették meg. A közös kiránduláson sokat szórakoztak, mókáztak egymással. Mindenáron kellemessé és felejthetetlenné akarták tenni a napot. A fáradozás nem hiába történt, mert a kirándulással összekapcsolt szórakozás mindannyiuknak nagyon esett, és nem felejtik el. Például három fiú lett szerelmes egy-egy lányba, de nem kell komolyan venni, nem biztos, hogy házasság lesz belőle. A lányok szívesen vették a fiúk udvariasságát, akik helyettük cipelték a szatyrot és egy-egy csokor virággal lepték meg őket. A virágot is úgy szerezték hősies önfeláldozás árán, és sikerült. Nem látta senki, mikor tépték. Különben összeszidták volna őket. Vannak közülük, akiknek a helyesírási, illetve a magyar nyelvtudás versenye jelentett élményt. Van aki pedig azon szomorkodik, hogy ryeki kellemetlen élményei vannak az u- tőbbi időszakban, mert nem a legjobb tanuló’- és a többiek csak suttognak a háta mögött, hogy a továbbiak során mi történik majd vele. Tanácsoljuk, hogy ne féljen. Osztálytársaik továbbra is vigyázni fognak rá, és az igazgató azt mondta, hogy a közepes tanulókból is értékes ember válik, ha szorgalmas. TANlTÖK, FIGYELEM! Pályázati hirdetmény A dunaszerdahelyt JNB iskolaügyi szakosztálya és a csallóközcsütörtöki alapiskola igazgatósága pályázatot hirdet. Felvesznek: 1 szlovák nyelvszakos, 1 orosz nyelvszakos, 1 matematika-szakos, 1 fizika-szakos, 1 munkára-nevelés szakos 1 testnevelés szakos tanítót, akinek képesítése van a 6.-9. évfolyamra. Az említett szakok egyikének vagy kombinációjának figyelembe vétele jöhet számításba. Csallóközcsütörtök Bratislava közvetlen közelében van, a várossal állandó autóbusz összeköttetéssel rendelkezik. A jelentkezési határidő 1967 június 30. Az érdeklődőknek az iskola igazgatósága nyújt felvilágosítást. Cim: Riaditeľstvo Základnej deväťročnej školy, Štvrtok na Ostrove, okr. Dunajská Streda Az igazgatóság.
