Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-16 / 20. szám

6 új ifjúság A CSISZ üzemi szervezeteinek különleges je­lentőségét azok a fiatal munkások, techniku­sok és mérnökök határozzák meg, akik köz­vetlenül kiveszik részüket maradandó értékek alkotásából, társadalmunk szándékainak és céljainak gyakorlati megvalósításából, és a- kik szervezetünk leghaladóbb szellemű rétegét képezik. A CSISZ üzemi szervezeteinek 1966, évi, I. országos konferenciájának ha­tározatából Régebben is sok vita, javaslat és hozzászólás hang­zott el szervezetünk munkásságáról és annak különle­ges helyzetéről az egyes üzemekben. A javaslatok kö­zül némelyek tevékenyebb munkára serkentették az ü- zemi szervezeteket, mások viszont elterelték a figyelmet a szervezetek rendeltetésétől ebben vagy abban az ü- zemben. Társadalmunk élénk figyelemmel kiséri a CSISZ te­vékenységét. A CSKP Központi Bizottságának tavalyi Gondolatok az V. kongresszus előtt gyűlése végül is helyes irányba terelte a vitaértekezle­teket, majd kimondotta a CSISZ szervezetek indokolt­ságát. Ugyanakkor egyenjogú partnernek ismerte el a CSISZ szervezeteket az üzemi pártszervezetek és az FSZM (Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom) mellett. Az említett gyűlés lezajlása után összehívták az üze­mi szervezetek I. országos konferenciáját, amely a CSISZ szervezetek helyzetét tisztázta az üzemekben, és meg­határozta azok tevékenységének további irányvonalát. Az üzemi szervezetek funkcionáriusainak további or­szágos aktíváján értékelték az eddigi tervek teljesíté­sét. Az aktíván kitűnt, hogy a jelenlévők jayarésze helyesen értelmezte népgazdaságunk új irányítási rend­szerének célkitűzéseit, amelyek megelőzték a CSKP XIII. kongresszusát és amelyek nyomán különböző jel­igék alatt szereplő kezdeményezések keletkeztek or­szágszerte. Az ilyen kezdeményezések lényegesen hoz­zájárultak a CSISZ szervezetek tekintélyének növelésé­hez az egyes üzemekben, és alkalmat nyújtottak szo­cialista versenyek kialakulásához az egyes dolgozók, a munkaközösségek és a szervezetek között. Hasonló kez­deményezések láttak napvilágot többek között az isteb- néi Kohászati Müvekben, a breznói Hídépítő Vállalatnál, a humennéi Chemlon-ban, a trenófni Merina művekben, az aranyosmaróti Calex-ben és egyebütt. Az ifjúsági szervezetek élénk részvétele fényesen be­bizonyította, hogy a fiatalok képesek tevékenyen kiven­ni részüket a termelési feladatok teljesítéséből. Igaz ugyan, hogy a múlttal szemben fiataljaink ma már je­lentős anyagi támogatásban és kedvezményekben része­sülnek a tervteljesítés érdekében. Meggyőződésem szerint nem fogják többé kétségbe vonni a CSISZ szervezetek indokoltságát és azok von­zóerejét a nováky Szénbányákban, a „Cígel'“-bányában, Dubnica nad Váltómban, a humennéi Chemlonban, a tren- ólni Merinában, sem a bratislavai Magasépítő Vállalat­nál, ahol a fiatal dolgozók munkaközössége lényegesen hozzájárult a gazdasági eredmények szilárdításához, te­kintélyt és megbecsülést szerzett kiállásával a mun­kahelyeken. Ezek az I. országos konferencia eredmé­nyeinek fényoldalai. Ezzel szemben olyan üzemi szervezetek is léteznek, • ahol a funkcionáriusok lebecsülték a vállalt kötelezett­ségeket, vagy egyszerűen a hagyományokból „élnek.“ Ezek közé tartozik a Kelet-Szlovákiai Vasöntöde Kas­sán. a piesoki Gépgyártó Művek és egy-két trenóíni vállalat. A CSISZ-funkcionáriusok országos üzemi aktívája egy­úttal rávilágított néhány örvendetes problémára, ame­lyeket már több Ízben szóvá tettek a CSISZ taggyűlé­sein és konferenciáin. A problémák egyike a szlová­kiai fiatalok lakáskérdésének megoldása,_ nevezetesen a társadalmi munkával megvalósítható ifjúsági lakásszö­vetkezetek kérdése. Az illetékes közegek megértésé­nek hiánya folytán Szlovákiában eddig nem sikerült e- gyetlen ifjúsági lakásszövetkezetet megalapítani. Problémák merülnek fel továbbá az eszmei-nevelő munka terén és a CSISZ-tagok toborzása körül is. mert azt a helytelen elvet valljuk, hogy inkább kevesebb, de értékesebb tagot kell megnyernünk. Ez viszont ellen­tétben ál! a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség küldetésé­vel. .. Az országos aktíván elhangzott viták felette gyümöl­csözőknek bizonyultak. Bebizonyították a CSISZ I. or­szágos konferenciájának és Központi Bizottsága XI. ple­náris gyűlésének helyes állásfoglalását az üzemekben dolgozó fiatalok szükségleteihez és feltételeihez. U- gyancsak beigazolódott, hogy az említett aktíva politi­kai és erkölcsi felelősségének teljes tudatában határoz­za meg a szükségesnek mutatkozó változások eszközlé- sét. A vitaértekezlet során megállapították, hogy a vala­mennyi fokú szervek és szervezetek számára pontosan kidolgozott irányelveket kell megszabni, hogy teljesít­hessék a tervfeladatokat. Mert — úgymond — ahány CSISZ-szervezet, annyiféle sajátosság. Ami megvalósít­ható az egyik szervezetben, keresztüvihetetlen a masik­ban. , . ... A CSISZ üzemi funkcionáriusainak országos aktíváján elfogadott határozati javaslat felöleli mindazokat a vé­lemény megnyilvánulásokat és hozzászólásokat, amelyek a fiatalok részéről a kongresszus előtti értekezleten el­hangzottak. Érdekes, hogy a fiúk és a leányok vélemény nyilvánítása csaknem valamennyi kérdésben egybehang­zó voit. j. A CSISZ üzemi szervezetei erős, egységes síkba tömö­rültek vállvetve a többi politikai szervezettel, mivel csak ily módon képesek megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal, csak így tudják teljesíteni felelősségtel­jes küldetésüket társadalmunkban. A funkcionáriusok országos aktívája nemcsak a küszö­bön álló V. kongresszusra, hanem a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak közelgő 50-ik évfordulójára i- rányította figyelmét, amelynek megünneplése további ■ikerek elérésére serkenti majd a békeszerető orszá­gok népeit. Kepaza Igor, A CSISZ SZKB osztályvezetője Alföldi tanyavilág, szállások, képzeletet ingerlő fogalmák. Milyen hát egy szállás, hogyan fest a tanyavilág? A terület sík, mint az asz­tallap. Nyárfaligetek zöld folt- iái tarkítják, kacskaringós it­tak szelik keresztül a homo­kot. Minden nyárfaliget vagy gyümölcsös közelében egy-egy tanya épült. Kecskemét hatá­rában legalább 3000 tanyát szá­molhatunk meg. Több, egymás közelében épült tanya, csopor­tot képez. Minden csoportnak külön neve van. A Törökfái ta­nyacsoport 97. számú házában élnek Virágh Ferencék. Hosszú, nádfedeles épület a lakóház. Az udvar jókora tér­ség, gazdasági épületekkel, e- per- és nyárfákkal körülültel- ve. Példás rend a tanya udva­rán, úgy látszik naponta két­szer söprik össze a szemetet. Három hatalmas pulikutya vi­gyáz, és messziről jelzi, ha ide­gen közelíti meg az udvart. Nappal láncon tartják őket, éj­jel pedig szabadon ólálkodnak az épületek körül, embert és káros állatot tartanak távol a gazda tulajdonától. Az eper­fákhoz fekete sertéseket kötöt­tek szintén lánccal, akár a ku­tyákat. Az ámbitus előtt, a kisbárányok futkosnak és há­rom kiskecske. Egy szelíddé vált őzike, mintha vigyázna rá­juk. Az állat a télen tévedt a tanyára, azóta ott rekedt. Ki­verni se lehetne innen. Virágh Ferenc, a tanya tu­lajdonosa, a gazda nagy ügy- gyel-bajjal csitítja a három ku­tyát, amikor az udvarba lépek. — Nem is szeretnék én itt eladó lány lenni, ahol három i- lyen vérmes kutya van, akik elűzik a legényeket. — Erre aztán a ház lánya is ott terem, hív befelé a lakás­ba, hogy ne csak az udvaron nézdegéljék, hanem legyek a vendégük. Az eső kint megered, jó néz­ni a konyhaablakon át a be­borult természetet. A konyhában élnek, laknak, főznek és étkeznék. Akkora le­het, mint a modern városi la­kásokban a legnagyobb szoba. Példás rend, tisztaság. Egysze­rű régi bútor, ragyogó evőesz­közök. tiszta, mésztöl friss fa­lak. A nagy szoba tíz méter hosszú és öt méter széles. Két mestergerenda húzódik rajta végig, a padlást tartják. Itt már újabbak a bútorok, friss virágcsokor az asztalon, a há­rom ablakban muskátli zöldéit. A hálószoba, a legkisebb, ide csak bekukkantottunk. Nehéz fűteni ilyen hatalmas szobát. Talán kár ilyet építe­ni is. Aztán elmondják a körülöt­tem gyülekező családtagok, hogy tízen vannak ám ők test­vérek. Ezért nagy lakás kell ne­kik. nagy szobák. Minden ta­nya nagyjából olyan, mint az Tawwéi« a homokon övék. Mindenhol sok a gyerek. És ha lakodalom van. a nász­népnek is el kell valahol fér­nie, meg disznótor idején a vendégeknek is. Másképp zaj­lik náluk az élet. mint fa­lun vagy a városban. Ridegeb­ben. Több fát kell rakni télen a tűzre, zimankót időben min­dentől el vannak zárva. Kegyet­len itt a sors. Most már mégis könnyebb a lányoknak is, mert autóval, mo­torkerékpárral rövid idő alatt elérhetik a kulturáltabb helye­ket. Iskolákat is építettek a ta­nyaiközpontokban. A tanulókat szervezetten, felügyelettel vi­szik az iskolába. Régebben egy tanyai lány nehezen tudott férjhez menni. Kérők nem jöttek ki a határ­ba, azt sem tudták a legények, merre van a tanya. Ma már gá­zon főznek a tanyai házakban, és a kutyák nem riasztják el a legényeket, mert a lány már előre várja őket, vagypedig au­tóval megy a közeli városok zenés kávéházaiba szórakozni. Nem is kívánkoznak városba menni lakni. Mikor autóval könnyen elérhetik azt. A futó zápor már messze jár. A lány az útirányt mutatja az utcaaitóban. A monostori er­dő, arra van. Ott enyészik el a kecskeméti öreg templom ha­rangszava. Bugacpuszta pedig déli irányban van, ha állandó­an a nappal szemben haladok, odaérek. A bugaci csárdában le­het a legjobb bort kapni. Bugac voltaképpen ma már községgé fejlődött. De aki ide­jön. nem az új községre kíván­csi. hanem a csárdára, a pusz­tára. Az ezer év előtti Alföld­ből. oásztoréletéből ittmaradt egy jókora térség, amelyet vé­detté nyilvánítottak. Itt megtör a síkság, nem hasonlít az asz­tal lapjára. Szélhordta homok­halmaival inkább a gömöri vi­déket juttatja eszünkbe. A tengerszint fölött 116 méterre vagyunk, ezért mégis alföld ez. Hiába csapja be a szemet a sok szélhordta halom, ősfeny­vesek — durvazöld erdei fe­nyők — és ki tudja milyen ré­gi borókások, meg kevés he­lyen új telepítési nyárlligetek és gyümölcsösök. A híres buga­ci csárda is fenyvesekkel öve­zett. A borókás illata szédítő- en kellemes. Várom, hogy a láthatáron lovas betyárok tűn­nek fel lobogó 68 ingükkel, mordályoikkctl a hátukon. Minden nyugodt. Vadgalam­bok turbékolnák. Betyároknak se hírük, se hamvuk. Csak a valóság létezik Bu- gacon. Nincs betyártámadás, ál­rablás, és műkedvelő pásztor­kodás. Ezzel már nem csal­ják ki a pénzt a bámészkodók zsebéből. Az ősi magyar háziál­lat fajtákat azonban összegyűj­tötték itt. csordába terelték és hatalmas természetes múzeu­mot. vagy ha úgy tetszik, sza­bad állatkertet létesítettek. Még pulitenyészetet is berendeztek. Innen szállítják a híres ma­gyar kutyákat a világ minden részébe. A csordákra, az alföl­di rackanyájra eredeti népvi­seletbe öltözött pásztorok vi­gyáznak bojtárokkal együtt, és címeres karikás ostorokat pat­togtatnak. csörgős botot is használnak, ha kell. Bugacon ma már ez a lénye­ges. A régi pásztorvilág, az al­földi élet több száz év előtti megnyilvánulásainak átmenté­se a mába. Aki kiváncsi erre a régi é- letmódra, akit érdekel, milyen is volt a nagy magyar alföld félezer évvel ezelőtt, az idejön és megnézi. A csárdában szobák, étterem, borozók, tájjellegű é- telek és italok várják a láto­gatókat. Az itt élő pásztoremberek is­merik a csillagok járását, a madár szárnyalásából jósolják meg a jövő heti időjárást. Itt ezer év létezik összesűrítve egy jelenkori pillanatban. Csak a délibáb hiányzik. Valamikor ez is létezett. Az építkezések miatt ma már nem tűnik fel. A kö­zelben épült falvak, tanyaköz­pontok gátolják létrejöttét. Délibábban tehát gyönyörködni nem lehet. De a pusztára na­gyon vigyáznak, hogy olyan ma- rád jón, mint réges-régen volt. Bagota István Leveleznénk ŰJ FEJEZET AZ ÉNEKKARI MOZGALOM TÖRTÉNETÉBEN — MEGINDUL A KOSZORÚ PÁ­LYÁZAT. 0 Bóna János. POU. Toma- šikovo, okr. Galanta, ČSSR: ál­talános témákról levelezne ma­gyarul, 18 éves. • Mihályi Ilona, Jászapáti. Arany János út 10, Szolnok megye, Magyarország: magya­rul levelezne csehszlovákiai pionírokkal, 12 éves. 0 Sípos György, Kecskemét, X. kér. Április 4. tér 1., Ma­gyarország: magyarul levelezne turisztikáról, sportról, 17 éves. • Simon Erzsébet, Veiké - Kapušany, SPTS, okr. Trebišov, ČSSR: különféle témákról leve­lezne szlovákul és magyarul, 16 éves. • Heíenbai Sándor, DM Vy­sokoškolská 7/A, Košice, ČSSR: különböző témákról levelezne magyarul, oroszul, 17 éves ipari tanuló. 0 Németh Olga, Rajka, Fel- szabadulás út 16., Magyaror­szág: magyarul, németül leve­lezne, 13 éves diáklány. 0 Berecz András, Mándok, Táncsics Mihály út 16., Sza­bolcs megye, Magyarország: csehszlovákiai lányokkal leve­lezne és ismerkedne, 20 éves mezőgazdasági technikus. 0 Nép László, Hetényegyhá- za. Lenin út 4., Magyarország: általános témákról levelezne magyarul, 18 éves. 0 Bors Ágnes. Székesfehér­vár, Katona József út 14., Ma­gyarország: bélyeggyüjtésró! levelezne, 15 éves. ismerkednénk PÁLYÁZAT! A Csemadok KB által kiírt pályázattal kap­csolatban felkerestük Moyzes Imrét, a Központi ének- és zenei tanácsadó testület titkárát, és néhány kérdést tettünk fel az új pályázat is­mertetésére. — Mi a célja a „koszorú pályázatnak“ ? — Minden énekkar azért dolgozik, hogy mun­kájának eredményét hangverseny formájában bemutassa a közönségnek Ha erre nincs módja, az énekkar tagjai nem látják fáradozásuk ér­telmét, célját, és előbb-utóbb kedvükszegetten otthagyják az énekkart. A pályázat ezért első­sorban serkenteni kívánja az énekkarokat igye­kezzenek emelni a művészi színvonalat, kibőví­teni repertoárjukat ,a tanácsadó testület ál- si lehetőségeket teremteni működési helyükön tál javasolt kőrusművekkel, és főien fellépé- és környékén. „ — Melyek a pályázat feltételei? — A pályázat az énekkarok művészi színvo­nalát és zenei nevelő munkáját értékeli. A pályázat nem verseny, amely a kórusok szám­szerinti sorrendjét kívánja megállapítani, ha­nem módot nyújt arra, hogy bizonyos krité­riumok alapján elnyerjék a „koszorú“ valame­lyik fokozatát. Ezért az énekkarokat nem egy -helyre összpontosítjuk, hanem a bírálóbizott­ság látogatja meg a benevezett énekkart azon a helyen, ahol az énekkar nyilvános hangver­senyt ad, A pályázaton részt vehet minden szlovákiai magyar énekkar, amely legalább 2 éve működik, és már közönség előtt is fellé­pett. Az 1967-es évben azonban csak ifjúsági és felnőtt énekkarok jelentkezhetnek, gyermek­énekkarok nem. Mivel a pályázatot több évre tervezték, nincs végső határidőhöz kötve, szűk. séges azonban, hogy a jelentkezés első fázisa 1967 április 30-án bezáródjék, hogy a jelent­kezés legalább egy hónappal a bejelentett hang­verseny előtt megtörténjék. A pályázat kiegészítő része a zenei nevelő­munka és az együttes belső kultúréletének rangsorozása. Ez azonban nem helyettesítheti a művészi teljesítményt. — Milyen kritériumok szerint minősítik « művészi teljesítményt? — Általános, és hasonló pályázatokon bevált követelmények szerint: intonáció, ritmus, hang­kultúra. művészi kivitel, a karvezető felkészült­sége, a műsor dramaturgiai összeállítása. A bizottság pontozással értékeli az egyes krité­riumokat. — A pályázat fokozatai? — Arany-, ezüst-, és bronzkoszorü diplomá­val. A tagok számára kis jelvényeket készítte­tünk, amelyeket gomblyukba lehet tűzni. — Hol kaphatnak az érdeklődők pontos fel­világosítást ? — A Csemadok járási titkárságain. A jelent­kezésé a Csemadok központi bizottsága címé­re kell beküldeni: Bratislava, Mierové nám. 3­4.

Next

/
Thumbnails
Contents