Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-05-09 / 19. szám

u| ifjúság ­Kissé nehéz megmagyarázni, iniért tesz az élet oly gyakran pontot a fiatalok „hőszerelmes időszaka“ után akkor, amikor azok házasságra lépnek. Hi­szen a házasságnak az a ren­deltetése, hogy az ifjú pár sze­relmét elmélyítse, lerögzítse és törvényesítse. Lehetővé a- kar.ja tenni, hogy a szerelem még jobban kibontakozzon, és a legpompásabb színekben ra- fl.vogjon. Pedig nemegyszer a legszebb álmot is a leghétköz­napibb hétköznappá sziirkiti, az addig derűs napokat borús­sá homályosítja. Egyszerűen érthetetlennek tűnik, hogyan válnak a házasság után kö­nyörtelen ellenségekké azok a szerelmesek, akik egymás nél­kül el sem tudták képzelni életüket, és minden útjukba gördülő akadályt — többek kö­zött jóakaróik eltanácsolását is — szívós kitartással eltávolí­tottak. A válóper lezajlása so­rán azután olyanokat mondanak egymásra, ami feltárja a köz­tük keletkezett szakadék áthi- dalhatatlanságát, a kölcsönös gyűlölet kérlelhetetlenségét. Tény, hogy a valóban bol­dog házasságok szinte párju­kat ritkítják. Ugyancsak tény viszont, hogy rengeteg olyan házasságot kötnek a fiatalok, amely csakhamar gazdasági ér­dekközösséggé sorvad, de legá­lis lehetőséget teremt a ne­mi ösztönök kielégítésére. Többnyire érzelmi tényezők is belevegyülnek a nemiségbe, mégis nagyon messze esik az Ilyen házasság az eszményi köteléktől. Ezek a házasságok gyakran teljesen felborulnak, ha nem is kerül sor válóper­re. A házassági kötelék már csak papírformában áll fenn, de különböző gátló tényezők, nevezetesen a gyermekek sor­sa, sokszor visszatartják a há­zasfeleket frigyük végleges felbontásától. Az egyetlen kap­csolatot csak a kölcsönös kö­telességérzet képezi a gyere­kekkel szemben, de ők maguk már elidegenültek egymástól. A szerelmesek és a későb­bi házasok közti kapcsolatok körülbelül úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az álomvilág a reális élethez, mint az áb­ránd a rideg, könyörtelen va­lósághoz. Minél többet ábrán­doztak, annál keserűbb kiábrán­dulásra kell felkészülniük. Kétségtelen, hogy egy kép­zeletvilágban nem lehet huza­mosabb ideig élni. A tartós e- gyüttélés szükségszerűen vi­hart robbant ki. Az élet nem­csak ünnepekből áll, túlsúly­ban vannak a szürke hétköz­napok. És jaj annak, aki ezzel a valósággal nem tud megbé- külni! A hétköznapok köteles­ségeket, gondokat, sőt feszült­séget jelentenek. De szükség van rájuk, hogy annál jobban élvezhessük az ünnepélyes al­kalmak gyönyöreit. A szünte­len boldogság csakhamar ve­szítene varázserejéből, meg­szokottá, magától értetődővé válna. A szerelmesek közti kapcso­latok ritkán mentesek bizonyos álnokoskodástól, tettetéstől. Mindegyik fél fizikai és szel­lemi képességeit meghaladó, e- lőnvösebb színben igyekszik feltűnni a másik előtt. Nem hanyagolja el külsejét, ural­kodik szeszélyein, nyájasságot erőszakol magára. Nézeteltéré­sek kiéleződését gondosan el­kerüli. A semmitmondó eszme­cserét is legbájosabb mosolyá­val fűszerezi. De a házasélet­ben már semmit sem lehet el­titkolni, az ember kénytelen ki­vetkezni addigi alakoskodásá­ból. A legnagyobb baj azon­ban abban rejlik, hogy a leg­többen azután kíméletlenül tár­ják fel igazi énjüket, amit a Több olvasónk kérte, hogy indítsunk tanácsadó rovatot a fiatal házasulandóknak és ifjú házasoknak. Ennek a kérés­nek teszünk eleget, amikor elkezdtük, illetve folytatjuk a „Mielőtt igent mondasz“ című rovatunkat, amelyben neves or­vosok, pszichológusok és pedagógusok tanácsait közöljük. MUDr. LUBOR ELGER: A BOLDOGSÁGOT NEM LEHET KIE­RŐSZAKOLNI. másik félnék egyszerűen él kell lag a „külvilág“ számára, az fogadnia. Sőt azontúl mind az idegenek részére tartja fenn. egyik, mind a másik házasfél Viselkedésükben főleg a fér- a tetszetős külsőt, és a tisz- fiák tesznek le figyelmességük- tességes beszédmodort kizáró- ről. De a házastársak közti jóviszonyt gyakran éppen az qedett elveiből, sőt feltétlenül apró figyelmességek elhanya- elvárta, hogy mindenben az 0 golása, lényegtelen csekélysé- akarata érvényesüljön, roha- gek figyelmen kívül hagyása mos hanyatlásnak indult a hit­tudja megbolygatni. Egy fiatal- vési együttélés varázsa. Végül asszony á következőképpen pa- is a férfinak régebben meg- naszkodott: „Derék férjem van, csodált következetessége lett8 aki kizárólag családjának él. házasság felborulásának előidé- Minden szabad idejét otthon zője. tölti, elyégez minden feladatot. Máskot egy szűkszavú na- Jóllehet szerelemből lettünk talember beleszeretett egy egymáséi, növekvő aggodalom- leányba, aki vágyálmainak ne­mal figyelem, hogy egyre na- továbbját képezte. Boldogsága- gyobb ellenszenvvel viseltetem ban a házasság után ekképpen iránta. Orrát piszkálja, étke- dicsekedett: „A világ legara- zés közben böfög, öklendezik, nvosabb teremtését vettem el ujjaival fogát turkálja. Pedig feleségül. Nemcsak beszélnem, vőlegény korában mintaszerűen de még gondolkodnom sem kell viselkedett!“ semmin, mert ő csicsereg^he­Egy másik esetben az újdon- lyettem is reggeltől estig." És sült férj sírta el bánatát: „Fe- egy év elmúltával mégis válás leségem derék, önfeláldozó te- lett' a vége. Az asszonyka go- remtés, de nincs benne égy rcmbáskodással, erőszakoskor szemernyi tisztaságszeretet, dással vádolta urát: „Már ki Bevásárlás alkalmával ugyan- a fene bírná ki egy olyan fér- abban a szatyorban tartogatja fival. akinek reggeltől estig be pénzét, a péksüteményt, a zseb- se áll a szája, és tücsköt-bo- kendőt, a zöldséget, sőt a ci- garat gagyog össze!?“ pőt is, amelyet a gyorstalpaló- Valóban nagyon sokszor élő- ba visz. önszántából tán soha- fordul. hogy gyűlöletessé, ei­sern váltana ágyneműt. Az ár- viselheíetlenné torzulnak azok nyékszékről jövet’ akkor sem a jeles tulajdonságok, amelyek mos kezet, ha utána történe- a jegyésség idején erényszám« tesen hozzáfog a főzéshez. Ha ba mentek: így például egy fia­valamit kifogásolok rajta, sír- tál házas túlzott torkosságod va fakad, és szememre hány- vetett' neje szemére, aki __ — ja, hogy mindig találok rajta úgymond — hajnaltól napestig kivetni valót. Bármennyire sze- a cukrászdákat járná. Az asz- retem, kezdek tőle megundo- szonyka ezzel szemben bebizo- rodni...“ __ nyitotta, hogy ismeretségük A házasság megkötésé után tartama alatt, éppen férjé sokszor alapvetően megváltoz- szoktatta rá a torkosságra. E- nak a házastársak nézetei. A- gyetlen alkalmat sem mulasz­tóit az egyik vagy a másik tott el, hogy valamilyen nya- régebben szépnek, kedvesnek, lánksággal meg ne lepje meny- kellemesnek tartott', egyszeri- asszonyát a találkán. Egyetlen be terhessé, visszataszítóvá vá- cukrászda mellett sem halad- ük szemében. Egy fiatal leány tak el anélkül, hogy vőlegény* például csodálattal tekintett akár csak égyét is kihagyott jegyesére azért, mert sosem volna. — Egyél, amíg jólesik „hagyta magát“, eltökélt szán- — szokta mondani. — Amit dékát mindenkivel szemben ke- egyszer bekebeleztél, senki sem resztülvitte. Amikor azonban viheti ’el tőled! férje lett, és akkor sem en- Feldolgozta:' K. E. Pályázati hirdetmény A kassai magyar tannyelvű ipariskola igazgatósága pályá­zatot hirdet tanári állások be­töltésére. Az állás betöltésének kezdete: 1967. szeptember 1. Szükségünk van: egy elektromérnökre, egy gépészmérnökre, egy testnevelő tanárra. Cím: SPŠ-maď. Košice, Komenského 2. Az iskola igazgatósága Kérdésekre Tanulni vágyó: ajánljuk, forduljon a nyitrai pedagógiai fa­kultáshoz. Szomorú az élet gyermek nélkül: forduljon erre a címre: Detský domov, Bratislava, Krásna Hôrka. Zsoldos Jolán: a Stredná ekonomická školán, Bratislava, nyit­nak féléves tanfolyamot. Béluci: Kérésének eleget teszünk. Tanácstalan: Vysoká škola novinárska, Bratislava. Fordul­jon a következő címre: Filozofická fakulta, Univerzity Ko­menského, Bratislava, Šafárikovo nim. Výškoví katonazene: az a véleményünk, hogy futó érzések­ről volt csak sző. Mit tegyek?: Az idő bizonyára meghozta a megoldást Minden ember boldog akar lenni: Forduljon a Mladá fronts szerkesztőségéhez, Praha, Panská ulice. Pöszi: Feltétlenül ménjén él szakorvoshoz, valószínű, hogy műtétre kerül sor. Szórakozni szeretnék: írja még a pontos címéľ. Apátűjfalu: Azt ajánljuk, hogy forduljon a következő cím ŕé: Osobitný dom pre dievčatá, Nová Ves nad Zitavou. Nyit- ra mellett. uáiaszélunk Híres város KECSKEMÉT Népviselet Bács-Kiskun megyében Híres város az Alföldön Kecskemét. Ha valaki nevét hallja, azon­nal a barackpálinkára, homoki borokra, beláthatatlan gyümölcsösökre gondol. Nagy parasztváros, poros utcák, nagy terek, lovas fogatok, zsibongó hetivásár, kiskocsmák, mert milyen Is lehetne ez a város? Pár évtizeddel ezelőtt ilyen Is volt. Most pedig Magyarország második legnagyobb kiterjedésű városa több mint 70 ezer lakossal. Az utcái valóban szélesek, forgalmas körutakká épültek ki. A tereken díszfák, virágágyak pompáznak Minden tiszta, szép üzletsorok létesültek, és ha valaki a paraszt­várost akarja keresni itt, akkor ki kell sétálnia a központból pár kilométert, ahol ma is gazdálkodók laknak. De a lakások itt is vá­rosiasak. Hol van hát a régi Kecskemét? Az alföldi nagy paraszt­város? Eltűnt mindörökre! Korszerű bérházak épülnek. Több üze­met és gyárat létesítettek, közel 17 ezren dolgozmak a városban lévő Iparüzemekben, Érdemes megjegyezni, hogy húsz év előtt hat­néz alkalmazottat loglakoztattak a városban lévé iparüzemek, £ fejlődés tehát magával ragadta Kecskemétet. Nem parasztváros ez már, hanem fejlett ipari és kereskedőváros. Az Alföld egyik leg­fontosabb közlekedési csomópontja, és idegenforgalma is számotte­vő. Iskolaváros és kulturális központ. Bács Kiskun megye székhely«, Mégis ml maradt meg a régi Kecskemétből? Az öreg templom, az ó-kollégium, a cifra palota, ■ régi Kecskemét dicsőségét is hir­detik. A város most fogja ünnepelni fennállásának hatszázadik évfordu­lóját, a híres város még tovább hlresedik, gazdagodik. Címerének felirata a következő: ,,Sem magasság, sem mélység nem rettent“: • * * A város egyik legújabb létesítménye az Aranyhomok szálloda, öt­emeletes, százhárom szobája van. Igazgatója Gömbös Sándor. Az or­szág legfiatalabb szálloda-igazgatója, figyelmeztettek, mielőtt még találkoztam vele. Huszonöt éven aluli és a személyzet közül senki sincs, aki túlhaladta volna ezt a korhatárt. Bárány Judittal, a szál­loda áruforgalmi előadójával együtt örömmel vezettek végig a szo­bákon, megmutatták a bárhelyiséget, a cukrászdát, a klubot, és még a konyhát is. Könnyen meggyőződhettem róla, hogy valóban korszerű, szép, és a célnak nagyon is megfelelő létesítményt láttam. Akik Belgrádböl, Csehszlovákia felé, vagy Budapestre mennek au­tóval, okvetlenül megállnak az Aranyhomok előtt. De Magyaror­szágra érkezett turisták is felkeresik étel- és italkUIönlegessége! miatt. Halászlét, bográcsgulyást, itt főznek a legjobban. Erre es­küszik az igazgató. A helvéciai borok és a zamatos barackpálinka sok ember levett már a lábáról és tett a város szerelmesévé. Cseh és szlovák vendégek is gyakran megfordulnak a szállodában és fel­keresik az éttermet. A csehszlovákiai turistákkal különösképpen elé­gedettek: Igen rendesen viselkednek, sosem volt velük még semmi baj. A csehek közül néhányan túl csípősnek találták a halászlét, de nem panaszképpen mondották, mert éppen azért jöttek Ide, hogy megkóstolják ezt az ételkülönlegességet. * * * Aki teheti, nézze meg a kecskeméti hetivásárt, úgy érzi magát ott, mintha perzsa vásáron lenne. Ügy látszik, a kecskeméti piac olyan, mint száz évvel ezelőtt volt. Csak valamivel kisebb — sóhajtották a virágárusok. Felejthetetlen élmény, mi mindent lehet itt látni. Egy helyen kis tömörülést láttam, s odamentem, mert kíváncsi voltam, mi történt. Először is ládahegyre lettem figyelmes. A lá­dákban apró harcsák fuldokoltak, szánalmasan mozgott hosszú baj­szuk. Sorbaálltak az emberek a halárus előtt, három—öt kilónként kérték a portékát. Érdekesnek tartottam a vásárt és izgatta a fantáziámat, hogy hol halásztak ilyen sok kis harcsát. Alkalmas pil­lanatban bevágódtam a sorba, megkérdeztem a ládák közt sürgő, ba­juszos magas embert, árulja már el, a Tiszából, vagy a Körösből fogták-e ki a zsákmányt? A kérdezett rám se ügyelt, tovább sür­gölődött, de a halat mérő ember felkapta fejét, odaszólt neki: „Mög ne mondja nöki, komám, hun fogtuk a halat. Ez biztos Ceglédből gyütt, piszkos konkurrenclát akar velünk űzni. Ejszen nőm is köcs- kemétiösen bőszéi.“ Kecskeméttel kapcsolatban meg kell emlékezni a barackpálinkáról. A barackpálinka igen jó ital akkor, ha valaki két kortyot iszik belőle, és csak másnap fogyasztja el a másik két kortyot. Tüzes, zamatos ital. Miért ilyen jó? Csak azért, mert kecskeméti barackból párol­ják. Kecskemét környéke Magyarország legjobb és legnagyobb gyü­mölcstermő vidéke. Száz évvel ezelőtt még homoksivatag volt, Sza­hara. Rengeteg munkába, fáradtságba került, amíg megkötötték és termővé varázsolták a futóhomokot. Ma már aranyhomoknak ne­vezik, és közel tízezer katasztrális hold gyümölcsös terül el Kecs­kemét határában. Főleg barackot, almát, szilvát, epret termesztenek és rengeteg csemege- és borszőlőt. A helvéciai, mlklóstelepi bo­rokat sokan ismerik és az itt termelt csemegeszólóvei látják el Csehszlovákiát. Az aranyhomok már gazdaggá tett egy várost és annak környékét. Hozzáértő emberek tervezgetik távlatilag a gyü­mölcstermesztést, és tudósok kutaják, mi lesz még a környék arany­bányája. A dinnye- és a paradicsomültetvények is bővülnek, mint a megáradt Tisza. A puszták népe epret palántái, barackot szü­retel, és szőlőt szállít ezer kilométeres távolságra. A puszta las­san változik, kevesebb a legelő, több a gyümölcsös, a kertészet és a nyárfaerdő. Kétmülió barackfát tartanak számon a város hatalmas határában. Az almáskertek ugyancsak számottevők, sok vagon al­mát visznek innen a piacra. Nyolcmillió virágzó gyümölcsfával büsz­kélkednek a kecskemétiek. Pontosan valószínűleg sosem számolták meg a faállományt, de az biztos, hogy a gyümölcsösök erdeje ko- szorúzza a yáros határát és az egész Bács-Kiskun megyét. Bagota István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents