Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-04-04 / 14. szám
úľ ifjúság 3 Frei koffere 1924 ben, nem sokkal Vladimír lljics halála után, Kreml-beli lakásáról egy nagy bőröndöt szállítottak át a Lenin Intézetbe. Az ú- tltáska semmiben sem különbözött társaitól. Ám abból ítélve, milyen türelmetlenül várták az intézet munkatársai, roppant értékeket rejthetett magában. Ez így is volt, tudnlülik ama bizonyos „Erei kofferéről“ van szó. Nézzük hát, hogyan trta le Krupszkája Lenin készülődését az oroszországi útra 1905-ben: „Vlagyimir lljics Oroszországba készült. Én néhány hétig még Genfben maradtam az ügyek intézésére. Kettesben osztályoztuk papírjait és leveleit, borítékoltuk azokat, lljics sajátkezűién címzett meg minden egyes borítékot. Mindez a bőröndbe került... Rengeteg dokumentum és levél volt benne, amelyek jól illusztrálják a párt történetét." Igen, de miért emlegettük az imént Frei kofferét? — kérdezheti az olvasó. Máris válaszolunk rá: Frei és Lenin — ugyanaz a sze- mély. jÉll A forradalom előtt Lenin konspirációs okokból gyakorta használt álnevet. E- zek közt ilyenek is voltak: William Frei, John Frei. Sokszor e neveken irta alá cikkeit és leveleit az emigrációban . A német „frei“ szó anynyit jelent: szabad. Lenin nyilván ezért választotta álnévül. Visszaem lékezéseiben Krupszkája asszony nem véletlenül említette meg, hogy oroszországi útja előtt Lenin maga osztályozta s tette a bőröndbe Írásait. Tudni kell, hogy Vlagyimir lljics mindenkor gondosan gyűjtötte és „tárolta" a pártdokumentumokat, személyi levelezését és a szociáldemokrata irodalmat. Csaknem minden európai városban, ahol lakott és dolgozott, nagy írásbeli anyag nyűit össze, amit Lenin felhasznált a forradalomért vívott harcában, és igyekezett megőrizni. De térjünk vissza Genf- be, ahonnan Vlagyimir lljics 1905 november elején illegálisan Oroszországba u- tazott. hogy irányítsa az ott kitört forradalmat. Krupszkája, néhány megbízható elvtárssal együtt Lenin elutazása után ..Frei kofferét" az OSZDMP Központi Bizottságának levéltárával e- gyütt ideiglenes megőrzésre beadta a genfi könyvtárba. A helyet szigorúan titokban tartották, ám Krup- szkájának Oroszországba u- ■íazása után a mensevikek megszimatoltak valamit. Többször is igyekeztek megkaparintani „Frei kofferét“, hogy annak tartalmát felhasználják frakciős harcukban. Csupán Lenin erélyes fellépése vetett véget törvénytelen próbálkozásuknak. Az első orosz forradalom leverése után Vlagyimir lljics ismét kénytelen volt elhagyni hazáját. Franciaországi tartózkodása idején, 1910-ben, Lenin roppant fontosnak tartotta, hogy a párt genfi levéltára Párizsba kerüljön, hiszen akkoriban ez a város volt az orosz politikai emigráció központja! Lenin óhaja teljesült. A levéltárra! és a párt tulajdonát képező holmival együtt „Frei koffere" is Genfből Párizsba került. Mindezt akkor a „Turgenyev“ emigrá- ciős közkönyvtárban helyezték el. Később bárhová is utazott Lenin a francia fővárosból — Krakkóba. Poro- ninba. Bernbe. Zürichbe stb. — „Frei koffere" hosszú esztendőkön át Párizsban maradt. 1917. március 27-én (április 9.) Lenin Krupszkájá- val és több pártmunkással együtt Svájcból Oroszországba indult a szocialista forradalom előkészítésére. Nem sok idő maradt a készülődésre: az úti okmányok kézhez vétele után a legközelebbi vonat indulásáig mindössze két órájuk volt. Csak a legszükségesebb holmikat és dokumentumokat vitték magukkal. A személyi levéltár, valamint „Frei koffere" egyelőre külföldön maradt megbízható emberek őrizetében. Nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin utasítására külföldön szolgálatot teljesítő szovjet diplomaták felkutatták az OSZDMP Központi Bizottságának pártlevéltárát. 1923-ban Moszkvába hozták „Frei kofferét" is. Mit tartalmazott ez a rejtélyes bőrönd? Amit benne találtak, valósággal kincsnek bizonyult: Lenin körülbelül 1900-től 1905 októberéig irt műveinek kéziratai, továbbá a helyi pártszervezetekkel folytatott egész levelezése. A bőröndből előkerültek Lenin olyan kiváló munkáinak eredetijei mint az „Egy lépés előre, két lépés hátra". ,,A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradaloméban" és sok egyéb Írás. El lehet képzelni a Lenin Intézet munkatársainak ö- römét, amikor felfedezték „Frei kofferében" ezeknek az elveszettnek hitt müveknek a kéziratait. A koffer tartalma azóta az egész szovjet nép tulajdona lett, és mindörökre helyet kapott a marxizmus- leninizmus kincsestárában. Alekszandr Alov M Marcel Proust francia I- ró egy alkalommal rászánta délutánját, sőt, az éjszakájából is ellopott egy keveset, hogy összeállítsa a- ma harminchárom kérdést, mellyel önmagát, s a párizsi szalonok közönségét kívánta szórakoztatni. „HARMINCHÁROM SZELLEMES KÉRDÉS HARMINCHÁROM SZELLEMES HÖLGY VAGY ÚR SZÁMÁRA“ — jelölte meg a kérdőíven a címet. Vannak róla adatok, hogy a századeleji Párizs, a világ irodalmi fővárosa, amely éppen e szalonokban bonyolította le szellemi hadgyakorlatait — szerfelett jól szórakozott e kérdések segítségével. Közben persze teitek-múltak az évtizedek: gyorsabban pörög az idő kereke, sebesebben szállnak az idő fénygolyói, változtak és változnak az ízlések, erkölcsök normái, az irodalom is lohol, írókkal, költőkkel a fedélzetén: a többkötetes regények zsilett-vékonyra soványodtak, az elbeszélések mikronovellákká vedlettek. Marcel Proust harminchárom kérdése sem bírta az iramot: huszonegy lemorzsolódott az idő forgatagában. Egy müncheni folyóirat már csak tizenkettőt tartott szellemesnek. Ezeket tette fel a beatles- együttes négy tagjának. (Meg kell jegyeznünk, hogy a szigorú manager csak három zenész George, Paul és Ringó válaszát bocsátotta a nyilvánosság különböző di- optriájú szemei elé; John Lennon válaszait nem tartotta ildomosnak közöltet- ni). A tizenkét kérdés tovább morzsolódott az idő gépezetén. Ötöt tettünk fel belőlük kassai iparistáknak. A beatlesek és az iparisták kora rendkívül közelálló. E- zért lesz érdekes párhuzamot vonni válaszaik, feleleteik között. Mi a legborzalmasabb, ami önnel megeshet? George: Ha nem lenne cukor a teámban Paul: Ha miután aludtam már két órát — felzavarna valaki. Ringó: Ha nem lenne hol aludnom. 2 2, Mit tart ön a legnagyobb szerencsének a földön? George: Jézust Paul: Kerékpáron siklani végig egy csodálatosan szép fájón? hallgatni a frillázó madarak zenéjét, élvezni az arcbőrbe ivódó napot, s ekkor egy szörnyűt esni, pontosan térdre. Ringó: Egész nap aludni. Iparisták: „Hogy élek!“ Paul: A titokzatosság Ringó: John Lennon A Legkedvesebb szórako- ' zása? George: Gyors ütemben növekedni BATTA GYÖRGY: BEATLESEKIPARISTÁK LIVERPOOLKASSA „Hogy mégvan még a Föld"! „Költői tehetségemet" „Azt, hogy egyszer a halas-, tóba estem, három percig lehettem a víz alatt, s mégsem fulladtam meg" „Hogy sportolhatok" „E században élhetek“ „Jó beszélőképességem van, és így könnyen tudok barátokat szerezni, meg a lányoktól sem félek“ „Hogy nem vagyok nő“! Kedvéne festője? George: Hitler, Paul: Amit űzök Ringó: Aludni Iparisták: „Aludni“ „Matematikai feladatokat megoldani" „Focizni, futni“ ™ „Nőzni" „Utazni“ „Zenét hallgatni“ „Olvasni“ „Verset írni“ „Inni“ A lányok mély tulajdonságát minősíti a legimponálóbbnak? . George; A laza erkölcfől Paul: Egészséges, reális nézeteket Ringó: Egy csomó dolgot... Az iparistáknál aztán szaporodtak a sorok. Egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy a diákok nyolcvan százaléka a testi és lelki adottságok keverékéből formálta meg ideális típusát, így válaszolva egyetlen, egyszerűnek látszó kérdésre. Általában magastermetű, szép arcú, jóalakú fiú — de lány is — divatos típus. Testi adottságain kívül természetesen kiváló lelki tulajdonságokkal kell bírnia, azaz: jószívűnek, finomnak, gyöngédnek, kedvesnek, szerénynek, udvariasnak, megértőnek, gondosnak, becsületesnek, bátornak, tisztelettudónak kell lennie. A hajszínre vonatkozóan: a lányoknál a szőke, a fiúknál a fekete a domináló: Az egyik srác kerek-perec kijelenti: — jó lába legyen! Ilyen egyértelmű, adott e- setben meglehetősen gyér válasz kevés van. Úgy érezni, több lepelbe burkolva ott van már a szex is a sorokban, és ha az ideális fiú vagy lánytípust kirakjuk e gondolat-mozaikból, nem lesz megvetendő az eredmény. £ Mit becsül leginkább barátaiban? George: A tüdejüket Paul: Azt, hogy velük lehetek _ Ringó: 1,88-as magasságukat J Mit tarf á legnagyobb - fogyatékosságának? George: A villámgyors rajt hiányát Paul: Madármellkasömat Ringó: Hogy csak 1,73 vagyok. Iparisták :„Semmit!“ „Azt, hogy zenei analfabéta vagyok“ „Nem tudok nyelveket“ i,Lámpalázam van“ „Hadarok, így kevésén értenek“ „Nem tudom fékezni Indulataimat“ „Nem vagyok másoknak rokonszenves“ „Gyakran pirulok“ „Kevés pénzem van" „Nem tudok könyvet írni" „Rossz az emlékezőtehetségem“ „Nehezén tanulók* 3 Ha tehetné, mivé szé- retne változni?, Georgs: Bárányszőr,-pihést* '• Paul: Templommá Ringó: 1,88 méteressé 9. Milyen természeti adománnyal szeretne bírni? George: Szónoki tehetséggel Paul: Az óra képességével. Ringó: 1,88 IQ Melyik háborús eseményt csodálja a legjobban? George: Az 1163-ban lezajlott csatát Paul: A labouristák választási győzelmét Rinfo: Semmilyet, egyiket sem. Miképpen szeretne meghalni? George: Alvás közben, kérem Paul: Szívesen, ha gyorsan menne Ringó: Gyorsan Iparisták: „Gyorsan, fájdalommentesen“ „Alvás közben, hogy ne tudjak róla“ „Nem betegen“ „Egy lány karjaiban, teljésen józanul“ „Az élet örömeinek kiaknázása után“ „Gyorsan, de azért', akit szeretek“ „Nem akarok meghalni“ „NEM ATOM ÁLTAL!" ^ ^1 Jelszava? George: Nem magamnak, a világnak születtem Paul: Bízzál az Orbán, s fényesedik majd az Ö világossága! Ringó: Légy jó a kutyádhoz, és soha nem maradsz barát nélkül! íme itt sorakoznak a válaszok. Érdekesek, izgalmasak akkor is, ha néha furáknak tűnnek. Aki ismeri a beatleseket (és ki nem ismeri?) aki érzi zenéjüket, megállapíthatta, hogy a gitárból csodálatos dallamok szálltak néha, ez az együttes remek zenekar, gyönyörű hangjuk van, még akkor is, ha történetesen azt hitték, Bach és Mozart nem egy zenei korszak óriásai, hanem egy svájci ligacsapat fedezetpárja. Az iparistákkal összehasonlíthatjuk 6- ket, de meg kell jegyeznünk: a beatlesek egy bizonyos társadalmi rendszer, egy felsőfokon álló civilizáció egyik nemzedékének négytagú képlete, (segítségével kiszámítható a kor néhány jelensége) míg egy csehszlovákiai magyar szak- középiskola diákjai csak egy hatalmas fal néhány téglája. Azonkívül: a világhírű zenekar üzleti, reklám célokat is tarthat szem előtt, amikor újságírónak nyilatkozik, azaz a nyilvánosság elé kerül. A diákoktól távol áll az ilyesmi. Megállapíthatjuk, hogy sok közös vonás található a liverpooliak és a kassaiak között. A kassai srácok azonban felelősségteljesebben fogják fel é- Ietüket, amit az is frappánsan bizonyít, hogy a válaszolók nagyrésze azt minősíti maximális szerencséjének, hogy kedvenc középiskolájába kerülhetett. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyértelműen ítélkezzünk, és azonnal elvessük a beatleseket. Nagyon sokatmondó, érdekes válaszok a lélek-ta- pintó kérdésre (Mit tartasz a legnagyobb fogyatékosságodnak?) érkezettek. Nem hajóskapitány: író, vagy jóhangú énekes-lenne a legtöbb itteni kamasz. A híres ember jobban vonzza a nőneműeket — vélik a fiúk. Ennél a kérdésnél a beatlesek is kirukkoltak az ő- szinteséggel. Az egyiket madármellkasa izgatja-bántja (az izomkolosszusok korszakát éljük) a másikat termete aggasztja (az az 1,73 messze van az égtől), a harmadikat lassan reagál, azaz lusta mozdulatokkai lebeg a világban. Az utolsó előtti kérdés, a tizenegyedik, talán, a legizgalmasabb. Itt mérhető le egyik érdekes megállapításunk, amely azt bizonyítja: a beatles-együttes azért menekül extremitásokba, a- zért őrjöng zenélés közben is, mert nem akar a halálra gondolni, dühös, mert mindenkinek meg kell halnia. A nyugati irodalmat tanulmányozva rádöbbenhetünk arra, hogy a halál-jelenség mennyire jelen van a művekben, tehát a gondolkodásban is. így van-e ez ebben a korban, az életpálya kezdetén, nálunk is? így, de még mindig nem olyan mértékben, mint ott. Ennél a témánál a zenészek sem tréfálnak. A legszebb, legkifejezőbb felelet’ mégis egy iparistától jött:! NEM ATOM ÁLTAL! Egyszerű mondat, de így is nagyon szép. Száz vers lappang benne; így megiratlanul is érzem őket.
