Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-03-21 / 12. szám

« lénk Pintér László technikus, Lenti P. F. 6783/12, Magyar- ország, magyarul levelezne és ismerkedne, 21 éves. Berdó Irén, Jászapáti, Damjanich út 40, Magyar- ország, képeslap gyűjtésről levelezne magyarul, 15 éves gimnáziumi tanuló. Zsidó Erzsébet, ul. Zdenka Nejedlého č. 7, SPTŠ-D. M. Pedagogická škola, Levice ČSSR, magyarul és szlovákul levelezne sportról, 16 éves. Forrai Gizella, Véménd, Zrínyi út 206, Baranya me­gye, Magyarország. Magya­rul levelezne filmről, iroda­lomról, 15 éves. Godány Livia, Győr, III. kér.. Szövő út 44, magyarul levelezne és ismerkedne, 17 éves gimnáziumi tanuló. Bognár Ágota, Kecskemét, postafiók 15, Magyarország. Különféle témákról levelez­ne magyarul, 18 éves gim­náziumi tanuló. Ladola István, technikus. Lenti Pf 6783/12, Magyaror­szág, levelezne és ismer­kedne, 24 éves. Darvas Zsuzsa, Celdömölk, Hunyadi utca 19. Vasmegye, Magyarország, különféle té­mákról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. Máté Mihály, Békéscsaba, VI. kér. Berzsenyi út 59, Magyarország, sportról, ze­néről levelezne. magyarul, 18 éves technikumi tanuló. Hoffmann András, Pápa, MGT Veszprémi út 1, Ma­gyarország, különféle té­mákról levelezne magyarul, 16 éves diák. Turczer István, OU SEPAP StétI, okr. Litoméfice. Ma­gyarul, csehül levelezne, 17 éves diáklányokkal. Kérdésekre válaszolunk „Szomorkodó édesanya“: írja meg a címét és levél­ben válaszolunk. Csépi Rozália: A kért cim — Zalaba, okr. Levice. „Tengeri medvék“ jeligére üzenjük, hogy a következő címen érdeklődhetnek: Du- najplavba, ul. Červenej ar­mády 68. „Boldogtalan": A körzeti orvostól kérjen tanácsot. Bizalmasan fordulhat hozzá! Váradi J.: Ilyen iskolára csak a helyi vagy a járási pártszervezet útján lehet jelentkezni. A második kér­désére pedig azt válaszol­juk, hogy helyes az eljárás, amit az üzemben folytatnak. „Cica“: Ezen a pályán igen nehéz a boldogulás, mert rendkívül sok a je­lentkező. Ajánljuk inkább, hogy végezzen el valamilyen szakiskolát. KBA: Az ön által említett újságok lassanként meg­szűnnek. Ajánljuk, jelent­kezzen a nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskolára távtanuló­nak. Példás CSISZ évzáró gyűlés A Járási Építkezési Vállalat királyhelmeci üzemrészlege mellett működő üzemi CSISZ szervezet 1967 február 16-án tartotta évzáró gyűlését. Jog­gal mondhatjuk, hogy az ü- zem fennállása óta még ilyen példásan előkészített, tarta­lomgazdag évzáró gyűlés nem volt. A pártszervezet széleskö­rű gondoskodása, valamint az üzem vezetőségének támogatá­sa kedvező feltételeket terem­tett az ifjúsági szervezet jó munkájához. A gyűlés egész menetéből, és főleg az elfoga­dott határozati javaslatokból arra következtethetünk, hogy az itteni szervezet a párt köz­vetlen irányítása alatt jó úton halad, s célkitűzéseiket lelkes munka, az üzemnek nyújtott segítség, valamint az iskolá­ban elért jobb eredmények fog­ják tükrözni. Kellemesen ha­tott a képviselt szervezetek, CSKP JB, CSISZ JB, valamint az iskola képviselőinek az if­júsághoz intézett felhívásai. A jól végzett munka után kellemes meglepetésben ré­szesültek az iskolából meghí­vott lányok, s az üzem többi alkalmazottai. A szépen feldí­szített és az ifjúság rendelke­zésére bocsátott kultúrhelyi- ségben mosolygó arcú fiatalok ízletes fánk és tea mellett na­gyon jól szórakoztak. Minden ifjú nevében köszö­nöm az üzemvezetőség, a párt- szervezet, a forradalmi szak- szervezet, és nem utolsó sor­ban az üzemünkben dolgozó nő-alkalmazottak segítségét, a- mellyel nagyban hozzájárultak évzáró gyűlésünk sikeréhez. Üzemi szervezetünk minden tagja megtesz mindent, hogy valóra váltsa elfogadott hatá­rozatainkat, s azon igyekeznek, hogy úgy az iskolában, mint a munkahelyen példás munkás­ként, a társadalmi életben pe­dig példás ifjakként ismerje­nek el bennünket. Dobos Zoltán Az érsekújvári állomáson mindig nagy a tolongás. A reg­gel érkező vonatokkal munká­sok és diákok tömege érkezik a városba. A vidéki magyar diákok kisebb csoportjához szegődve, s a belvároson át­haladva, nemsokára a Czuczor Gergely utcai kilencéves alap­iskola épületét pillantottam meg. Az iskolában mintegy 900 diák tanul, a pionír vezetőt a járási pionírotthonban rende­zett körzeti alkotóversenyen találtam meg s kértem, be­széljen a pajtások iskolai éle­té? öl. — Iskolánkon a pionírok lét­száma meglehetősen m?gas és a tevékenységük is sokrétű. Számos érdekkörünk van. A fényképészeti szakkörnek je­lenleg 16 tagja van és meg­felelő felszereléssel is rendel­kezik, de a tagok egyelőre csak elméleti dolgokkal foglalkoz­nak. A sportköröket illetően legnépszerűbb az asztáliteni- szezés. de nagyon sokan ked­velik a kosárlabdázást és a röplabdázást is. A szülői munkaközösség hat­hatós segítséget nyújt az isko­lának. A főző-varró tanfolya­mot például a szülők vezetik. Eddig 30 tagja van, és főleg a nyolcadikos lányok látogat­lak. Ezen kívül gyakran szer­vezünk szellemi vetélkedőket. A teadélutánok megrendezésé­nél a lányok és a fiúk közti barátság elmélyítését tartottuk szem előtt. A Nők Napján a fiúk felköszöntötték a lányo­kat és kedves ajándékokkal lepték meg őket. Január vé­gén a szülői munkaközösség segítségével nagyszabású kar­nevált rendeztünk, ahol a pio­nírok remek, szellemes jelme­zekben jelentek meg. Kilenc legötletesebb jelmezt értékes díjakkal jutalmaztunk. A paj­tások leleményességét bizonyít­ja. hogy a jelmezek között iáthattúnk robotembert, Win- netout. Old Shatterhandet, Belphégort és még sok sikerült jelmezt. Az érsekújvári iskolában sok pionír tart fenn kapcsolatot szovjet és a magyar pajtások­kal. Ennek eredményeként a nyárra meghívást kaptunk a csongrádi zeneiskolától egy ba­latoni táborozásra. Ezzel a ma­gyarországi pajtások az általunk szervezett tavalyi Sklenó-i kö­zös táborozást viszonozzák. E- ien a kiránduláson 40 tanuló és 10 kísérő vesz részt. Az is­kolának nincs színjátszó köre, de a Vöröskereszt járási szer­vezetének évzáró közgyűlésein a pajtások színes műsorral szó­rakoztatják a közönséget. Mu­lattató, ötletes, rövid színdara­bokat játszanak, énekelnek és táncolnak. Ebben az iskolában működik a járás legjobb népi tánccsopcrtja is. A szavalóversenyen két ked­ves pajtásra lettem figyelmes. Beck Szilvia, nyolcadikos tanu­ló Vörösmarty Vén cigány. Szá­raz Dénes pedig Ozsvald Ár­pád Hazatérés című költemé­nyét szavalta. Mindkettő ki­tüntetett tanuló. 0 Kedves Szilvia, mondj va­lamit a VIII. osztály életéről. — Nagyon szeretem az osz­tályomat, mert a pajtások kö­zött nagy a megértés és az összetartás. A fiúkkal közösen szervezünk irodalmi, történel­mi. földrajzi vetélkedőket és kérdezz-felelek versenyeket. A lányok általában jobban tanul­nak, mint a fiúk, s így rend­szerint ők a nyertesek. Az osz­tály előmenetele jó, mivel a tanulásban gyengébb fiúkat a lányok közös tanulással segí­tik. Gyakran rendezünk tea­délutánokat és kirándulásokat. A tervek szerint az idén Brno- ba látogatunk és szeretnénk megtekinteni Luhačovice-t és a Macocha csepkőbarlangot is. Száraz Dénes komoly fiú. és natívon szereti a költészetet: £ Kik a kedvenc költőid? — Sok verset olvasok és megtanulok. Szeretem Ady Endre és József Attila ver­seit. £ Hogy érzed magad az osz­tályban? — Nálunk is hasonló a lég­kör, mint Szilviáék osztályá­ban. Januárban Ki-mit-tud ve­télkedőt rendeztünk, ahol si­került elnyernem az osztály legjobb szavalója címet. Nem­rég osztályunk tagjai részé­re tánctanfolyamot rendez­tünk, ahol a modern táncok a- laplépéseivel ismerkedünk meg. Az érsekújvári állomáson mindig nagy a tolongás. Az in­duló vonatok délutánonként a munkásokat és diákokat viszik haza lakóhelyükre. Mi is bú­csúzunk Érsekújvártól. Szemet gyönyörködtető látványt nyúj­tanak a bratislavai lakótelepek mintájára épített 11 emeletes házak. Szivünket pedig mele­gíti mindaz, amit megtudtunk a szorgalmas és tehetséges ér­sekújvári pajtások életéről. ' Farkas Kálmán A közmondás szerint sok jó ember kis helyen is elfér. Saj­nos azonban a dunaszerdahe- lyt Lenin utca alapiskola ta­nítói annak ellenére, hogy jó emberek, nemigen férnek el ab­ban a szűk épületben, amely valaha nyilván lakóháznak ké­szült és most 525 gyermek má­sodik otthonául szolgál. — Ha még csak iskola lenne az épületben, mondták többen is a tanári szobában, de alul helyezték el a könyvtárat, a- mely a földszintet elfoglalja. Szertár nincs, és a fényképé­szeti szakkör nem tudja előhív­ni a filmjeit, mert sötétkamra sincs. Az említett iskola folyosóját, tantermeit járva, arra a meg­állapításra kell jutnunk, hogy nagy a zsúfoltság. Gyakorlati­lag a tanítás után sem akad jó ideig üres tanterem, ahol a diákok dolgozhatnának az e- gyes érdekkörökben. Reggel 8 órától 18 óráig folyik a taní­tás. Kilenc tanteremben 18 osztály tanulói ismerkednek az irodalommal, fizikával, meny- nytségtannal. — Ml azért nem panaszkod­hatunk — mondja Halász elv­társ, az iskola igazgatóhelyet­tese. — Inkább dolgozunk. Is­kolánk tanulói a nagy zsúfolt­ság ellenére is szép eredménye­ket érnek el mind a tanulás, mind az érdekköri tevékenység terén. Kitűnő énekkara van az iskolának, amelynek tagjai fel­léptek még a budapesti Zene- akadémián is. Jó eredménye­ket érnek el tanulóink a sport terén is. Sandal Éva, Somogyi Mária, Richter Valéria és Var­ga Éva dicséretet érdemelnek. Ami pedig a zsúfoltságot ille­ti, — mondja végül Halász elvtárs — azt hiszem, ez a problémánk is megoldódik. Le­hetséges, hogy a közeljövőben új iskola épül Dunaszerdahe- lyen, és lehet, hogy mi leszünk a szerencsések, akik megkap­ják. KI Az JFJÜ GÁRDA“ nem tétlenkedik •ff A múlt évben Bratislavában közös határozat született: va­lamennyi, már létező klub be­csületbeli kötelessége, hogy tá­mogassa, elősegítse újabb klu­bok alakítását. Ez az alapja an­nak, hogy valamennyi magyar fiatalt bevonjunk saját célkitű­zésünk megvalósítása érdeké­ben: „Tanuljunk és művelőd­jünk!“ Az Ady Endre Diákkör tag­jai messzebbről indultak ki. E- lőször felkutatták a cseh vá­rosokban dolgozó, vagy tanu­ló magyar fiatalokat, s csak azután gondolhattak a klubé­let kialakítására. Egy lehetőség kiaknázása vi­szont feledésbe merült. Hála az Üj Nemzedék IK vezetősé­gének közvetítéséért — ezt az utat is felismertük. Az ország valamennyi részének különbö­ző községeiből évente sok fia­tal vonul be katonának. Van­nak helyek, ahol szép számban találkoznak magyar fiatalok Szlovákia különböző vidékeiről: Két évre elszakadnak az ott­hontól, sőt a mindennapi ci­vil élettől is, s egy új világ­ba kerülnek, új feladatokkal, új életformával találkoznak. De az ember itt is csak „ember“ marad! A fiatal katonák is ott­honosabban érzik magukat a kaszárnyában, ha nem szakad­nak el a körülöttük pezsgő kul­turált élettől. És ha már több magyar katona kerül egy egy­séghez, miért ne művelődjenek anyanyelvükön. Ezt a kérdést tették fel a katonáskodó magyar fiatalok is, majd felvették a kapcsolatot a prágai Ady Endre Diákkör­rel. A kapcsolat kezdetben le­velezésen alapult, majd a mla- dái „Ifjú Gárda“ tagjai közül néhánvan ellátogattak klubunk júniusi találkozójára. Ez volt az első közvetlen ismerkedés. Előzőleg közös megegyezés alapján, hárman ellátogattunk hozzájuk, mint az AED képvi­selői, az évadnyitó klub-össze­jövetelre. Érdekes, szívélyes és hasznos volt ez a találkozás. A vasútállomástól nem mesz- sze a kultúrház kis különter­mét bérelték ki erre az alka­lomra. Az összejövetelt Füzék Já­nos. a klub elnöke nyitotta meg. Rövid üdvözlés után is­mertette eddigi tevékenységü­ket, eredményeiket, majd nagy­jából vázolta elképzelését a jövőre nézve. Végül nyilvános vita alakult ki arról, ki mivel tudja a klub tevékenységét bő­víteni. milyen úton kell halad­niuk, hogy minden egyes klub­tag érdeklődését kielégítsék. Mielőtt egyéni beszélgetésekre került volna sor, átadtuk az AED üdvözletét, ismertettük klubunk jellegét és felvetettük az együttműködés formáinak néhány lehetőségét, melyek közül néhányat szeretnénk a közeljövőben megvalósítani. Váratlanul barátságos társa­ságra bukkantunk. Ez nagy­részt Füzék Jánosnak, a klub elnökének az érdeme. Idézzük szavait a klub alakulásának kö­rülményeiről és eddigi eredmé­nyeiről: „Másodéves vagyok, s a múlt évben kezdtem meg a kultúr- munkát egységemnél, kezdet­ben cseh vonalon. Mikor meg­tudtam. hogy itt több magyar fiú végzi szolgálatát, foglal­koztam velük," — Milyen formát választottál, hogy munkád eredményes le­gyen? — Köztudomású, hogy a ka­tonaságnál erősen propagálják a kulturális munkát. Miért ne adjuk meg a lehetőséget, hogy ezt a katonák saját anyanyel­vükön végezhessék? Ügy gon­doltam, előbb megteremtjük az alapot. Parancsnokságunk tá­mogatásával elértem, hogy je­lenleg havonta négy magyar filmet vetítenek. A prágai Ma­gyar Kultúra által több magyar könyvhöz jutottunk. A könyvek számát hónapról hónapra nö­veljük. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a fiúk saját köny­veiket is kölcsönzik egymás­nak. Továbbá jelenleg 16 ma­gyar folyóirat jár egységünk­nek; magyarországi és hazai la­pok (Üj Szó, Üj Ifjúság, Hét). Nemrég zártuk be a „Magyar zene“ kiállítás kapuit. Bízom benne, hogy ez a közös nyel­vi, kulturális alap szorosabban egymáshoz fűzi a fiúkat, mé­lyebb barátságot, közvetlenebb családot sikerül kialakítanunk. Nehézségek is akadnak, ez természetes, sőt a katonai é- letben az akadályok váratlanul lépnek fel. Pontos munkarend van. A néhány óra szabadidőt mindenki más módon használja ki: az egyik levelet ír, a má­sik olvasgat, vagy a televízió műsorát nézik, filmelőadásra mennek, kis csoportot alkot­va vitáznak. Szombaton, va­sárnap a lehetőség szerint „ki­menőt“ kérnek, hogy az új szép kultúrházban mindenki kedve szerint szórakozzon, tán­coljon. De mindezt bármikor megszakíthatja egy szolgálat, riadó vagy más kötelesség. A helybeli lakosság számára im­pozáns modem lakónegyed é- pült. Különösebb kulturális é- lettel nem dicsekedhetnek. E- zért a sok fiatal katona maga igyekszik színesebbé tenni a szürke hétköznapokat. A ma­gyar anyanyelvű katonák so­kat vitáznak lehetőségeikről, reálisan akarják saját erejüket felmérni. Saját magukban, egy­másban keresik a tehetségnek legalább egy kis szikráját, me­lyek egyesítésével jó alapot te­remthetnek. Reméljük Füzék János elképzelései eredeménye- sen megvalósulnak. „Kassán tanultam, a bevonulás előtt itt tevékenykedtem. A lehető leg­nagyobb mértékben bekapcso­lódtam a magyar kulturális é- let szervezésébe, fejlesztésébe. Tapasztalataimat itt is szeret­ném érvényesíteni. Keresem kutatom a tehetségeket. Tu­dom, nem kezdhetem rögtön valamilyen magas színvonalú i- rodalmi est összeállításával. Néhány zenész akad, vannak bizonyára néhányan, akik már felléptek, ezekkel szeretnék va­lamilyen esztrádmúsort össze­állítani.“ Németh Károly is hasonlóan látja a helyzetet, beszél társai­val, kéri, ne szégyenkezzenek elárulni, ki mihez ért: „Elég ha akad néhány ember, aki ért a zenéhez, szavaláshoz, előa­dáshoz. Kezdetnek ez elég, mert van aki irányítja a mun­kát, beszél a többiekkel, meg­tanítja őket valamire.“ Füzék János nagy segítőtár­sa Kucsera őrvezető, aki az „Ifjú Gárda“ megalakulása óta szintén tevékenyen részt vesz a munkában: „...Szeretnénk már valamit fel­mutatni. de ez nehéz, nagyon nehéz! Ha sikerül is összehoz­ni egy zenészcsoportot, tánc­csoportot, nem lehet egybehan­golni a próbák időpontját, mert valakit mindig távoltart a kö­telesség.“ Van tehát nehézség elég. de akarat annál több, A jövőben esztrádcsoportot akarnak alakí­tani, sőt modern-tánc tanfo­lyam megindítását tervezik, természetesen nem könnyű ez a munka, a folytonosságot még nehezebb kialakítani. Minden évben az eltávozások, áthelye­zések akadályozzák ezt. Ezzel együtt jár a jövőbeli klubveze­tők kinevelése is. Reméljük so­kat hallunk még Füzék, Ku­csera, Gyém, Tóth, Németh és a többiek munkájáról, eredmé­nyeiről. Találkozásunkat kellemes szórakozással és tánccal fejez­tük be, Hanka Cili örömmel megtáncoltatott mindenkit — valóban barátságos hangulat a- lakult ki. Füzék János felol­vasta néhány versét. Elhatároztuk, hogy amiben lehet, segítjük az „ifjú Gárda“ tagjait. Hivatalosan meghívjuk őket az elkövetkező havi talál­kozóinkra és a jövőben még szeretnénk néhányszor elláto­gatni hozzájuk, lehetőleg egy kis műsorral. Nem volt hiábavaló ez a lá­togatás, megismertük a klub­élet egyik új formáját. Rádöb­bentünk arra is, hogy az ilyen kemény katonaéletben tán még szükségesebb a klubélet kere­tében kialakult baráti kapcso­lat, az egymást támogató és ösztökélő közös alkotómunka, melynek fokozatosan megérik a gyümölcse. Bízzunk benne, hogy a sikerekről rövid időn belül mi is értesülni fogunk! Duka Zólyomi Árpád )

Next

/
Thumbnails
Contents