Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-03-21 / 12. szám

5 új ifjúság • „VIM“: Küldje be fény­képét és mellékeljen pár soros életrajzot is, hogy olvasóinknak bemutathas­suk. • G. R. D. Szepsi: írásai zavarosak, közöthetetlenek. Egyelőre talán tanuljon ... • „Hiszek“: Verse csak utánérzés, híjjával minden­nek, ami eredetivé, sajátos­sá tehetné — látás, képal­kotás stb. Nehézkes, gyere­kes! Tanulnia kell még. főleg sokat olvasnia. • J. A. Vágsellye: örü­lünk verseinek! Közlünk belőlük! Küldjön a lehető leggyorsabban egy fényké­pet, hogy olvasóinknak be­mutathassuk. 0 „Lenni, vagy nem len­ni“: Áprilisi története in­kább giccs, mint irodalom. Mindenképpen túlexponált. Fiatalokról ír, — s a fiata­lok a 18.—19. század nyel­vén és etikája szerint val­lanak egymásnak szerelmet. Pl.: „Azért kértelek erre a találkozásra, — kezdte a fiú mondanivalóját, — mert úgy éreztem, hogy döntő fontos­ságú dolgok történtek az utóbbi napokban az étetem­ben. Tudom, hogy egészen egyedül állsz az életben, és ki értené meg jobban azt, hogy ez mit jelent, mint én. aki ugyancsak egyedül állok. De azt is tudom, hogy egy fiatal lány számára ez" még százszorosán súlyosabb, mint eg'y férfi számára. A legfőbb vágyam az, hogy jóbarátod lehessek. — Jól estek szavaid. Iga­zad van, hogy nagyon egye­dül vagyok. Irántad pedig határtalan bizalmat érzek, Ogy érzem, mintha mindent elmondhatnék neked. A fiú mély meghatottság­gal és forró elragadtatással nyúlt a lány keze után, és szenvedélyes csókokkal bo­rította". stb. Hihetetlen, élettelen. A dolgokat nem csak leírni, hanem elsősor­ban ábrázolni kell. Élővé varázsolni. Olvasson sok no­vellát. 0 „Várlak“: A verseiben tapasztalható fejlődésnek örülünk. Az álmodozó, és a Nincs segítség talán a legsikerültebbek. Küldjön pár soros életrajzot és a fényképet is juttassa el szerkesztőségünkbe, hogy olvasóinknak majd bemutat­hassuk. , 0 „Költő akarok lenni“: Sajnos csak akarni nem elég, tenni is kell érte va­lamit, — mondjuk tanulni, tisztába jönni legalább a verstan alapjaival. Ügy kö­rülbelül tudni, hogy mi az a rím és ritmus; aztán ami­kor az ember mindezt már tudja, abbahagyja az írást, mert rájön, hogy nincs hozzá tehetsége ... 0 „Beléptél az életem­be“: Azokra a levelekre, amelyek a jelige mellett nem tartalmazzák a levélíró nevét és címét, nem vála­szolunk 0 „Május“: Versei fejlő­désről vallanak. Küldje be szerkesztőségünkbe fényké­pét és rövid életrajzát, hogy olvasóinknak bemutathas­suk. Addig is dolgozzon, ügyeljen a vers logikai tisz­taságára, a ny§lv árnyalt­ságára, ízeire. Küldjön újabb verseket. • L. J. Nagvkapos: Vé­letlenül mi is ismerjük Pe. töfit. úgy hogy az „Itt szü­lettem én ezen a tájon“ cí­mű versének nem volt si­kere. Tanuljon talán elő­ször — aztán próbáljon csak verset írni. Különben az Új Ifjúság tulajdonfőnév, s mint ilyet a fenti módon írjuk. Kettős esemény zajlott le a na­pokban Dunaszerdahelyen. Az üze­mi klub megtartotta évzáró kon­ferenciáját és a Csallóközi Szín­ház megalakulásának 5. évforduló­ját ünnepelte. Mindkét helyen az elvégzett, és az elvégzésre váró munka eredménye képezte az ösz- szejövetel központi kérdését. A vezetők és a tagság részéről egyaránt kifejezésre jutott, hogy Dunaszerdahelyen a színjátszás gazdag múlttal rendelkezik, olyan sikeresen azonban, mint a Csal­lóközi Színház, eddig még egyik társulat sem működött. Az elmúlt öt évben megtartott 11 bemutató minden tekintetben azt igazolta, hogy a Csallóközi Színházzal egy eredményesen dolgozó, népszerű­ségnek örvendő, sokra hivatott e- gyüttes született. A városi Nem­zeti bizottság nagyra értékeli a társulat törekvését, és munkáját támogatja. Tavaly a színházi kultúra to­vábbi felvirágoztatása érdekében a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 49. évfordulója alkalmá­ból megrendezték a városban a Csallóközi Színház-napokat. Az ak­ció sikerült. A dunaszerdahelyiek a bemutatókból álló ünnepségsoro­zatot ezentúl november 4-7-ig minden évben megrendezik. Sze­retnék, ha a Csallóközi Színház-na­pok tartalmukat és méretüket te­kintve egyaránt kielégítenék az i- gényeket, és az országos dal- és táncünnepélyhez, valamint a Jókai- napokhoz hasonlóan kulturális é- letünk jelentős eseményeivé vál­nának. A Csallóközi Színház évente át­lag 2-3 bemutatót tart. Az utób­bi években többek között bemu­tatta Rozov: Felnőnek a gyerekek. Brezovský: Veszedelmes életkor, Karvaš: Antigone és a többiek, Gárdonyi Géza: A bor, William Tennesse: Üvegfigurák és Smrčok Piros szegfű cimü müvét. Össze­sen mintegy 50 taggal, két rende­zővel és egy művészeti vezetővel dolgozik. Műsorán klasszikusok, va­lamint mai hazai és külföldi szer­zők müvei szerepelnek. Dramatur­giai terve céltudatos. Példát mutat a többi együttesnek, s a szórakoz­tatás mellett a nézők esztétikai nevelését is feladatának tekinti. Az üzemi klub konferenciáján sok szó esett a Csallóközi Fábry Zoltán ifjúsági klubról, amely ta­valy februárjában alakult 126 tag­gal. A klub tagjai hetente tarta­nak összejövetelt. Irodalmi vita­esteket, előadás sorozatokat és kirándulásokat szerveznek. Jelen­leg legjobban a 17 tagú elektro-, a 34 tagú építészeti- és a 13 tagú fotószakkörük dolgozik. Elektroko- rük, amely a járás üzemeiben dol­gozó mérnökökből, technikusokból és mesterekből tevődik össze, a tapasztalatcserét és a szakmai is­meretek gazdagítását tartja fela­datának. A tagság elhatározta, hogy segít a járási nemzeti bizottság és a városi nemzeti bizottság építészeti osztályainak abban, hogy a járás falvaiban és városaiban meggyor­suljon a villamosítás és a közvi­lágítás korszerűsítése. Hasonló fel­adatot. vállalt az építészi kör, a- mely a csallóközi táj jellegéhez il­lő háztípusok tervének elkészíté­sével igyekszik segíteni. A fotókör fényképalbumokat és rövidfilmeket állít össze Csallóköz természeti szépségeiről, műemlékeiről, az ü- zemek és intézmények életéről. Gépész, mezőgazdász, közgazdász és honismereti kört is alakítanak. A gépészkör a járás mechanizá- cióját és központi fűtésének tö­kéletesítését akarja támogatni. Az elmúlt évben előadást tar­tottak Fábry Zoltán. Feszty 4r- pád és Zrínyi Miklós életéről, mun­kásságáról. Néhány hangversenyt és öt történelmi vonatkozású előa­dást rendeztek. Kerekasztal beszél­getéseket tartottak a világűrről, a kibernetikáról, és a kinematográ­fiáról. A fotókör az 1965-ös ár­vízről készített filmjét mutatta be, mindenki megelégedésére. A Csallóközi Színház a közeljö­vőben Heltai Jenő: Tündérlaki lá­nyok és Nusics: Számtan és tudo­mány című müvét mutatja be. Az üzemi klub ezentúl az eddiginél is több gondot fordít az új mun­kamódszerek népszerűsítésére, a párt, a CSISZ és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom határoza­tainak az ismertetésére, a kulturá­lis forradalom széles körben törté­nő kibontakoztatására. Továbbra is terjeszteni és fejleszteni akarja a népművészetet, a hagyományos kultúra minden formáját. A hang­súlyt azonban az általános művelt­ség megszervezésére, a szakisme­retek tökéletesítésére fordítja. A klubba rengeteg fiatal jár, nagyrészt ipari tanulók. A vezető­ség, a kultúrmunkára vonatkozó tervet úgy állította össze, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat az intézményben, és megkapják mindazt, ami munkájukhoz és po­litikai-esztétikai eszmélésükhöz szükséges. Jó tapasztalatokat sze­reztek a rendszeresített klubdélu­tánokkal. E munkaformát is to­vább tökéletesítik és az érdeklő­désnek megfelelően új szakköröket szerveznek. A sajtótudósitók és a kezdő írók részére ismert írók és újságírók részvételével, rendszeresítik a meg­beszéléseket. A körök tagjait be­vonják a helyi újság és a „han­gos" szerkesztőség munkakörébe. Júniusban megtartják az építészek napját, különféle bemutatókat, ve­télkedőket és összejöveteleket szerveznek. Bekapcsolódnak az if­júsági és a dolgozók alkotóverse­nyébe is. Célul tűzték ki, hogy a közeljövőben bemutatják valame­lyik csehszlovákiai magyar író új színmüvét, és a közeli Eperjesen művésztelepet létesítenek. Az a törekvésük, hogy a Csal­lóközi Színház Napok az országos színházi fesztiválok és a Jókai-na- pok főpróbáivá váljanak. Szeretnék elérni, hogy a központi szervek az eseménnyel egyidőben Dunaszerda­helyen rendezzék meg a szinját- szókörök vezetőinek iskoláztatását és a központi dramaturgiai tanács ülését. Siker és sok elképzelés jellem­zi Dunaszerdahely kulturális éle­tét. A jól végzett munka tudatá­ban zajlott le mind a Csallóközi Színház jubileumi ünnepsége, mind az üzemi klub konferenciája. Balázs Béla iiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiniiiiiiiiii „AZ EREDETI VALÖSÄG NEM IS IGAZ ÉS NEM IS HAMIS, NEM IS REÁLIS ÉS NEM IS MISZTIKUS — OLYAN CSAK A MI SZEMSZÖGÜNK, ÉLMÉNYÜNK, MAGYARÁZATUNK LEHET, A MI „IGAZSÁGUNK“ A VA­LÓSÁGRÓL“. (Ivó Pondélíček' Érzéseinkben és gondolatainkban. (A film hatása.) Szinté még sohasem fordult elő velem, hogy ugyanolyan, vagy akár hasonló köz-’ érzettel távoztam a moziból, mintahogy oda beléptem. A moziban eltöltött két óra mindig befolyásolta hangulatomat. Láttam olyan filmeket, amelyekről futot- tam-repültem egészen hazáig, más volt a borús ég, és más a napsütés, láttam olyat, hogy utána nem tudtam elaludni, örültem az életnek, gyűlöltem az életet, szerettem az embereket és haragudtam rájuk, gyöngének — erősnek, boldognak — szerencsétlennek, jónak vagy rossznak éreztem magam utána. Láttam olyan filmet is (elég sokszor), hogy veszettül fájt tőle a fejem és láttam olyat is, hogy végülis nem láttam, mert elaltatott, de láttam néhányat, amelyek hatása alól évek múltán sem tudok szabadulni ... A művészet csak hatásában válhat mű­vészetté! Az olyan alkotás, amelyik nem talál visszhangra a nézőben, valójában nem létezik. A költő is csak akkor válik költő­vé, ha olvassák, hallják verseit. Egy orosz író (Gleb Uszpenszkij a „Fel- támasztotta“ (Vzpriamila) c. novellájában) a művészet páratlan hatásáról ír. Egy tönkrement, az élet bajaitól hajlott tanítóról van benne szó, akit az életben egyetlen találkozás „feltámasztott“. Tya- puskin nyomasztó párizsi kóborlásai köze­pette eltévedt a Louvrba. Közönyösen nézte az antik szobrokat, míg egyszercsak meg­magyarázhatatlan, érzés vett rajta erőt a milói Vénusz láttán: .......úgy éreztem, hogy az emberi nyelv nem tudja kifejezni az élettelen lény életajándékozó titkát“. A művész a tökély megközelítésével év­századokon túl is felébresztette egy em­berben az élet, a szépség és jóság hitét, „csupán“ a kőbefaragott szépség és har­mónia megformálásával. Hasonló példákkal nemcsak a képzőmű­vészet, de az irodalom, a színház, a zene története is szolgál. J. P. Mayer (német szociológus) a film hatásáról így ír: ......nem létezik semilyen más módszer és kulturális institúció, amely olyan jelen­tősen befolyásolná az emberek mentalitását mint a film“. Ügy hiszem érdekes okok miatt: Nem csak azért, mert a film ható­eszközei (mint említettük) sokoldalúak, magukban foglalják más művészeti ágak hatóeszközeit is, hanem főleg azért, mert (paradox) a film a legfiatalabb művészet, de annak ellenére a legkevésbé távolódik el a valóságtól, a legkevésbé stilizál. (Itt versenytárs csak a színház lehet, de a szín­házat mégiscsak korlátolja a négy fal és a jóval kevesebb néző.) Egy totálban fény­képezett emberi szem néhány pillanat alatt többet tud elmondani az emberről és min­denről mint bármi más. Sőt! 100 emberben százféle gondolatot-érzést válthat ki egy és ugyanazon kép. Mert az emberek a lá­tottakat saját valóságukkal ötvözik, a saját valóságuktól függően értékelik. (Pl. egy sztrájkjelenet teljesen ellentétes hatást vált ki egy munkásból és egy munkaadó­ból.) Fellini 8 és c. filmje rendkívül nagy hatással volt rám. Azt hiszem, főleg azért, mert Fellini a legősibb, legáltaláno­sabb és amellett legbonyolultabb, de mégis mai kérdésekkel vívódik. Akit a vegetáción kívül még egyéb dolgok is érdekelnek, azt hiszem nem mehet el közönyösen Fellini filmje mellett. Az emberséges lét problé­mái ezt az embereket ezerféleképpen érin­tik. Fellini ezt saját egyéniségén keresztül általánosította, s így végeredményben elér­te, hogy a film hatásában a néző saját létének kérdéseit közelítette meg. Az alkotó, megfigyeléseivel és azok szug- gesztív továbbadásával, közelebb vitt az emberek, a vizek és a fák, a szellő és a napsugár, a fájdalom és az öröm, a jó és a rossz — az életismeret titkaihoz. Mind­ezt kellemesen szórakoztatva! Hát, nem csodálatos? * * * Kérdések: 1. kérdés: Az örök jó és rossz konfliktu­sát láthattuk a képen látható filmben L. Visconti rendezésében. Mi volt a film címe? (Megf. 5 pont) 2. 3. kérdés: Az eddigiekben több film címével találkozhattak a sorozatunkban, írják meg ezekből és ezeken kívül a sze­rintük legjobb 5 filmet címét. Ugyanakkor összeállítok én is egy öttagú „filmváloga­tottat“. Aki ebből egyet eltalál 5, ha kettőt 10, ha hármat, vagy annál többet is eltalál 15 pontot kap. Csak olyan filmet számí­tunk, amelyet 1960-tól vetítettek nálunk. Következik: A filmnézés művészete Levelek Kassák Lajos klub alakult Ersekujvárott Teljesült végre az érsek-* újvári fiatalok régi állma. A közelmúltban ugyanis 1 fiatal újvári tanárok és diá­kok megalakították az ifjú­sági klubot, melyet Kassák Lajosról, az élő magyar iro­dalom egyik legnagyobb alakjáról, Érsekújvár szü­löttéről neveztek el. Első összejövetelükön vezetősé­get választottak. így került a klub élére K u b i c s k ó Irén, a magyar iskola fiatal tanárnője. Tervei közt író­olvasó találkozók, zenés délutánok, és különböző is­meretterjesztő előadások szerepelnek. Egyik összejö­vetelükre meghívták maguk közé dr. Szirmák Imre jo­gászt, aki a fiatalkorúak bűnözéséről adott (?) elő. Március 14-én pedig Petőfi- esten találkoztak. A klub minden érsekúj­vári fiatalt vár! TAKÁCS ÉVA (Érsekújvár) Losonci tervek A Csemadok losonci szer­vezete az utóbbi három év­ben a kultúra területén nagyon vérszegény tevé­kenységet fejtett ki. Érde­mes kultúrmunkát úgyszól­ván csak a helyi, szervezet mellett működő Korunk If­júsági Klub végzett. A Csemadok vezetőket régtől foglalkoztatta a kérdés: kikre bízzák a helyi szerve­zet vezetését, irányítását... így került a losonci Csemadok szervezet élére a már évek óta eredménye­sen működő Korunk Ifjúsági Klub vezetögárdája. Varga Ervin látja el az elnöki teendőket (Csák István és Priska József alelnökök), míg a titkári tisztséget D u r a y Évára, a kultúrfe- lelősit pedig Farkas Ve­ronikára bízták. Varga Ervin elnök munka­tervéből hamarosan kitűnt, hogy a fiatalok komolyan készülnek a losonci kultúr­áiét felvirágoztatására. így többi között tervbe vették a tánccsoport és az ének­kar megalakítását, valamint a színjátszó csoport aktivi­zálását is. Sort kerítenek a fiatal műkedvelő képző­művészek kamara-kiállításá­ra. szerzői estek, irodalmi, zenei vetélkedők és könyv­viták rendezésére. Az év második felében a Madách-napokra és a NOSzF 50. évfordulójának megünneplésére készülnek majd fel. A Madách-napokat idén már a városi és járási szervekkel együtt szervezik. Ebből az alkalomból mutat­ják majd be Kármán József — Szabó Magda: Fanni ha­gyományai c. színdarabját. A NOSzF 50 évfordulójának megünneplésére, méltó kö­szöntésére, az irodalmi színpad „Beszélgetés a for­radalomról“ című irodalmi összeállítással készül. Ugyanebből az alkalomból tart majd előadást a város­ban dr. Balogh-Dénes Árpád is Lenin és a forradalom címmel. Kíváncsian várjuk a ter­vek megvalósulását. SÖLYOM MÁRIA (Losonc) Levelek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents