Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-03-21 / 12. szám

Talán nincs is olyan ember, akinek nem lennének — vagy valamikor nem lettek volna titkos tervei, senkinek el nem árult vágyai. Különösen abban a korban, amikor a bűvösnek hitt huszadik év olyan messze van, és az ember azt gondolja, hogy az élete csupa csoda. De elöbb-utóbb eljön az idő, amikor mindenki felismeri, hogy csodák csak nagyon ritkán történnek, és minden, amit az élettől meg lehet szerezni, az esetek többségében saját érdemünk.

A Törincsi Egységes Földműves Szövetkezet könyvelő asztala mögött ülő barnahajú. komoly lánynak is voltak titkos tervei, senkinek el nem mondott vágyai. Amikor Szabó Marika befejezte a törincsei kilencéves alapiskola u- tolsó osztályát, dönteni kellett, mihez fogjon. A családi döntés úgy szólt, hogy a lánynak tanulnia kell. S ezt gondolta Mária is S itt jutottak szóhoz Szabó Marika titkos tervei. Szeretett volna olyan iskolába kerülni, amely lehetővé teszi számára, hogy megismerje a világot, idegen tájakat, népeket, országokat láthasson. Utazási iroda, külkereskedelem, ehhez hasonló munkáról beszéltek a vilkei Szabó családban.

Csakhát az élet nem minden esetben valósítja meg titkos vágyainkat. Marikának nem sikerült bejutnia az általa kívánt iskolák valamelyikébe. Sokan keseregtek volna, esetleg elveszítik hitüket a jövőben. Nem így Marika. Egészséges derűlátással hamar megértette, hogy az életet úgy kell venni, ahogy van. S nyomban döntött: mezőgazdasági iskolában fog tanulni.

Furcsa döntés, annyi szent. De csodálkozásra sem jutott idő. mert Marika hamarosan a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola

ökonómusi tagozatán ismerkedett a mezőgaz daság problémáival.

Jogosan gondolná az ember, hogy Szabó Marika most csalódottnak érzi magát. Szó sincs róla. Az tskola elvégzése után a szomszédokhoz. a törincsei szövetkezetbe került könyvelőnek. Minden nav hazajár, hiszen pár perc utazás az egész. Megszerette munkakörét — és munkatársai, a tagok, a szövetkezet vezetősége is szereti őt. Szliacky Bertalan, a szövetkezet elnöke nem győzi dicsérni Marikát, s természetesen Marika munkáját. Pontosan dolgozik. szorgalma példás, kitartásban alig múlja felül valaki a szövetkezetben. Nem lesi folyton az órát. letelt-e már a munkaidő, haza- mehet-e már. Ha a munka úgy kívánja, szívesen dolgozik akár estig is. S a szövetkezet vezetősége is mindent megtesz, hogy a kislány jól érezze magát Törincsen. Havonta 1650 koronát keres tisztán s abban valamennyien megegyezhetünk, hogy ez egy húszéves lány számára több mint szép munkabér. A szövetkezet vezetősége azonban azt állítja, hogy Marika teljesen megérdemli a szép fizetést, és meg is dolgozik érte.-0Az ember furcsa lény. Sokszor nem is a pénz a mérvadó. Szabó Marika nagyon elégedett a fizetésével, munkahelyével. De ő már többet is akar, mert az élet a napi munka u- tán is folytatódik. Szórakozni, pihenni is kell, és az ember tanulni is akar, mert különben

lemarad. S Marika az 1650 koronán túl még vár valamit — részben a törincsei szövetkezettől, részben lakhelyétől. Vükétől. Kultúrát, ■zórakozási lehetőséget, társaséletet

Nos, ezen a téren elképzelései túlszárnyalnak a reális valóságon. Sem az egyik, sem a másik faluban nem áll olyan magas fokon a kultúra, hogy a fiatalok elégedettek lehessenek. Az utolsó színdarabot egy évvel ezelőtt mutatták be a vilkei kultúrház színpadán. A kul- túrház sem megfelelő, nincsen benne más, csak egy nagyterem — pedig egy klubhelyiség sokkal jobb lenne. Maga a CSISZ szervezet sem fejtett ki eddig kielégítő tevékenységet. Talán ebben az évben ez megjavul, a szervezet élére nagyon agilis fiatalember került, akitől Szabó Marika is. meg a többi vükéi fiatal nagyon sokat vár. Mária egyébként a vilkei CSISZ sezrvezet titkára, negyven CSISZ fiatal irányításában osztozik a vezetőség többi tagjaival. Nemcsak ö maga érzi a kulturális élet szükségességét. Felelősséget érez a többi fiatal kulturális életéért is. Azzal is tisztában van, hogy a falu lakossága kultúrmunka tekintetében a fiataloktól vár kezdeményezést — s ez Szabó Marikát is kötelezi.-OOlyan fiatal életét próbáltam bemutatni, a- kinek voltak ugyan titkos vágyai, senkinek cl nem árult tervei, de az élet nem váltotta valóra azokat. S lám, mégsem lett belőle elkeseredett ember. A m.unica, melyet már megismert, amelyet nagyon megszeretett, és érdekli, ami sok-sok ember boldogulását, terveik megvalósulását elősegíti, mindenért kárpótolja. Nem lett belőle sem utazási iroda dolgozója, sem külkereskedelmi tisztviselő — de azért e- légedett a sorsával, s azon dolgozik, hogy a jövő szebb legyen a jelennél. Agócs Vilmos

■

K

I ismerne ezekén a képekén Prágára? Szinte hihetetlen, hogy 70 évvel ezelőtt még lovasút bonyolította le a forgalmat. Igaz, villamos is volt már, de csak három vonalon közlekedett. „Emánky“-nak nevezték a nyitott kocsikat, oldalt láncokat szereltek fel, hogy ne essenek ki az utasok.

Érdekes nézni ezeket a régi felvételeket, hát még elbeszélgetni idős prágaiakkal. — Hja, a prágai villamos, az már a legrégibb időkben külön fejezetet jelentett életünkben — mondják. Ne csodálkozzunk azon, hogy a mai*milliós fővárosban a villamosokon lépten-nyomon elégedetlen hangokat, heves párbeszédeket hallunk. Nagy a forgalom, kevés a villamos, az autóbusz.

E napokban kedves jelenét szemtanúja voltam. Elindult a villamos és a felszállásnál lemaradt egy család, illetve az anya a kisebbik gyerekkel. Hangos jelenet következett, a- melybe az egész villamos beleavatkozott. Az egyik, különben igen tartózkodóan viselkedő fiatalember, ékes szóval vonta magára a hangoskodók figyelmét. Elővette táska-magneto- fónját és „lejátszotta“ a pillanatokkal előbb elhangzott vitát. A körülállők álmélkodva hallották saját hangjukat — egyszerre elhallgattak, és a leghangosabbak a legközelebbi megállónál csendben, minden magyarázat nélkül, kiszálltak.

A jelenet talán nem is volt olyan „kedves“. A városatyák és a közlekedési szakemberek bizonyára már évek óta figyelik az ilyen jeleneteket és a főváros közlekedésében mutatkozó gyakori zavarokat.

Prága szemmel láthatóan komoly közlekedési gondokkal küzd. Nem tudja megoldani az egyre növekvő forgalom gyors és sima lebonyolítását.

Hiába, Prága világváros lett. Lakosainak száma megnövekedett, új települések keletkeztek, és a közlekedési eszközök hálózata nem épül olyan arányban, ahogyan azt a város fejlődése megkívánná.

HOGYAN OLDJÄK MEG A KÉRDÉST?

— Vagy negyven évvel ezelőtt merült fel először a gondolat, hogy Prágában földalatti vasutat létesítsenek — mondta Kopoun mérnök, Prága Főváros Főmérnöki Hivatalának vezetője, amikor a földalatti vasút építése iránt érdeklődtem. Már jó néhányszor kidolgozták* a tervet, de azután mégsem került megvalósításra. Jöttek a háborús események. Érdekes, hogy a most véglegesen jóváhagyott terv alig tér el az első javaslatoktól. A prágai földalatti vasút 14 kilométer hosszú iesz, és 23 földalatti állomás épül, a Nemzeti Múzeumnál és a Príkopyn lesz majd a legnagyobb kereszteződés. A laikus nem is gondol arra, milyen sok tényezőtől függ egy ilyen nagyváros közlekedésének kiépítése. Hogyan szélesítik ki az Óváros utcáit? Mi történjen a műemlékekkel? Helyes volna-e a történelmi nevezetességű utcákat és városnegyedeket mentesíteni a mai gyors ütemű forgalomtól?

Ezekre a kérdésekre vonatkozólag véleményt kellene kérni a műemlékvédelem szakembereitől, a geológusoktól, és más szakemberektől. Tény, hogy Prága már több mint ezer éve főváros, fejlődésére, felépítésére befolyást gyakoroltak a történelmi események, a váltakozó politikai rendszerek és a város továbbfejlesztésénél ezekre a körülményekre tekintettel lesznek.

Most már nem halaszthatjuk tovább a földalatti vasút építését — mondta Kopoun mérnök.

Talán észrevette — folytatta mosolyogva, — hogy milyen jelenetek játszódnak le a villamosokban, milyen gyakran keletkeznek közlekedési zavarok. Szegény prágaiak most lépten-nyomon kábelcsövekbe ütköznek, egész utcákat lezártak,

így fest majd a földalatti Óváros téri megállója.

mindenfelé ásnak-fúrnak. de ezeket a forgalmi akadályokat szívesen eltűrik.

Ma hallottam az utcán a következő megjegyzést: Szeretném mindezt a föld alatt látni!

Hát igen, jó lenne, ha már elkészülne a földalatti.

— Mindenütt, ahol most kotrógépeket látunk, a földalattit

építik?

— Dehogy, sok helyütt a csatornahálózatot építik ki és a kábelvezetéket fektetik le. Ezen már évek óta dolgozunk. De a tulajdonképpeni alagút építését csak idén januárban kezdtük meg. Szakembereink külföldön tanulmányozták a földalatti vasutak építését, és megállapították, hogy a milánói földalatti építkezésénél alkalmazott módszer felel meg legjobban a prágai körülményeknek.

Hogy milyen a milánói rendszer? Nehéz megmagyarázni. A fúrógépet csak kb 60 cm mélységbe eresztjük, és az így nyert nyílásba egy bizonyos folyadékot vezetünk be, amely megakadályozza az oldalfalak beomlását. Majd szívógépekkel távolítjuk el a folyadékot, természetesen, a törmelékanyaggal együtt. Amikor a kifúrt rés már elérte a szükséges mélységet. akkor kibetonozzuk, illetve fémbetonlapokkal dúcoljuk az üreget, és így folytatjuk az alagút kiszélesítését.

— ÍGY ÉPÍTIK KI 14 KM HOSSZÚSÁGBAN AZ EGÉSZ ÚTVONALAT?

L

ehet, hogy, a kérdés naivan hangzott, mert Kopoun mérnök mosolyogva fogadta, de azért csak folytatta magyarázatát. — Valóban, úgy, ahogy mondja. Prágában különösen nehéz helyzetben vagyunk, mert a város területén a geológiai összetétel egész különböző. Az agresszív talajvíz is sok gondot okoz. Az óvárosban különösen nehéz á terep, mert egészen különböző szinten épült. Most nem ÍJ

említjük, milyen gondot okoz, hogy az alagutak építése közben ne érje baj a híres műemlékeket. A földalatti építésénél természetesen sok épületet kell majd eltávolítani, viszont új hidakat és új utakat is kell építeni. Több versenypályázatot írtunk ki. sokat vitáztunk, tanácskoztunk, amíg sikerült megoldanunk a kérdéseket. Az Óváros úgy marad, ahogyan van, és mégis belekapcsolódik a főváros közlekedésébe, a külső településekkel majd korszerű földalatti vasút köti össze.

— MEDDIG TART A FÖLDALATTI VASÚT FELÉPÍTÉSE?

— Az építkezést öt szakaszra osztottuk fel. Prága távlati fejlesztési tervei szerint az új településeket a város északi és déli részén építik. Az olyan régi negyedeket, mint Žižkov, Kariin, Košíŕe. teljesen átépítik.

— HONNAN INDUL MAJD A FÖLDALATTI?

— A mai dejvicei állomástól. Kísérjük csak figyelemmel: A Pruská nevű első földalatti megállónál találkozik majd a bfevnovi, petríni útvonallal. Az alagút a Gogol utca alatt Klárov felé vezet a Vltava folyó alatt, a Mánes-híd felé. A Koprova utca alatt épül a legszebb földalatti állomás. A földalatti vasút az Óvárosi tér alatt a Karolinum közelében áthalad az Ovocní trh-ra és a Myslbek állomáson át lehet majd felszállni a ,,B“-vonalra.

Nem részletezem tovább, de talán ez az útvonal érdekli a legjobban az embereket, mert ez a belváros és ezeket az utcákat ismerik a legtöbben.

Tehát az „A“-útvonal az Óváros alatt Vinohradyra vezet, a Mírové náméstíre, ahol elágazik. Az egyik útvonal Vršovi- cére, a másik pedig Flóra irányába vezet. A „Ii"-útvonaIat Smíchovból Kariinba építik ki. Ez a szakasz 1979-ig készül el.

— ÉS MIKOR KÖZLEKEDIK MAJD A FÖLDALATTI VASÚT AZ EGÉSZ ÚTVONALON?

E

rre nehéz válaszolni, mert a földalatti vasutat az évek során ki akarjuk szélesíteni és a külső kerületekben meg akarjuk hosszabbítani az alagutat. Ma már világosan látjuk a körvonalakat. Valóban történelmi pillanat volt, amikor éz év január 11-én a Nemzeti Múzeum szomszédságában megkezdték az alagút építését.

A földalatti vasút megállói kb. 500 méternyire lesznek egymástól. 50 kilométer órasebességgel számolhatunk. A Prágai metro gyorsabb lesz, mint a párizsi, de lassúbb, mint a moszkvai.

MILYEN MÉLYSÉGBEN DOLGOZNAK MA?

— Nyolc méter mélyen. Eddig minden szépen simán megy. Most már a komoly építés szakába érkeztünk. Olasz szakmunkásokat hozattunk, akik átadják tapasztalataikat.

— MIBE KERÜL A FÖLDALATTI VASÚT ÉPÍTÉSE?

— Kb. 3-4 milliárd koronába. De határozottan megéri a befektetést. Sok-sok mérnökre és szorgos munkáskézre van szükségünk. Nem is kell hangsúlyozni, hogy Prága csak akkor lesz igazán modern Világváros, ha majd felépül a földalatti. De eljön az idő, hogy lassanként eltávolítjuk a kotrógépeket és teljes szépségében kibontakozik majd a szép mű. — MIKOR?

— A terv szerint kb. 10 év múlva indul meg az egész vonalon a forgalom. Alig vesszük észre, gyorsan elfut az idő. és akkor majd nem lesznek jelenetek a villamosokon, Prága lakosai kényelmesebben élnek, és a város látogatói megcsodálják az óváros nevezetességeit meg a korszerű közlekedést. Michal Márta