Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-01 / 9. szám
síl. KINCSEK mentése Jónéhány évvel ezelőtt tervezték már, hogy Párkányban múzeumot létesítenek. Ez nemcsak egy-két ember ötlete, vagy történelemmániás tanító óhaja, hanem teljesen alulról keletkezett népi kezdeményezés. A környék történelmi helyekben bővelkedik. Az Ipoly és Garam-menti falvak értékes néphaqyományo- kat őriznek. A népi folklór tarka világa elevenedik meg egy-egy kulturális bemutatón, de sajnos, ez már kezd feledésbe merülni. Meg kell hát menteni az egyre inkább kallódó történelmi értékeket, a népművészeti kincseket, hagyományokat népszokásokat. Múzeum kell tehát, amelynek létesítői, vezetői, munkatársai önfeláldozó munkával, készek lennének elvégezni hivatásszerűen ezt a munkát. A párkányi állomás közelében, a siralom völgyében gyakran középkori harci eszközöket találnak szántás közben. Hatalmas csata zajlott itt valamikor. Szobieszki János lengyel király itt verte meg újra a Bécs alól idehú- zódó törököket. A Garam torkolatánál Rákóczi táborozott, ahonnan Esztergomot lövette, amikor labancz-megszállás alatt volt. A környéken öt-hatezer év előtti emberi kultúrák nyomaira bukkannak. A traktorok mélyen szántanak. Az erózió veszélyezteti a talajt. Azok a tárgyak, amelyek egy méterre voltak talán a földben, ma az eke járásának útjába esnek. Ezért pusztulnak, törnek, kallódnak. A népművészeti értékek ugyancsak elkopnak. Feledésbe merülnek, menteni kell hát. Kémend, Bény, Kőhídgyarmat, történelmi hagyományait ki ismeri? Szájról szájra jártak ezek a hagyományok, de a szájhagyomány konkrét bizonyítékok nélkül nem eléggé megalapozott. A tárgyi bizonyítékokat a múzeumban össze lehetne gyűjteni. A múzeum létesítésének gondolata legelőször talán Vércse Miklóstól, jelenleg a párkányi magyar alapfokú iskola tanítója — származott. Nem történelem-szakos, de érdemesnek tartja foglalkozni a történelmi értékek gyűjtésével. Elgondolását sok párkányi és környékbeli értelmiségi egyén helyeselte, segítségre siettek, felajánlották teljes támogatásukat. Megmozdult a nép is. Porosodó, málladozó dolgokat kerítettek elő a múzeum számára, ami valóban csak ott értékes a közlátványnak kitéve, nem pedig a padlásokon, présházakban, vagy düiedező kamrákban. A múzeum szervezői a mára is gondoltak. Az EFSZ-ek környékbeli ipari üzemek, falvak fejlődését is dokumentálni akarják . Egy EFSZ alapszabályzata száz év múlva milyen érdekes lesz. Meg kell hát az ilyesmit is menteni a jövő számára. A fölszabadulás utáni fejlődést is aprólékosan akarják bemutatni a leendő múzeumban. Lelkesedésből, munkakedvböl kiállítandó anyagból nincs is hiány. Képzett egyének is állnak rendelkezésre, akik ezt a különben nem is kis munkát végrehajtják. Éppen csak helyiség hiányzik a múzeum számára. Illetékes helyekről gyakrabban történt ígéret, hogy kapnak épületet. Párkány mégiscsak idegenforgalmi és bizonyos fokig kuituráiis gócpont is, így látogatói is lennének állandóan a múzeumnak. Tehát haszon Is származna belőle a város számára. De azért épület még most sincs, ezért nincs múzeum sem. A párkányi városi nemzeti bizottság etéren valóban nehézségekkel küzd. Természetesen vannak fontosabb problémák is, mint a múzeum kérdése. Egy múzeum várathat magára — így gondolják sokan. Előbbre való mástw felépíteni. A város különben is átépítés alatt áll. Állandóan túrják-fúrják még az utcákat is, ilyenkor aztán ezer más megoldásra váró sürgető probléma adódik elő. Sokminden létesült a városban és még sokmindent kellene létesíteni. Előbb-utóbb bővíteni kell az üzlet- hálózatot, kórházat építeni, szállodát és lakóházak százait. De a múzeumról sem szabad megfeledkezni. A lehetőséghez képest a városi nemzeti bizottság és járási nemzeti bizottság illetékes osztályainak támogatásával létre kell hozni ezt a múzeumot. Nem szegényíti, hanem gazdagítani fogja a várost és a kulturális föl- emelkedést szolgálja. Kulturális fölemelkedésünk javára válik, tehát meg kell valósítani, segíteni kell létrehozását. Bagota István akarsz KáTOIáTISZT lenni? A csehszlovákiai magyar fiatalok is jelentkezhetnek felsőbb katonai iskolára. Négy évi tanulmányi idő eltelte után tényleges tiszti rangot nyernek. Alapkövetelmény, hogy a jelentkező fiatalok egészségügyi állapota a katonai előírásoknak megfelelően érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzenek, jól beszéljenek szlovákul vagy csehül és általában megfeleljenek a felvételi vizsgán. A tanulás természetesen ingyenes. Lakást, ruhá/atot, ellátást a tanuláshoz szükséges kellékeket ingyen kapják a hallgatók. Az iskola hallgatóinak fizetése az időközben elért rang szerint történik. A 3. és a 4. évfolyam hallgatói ezenkívül havonta még 50 korona pótpénzt is kapnak. Az előléptetés a tanulmányi előmeneteltől függ. A hallgatók szünideje a következőképpen oszlik meg. Karácsonykor tíz nap, a félévi szünetben hét nap. Az egyes évfolyamok között a tanulmány befejezésekor 30 nap. Eltávozási engedélyt vagy külön szabadságot is kaphatnak indokolt esetekben. Tantárgy a matematika, testnevelés, kémia és más katonai szaktan- tárgyak. Az oktatás és kiképzés tel jesen korszerű, jól felszerelt tantermek állnak a tanulók rendelkezésér e. Szabad idő, sport és egyéb szórakozási lehetőség biztosítva van. Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítással az illetékes járási, katonai parancsnokság szolgálnak. Az iskolában pedig a fölvételi vizsgák alkálival nyerhetnek bővebb tájékoztatást. Andriskin József katonai iskola IV. évfolyamának hallgatója 300 fiatal A naszvadi CSISZ tagok j érdemeinek jutalmául Nasz- vadon tartották meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok legjobbjai komáromi járási konferenciáját. A naszvadi fiatalok ezúttal is példásan szervezték a konferenciát, amiért külön dicséret illeti Őket. Közel háromszázan gyűl- j tek össze Naszvadon az említett konferencián. Megje- j lent a CSISZ Szlovákiai Köz- ! ponti Bizottságának elnöke Daniel Futej, a CSISZ ke-1 rületi vezetőségének titka- jj| ra Čekirda Igor és több más kedves vendég. A beszámolót Opálka Milán, a CSISZ komáromi járási vezetőségének alelnöke tartotta. Nagyra értékelte a fiatalok j helytállását az árvíz alatti mentési munkálatokban. Ki- j értékelte a legjobb ifjúsági ! munkacsoportokat és a fiatalok előtt álló feladatról beszélt, amelyek a párt XIII. j kongresszusa előtt várnak rájuk. Az ünnepi beszámoló után j vita következett. Fölszólaltak az EFSZ-ek elnökei sok fiatal és a konferenciára érkezett vendégek is. A legtöbb felszólaló a mezőgaz- 'daságban dolgozó fiatalok téli munkalehetőségeiről beszél, amely a fiatalok számára eddig nagyon kedvezőtlen. Kérték és követelték, hogy az illetékes szervek foglalkozzanak ezzel a ] problémával, mert különben nehéz lesz a fiatalokat megnyerni a mezőgazdaság számára. Elképzelhetetlen, hogy I a fiatalok többsége csak a ] nyári idény alkalmával dől-§ gozzon a mezőgazdaságban és csak akkor biztosítanak számukra kielégítő kereseti lehetőséget. Ősz végétől tavaszig pedig tétlenül várják a mezőgazdasági munkák kezdetét fizetés nélkül. Varga elvtárs, a járási párt- bizottság titkára hozzászólásában sok felvetett problémára válaszolt. A fiataloktól is több kezdeményezést kért és figyelmeztette őket, hogy ne csak követeljenek, hanem szorgalmasan dolgozzanak is, hogy az igényeik valóra válhassanak. A konferencián a járás legjobb alapszervezetei — a naszvadi, bajcsi, bálványi és a gútai jutalmakat kaptak és több CSISZ tagot kitüntettek. A konferenciát táncmulatság követte. Kende István, Komárom Rozsnyói meglepetés Kellemetlen meglepetés érte a rozsnyói fiatalokat. Bezárták a városban az ifjúsági klubot, és egyelőre a fiatalok nem tudják, hogy miért. A klub több mint egy év óta, kisebb kifogásoktól eltekintve, elég jól működött. A város fiataljai itt találtak szórakozást, ide jártak kikapcsolódni munka, vagy a tanulás után. Most pedig egyszerűen fölbom- lasztották a klubot, és bezárták a helyiséget, de hát miért? Tudjuk, hogy ma már a legkisebb városban és faluban is léteznek ifjúsági klubok, vagy ha még nincs, akkor szerveznek. Rozsnyón pedig — amely diákváros is — nincs lehetőségük a fiataloknak szabadidejükben táncolni menni, vagy meghitt társaságban elbeszélgetni. A volt ifjúsági klub megfelelt erre a célra. Biztos vagyok abban, hogyha a helybeli illetékes szervek csak egy kicsit is törődnének a rozsnyói fiatalokkal és megértenék őket, újból megnyitnák az ifjúsági klubot. Ennek nemcsak én, hanem száz és száz hozzám hasonló fiatal nagyon örülne. így újból megoldódna a rozsnyói fiatalok szórakozásának kérdése. Oravec Éva, Rozsnyó Felnőttekké váltak Az ipolybalogi alapiskolában ünnepélyes keretek között avatták CSISZ tagokká a kilencedikeseket. Az ötven pionír szívszorongva várta azt a napot, amikor a piros nyakkendőt kék CSISZ inggel cserélheti fel. Az iskola minden tanulója részt vett ezen az ünnepélyen. Az avatásra váró tanulók felsorakoztak az iskola folyosóján az ünneplőbe öltözött pionírok mellett. Az iskola igazgatója Pölhös Imre tartott ünnepi beszédet. Ez után következett az ünnepség legszebb része — a tanulók letették a CSISZ fogadalmat. A fogadalom- tétel után örömmel vették át Zsigmond Józseftől, a CSISZ iskolai szervezetének vezetőjétől a CSISZ igazolványokat. A fiatalok azért is örültek az avatásnak, mert ez egy kicsit már a felnőttek sorába való lépésüket is jelentette. A hivatalos ünnepség után a tanítók szívélyesen elbeszélgettek az új CSISZ tagokkal, majd táncmulatság következett. Az új CSISZ tagok tudják, hogy a tagsági igazolvány átvétele az eddiginél jobb tanulásra és viselkedésre is kötelezi őket. Varga Erzsébet - Ipolybalog nnmsR .....................T? Günther Kretzschmar: Fenyők SZEPS1BEN OLVASNAK ...... ■> i ■ Jiŕi Mikula: Emberekkel túlzsúfolt hajó Már évek óta foglalkoztatja pedagógusainkat, pszichológusainkat és természetesen nem utolsó sorban a szülőket, a fiatalok természete. Abban már valamennyi kutató véleménye megegyezik, hogy a fiatalok könnyen befolyásolhatók, és természetük ugyanúgy formálható, mint a szobrász műtermében megmunkálásra váró anyag. Az a tény, hogy az irodalom nagy szerepet játszik a fiatalok természetének kialakításában, tagadhatatlan, s ezért nem lehet számunkra közömbös, hogy ki mennyit és milyen könyvet olvas. A könyvek megszerettetésében és helyes kiválasztásában nagy szerepük van a pedagógusoknak, a könyvtárak dolgozóinak és a szülőknek is. Már sokat hallottam a szepsi fiatalokról, akikről azt beszélik, hogy szeretik a könyveket, s ők in ár megtalálták a szépet, a szórakoztatót. a szépirodalmi könyvekben. Ezt az is bizonyítja, hogy Szepsiben nagyon kevés fiatal van, aki ne lenne tagja a városi, vagy legalább az iskolai könyvtárnak. A közelmúltban felkerestem Tamás Geliért, magyar szakos tanárt, aki egyben az iskolai könyvtárnak a vezetője, a városi, népkönyvtár aktivistája, s fáradhatatlan rendezője számos irodalmi összejövetelnek. Kérdéseimre szívesen, válaszol és elmondja: — Igen, a szepsi fiatalok már szeretnek olvasni. Alig akad fiatal, aki ne lenne rendszeres olvasó. Az iskolások szép, nagy könyvtárral rendelkezik, de már ez is kevés diákjaink igényeinek, kielégítésére, s így többen tagjai a városi népkönyvtárnak, ahol több, mint 500 fiatal olvasót tartanak nyilván. Egypár évvel ezelőtt még itt is hiányosságok voltak ezen a téren. S hogy ma szép eredményekkel dicsekedhetünk, ez hosszú, fáradságos munka gyümölcse. Az elért eredmények nem csupán egy embernek köszönhetők, hanem egy egész csoportnak. Ezek elsősorban a helyi iskolák pedagógusai és a városi népkönyvtár odaadó dolgozói, akik különösen irodalmi délutánok, könyvviták és mesedélutánok megrendezésével járultak ehhez a munkához. Bodnár Katalin és Gla- dis Valéria évek óta sikeresen vezetik a városi népkönyvtárt. A pedagógusokkal karöltve dolgoznak. Már a legfiatalabb korosztállyal igyekeznek megszerettetni a könyveket. Gyakran összejönnek a 6—11 éves gyerekek a könyvtár olvasótermében, ahol mesedélutánokat rendeznek számukra. Nagyon érdekesek ezek az összejövetelek, ahol olyan meséket, és elbeszéléseket mondanak el a gyermekeknek, amelyek a könyvtárban nyomtatásban is megtalálhatók. Hogy az olvasásra ösztönözzék őket, az is előfordul, hogy egy-egy érdekes mesének csak az elejét ismertetik, s a gyermekek érdeklődésük felkeltése után már kiváncsiak a mese végére is, és szinte kapkodják a kölcsönzésre váró könyveket. Az ifjúság és a felnőttek számára szánt irodalmi ösz- szejövetelek megrendezésében a pedagógusok, mint irányítók vesznek részt. Gyakran a magyar és a szlovák tannyelvű középiskolák, valamint a mezőgazdasági gépészeti technikum CSISZ tagjai tartják az előadásokat, szemelvényekkel és zenével tarkítva. A rendezők meghívják a szerzőket is ezekre az irodalmi rendezményekre. Gyakori vendég itt Rácz Olivér, Fecsó Pál, Nagy Olivér, akik Szepsi közelében élnek. A fiatalok szívesen elbeszélgetnek velük műveikről, munkájukról. Fiataljaink úgy megkedvelték až ilyen irodalmi összejöveteleket, hogy gyakran kezdeményezői is ezeknek a rendezvényeknek. Tamás tanár külön kiemeli Pruszák Zoltánná tanárnő ezen a téren végzett munkáját, aki már évek óta foglalkozik az olvasás problémáival. Munkáját országszerte ismerik Pályadíjat nyert az olvasás módszereivel foglalkozó tanulmányával. A kissé hosszúra nyúlt beszélgetés után a városi népkönyvtárba indultam Tamás Geliért tanárral. Közben a tanítás is befejeződött. Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy a diákság egy része tanítás után nem haza, hanem a városi népkönyvtárba igyekezett. A mellettünk haladó leánycsoportot megszólítottam. Valamennyien a magyar tannyelvű középiskola diákjai voltak. Baranyi Magda, Müller Márta és Bacsó Etelka a kérdéseimre elmondja, hogy az ő második otthonuk a könyvtár, legjobb barátjuk pedig a jó könyv. Már évek óta szeretnek olvasni. Eleinte csak a kalandos regényeket kedvelték, de ma már szívesebben Jókai, Mikszáth, Zola és Dickens regényeit olvassák. Arra a kérdésemre hogyan osztják be idejüket, hogy olvasásra is jut, egyhangú és rövid választ kaptam. Ha valaki szeret olvas, ni, időt is talál rá, A könyvtár dolgozói ma is úgy mint a hét többi napjain nagyon el vannak foglalva, beszélgetésre nem sok idő jut. Felnőttek, fiatalok és gyermekek sokaságát keli kielégíteniük szép és jó szórakozást nyújtó könyvekkel. Lobéi Zoltán ' ___ ri T