Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-01 / 9. szám
f U-iA cigányok nagyrésze kénytelen volt sátrat tég rélni. A patakok és források vizét klórral fertőtlei csöveken áramló, szomjoltó helyettesíti. Az erdős; rakott rőzse-tüzet a villany és a gáz pótolja. Az szürke és a mezők zöld padlóját sokan parkettre A levegöég tágas kék bórája helyett ott a fojtogatóan szűk szoba. Csillagok nincsenek, villany világít. A kordét be sem engedik a városba. Közlekedni ott a villamos, amely mégj a legtöbb hasonlóságot mutatja az ősi szekérrel: éppúgy ír korog és ugyanolyan lassan halad. / 5L •■omca, ahol a villamosok sikítanak (lírai lingelnek), ahol a Dóm is áll, néhány szép épülettel dicsekedhet. Eme épületek egyikét kapta meg egy cigánycsafád. Három nap múlva kék füstcsík-szalag lopakodott ki az ablak résein. Nőtt, mint a távíró papírcsíkjai, és éppúgy lehetett róla olvasni, mint a táviratról: ...Ma reggel kilenc órakor baltát vett elő Jani. Kiélesítette, majd belevágott a padlózatba. A parkett nemsokára engedett. Mikor tisztes mennyiségű halom gyűlt össze, Jani tüzet rakott a szobában. A tűz most is ég. Kékes-piros lángokat lobogtat. Végignyaldossa egy föléakasztott lábas alját. Készül az ebéd. Segítség.... Ma reggel kilenc órakor baltát vett elő — ......... Egy külföldi társaság éppen a kirakatokat szemlélgette, amikor csődületre lett figyelmes és elé tekeredett a kék füst-csík-távirat. Egy (filmezőgéppel is felszerelt) turista úgylátszik az efféle táviratszövegek kiböngézését is értette, mert első dolga volt, hogy a lakásban gomolygó füstöt, a tűz körül ülő cigányokat, s az őket körülvett csődületet megörökítse. Szerkeszti: BATTA GYÖRGY Ä KORDÉT be sem engedik a városba! Csehszlovákia területén csaknem kétszázezer cigány él. Ebből a keletszlovákiai kerületben (főleg a kassai járásban és Kassán) több mint hatvanezer. Ez a pársoros írás nem a megoldás és a boncolgatás igényével íródott. Mindössze képeket villant fel, akár a film, és minden következtetés nélkül ennyit mond csupán: így élünk. 3* Ismertem egy cigányfiút, együtt játszottam vele évekig a focicsapatban. A legjobbak közé tartozott. Nem volt olyan mérkőzés, hogy ne küzdött volna minden erejével. Értette á viccet is, s kedveltté vált jó természete miatt. De ami még fontosabb: a munkahelyén is elégedettek voltak vele. Nem egy-két hónapot, hanem éveket dolgozott már egy munkahelyen, egyfajta szorgalommal. A harmincon túl van már. De még mindig lelkes a pályán is. Mindig lehet számítani rá. Még sohasem okozott csalódást. Egy évvel ezelőtt alakult meg Kassán a Csemadok mellett működő Batsányi Kör. Ebből az alkalomból felkerestük a Kör vezetőségének néhány tagját, hogy eddigi munkásságukról és jövőbeni terveikről tájékoztassák olvasóinkat. — Hogyan és mi célból alakult meg a Batsányi Kör? Néhány lelkes irodalombarát kezdeményezésére 1965 februárjában alakítottuk meg a Kört, mely elsősorban irodalmunk terjesztését, népszerűsítését és kultúrhagyományaink ápolását tűzte ki célul a helybeli és a vidéki lakosság körében. — Mit tudhatnánk meg a Kör eddigi tevékenységéről? Az 1955-ös évben több irodalmi estet rendeztünk, s örömmel tapasztaltuk, hogy ezek az előadások úgy a kassai, mint a vidéki közönségnél nagy megértésre találtak, és jelentős sikerük volt. Minden alkalommal zsúfolt termek bizonyították, hogy az igényes irodalmi előadásoknak nálunk is meg van a közönsége, ha biztosítjuk számára a komoly művelődési lehetőséget. Görcsös Mihály több előadást tartott Jókai Mórról Kassán, Körtvélyesen és Tornagörgön. Az élénk érdeklődéssel kísért előadásokat még színesebbé tette a Kőszívű ember fiai c. dia- film egyidejű bemutatása. Ady Endre költészetéről Petneházy Ferenc tartott — sok szempontból újszerű — előadást a Csemadok nagytermét zsúfolásig megtöltő tanulóifjúság előtt. Megemlékeztünk továbbá Batsányi Jánosról, a Kör névadójáról, halálának 120. évfordulóján. Ezen az emlékesten a Művészetek Házában magyarországi írók és előadóművészek is felléptek, így Keresztúry Dezső, Janesó Adrienne és Béres Ferenc, Keresztúry Dezső ismertető előadásában kiemelte, hogy Batsányi Kassán találta meg hivatását, itt írta legfontosabb müvét, itt volt először és utoljára boldog. Ezért helyes és méltányos, hogy a Kör, amely ezen a területen őrzi és ápolja a magyar műveltséget, az ö nevét viseli. A Batsányi emlékest érdekessége volt még az, hogy több mint negyvenévi levelezés után ekkor találkozott először Illyés Gyula, Fábry Zoltán és Forbáth Imre. Talán nem véletlen, hogy a haladó eszmék ne<5sz. Gyufafej-piros levelek hullnak. A zöldség-gyümölcs- árusító standokon hosszú sor áll almáért, körtéért, szőlőért, sárgarépáért Mint az első hópehely, váratlanul és titokzatosan a sor elejére hull egy cigányasszony. Nem kérdez senkit és semmit, a sorban feszengő harminc várakozóra fittyet sem hányva vásárol. Valaki morog, de az elárusítónő (fél hogy megverik?) soron kívül kiszolgálja. Hull a hó. Narancsért, krumpliért, savanyú káposztáért állnak sorba az emberek. Ismét megjelenik egy cigányasszony, ismét kiszolgálják, soron kívül. A tömeg hallgat. Egy-két mordu- lásra telik csak erejéből. Mindenki érzi igazságát, de senki sem szél. Az/ elárusítőnő meghátrál. Fél. Nem veszi védelmébe senki. Akár megskalpolhatnák a helyszínen, a többiek akkor is szótlanul és szemlesütve állnának. Félnek? Vagy egyszerűen únják az ilyen dolgokat? 6* A villamoson fizetni kell. Egy cigányférfi nem fizet. A ka- iauznő rikácsol, de érezni, legszívesebben ő fizetne még, csak szállna már le az a fránya utas. A férfi nagydarab, szélesvál- lű, borostás ember. A légsúlyú kalauznő odahivja a kocsivé- zetőt. Mondanom sem kell, hogy nem történik semmi. Azaz, történik. Dulakodni kezdenek. Az utasok nézik, amint a kocsi belsejében verekedik a cigány és a villamosvezető. Mindenki tudja, hol az igazság, de senki sem segít. A kis kalauznő jajgat. Néhány perc múlva odébáll a cigány, senki sem követi. A sarokról visszafordul és fenyegetőzik. Két kemény öklét feje fölé lódítja. A kalauznő ettől még három napot vacog. Tény az is, hogy a cigányok nagy része kénytelen volt sátrat téglaházra cserélni. A patakok és források vizét klórral fertőtlenített, fémcsöveken áramló szomjoltó helyettesíti. Az erdőszélen megrakott rőzse-tüzet a villany és a gáz pótolja. Az országutak szürke és a mezők zöld padlóját parkettre váltották sokan. A levegőég tágas kék búrája helyett ott a fojtogatóan szűk szoba. Csillagok nincsenek, villany világít. A kordét be sem engedik a városba. Közlekedni ott a villamos, de ez legalább mutat némi hasonlóságot az őszi szekérrel: éppúgy nyikorog és éppolyan lassan halad. vés magyarországi képviselője Kassán ismerkedett meg személyesen is csehszlovákiai íróbarátaival, éppen a nagy forradalmi előd emlékestjén. A Kör Batsányiról való estjét Rozsnyón is megrendezte, majd íróolvasó találkozót tartott Ki- rályhelmecen, végül Fábry Zoltán stószi otthonában találkoztak magyarországi íróvendégeink a csehszlovákiai magyar irodalom néhány képviselőjével. Maga Fábry Zoltán nagy jelentőséget tulajdonít ennek a találkozónak, mert mint az Irodalmi Szemlében megjegyzi: „Illyés Gyula azon kevesek egyike, aki meglátva minket nem írta le népünk és irodalmunk számlájáról létünket és hangunkat, de mellénk állt és felemelt. Illyés Gyula hozzánk jött, hogy velünk maradjon.“ Még ugyanez év végén, októberben a Kör a Csema- dokkal és a szlovák művelődésügyi szervekkel együtt megemlékezett Bartók Béla halálának huszadik évfordulójáról, s ennek művészi jelentőségét fokozta a zeneszerző özvegyének. Pász- tory Dittának személyes közreműködése. Rajta kívül Comensoli Mária, Sándor Judit, Lendvai Ernő, Szűcs Lóránd, a Tátrai vonósnégyes európai színvonalú művészete tette az estet felejthetetlenné. Az est sikeréhez hozzájárult szereplésével a járási Szlovák Tanítói Énekkar és a kassai rádió zenekara. Ez az est példája volt annak is, hogy Bartók művészete egyformán áthatotta a magyar és a szlovák közönséget a népek testvérré válásának szellemében, amint azt Bartók az összes duna- menti néppel kapcsolatban hirdette és vailotta. — Mik a Kör további tervei? A közeljövőben népballa- da-estet rendez neves művészek közreműködésével. A jövő tervei közé tartozik a honismereti tevékenység megszervezése és elindítása a környék falvaiban. Ezt a munkát a Csemadok járási vezetőségével közösen szán- dékszunk megvalósítani. Jelenleg a földrajzi névgyüjtés megszervezésén fáradozunk. A Kör végül tervbe vette, hogy felméri a járás községi könyvtárainak könyvállományát, műfaji összetételét, látogatottságát, stb., s igyekezni fogunk segítséget nyújtani a könyvtár helyes megszervezésénéi. (P9) 3o tanulással a ßtVEeÍrt ( mtki csisz szervezetinek lapja Diáklapjaink zöme két-három szám után megreked. Nem szenzáció többet, kár vele bíbelődni, mondják a szerkesztők. Az „AcéltoU", a kassai magyar tannyelvű Gépészeti és Elektrotechniker Ipariskola lapja az ötödik évfolyamba lépett. Es még mindig színvonalas! Még mindig boncolgatja a túlzsújolt intemátus és a túlgyenge húsleves problémáit! A folyóirat sokszorosítva kerül olvasó elé, s ez bizony technikai színvonalát aligha emeli. Nyomdát érdemelne a lelkes diákgárda. A szerkesztés viszont elsőrangú, és ez az iskola két magyar szakos tanára, Kanócz János és Ritzkó Béla érdeme. Ők csiszolják az írott műveket, a selejt-rímeket is, ők cserélik jóra, tanácsokat, ötleteket adnak. Mi minden szerepel a lap hasáb join? Színes miniatűr riportok az iskola életéből, versek, elbeszélések, kapcsolatok. (Mi történt a jól induló Karakán Ildikóval és Gálffy Zsuzsával? Érettségi óta semmi hír róluk! (A sportban elért sikerek) vagy kudarcok, de ilyenből kevés van) ismertetése. A jent említett in- ternátus és húsleves-gondok, irodalmi estekről készített beszámolók arra vallanak, hogy van vitakedvük és vitamer- sziik, ezt saját bőrömön tapasztaltam. A Rádió február tizenkettedikén indított vitáját is (Modern-e a csehszlovákiai magyar irodalom? (Ők provokálták ki. Az „AcéltoU" jó lap tehát Búcsúzóul idézzünk a lap Üjévi Köszöntőjéből: „SZERENCSÉT, JÓ JEGYET, VIDÁM, JÓ ÉLETET!“, és még egy sort: ,.JÖ HÍRNEVÜNK SZERTESZÉT ELJUSSON“ íme, eljutott. ÜL : Roskoványi István: Kassai utcarészlet iÉritfWi üiiwi ii'ľmU'irifr -»vnii ' : ■ • „.uw J A huszadik század a legvéresebb és legszebb csaták százada. Legvéresebb küzdelmeit a világháborúk során vívta az emberiség. Legszebb harcait a. sportpályákon. A század végéig mindennek el kell dőlnie. Tegyünk érte valamit, hogy már a közeljövőben is csak labda-lövegek süvítsenek, s zárjuk az ágyúk tölteteit örökre múzeumokba. A világ minden kontinensén egyaránt sikerrel szereplő, az alig harmincon túl levő Schroiff, számos nagy sportcsata hőse, e sportág egyik királya, Kassára érkezett. Hajdan csinnadrattával várták a híres férfiakat. ŐT? Egynéhány funkcionárius és szurkoló a repülőtéren. A következő napon a Lokomotíva kapuját védte már. A sors fura játéka: egy mélytalajú, sáros edzőzpályán, százötven didergő szurkoló előtt szerepel a chilei labdarúgó világbajnokság két nagy egyénisége. Az egyik Schroiff, annakidején mindent védett. Sándor Csikar a megmondhatója. Scherer, az egykori gólgyáros egyetlen lehetőségét váltotta gólra a magyarok ellen. És most itt, a sárostalajú, mély pályán, százötven didergő szurkoló előtt TUdSiSSw Csodát tesz a kapuskirály? játszik a két világhíresség. Edzőmérkőzést Gálszécs csapatával. Schroiff, a világ egyik legjobb kapusa még mindig kiválóság. Bár labdát alig kap nem kell tudását igazolnia. A gomolygó felhőket, a stadion építményeit nézegeti, és arra gondol, hogy Indiában mindössze kétszer harmincöt percet játszanak a csapatok, mert többet nem bírnának, nincs erőnlétük, s még e húsz perccel kevesebb játékidőt is huszonkét váltott játékossal játssza a csapat. Ausztráliában minden focistának le kell a nyolcórás munkaidőt töltenie, még akkor is, ha ezalatt egyetlen szalmaszálat sem tesz keresztbe. Az ausztráliai kocsmák és vendégfogadók csak este hatig árulnak szeszes italt, hattól már csak narancslét. Az ausztrál polgár tehát (mert délután ötkor ér véget munkaideje) lóhalálban nyargal be a legközelebb eső kocsmába, nehogy narancslét kényszerüljön, az egyébként hétdecis üvegekben árult tizennyolcfokos sör helyett kortyolgatnia. Lélekben a nagy portyán van még, testben azonban már Kassán. A város közvéleménye csodákat vár tőle. A Lokomotíva elsőligás csapatának bent kell maradnia a ligában. Schroiffnak aligha szabad gólt kapnia. A világjáró kapuskirály, a sport e nagyszerű diplomatája, ez a rendkívül rokonszenves és talpig becsületes sportember mindent elkövet annak érdekében, hogy a Lokomotíva bent maradjon. Nem pénzért és kedvezményekért teszi, még akkor sem, ha pénzt is kap és kedvezményeket is élvez majd. Szereti a focit. Éppolyan kedvvel véd Afrikában, mint Ausztráliában, Ázsiában, Amerikában, vagy Európa egyik államának keleti részében, Kassán. Bejárta az egész földkerekséget. Az ausztrál tengerparton rárakodót bronzréteg kopik már. Az arc és a test alig őrzi már a nap barna festékét. A szív azonban napos Becsületes embertársak szeretetét, egy egész bolygó tiszteletét nem koptatja le semmiféle idö-alkotta vegyszer.
