Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-22 / 8. szám

wm

■I

„9 A LÁNYOK“ kérésükre 4 blúzmodellt közlünk melyek alkalmasak tablófényképekre.

FEHÉR SELYEMBLÚZ, e- gyenes szabású, ki és be- kötősen is viselhető. A gallér keskeny elkerekített, mely alatt egy 3 cm pánt van. Alul a pánt körül elgömbölyített finom, vékony csipkefodor van húzva kétsorosán, a pánton apró fekete gombokkal. Az ujjak manzsettába foglalva.

FEHÉR SELYEMBLÚZ, be- kötős. Keskeny álló nyak, elől szélesebb, gazdag mas- lira kötve. A blúzon elől kétoldalt két-két betűzött, majd szabadon hagyott varrás van elhelyezve. Az ujjak hosszúak, manzsettába foglalva.

FEHÉR SELYEMBLÚZ, melynek az eleje széles piékben van steppelve. A nyak keskeny rolni elől masnira kötve. Az ujjak könyökig érőek, manzsettába foglaltak. ,

FEHÉR SELYEMBLÚZ, ki- kötős, melynek az eleje keresztbe szegőzött. A keskeny gallér, valamint elöl középen a pánt és a rövid bevarrott ujjacskák körül 1- 2 cm széles, finom húzott csipkefodor van. A gombok apró gyöngyházból vannak. Mind a négy blúz üde, fiatalos és tavaszi jellegű. Viselhető alkalmakra, valamint kosztümhöz is.

„Feleségem szüleinél laktunk. Az egész „lakás“ egyetlen, húsz négyzetméteres szobából állt. Bár feleségem az esküvő után hozzám költözhetett volna — volt egy szép nagy albérleti szobám — mégis azt mondta, hogy így legalább gyorsabban kapunk majd külön lakást. Anyósoméknál a már említett egyetlen helyiségben heten laktunk: anyósom és a férje, egy nagybácsi, feleségem és a húga, én meg a gyermekünk. Ráadásul még az anyósom időnként vendégeket is hívott, vagy áthívta a szomszédokat tévét nézni. Amikor azután szóltam neki, hogy az így nem mehet tovább, a feleségem válaszolt. Azt mondta, menjek a frászba, ha nem tetszik Idegen lakásban ne parancsolgassak! Minden inkább volt ez, csak házasélet nem. Amikor azután végre lakást kaptunk, már vége volt a szerelemnek és a házasságnak is.“

KÖZÖS LAKÁS

A fiatal házasoknák több mint hatvan százaléka egyik vagy másik fél szüleinél lakik. S ez viszont nagyon kellemetlen (és kényelmetlen), mert éppen ebben az időszakban jönnek az első krízisek (a szerelmi viszony átalakulása stb., stb.).

A különféle összezördülésekbe, nézeteltérésekbe és problémákba beleszólnak a szülők is, viszont a szülők esetleges összecsapásainak is fültanúai a fiatalok. Hogy azután az ilyen összezördülésnek milyen és mennyi ideig tartó következményei vannak az első sorban attól függ, hogy az öregeket milyen érzelmi szálak fűzik gyermekük életpárjához.

Ugyanis nagyon fontos az, hogy megértöek, tárgyilagosak vagy nagyon is kritikus szemmel néznek rá, esetleg még harag vagy gyűlölködés is van ebben a közös lakásban. De legalább ilyen fontos az is, hogy a fiatalok érzik-e a szülők sze- retetét, segíteniakarását, vagy pedig éppen az ellenkezőjéről győződnek meg nap mint nap.

Az egyik legnagyobb hiba, ha a szülők a saját gyereküket szeretik, szinte túlértékelik, élettársát viszont lebecsülik. Nagyon is természetes, ha esetleg szeretik saját gyermeküket, de annak partnerével nem szabad ezt tapintatlanul éreztetniük.

Még a szüleiktől függő fiatalok is szembeszálinak a szülőkkel, ha azok — szerintük túlságosan — beleavatkoznak az ügyeikbe, ha még mindig kisgyerekként kezelik őket, akire vigyázni kell, a szerelem első időszakában. Ez az ellenállás azonban redszerint csak ideiglenes, és főként akkor ideiglenes, ha a fiatalok együtt laknak a szülőkkel. A házasság további sorsa ilyenkor csak attól függ, hogy a szülők megváltoztatják helytelen nézetüket gyerekük élettársával kapcsolatban vagy pedig nem.

A másik nagyon fontos dolog, ami a fiatalok és a szülők közti viszonyt erősen befolyásolja maga az életmód a szülök lakásában, továbbá a közös kiadások fedezése, Ezek a közös költségek általában minimálisak. S ennek ellenére:, ha a fiatalok függetlenek akarnak lenni abban, hogy este tovább olvashassanak, hallgassák a rádiót vagy nézzék a tévét, akkor nagyon is természetes, hogy hozzájárulnak a felmerülő költségek fedezéséhez Sokkal jobb, ha a fiatalok maguk teszik ezt az ajánlatot mindjárt a házasságkötés után. S ezzel elejét veszik egy olyan problémának, ami több nézeteltérésre adhat okot.

„Ügy egyeztünk meg, hogy a villany és gáz használatáért a számla felét mi fizetjük. Apa egyedül van és nem főz. Csak este jön haza, ilyenkor teát készít magának vagy tojást főz, a testvérem szintén, én viszont otthon mosok és vasalok... Amikor megszületett a kisfiam, és minden nap kifőztem a pelenkákat, így azután sokkal nagyobb lett a gázszámla meg a villanyfogyasztás is. Ekkor javasolta apám, hogy mi fizessük a számla kétharmadát ő pedig az egyharmadát. Férjem ebben nem egyezett bele, azt akarta, hogy továbbra is csak a felét fizessük és ezt úgy okolta meg, hogy a mi gyerekünk apa első unokája, tehát ne fukarkodjon az öreg. Nekem ez nagyon kényelmetlen volt és a végén alaposan összekaptunk.“

Az sem mindegy, hogy a közös lakásban hogyan oldják meg a fiatalok, az első pillantásra jelentéktelennek tűnő problé„MÖKUS“: 17 éves karcsú diáklánynak. Farsangra való estélyiruhát pasztellszínű anyagból csináltasson. Lehet rózsaszín, világoskék, halványsárga vagy fehér, a- melyik szín a legjobban áll. A pasztellszínű, szilonszerű anyagok arany vagy ezüst fémszállal átszőve, igen alkalmasak fiatal lányoknak. Ilyen anyagra rajzoltuk a ruhát, amely princéssz-sza- bású, lefelé bővülőén szabva. A ruha alján és a kerek kivágása körül 15 cm széles rüss van húzva, a ruha saját anyagából. A ruha teljesen alá van bélelve taft- tal. Amennyiben a fémszálas anyag nem tetszene a ruhát csipkéből is elkészítheti, esetleg egyszínű, vastagabb tisztaselyemből is. Ebben az esetben a ruhát nyáron is viselheti.

„VINNETOU“ rózsaszínű szövetjére egy fiatalos, ta- vaszias modellt rajzoltunk, ruha princessz szabású, lefelé kissé bővülőén szabva. Elől a ruha felsőrésze külön van szabva és 3 cm szélesen a ruhához steppelve, két fekete gomb díszíti. Az ujjak rövidek és bevarrot- tak.

„VEGYES“ Sajnos leveléből nem értjük világosan, hogy a fekete bársony ruhájához, átvarrásához kéri- e a modellt, vagy pedig új ruhához, mert az átvarrásHázasság a bíró szemével

mát — a főzés problémáját. Rendszerint a szülők konyháján étkeznek. Ha a fiatalok mindketten álásban vannak, akkor a fiatalasszony készségesen beleegyezik abba, hogy anya főzzön nekik is. Ebből is könnyen támad nézeteltérés, mert míg a fiatal férj szívesen elfogyasztja a legegyszerűbb ételt is, ha azt a felesége főzte, addig az anyós főztjével szemben nagyon is igényes, ha az nem főz az ő szájaíze szerint.

A következő probléma azután az, hogy mennyit is fizessenek a kosztért. A szülők rendszerint úgy gondolják, hogy a fiatalok ahhoz képest, hogy mennyit fogyasztanak, aránylag keveset fizetnek. A fiatalok meg úgy gondolják, ha főznének maguknak, sokkal kevesebből is kijönnének és az étel is jobb lenne, Tény, hogy éppen ezen a területen lehet leginkább takarékoskodni, de költekezni is. Ha valaki ügyes háziasszony, aránylag kis összegért is jól főzhet. Ezért azután sokkal helyesebb, ha a fiatalok főznek maguknak.

„A menyemnek nem ízlett a főztem, akármit is tettem elé. Rendszerint megkérdezte az asztalnál, mit tettem az ételbe, hogy ilyen ízetlen, vagy azt mondta, hogy megfájdult tőle a gyomra. Pedig a fiamnak ízlett az étel.“

Egy másik anyós pedig kinevette és lekicsinyelte a fiatal- asszonyt, aki csak most tanult főzni, s ha az valamit kérdezett tőle a főzéssel kapcsolatban, rendszerint így reagált: — Hát még ezt sem tudod? — Pedig a szülő sokkal taktikusabb lehetne ilyen esetben. Gondolhatna arra, hogy ő is tanult valamikor főzni, és neki sem esett volna jól, ha az anyósa így lekicsinyli.

Nagyon fontos, hogy az ilyen közös lakásban is lehessen magánélete mindkét családnak és főként a fiataloknak. Még az ilyen nehéz körülmények között is a szülőknek tekintettel kell lenniük a fiatalokra. Tudomásul kell venniük, hogy a fiaÜJL

hoz tudnunk kell milyen a ruha szabása, lehet-e egyáltalán átalakítani. Ezért egy sima ruhamodellt közlünk, amely molett alakjára a legmegfelelőbb. A bársony erősít és így csakis egészen sima ruhát csináltasson belőle. A rajzon a ruha princessz szabású, alul egy kicsit bővülőén szabva. Kisebb négyszögkivágással, mely alatt elől egy fehér masli van laposan a ruhára varr- va. A masli anyaga fehér szatén vagy fehér csipke. A ruha ujjai bevarrottak és i- gen rövidek. A hosszított derekú ruhájával egyelőre semmit sem lehet csinálni, mert ez nem divatos. A- mennyiben a ruha szoknyájának a hossza a derékvonaltól elég, abban az esetben kérjük, írjon újra és szívesen közlünk rá modellt, azt azonban tudnunk kell, hogyan van a ruha varrva. Farsangi bálba a ruha nem viselhető.

„Alice“ eredeti színezése világosszürke 5-ös tűvel kötjük. A szegélypántokhoz kb. 3 dg fekete fonal szükséges.

Kötésleírás: 1. sor: (visszája) fordított. 2. sor: sima. 3. sor 2 szem egybekötve, fordítottan, de a bal tűn hagyva ebből az első szemet még egyszer lekötjük fordítottan, és aztán csúsztatjuk le a szemet a bal tűről. A befejezés 1 fordított. 4. sor: 1 leemelve, 1 sima; ezután a simát a leemelt

a

bal tűn van a leemelt és a si-1 ma szem is.) majd a bal tűn lévő elemeit szemet lekötjük simán, és mindkét szemet át-* csúsztatjuk a jobb tűre. 5. sor: azonos az első sorral.

A kész darabokat átgőzölvé összeállítjuk; az oldalain alul 10 cm-es „slicceit“ hagyva. A széleket körös-körül 3-4 sor rövidpálcával behorgoljuk, feJ keiével.

Kötött mellény

szemen áthúzzuk — (ír

talok sokat akarnak kettesben lenni, és ezért tapintatosan kell viselkedniük velük szemben. Ismerek olyan szülőket, akik rendszeresen — hetente kétszer — elmentek moziba, hogy a fiatalok maguk lehessenek. De nem minden szülő csinál így. Lássuk csak a következő levelet:

„Esküvő után férjem szüleihez költöztünk. Két szoba kony- hás lakásuk volt. Bár sokkal jobban megfelelt volna nekünk a hátsó szoba, ahová bemehettünk volna a fürdőszobából is, csupán egy szekrényt kellett volna máshová áttenni, anyósom úgy döntött, hogy mi leszünk az első szobában. Hiába kértem szépen, nem egyezett bele. .Anyósom azt mondta, hogy ez az ö lakásuk, tehát úgy laknak benne, ahogyan ők akarnak. A hátsó szoba megmaradt a szülőknek, és a mi szobánkon jártak át, amikor akartak. És hogy bebizonyítsák, kik az urak a házban, még azt is megtiltották, hogy a két helyiség között az ajtót becsukjam. Amikor pedig megkértem a férjem, hogy beszéljen a szüleivel, mert a nyitott ajtó idegesít akkor, amikor ... együtt vagyunk, ő nem bírta ezt megérteni. Végül is azt mondta nekem, hogy szülei huszonhét éven keresztül nyitott ajtónál aludtak, nem kívánhatjuk tőlük, hogy ezen a szokásukon változtassanak“.

Igen, a szülők ezt szokták meg, tehát ezt akarják. Ezek azután olyan problémák, amiket az öregek egy kis megértéssel könnyen áthidalhatnának. Hiszen ők is voltak fiatalok.

Nagyon helytelen az is, ha a szülők beavatkoznak a fiatalok életébe:

„Azonnal láttam, hogy a vöm nagyon egoista, akivel keményen kell bánnom. Látom nagyon gyakran, hogy milyen közönyös a lányommal szemben, akit én nagyon szeretek. Természetesen felidegesít azután, ha ilyet látok. Amikor a fiatalok összevesztek, meg akartam verni a vömet. Ö azután odatolta elém a képét, hogy kiprovokáljon. Soha sem lesz szerencsés ez a házasság“

A szülök beavatkozása is többféle lehet. Hébe-hóba bizony előfordul, főként ha a fiatalok közül valamelyik hevesebb természetű, olyan veszekedés, amit a szülők is meghallanak, és ilyenkor aztán nehéz be nem avatkozniuk. Csakhogy az ilyen beavatkozások rendszerint nem sokat segítenek. Míg a fiatalok, ha külön laknának, pár nap alatt kibékülnének és újra teljes lenne köztük az összhang, addig a szülőkben rendszerint komoly nyomokat hagy az ilyen nézeteltérés, gyermekük élettársa ilyenkor gyakran kegyvesztett lesz. Ezért azután nagyon helytelen, ha ilyenkor valamelyik fél a szülőkhöz jár panaszkodni. Helytelen ez azért is, mert a probléma megoldásában rendszerint a szülök nem tudnak segíteni, és a veszekedés nyomai náluk sokkal hosszabb életűek, mint a fiataloknál, s közben még bánkódnak is, hogy gyermekük szerencsétlen.

Az a pár probléma, amit itt felemlítettem, természetesen nem az összes, melyek igen sok esetben a közös lakás problémájában gyökereznek. Vannak megértő szülők is, tehát nem szabály, hogy okvetlenül nézeteltérésre kerül sor a fiatalok és az öregek között. írásomban csupán arra akartam rámutatni, hogy mik a leggyakrabban előforduló problémák. A kezdetben jelentéktelennek tűnő összeütközés komoly váltságok- hoz vezethet még akkor is, ha az közvetlenül nem érinti a fiatalok házaséletét.

Ha közös lakásban laknak a fiatalok és az öregek, mindkét félnek megértőnek kell lennie. A fiatalok legyenek hálásak azért, hogy a szülök átengedik nekik lakásuk egy részét. A szülők pedig gondoljanak arra, hogy ők is a maguk módján akarták megoldani az életüket, amikor fiatalok voltak. Kölcsönösen legyenek tekintettel egymásra, legyenek engedékenyek és tapintatosak egymással szemben és akkor hosszú éveken keresztül is megmaradhat az összhang. Ha kölcsönösen megbecsülik egymást, együtt próbálják megoldani a felmerülő problémákat, mindkét félre nézve kedvező. Tudjuk, hogy mindenkinek: fiatalnak és öregnek egyaránt vannak problémái, éppen ezért legyünk megértöek.

Ford,: N. LÁSZLÓ ENDRE

ÚJ IFJÚSÁG — CS1SZ Szlovákia) Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava. Pražská 9: — Tel. 485-44-45, — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenké tlačiarne 01. Előfizetés 41.60, félévre 20.80, negyedévre 10.40 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. —■ A lapot külföld számára a RNS Ústredná expedícia tlača útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaidovo námestie 48/VH. K-08-61089

/