Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-22 / 8. szám

wm ■I „9 A LÁNYOK“ kérésükre 4 blúzmodellt közlünk me­lyek alkalmasak tablófény­képekre. FEHÉR SELYEMBLÚZ, e- gyenes szabású, ki és be- kötősen is viselhető. A gal­lér keskeny elkerekített, mely alatt egy 3 cm pánt van. Alul a pánt körül el­gömbölyített finom, vékony csipkefodor van húzva két­sorosán, a pánton apró fe­kete gombokkal. Az ujjak manzsettába foglalva. FEHÉR SELYEMBLÚZ, be- kötős. Keskeny álló nyak, elől szélesebb, gazdag mas- lira kötve. A blúzon elől kétoldalt két-két betűzött, majd szabadon hagyott var­rás van elhelyezve. Az uj­jak hosszúak, manzsettába foglalva. FEHÉR SELYEMBLÚZ, melynek az eleje széles piékben van steppelve. A nyak keskeny rolni elől masnira kötve. Az ujjak könyökig érőek, manzsettá­ba foglaltak. , FEHÉR SELYEMBLÚZ, ki- kötős, melynek az eleje ke­resztbe szegőzött. A kes­keny gallér, valamint elöl középen a pánt és a rövid bevarrott ujjacskák körül 1- 2 cm széles, finom húzott csipkefodor van. A gombok apró gyöngyházból vannak. Mind a négy blúz üde, fia­talos és tavaszi jellegű. Vi­selhető alkalmakra, vala­mint kosztümhöz is. „Feleségem szüleinél laktunk. Az egész „lakás“ egyetlen, húsz négyzetméteres szobából állt. Bár feleségem az esküvő után hozzám költözhetett volna — volt egy szép nagy al­bérleti szobám — mégis azt mondta, hogy így legalább gyor­sabban kapunk majd külön lakást. Anyósoméknál a már emlí­tett egyetlen helyiségben heten laktunk: anyósom és a fér­je, egy nagybácsi, feleségem és a húga, én meg a gyerme­künk. Ráadásul még az anyósom időnként vendégeket is hí­vott, vagy áthívta a szomszédokat tévét nézni. Amikor az­után szóltam neki, hogy az így nem mehet tovább, a felesé­gem válaszolt. Azt mondta, menjek a frászba, ha nem tet­szik Idegen lakásban ne parancsolgassak! Minden inkább volt ez, csak házasélet nem. Amikor azután végre lakást kap­tunk, már vége volt a szerelemnek és a házasságnak is.“ KÖZÖS LAKÁS A fiatal házasoknák több mint hatvan százaléka egyik vagy másik fél szüleinél lakik. S ez viszont nagyon kellemetlen (és kényelmetlen), mert éppen ebben az időszakban jönnek az első krízisek (a szerelmi viszony átalakulása stb., stb.). A különféle összezördülésekbe, nézeteltérésekbe és prob­lémákba beleszólnak a szülők is, viszont a szülők esetleges összecsapásainak is fültanúai a fiatalok. Hogy azután az ilyen összezördülésnek milyen és mennyi ideig tartó következmé­nyei vannak az első sorban attól függ, hogy az öregeket mi­lyen érzelmi szálak fűzik gyermekük életpárjához. Ugyanis nagyon fontos az, hogy megértöek, tárgyilagosak vagy nagyon is kritikus szemmel néznek rá, esetleg még ha­rag vagy gyűlölködés is van ebben a közös lakásban. De leg­alább ilyen fontos az is, hogy a fiatalok érzik-e a szülők sze- retetét, segíteniakarását, vagy pedig éppen az ellenkezőjéről győződnek meg nap mint nap. Az egyik legnagyobb hiba, ha a szülők a saját gyereküket szeretik, szinte túlértékelik, élettársát viszont lebecsülik. Na­gyon is természetes, ha esetleg szeretik saját gyermeküket, de annak partnerével nem szabad ezt tapintatlanul éreztet­niük. Még a szüleiktől függő fiatalok is szembeszálinak a szü­lőkkel, ha azok — szerintük túlságosan — beleavatkoznak az ügyeikbe, ha még mindig kisgyerekként kezelik őket, akire vigyázni kell, a szerelem első időszakában. Ez az ellenállás azonban redszerint csak ideiglenes, és főként akkor ideigle­nes, ha a fiatalok együtt laknak a szülőkkel. A házasság to­vábbi sorsa ilyenkor csak attól függ, hogy a szülők megvál­toztatják helytelen nézetüket gyerekük élettársával kapcso­latban vagy pedig nem. A másik nagyon fontos dolog, ami a fiatalok és a szülők közti viszonyt erősen befolyásolja maga az életmód a szülök lakásában, továbbá a közös kiadások fedezése, Ezek a közös költségek általában minimálisak. S ennek ellenére:, ha a fia­talok függetlenek akarnak lenni abban, hogy este tovább ol­vashassanak, hallgassák a rádiót vagy nézzék a tévét, akkor nagyon is természetes, hogy hozzájárulnak a felmerülő költ­ségek fedezéséhez Sokkal jobb, ha a fiatalok maguk teszik ezt az ajánlatot mindjárt a házasságkötés után. S ezzel elejét veszik egy olyan problémának, ami több nézeteltérésre adhat okot. „Ügy egyeztünk meg, hogy a villany és gáz használatáért a számla felét mi fizetjük. Apa egyedül van és nem főz. Csak este jön haza, ilyenkor teát készít magának vagy tojást főz, a testvérem szintén, én viszont otthon mosok és vasalok... Amikor megszületett a kisfiam, és minden nap kifőztem a pelenkákat, így azután sokkal nagyobb lett a gázszámla meg a villanyfogyasztás is. Ekkor javasolta apám, hogy mi fizes­sük a számla kétharmadát ő pedig az egyharmadát. Férjem ebben nem egyezett bele, azt akarta, hogy továbbra is csak a felét fizessük és ezt úgy okolta meg, hogy a mi gyerekünk apa első unokája, tehát ne fukarkodjon az öreg. Nekem ez na­gyon kényelmetlen volt és a végén alaposan összekaptunk.“ Az sem mindegy, hogy a közös lakásban hogyan oldják meg a fiatalok, az első pillantásra jelentéktelennek tűnő problé­„MÖKUS“: 17 éves kar­csú diáklánynak. Farsangra való estélyiruhát pasztell­színű anyagból csináltasson. Lehet rózsaszín, világoskék, halványsárga vagy fehér, a- melyik szín a legjobban áll. A pasztellszínű, szilonszerű anyagok arany vagy ezüst fémszállal átszőve, igen al­kalmasak fiatal lányoknak. Ilyen anyagra rajzoltuk a ruhát, amely princéssz-sza- bású, lefelé bővülőén szab­va. A ruha alján és a kerek kivágása körül 15 cm széles rüss van húzva, a ruha sa­ját anyagából. A ruha tel­jesen alá van bélelve taft- tal. Amennyiben a fémszá­las anyag nem tetszene a ruhát csipkéből is elkészít­heti, esetleg egyszínű, vas­tagabb tisztaselyemből is. Ebben az esetben a ruhát nyáron is viselheti. „VINNETOU“ rózsaszínű szövetjére egy fiatalos, ta- vaszias modellt rajzoltunk, ruha princessz szabású, le­felé kissé bővülőén szabva. Elől a ruha felsőrésze külön van szabva és 3 cm széle­sen a ruhához steppelve, két fekete gomb díszíti. Az ujjak rövidek és bevarrot- tak. „VEGYES“ Sajnos leve­léből nem értjük világosan, hogy a fekete bársony ru­hájához, átvarrásához kéri- e a modellt, vagy pedig új ruhához, mert az átvarrás­Házasság a bíró szemével mát — a főzés problémáját. Rendszerint a szülők konyháján étkeznek. Ha a fiatalok mindketten álásban vannak, akkor a fiatalasszony készségesen beleegyezik abba, hogy anya főz­zön nekik is. Ebből is könnyen támad nézeteltérés, mert míg a fiatal férj szívesen elfogyasztja a legegyszerűbb ételt is, ha azt a felesége főzte, addig az anyós főztjével szemben na­gyon is igényes, ha az nem főz az ő szájaíze szerint. A következő probléma azután az, hogy mennyit is fizesse­nek a kosztért. A szülők rendszerint úgy gondolják, hogy a fiatalok ahhoz képest, hogy mennyit fogyasztanak, aránylag keveset fizetnek. A fiatalok meg úgy gondolják, ha főznének maguknak, sokkal kevesebből is kijönnének és az étel is jobb lenne, Tény, hogy éppen ezen a területen lehet leginkább ta­karékoskodni, de költekezni is. Ha valaki ügyes háziasszony, aránylag kis összegért is jól főzhet. Ezért azután sokkal he­lyesebb, ha a fiatalok főznek maguknak. „A menyemnek nem ízlett a főztem, akármit is tettem elé. Rendszerint megkérdezte az asztalnál, mit tettem az ételbe, hogy ilyen ízetlen, vagy azt mondta, hogy megfájdult tőle a gyomra. Pedig a fiamnak ízlett az étel.“ Egy másik anyós pedig kinevette és lekicsinyelte a fiatal- asszonyt, aki csak most tanult főzni, s ha az valamit kérde­zett tőle a főzéssel kapcsolatban, rendszerint így reagált: — Hát még ezt sem tudod? — Pedig a szülő sokkal taktikusabb lehetne ilyen esetben. Gondolhatna arra, hogy ő is tanult va­lamikor főzni, és neki sem esett volna jól, ha az anyósa így lekicsinyli. Nagyon fontos, hogy az ilyen közös lakásban is lehessen magánélete mindkét családnak és főként a fiataloknak. Még az ilyen nehéz körülmények között is a szülőknek tekintettel kell lenniük a fiatalokra. Tudomásul kell venniük, hogy a fia­ÜJL hoz tudnunk kell milyen a ruha szabása, lehet-e egyál­talán átalakítani. Ezért egy sima ruhamodellt közlünk, amely molett alakjára a legmegfelelőbb. A bársony erősít és így csakis egészen sima ruhát csináltasson be­lőle. A rajzon a ruha prin­cessz szabású, alul egy ki­csit bővülőén szabva. Kisebb négyszögkivágással, mely alatt elől egy fehér masli van laposan a ruhára varr- va. A masli anyaga fehér szatén vagy fehér csipke. A ruha ujjai bevarrottak és i- gen rövidek. A hosszított derekú ruhájával egyelőre semmit sem lehet csinálni, mert ez nem divatos. A- mennyiben a ruha szoknyá­jának a hossza a derékvo­naltól elég, abban az eset­ben kérjük, írjon újra és szívesen közlünk rá modellt, azt azonban tudnunk kell, hogyan van a ruha varrva. Farsangi bálba a ruha nem viselhető. „Alice“ eredeti színezése vi­lágosszürke 5-ös tűvel kötjük. A szegélypántokhoz kb. 3 dg fekete fonal szükséges. Kötésleírás: 1. sor: (visszá­ja) fordított. 2. sor: sima. 3. sor 2 szem egybekötve, fordí­tottan, de a bal tűn hagyva eb­ből az első szemet még egy­szer lekötjük fordítottan, és aztán csúsztatjuk le a szemet a bal tűről. A befejezés 1 for­dított. 4. sor: 1 leemelve, 1 si­ma; ezután a simát a leemelt a bal tűn van a leemelt és a si-1 ma szem is.) majd a bal tűn lévő elemeit szemet lekötjük simán, és mindkét szemet át-* csúsztatjuk a jobb tűre. 5. sor: azonos az első sorral. A kész darabokat átgőzölvé összeállítjuk; az oldalain alul 10 cm-es „slicceit“ hagyva. A széleket körös-körül 3-4 sor rövidpálcával behorgoljuk, feJ keiével. Kötött mellény szemen áthúzzuk — (ír talok sokat akarnak kettesben lenni, és ezért tapintatosan kell viselkedniük velük szemben. Ismerek olyan szülőket, akik rendszeresen — hetente kétszer — elmentek moziba, hogy a fiatalok maguk lehessenek. De nem minden szülő csinál így. Lássuk csak a következő levelet: „Esküvő után férjem szüleihez költöztünk. Két szoba kony- hás lakásuk volt. Bár sokkal jobban megfelelt volna nekünk a hátsó szoba, ahová bemehettünk volna a fürdőszobából is, csupán egy szekrényt kellett volna máshová áttenni, anyósom úgy döntött, hogy mi leszünk az első szobában. Hiába kértem szépen, nem egyezett bele. .Anyósom azt mondta, hogy ez az ö lakásuk, tehát úgy laknak benne, ahogyan ők akarnak. A hátsó szoba megmaradt a szülőknek, és a mi szobánkon jártak át, amikor akartak. És hogy bebizonyítsák, kik az urak a házban, még azt is megtiltották, hogy a két helyiség között az ajtót becsukjam. Amikor pedig megkértem a férjem, hogy beszéljen a szüleivel, mert a nyitott ajtó idegesít akkor, ami­kor ... együtt vagyunk, ő nem bírta ezt megérteni. Végül is azt mondta nekem, hogy szülei huszonhét éven keresztül nyitott ajtónál aludtak, nem kívánhatjuk tőlük, hogy ezen a szokásukon változtassanak“. Igen, a szülők ezt szokták meg, tehát ezt akarják. Ezek azután olyan problémák, amiket az öregek egy kis megértés­sel könnyen áthidalhatnának. Hiszen ők is voltak fiatalok. Nagyon helytelen az is, ha a szülők beavatkoznak a fiatalok életébe: „Azonnal láttam, hogy a vöm nagyon egoista, akivel kemé­nyen kell bánnom. Látom nagyon gyakran, hogy milyen közö­nyös a lányommal szemben, akit én nagyon szeretek. Termé­szetesen felidegesít azután, ha ilyet látok. Amikor a fiatalok összevesztek, meg akartam verni a vömet. Ö azután odatolta elém a képét, hogy kiprovokáljon. Soha sem lesz szerencsés ez a házasság“ A szülök beavatkozása is többféle lehet. Hébe-hóba bizony előfordul, főként ha a fiatalok közül valamelyik hevesebb természetű, olyan veszekedés, amit a szülők is meghallanak, és ilyenkor aztán nehéz be nem avatkozniuk. Csakhogy az ilyen beavatkozások rendszerint nem sokat segítenek. Míg a fiatalok, ha külön laknának, pár nap alatt kibékülnének és újra teljes lenne köztük az összhang, addig a szülőkben rend­szerint komoly nyomokat hagy az ilyen nézeteltérés, gyerme­kük élettársa ilyenkor gyakran kegyvesztett lesz. Ezért azu­tán nagyon helytelen, ha ilyenkor valamelyik fél a szülőkhöz jár panaszkodni. Helytelen ez azért is, mert a probléma meg­oldásában rendszerint a szülök nem tudnak segíteni, és a veszekedés nyomai náluk sokkal hosszabb életűek, mint a fiataloknál, s közben még bánkódnak is, hogy gyermekük szerencsétlen. Az a pár probléma, amit itt felemlítettem, természetesen nem az összes, melyek igen sok esetben a közös lakás prob­lémájában gyökereznek. Vannak megértő szülők is, tehát nem szabály, hogy okvetlenül nézeteltérésre kerül sor a fiatalok és az öregek között. írásomban csupán arra akartam rámu­tatni, hogy mik a leggyakrabban előforduló problémák. A kez­detben jelentéktelennek tűnő összeütközés komoly váltságok- hoz vezethet még akkor is, ha az közvetlenül nem érinti a fiatalok házaséletét. Ha közös lakásban laknak a fiatalok és az öregek, mindkét félnek megértőnek kell lennie. A fiatalok legyenek hálásak azért, hogy a szülök átengedik nekik lakásuk egy részét. A szülők pedig gondoljanak arra, hogy ők is a maguk módján akarták megoldani az életüket, amikor fiatalok voltak. Köl­csönösen legyenek tekintettel egymásra, legyenek engedéke­nyek és tapintatosak egymással szemben és akkor hosszú éveken keresztül is megmaradhat az összhang. Ha kölcsönö­sen megbecsülik egymást, együtt próbálják megoldani a fel­merülő problémákat, mindkét félre nézve kedvező. Tudjuk, hogy mindenkinek: fiatalnak és öregnek egyaránt vannak problémái, éppen ezért legyünk megértöek. Ford,: N. LÁSZLÓ ENDRE ÚJ IFJÚSÁG — CS1SZ Szlovákia) Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava. Pražská 9: — Tel. 485-44-45, — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenké tlačiarne 01. Előfizetés 41.60, félévre 20.80, negyedévre 10.40 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. —■ A lapot külföld számára a RNS Ústredná expedícia tlača útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaidovo námestie 48/VH. K-08-61089 /

Next

/
Thumbnails
Contents