Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-01 / 9. szám
e heti számunkban: CSILLAG-kassai körkép. _3. old. Ä vonat késik . .5. old. S Kincsek mentése —-6. old. A táncoló halál_ .7. old. XV. évf. 1966. III. 1. Ara 61) fillér A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Természettudomány ES FIATALSÁG iniiiiiuimi M iért választja olyan sok fiatalember élethivatásának a fizikát, a technikát, általában a természettudományokat? — teszi fel a kérdést a Novij Mir című szovjet folyóirat. Erre a kérdésre a szokványos választól eltérően, J. Fejnberg elméleti fizikus az irodalmi folyóirat hasábjain a következő feleletet adja: „Ezek a tudományok, különösen azok elméleti ágai, mindig a fiatalokat vonzották. Einstein. Bohr, Dirac huszonhathuszonhét éves korában alkotta meg legkiválóbb művét. Mengyelejev harmincöt éves volt, amikor az elemek periódusos rendszerének felfedezését bejelentette. Lobacsevszkij harmincnégy éves korában adott hírt a nem euklideszi geometria megteremtéséről. James Watt még nem volt harminc éves, amikor az első gőzgépet elkészítette. Newton a fizika és matematika terén nagyon fiatalon alkotta a legnagyobbat, negyven éves sem volt még. Linné „A természetes rendszere“^ huszonnyolc éves korában adta ki. A fajok eredetéről szóló elméletét Darwin harmincéves korában állította fel. (Még ha teljes formájában csak húsz év múlva tette is közzé.) Ez a szabály. Ritka eset az, amikor valamelyik zseni negyvenöt-ötvenéves kora után olyat alkot', ami életének fő műve mellé volna állítható. Egészen más a helyzet a művészet és a humán tudományok terén, ahol az alkotó munka, minden bizonnyal egészen az öregkorig elhúzódik, sőt, néha, az évek múlásával még termékenyebb is lesz. A tudomány világával szemben tanúsított éretlenség az irodalom és művészet terén, főként abban nyilvánul meg, hogy a tudóst mindig öregnek ábrázolták. Napjainkban a fiatalság azért választ tudományos pályát, mert itt megtalálja az igazság felfedezésének örömét, alkotói munkaterületet talál, ragyogó eszméket, bátor fantáziát, sajátos szépségeket, megtalálja a maximális erőkifejtést követelő harc szellemét, tiszta gondolatokat, hűséget és hitelességet, demokratizmust és a munkatársakkal való lelki kapcsolatot, felismeri a közös ügy fontosságát, a lényeg és a forma feltétlen időszerűségét, sőt még a sport egyik elemét is megtalálja, a versenyt,“ — fejezi be nyilatkozatát a lapban J. Fejnberg. ILLYÉS GYULA: Hófútta földön apróka, néma szél Fehér egér — vigyázva följön, moccan, irarrúik. egy pillanatnyit. Surran le rögtön — miért ? Azért: újra kitörjön. Ilyen február 115 éve nem volt. Ja/, az a Bajokat okoz a haj. A hosszú, a divatos, a londoni A férfi. Amelyikről nem tudni, hogy az. A haja miatt. A Daily Express tudósítása: egy fiatalember súlyos autóbalesetet szenvedett. A mentők a kórház női osztályára szállították: hajáról ítélve odavalónak vélték. Á fejsérülés természete miatt más különös ismertetőjel pillanatnyilag nem akadt, és a félreértés csak akkor derült ki. amikor az ifjú magához térve megkérdezte: „Hol vagyok?“ A női betegnek feltűnően „szőrös“ hangja volt.. . A Hamstead negyed Swiss Cottage uszodájában a személyzet panaszkodik. Megint csak a hajra. Az angol ugyanis udvarias. Az útmutatást megszólítás kíséri: „Erre uram", „Erre. asszonyom". De honnan tudják, hogy ugyanannak a hosszú hajnak mikor melyik dukál? És egyáltalán kinek mutassanak irányt a női és kinek a férfi öltözőbe? A London Life című pletykalap, büszkén, hogy halad a korral, a látványt így summázza: „A lányok úgy festenek, mint azok a fiúk, akik úgy festenek, mint a lányok" Mármint az olyan lányok, akik — ez a divat! —, még nem vágatták rövidebbre a hajukat . Fülel, szalad itt! ott! Amott a fák alatt! Fehéren a fehér. Mennyivel valóságosabb a csönd is, hogyha él. No nézd, az a szél-mozdulat a havon — mosolyog Elfintorul. Ragyog a nap. a hó ragyog. Az ég ma is vadonatúj. Egy fa csúcsáról egy csipet havacska villámolva lezizeg. Micsoda lárma. Ez volt az utolsó erő. Ott beteljesültség világa, jövő, jövő. Midőn nem lesz már semmi hátra! «•»KM « imimtatmm** M( WMMcraiuiir»^^ M W''* jmérni» DÉL ISMÉT VIRÁGZANI FOG A nyugat-szlovákiai kerüle - ti pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság tanácskozásra hívta össze az árvíz sújtotta Csallóköz újjáépítésében részt vevő védnöksé- gi járások vezetőit. Megállapították, hogy az egész ország összefogására volt szükség, hogy az árvízsújtotta területen felújíthassák a mezőgazdasági termelést, újjáépíthessék az összeomlott épületeket. E munkában az állami ségitség mellett hatékonyan részt vettek a védnökségi járások. Ma, a ka- tasztróJ^Mitán alig fél év elteltével megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásban lényegében befejeződött az újjáépítés, s jelenleg arra van szükség, hogy a komáromi járásba összpontosítsák a védnökségi járások segítségét. A komáromi járás községeiben a múlt évben 1955 családi ház építését kezdték meg, s ebből 410-ben már a télen lakhattak. 1780 megrongált lakás javítását elvégezték, s felépítettek 435 szovjet faházat, és 780 család számára ideiglenes otthonokról gondoskodtak. Ezi- dén, főképp most a tavaszi hónapokban, gyors ütemben kell megkezdeni az építkezést. Be kell végezni az ősszel megkezdett 1545 családi ház építését, 3632 megrongált lakást kell kijavítani és 910 új családi házat építeni. A járás lakosságának döntő többsége mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Éppen ezért szükséges, hogy az említett üzemek mielőbb elérjék az árvíz előtti termelési szintet. Csak így tudnak megfelelő keresetet. egyúttal életszíntet is biztosítani tagjaik számára. Jelenleg a szövetkezetek fő bevételi forrása az állattenyésztés. Íz árvíz következtében csupán a szarvasmarhaállomány létszáma 6300 darabbal csökkent. Ez maga után vonta a tejtermelés 20—30 százalékos csökkenését. Gondoskodni kell arról, hogy a járás szövetkezetei hasas üszőket vásárolhassanak, és az 1966-os évben az állatállomány számára még 426 vagon szálas takarmányt kapjanak. Minden járásnak megvannak a saját problémái és az újjáépítés, a védnökségi munka megterhelést jelent. Á védnökségi járások képviselői újabb szerződéseket írtak alá. Egyelőre szinte lehetetlen megállapítani a segítség pénzbeli értékét. Csallóköz népe ezt a segítséget soha nem felejti el — mondta Ján Jány elvtárs, a gú- tai HNB elnöke —, mert az emberek még az emlékműveknél is maradandóbban megőrzik azok emlékét, akik segítenek újjáépíteni családi otthonukat.
