Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-08 / 6. szám
Winnetout játszanak LEX BARKER: Old Shaterhand és Kara Ben Nemsi i- gazán pompás egyéniség. Ezek a hősök becsületesek, őszinték és — ami nagyon fontos — van humorérzékük is. DER SPIEGEL: May hőse még a legvadabb vadnyugaton is vallásos marad, mint a katekizmus, becsületes, mint a polgári törvénykönyv és német, mint a nemzeti himnusz — tehát a kispolgári mérték szerint felsőbbrendű ember. Ezzel a kis históriával kell kezdenem: 1961 decemberének egyik napján Horst Wendlant ♦ nyugatnémet filmgyáros kilencéves fiacskája így szólt édesapjához: „Apu, nem filmesít- hetnétek meg Winnetout vagy az Old Shatterhandot is?“ És apuka, aki eddig Wallace detektívregényeit filmesľtette meg, fiacskája haját megsímo- gatva így válaszolt: „Dehogyis nem.“ Valószínűleg nem ilyen idillikus egyszerűséggel kezdődött ez a Ma.y-hullám. Wendlant úr nem volt újonc a szakmájában és kitünően számolt. Nagyon is a tudatában volt, hogy Európában western-eket gyártani e- léggé kockázatos dolog. S a- mennyiben May regényekről volt szó, a korábbi próbálkozásukról tudta, amenyiben megpróbálták őket filmesíteni, egytől-egyik megbuktak. Közvélemény kutatást rendezett, statisztikát állíttatott össze arról, hogy az utóbbi években hány May Károly könyvet adtak el és csak ezután döntött. Ugyan nem állt rendelkezésére a Vadnyugat meg az igazi indiánok, viszont szerencséje volt, hogy azonnal reagált, a- mikor a western-renaissance kezdetét vette. Mindenki megjósolta neki hogy ebbe a vállalkozásba beletörik a bicskája, de 6 u- gyanakkor már háromezer statisztát szerződtetett és kétezerötszáz lovat. A 35.000 méter celluloid szalag elkészült és 3,5 millió márka sorsa forgott kockán, tehát éppen a háromszorosa annak, amennyibe Nyu- gat-Németországban egy átlagos film kerül. Bár Wendlant ideges volt akkoriban, a derűlátása sohasem hagyta cserben: „Honnét szerzünk ötmillió mozilátogatót? Hát külföldön.'1 Harald Retal, a film rendezője ugyancsak ideges volt, de ő sokkal borúsabbnak látta a film jövőjét, mint a főnöke: „May hőseivel nem csinálhatunk rendes westernt, olyat, a- milyet átvénne külföld is. Aki igazi serif-figurát akar, aki a szerelem és a kötelességtelje- sítés között őrlődik, vagy gengsztert, aki egy ártatlan leányba szerelmes, esetleg detektívet, aki ijedtében elvéti a célpontot, az nem nálunk vásárolja meg. Mit kezdjünk ezekkel a mesefigurákkal, akiknek csupán az a feladatuk, hogy angyalian jók vagy sátánian gonoszak legyenek?“ 1962 karácsonyán mutatták be az Ezüst-tő kincsét és pár hét múlva már senki előtt sem lehetett kétséges, hogy May lett az elsőszámú sláger. Wendlant példáját követve a többi nyugatnémet filmgyár is hozzálátott a westernek tömeges gyártásához, csakhamar megszimatolták ezt a franciák és az olaszok is, végül még Japánban is ferdeszemű indiánok és apró cowboyok sürögtek-fo- rogtak a felvevögép lencséje e- lőtt. És 1964-ben igazán mulatságos volt a helyzet: Európában most' először több westernt gyártottak, mint az USA- ban. S a May hullám elborította az egész világot. A mozik, melyek már majdnem csődbe mentek, újra megteltek látogató közönséggel és a filmgyárosok sem féltették már a pénzüket. Csupán Wendlant, aki az új hullám apjának tartja magát, harminc millió márkát keresett az utóbbi három év a- latt... Horst Wendlandt: Külföld már nagyon érdeklődik a May filmek iránt. Harald Relnl: Külföldön meg sem nézik ezeket a filmeket. S a May-filmek hulláma elért hozzánk is. Amit a nyugati mozitulajdőnosok mondták róla, nálunk is bekövetkezett hajszálpontosan. Hosszú sorokban álltak a jegyekért, a mozik megteltek és a May-filmek még sokáig vonzani fogják a mozilátogatókat, tehát a mozilátogatással egyideig nem lesz semmi baj. Nézzük csak, fejtsük meg, mi ennek az oka. Irena Mali, a Zrcadla kultúry szerkesztője, A vágy a romantika és a kaland után, olyan valami után. ami a hétköznapi életben nem fordul elő minden lépésnél már nagyon régóta igen természetes a fiatal embereknél. Példaképet akarnak maguknak és vele együtt akarják átélni a leghitetlenebb és legveszélyesebb kalandokat. Közben mindig győzedelmeskednie kell a jónak, az igaznak, a bátornak. Ezért vert fel a világban olyan nagy port a May-regények filmváltozata. Andéla Špiňdlerová, a My 65 filmkritikusa. Miért olyan nagy a May-filmek közönség-sikere? Bizonyára nem a nyugatnémet filmkockáknak tulajdonítható ez a siker, (őszinte pillanataiban bármelyik rajongó beismeri, hogy többet várt a filmtől. Csupán azok nem csalódtak, akik May regényeit nem olvasták.) Nem, nem a filmek, hanem May Károly hatása ez a siker És már itt is vagyunk, a dolog lényegénél. Miért volt, miért lesz és most is miért olyan népszerű May Károly. Egyszerű a felelet: A hősei jó emberek. És erősek. Műidig és mindenütt. Mindig a rossz ellen harcolnak és segítenek a gyengének. Ami rossz, arról nem vitatkoznak. Becsületesen viselkednek. A rosszért nem fizetnek rosszal. Csak a gonoszságot irtják ki. Még az írmagját is. Gabriel Laub, újságíró A megfilmesített May-regé- nyeknek azért van ilyen nagy sikerük, mert minden nagy i- rodalmi hadakozásunk ellenére az emberek a filmvásznon egy egyszerű és becsületes hőst akarnak látni, akivel e- gyütt érezhetnek, akivel azonosulhatnak, akinek sikerül mindaz, ami nekik nem sikerült, akiben meg van az erő, ami belőlük hiányzik és az a tökéletesség is. Ha állandóan vetítenék nálunk a May-fiilmeket, akkor is ilyen nagy lenne a sikerük, de csak a mozilátogatő közönség egy részénél. Akik ugyanis a filmmel kapcsolatban, nagyon kisigényüek, de ma még az i- gényesebb mozilátogatók is szívesen nézik meg ezeket a filmeket, mivel egyelőre még nincsenek magasabb művészi igénnyel készült, hasonló tárgyú filmek. A filmkritikusok véleménye nagyjából megegyezik abban, hogy igénytelen szórakozásról, tipikus „időtöltésről“ lehet csak szó a May-filmek esetében. A szerzők két órán keresztül szórakoztatni akarják a közönséget. És mégis az ö- regebb mozi látogatók, akik olvasták is a Winnetout vagy az Ezüst-tó kincsét, kissé kiábrándulva távoznak a moziból, úgy érzik, hogy becsapták őket, a film nem adja vissza a May- regények lényegét. Hogy Old Shatterhand, akit az ex-Tarzan Lex Barker alakít, egészen másként néz ki, mint „Winnetou fehér testvére“. Hiába örvendezik, amikor a filmvásznon megjelenik Droll néni, Hobble Frank és végül Old Fi- rehand is. A regényt felejthetetlenné tevő humor valahogyan kimaradt a filmekből. A filmvásznon megjelent valami, ami lényegesen különbözik attól, amit ők fiatalkorukban annyira faltak. Hiszen e- gészen másképpen képzelték el a May-regények hőseit. Azok viszont, akik May Károly könyveit olvasták, elégedettek a a filmmel, mert mégiscsak valami „nagystílű“ dolgot láttak. "(Folytatjuk) Népszerű emberek albuma:, 3. Waldemar Matuška Azt hiszem, mindjárt a TEREZÄ-val kell kezdenem. Mint bizonyára még sokan emlékeznek rá, hogy Waldemar a „Hogyha ezer klarinét“ című filmben énekelte a Terezá-t egyik rajongójának, a TV bemondónőjének, akit Jana Brejchová alakított. S a Tereza valóban nagy sláger lett, melyben minden nap gyönyörködhetnek a rádióhallgatók. Külön Matuškának komponálta ezt a dalt Slitr és Suchý. Nagyon nagy volt a Tereza sikere a (Dvanásť na hojdačke) című rádióműsorban (VKV, Československo I, Mladý svet), s fölényes győzelmet aratott. Waldemar Matuškát mint népi énekest emlegetik de a szó legjobb értelmében. Matuška valóban azon népi énekesek közé tartozik, akik kitünően éneklik a divatossá vált westerneket. akiket élmény a rádió mellett hallgatni. Nagyon nagy volt a sikere a TEXAS RÖZSÄI, a VADLÓ MÉNES című dalainak. Legnagyobb sikere mégiscsak a „MALÝ STAN“- nak volt, melyet bizonyára jól ismernek a magyar rádióhallgatók is. Ezt a slágert először Karol Štedrý-vel énekelte a „Dalok holnapra" című műsorban. A Rokoko színház tagja. Szerepel a TV Štúdio című műsorában. A „Hogyha ezer klarinét“-en kívül szerepelt még a Lúcia, a Limonádé Joe, továbbá a Banjo revű és a Tehetség kölcsönző című tv filmekben is. És végül térjünk csak vissza a Terezá-hoz. Prágában a II. nemzetközi tv fesztivál alkalmával táncdalversenyt is rendeztek. A közönség díját Waldemar Matuška kapta, a Három Arany kulcsot pedig HOVÁ A SZÉL ALUDNI TÉR. Díjat kapott itt Karol Gott szép énekléséért, Kotrč a zenéjéért, Vavrín pedig a szövegéért. S ha valaki megkérdené, hogy melyik nagyobb énekes, Gott vagy Matuška, nyugodtan mondhatják, hogy mindkettő egyformán nagy, annyira más az előadásmódjuk. És ez a szerencséjük is. TALLÓZÁS Ford kisasszony, II. Henry Ford autókirály 24 éves leánya, társadalmi és vagyoni helyzetének megfelelő házasságot kötött Mexikóban. Férje Stavros Niar- chos görög származású, 56 éves hajótulajdonos, akinek flottája ötször annyi tonnatartalmú, mint Francia- ország hadihajótere. Hatvanadik regényét jelentette meg nemrég Agatha Christie. Az idős angol írónő világszerte detektív- regényeiről ismert, regényeit nagyon sok nyelvre fordították le. Első detek- tívregőnyét 1915-ben jelentette meg, és azóta csupán angol nyelven regényei 30 millió példányban fogytak el. Valaki kiszámította, hogy Agatha Christie minden regényében átlag öt gyilkosság van, a hatvan regényben tehát összesen 300 gyilkosságot „követett el“ az i- rőnő. Smalltourn angol városka a Zöld csillaghoz címzett vendéglője nem csuk- B ja be kapuját, bár csődbe jutott. Äm a jövőben ebben a vendéglőben csak a- zokat a vendégeket szolgálják ki, akik eszperantó nyelven rendelik meg az é- telt vagy az italt. A csődbe jutott vendéglőt ugyanis az eszperantó egyesület vásárolta meg, mivel a vendéglő neve megfelel az esz- I perantó mozgalom jelvényéig nek, a zöld csillagnak. Szenzációt keltő szoborra bukkant egy szaloniki környéki paraszt, amikor földjét szántotta: az ekevas beakadt Marcus Aurelius római császár élethű nagyságú, színaranyból készült szobrába. Bakaszalakisz tanár, a szaloniki egyetem régészeti tanszékének vezetője kijelentette, hogy a szobor valóban színaranyból és nagyon jól megőrzött állapotban van. . -r . A párizsi Louvre múzeumba tilos tűsarkú cipőben belépni. így szó! a világhírű múzeum igazgatóságának a határozata, amely a női látogatók nagy megrökönyödését váltja ki. A múzeum igazgatósága azonban a női látogatók segítségére sietett, és papírpapucsokat bocsát a rendelkezésükre. KÜLÖNÖS AJÄNDÉK Riplee angol falucska templomában örök hűséget fogadott egymásnak a húszéves Shirley Hadder és Raymond Bull. A szertartás már végéhez közeledett, a- mikor az egyik vendég, Jim Hynes váratlanul odalépett az újdonsült asszonykához és minderiki szeme láttára egy ötfontos bankjegyet a- dott át neki. Nem, nem nászajándék volt ez, hanem egy tíz évvel korábban kötött fogadás utójátéka. Jim Hynes akkoriban egy iskolai autóbuszt vezetett, és a kis Shirley is naponta az ő kocsiján járt iskolába. Egyszer bevallotta a gépkocsivezetőnek, hogy beleszeretett egy Raymond nevű fiúcskába. Váltig fogadkozott hogy egykor csakis hozzá megy feleségül. A sofőr azt javasolta: fogadjanak öt fontba, hogy Shiriey egy hónap múlva már más fiúért fog rajongani. A kislány kötélnek állt. S most, tíz esztendővel később kiderült, hogy ő nyerte meg a fogadást. TALLÓZÁS
