Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-08 / 6. szám
— tä A RÉGMÚLT Ä TV-nek köszönhető, hogy a műkorcsolyázással száz mii* liók ismerkedhetnek meg szerte a világon. Kevés olyan sportág van, amelynek meg- kedveltetéséhez oly nagyban járult volna hozzá a legmodernebb tájékoztatási eszköz, mint épp a műkorcsolyázáshoz. A most megrendezett Euró- pa-bajnoksággal kapcsolatban sokszor felvetődik a kérdés, honnan ered a múkorcsolyázás, melyik országban található meg e sport bölcsője. A válasz erre a kérdésre nem olyan egyszerű. A műkorcsolyázás ösz- szeíügg az egyszerű korcsolyával, és ennek eredetéről annyit tudunk a történelemből, hogy már igen régi elődeinknél fontos közlekedési eszköznek számított. Az írott hagyományok közül fontos feljegyzés található Olaus Magnus svéd történésznél, aki 1555-ben rénTV műsor BRATISLAVA Kedd: 10.45 J. Hollý: Kubo. 12.00 TV Híradó, 17.05 Csendet kérünk! Feljátszás, 17.55 Tesla Pardubice — ZKL Brno jégkorong-mérkőzés. A közoetítés 1. szünetében: Rövid film, 21.45 TV Híradó 22.05 Szovjet fűm. Szerda: 10.00 Kisfűrnek, 10.30 Családi posta, 11.00 Ostravai pillanatképek, 11.45 Filmhíradó 12.00 TV Híradó, 17.50 Iskolai klubok műsora, 18.30 Ázsia. Otleirás, 19.00 TV Híradó, 19.20 Nagy mesterek müveiből, 19.30 Felvevögép- pel az utakon, 20.00 Flotow: Márta. Opera, 21.30 TV Híradó. Csütörtök: 16.00 Gyermekműsor, 16.30 Orosz nyelvlecke, 17.00 Slávia Bratislava UK — Dinamo Moszkva röplabda-mérkőzés, 19.00 TV Híradó, 19.25 TV- agyetem, 19.55 Fehér éjszakák, Szovjet fűm, 21.30 TV Híradó, 21.50 Tudomány és technika, 22.05 Strauss- hangverseny, 23.20 Hírek. Péntek: 8.00 Katonák műsora, 8.30 A motorizmus iskolája, 8.50 A világ és szépségei, 9.15 Fizika, 10.00 Do- kwnentumfilm, 10.25 TV-e- gyetem, 10.55 Filmhíradó, 11.05 Téli nap volt. 11.20 Szórakoztató műsor, 12.00 TV Híradó, 18.40 Napjaink kérdései, 19.00 TV Híradó. 19.20 Ma este... Sportműsor, 20.40 Dalol a föld. 21.10 Rövidfilm, 21.30 TV Híradó, 21.50 Aki az úton jár. TV film, Szombat: 9.55 Óvodások műsora, 10.25 Fehér éjszakák. Szovjet film, 12.00 TV Híradó 15.55 Pszichológiai film, 1730 Gyermekműsor. 18.00 Fecske. 19.00 TV Híradó, 19.55 Stm és Pan a tengeren, 21.00 Tessék belépni. 22.10 TV Híradó, 22.30 A Scotland Yard közbelép, 23.00 Dzsesszmu- zsika, 23.50 Hírek, Vasárnap 10.00 Lengyel gyermekmii sor, 11.45 Vasárnapi kom mentár, 12.00 TV Híradó. 14.00 Katonák műsora, 15.00 Kisfilmek, 17.55 Ifjúságr műsor, 19.00 TV Híradó 19.20 Sporthíradó, 19.50 Far kas a farkasok között. 21.05 TV Híradó. A korcsolyázás őskora és jelene szarvas-csontból készült korcsolyát látott az északon élő lappoknál. Még ennél is régebbi feljegyzés Fitz Stephan Canterbury-! szerzetes 1174-ben írott levele, ahol arról számol be, hogy Moorfield város falainál, ha befagy a folyó, az emberek csontokat kötnek cipőjük talpára és azokon olyan gyorsan száguldanak a jégen, akárcsak a madarak a levegőben. Hollandiában már a XIII. században a korcsolyát igen fontos közlekedési eszköznek tartották. A feljegyzések szerint a holland asszonyok kosarakat raktak a fejükre, tele áruval, sőt néha tejesköcsögöket is és olyan ügyesen szaladtak a jégen, hogy a tejből egy csöpp sem loccsant ki. A „tulipánok országában" tehát nem kedvtelésből, hanem úgy látszik szükségszerűségből sajátították el a középkorban ezt a sportot. A KORCSOLYÄZÄS ÚJKORA A korcsolyázás mint sport, a múlt században fejlődött ki. Az Egyesült Államokban 1850- ben kezdtek gyárilag, vasból korcsolyákat készíteni. Ezeket hasonlóképpen, mint ma, hozzá lehetett csatolni a cipőhöz. 1868-ban, pontosan január 16- án egy Jackson Haines nevű amerikai táncos érkezett Bécsije, aki művészetét a jégen Ferenc József császárnak is bemutatta. A ma ismert figurák közül Jackson Haines piruet- et, spirálist és egyes tánclépéseket mutatott be. Bécs igen gyorsan elsajátította az amerikai mester művészetét és gyorsan továbbfejlesztette. így Bécsen keresztül az új sportág elterjedt egész Európában. 1890-ben alakult meg a nemzetközi műkorcsolyázó-szövetség, rövidítve ISZU, amely mindmáig az Európa- és világbajnokságok legfőbb irányító szerve. AZ ELSŐ BAJNOKSÁGOK 1891-ben Hamburgban rendezték meg az első Európa- bajnokságot és 1896-ban az egykori Pétervárott (mai Leningrad) az első hivatalos világbajnokságot. A nők 1902- ben rajtoltak először a bajnokságokon, de 1930-ig a férfiakkal egy csoportban. Ettől kezdve külön csoportban indultak úgy, ahogy azt ma is ismerjük. A KOSZTÜMÖK FEJLŐDÉSE Az I. Világháború előtt a nők hosszú szoknyában versenyeztek. Csupán az I. Világháború befejezése után hódított teret a .versenyzők rövid szoknyája. A huszas évek vége felé a nők általában harisnya nélkül léptek a pályára. A testszínű pókhálóvékonyságú nylon harisnyanadrág ezt a kérdést is megoldotta. Érdemes még megemlíteni, hogy a II. Világháborúig a fellépéseket zenekar kísérte. A nagy hideg azonban sokszor kellemetlenséget okozott a zenekar tagjainak, a fúvós hangszerek valósággal hozzáfagytak a zenészek szájához. A most lezajlott Európa-baj- nokság Bratislavában a férfiak számára az 57., a nők és a páros versenyzők számára a 51., a táncpárok számára pedig a 13. volt (A jégtáncot csupán 1954-ben ismerte el az ISZU versenyszámnak). -strA SZOVJET TÜDŐSÖK LEKÜZDÖTTÉK A LEGNAGYOBB AKADÁLYT A HOLD MEGHÓDÍTÁSÁNAK ÚTJÁN Mint azt már olvasóink a napilapokból ismerik, a Luna 9 szovjet automatikus űrállomás a múlt csütör tökön sikeresen végrehajtotta a sima leszállást a Holdon. A rádió-összeköttetés az űrállomással megbízhatóan működik. A sima leszállás problémájának megoldásával elhárították az akadályt az esetleges űrhajó- utazás elől Az egész világon igen nagy elismeréssel könyvelték el a szovjet tudósok és technikusok ez újabb sikerét. Mindjárt a hír közlése után a szovjet kormány és a Szovjet Tudományos Akadémia számos jókívánságot kapott. Többek között Johnson amerikai elnök is táviratban fejezte ki elismerését. — fj-Í----------Ártalmas gyógyszerek Argentínában az egészség- ügyi hatóságok határozatot hoztak, hogy valahogy meg kell „gyógyítani“ a gyógyszer- ipart és gyógyszerkereskedelmet, mert a különböző készítmények sokkal több bajt okoznak, mint a tényleges betegség. Ezzel ismét fellángolt a harc a hivatalos szervek és az országban tevékenykedő több mint háromszáz, gyógyszer- előállítással foglalkozó nagy- vállalat között. Ezeknek a gyáraknak a termelése már meghaladja az évi 120 millió dollár értékét. . , A kormány régóta foglalkozik ezzel a problémával, sőt maga Illia köztársasági elnök, aki eredetileg orvos volt, szintén céljául tűzte ki, hogy valahogy megmentse a lakosságot a gyógyszeráradat rendkívül káros kihatásaitól. .Megpróbálkoztak azzal is, hogy rendezzék a gyógyszerek árait, és ezzel egyidejűleg bizonyos ellenőrzést gyakoroljanak a készítmények felett. Argentínában ugyanis a gyógyszerpiacon tökéletes a „szabadság.“ így aztán a beteg maga válogathat a különböző áruk között, és teljesen ki van szolgáltatva a lelkiismeretlen üzérkedőknek. Nem is olyan régen TESSÉK MEGFEJTENI Számolják meg olvasóink, ha van türelmük hozzá, hány darab háromszög látható ezen a rajzon. az országban több mint harmincezer gyógyszerkészítmény volt forgalomban. Franciaországban ezeknek a száma mindössze kilencezer, az Egyesült Államokban húszezer. A kormány megpróbálta az ijesztő gyógyszertömeget csökkenteni, és készített egy tervezetet, a- mely szerint csak 18 ezer gyógyszerfajta lehetne forgalomban. Az elgondolás azonban egyelőre papíron maradt. Az országban ugyanis harminchat óriási anyagi eszközökkel rendelkező és nagy befolyású külföldi cég tevékenykedik. Huszonöt külföldi tőkével működő laboratórium is van, és ezek újabb 285 argentin leányvállalatot foglalkoztatnak. Az egyik legnagyobb tröszt elnöke már ki is fejtette: „Szó sem lehet róla, hogy bármilyen árkoríá- tozást elfogadhatnánk. Utóvég- re Argentína nekünk köszönheti, hogy a munkások ezreit foglalkoztatjuk. Ha a kormány tovább erőszakoskodik, kénytelenek leszünk őket elbocsátani. A felelősséget azután majd a miniszterek viselik.“ Ezzel azután a bűvös kör egyelőre le is zárult. Az országban nagy a munkanélküliség, a külföldi gyárak viszonylag jól fizetnek, a problémát tehát nagyon nehéz megoldani. Ha az argentin kormány meg akarja „gyógyítani“ a gyógyszer-kereskedelmet, nyilván átfogó és szélesebb keretű gyógymódra lenne szükség. TV műsor BUDAPEST Kedd: 17.25 Mit sportoljunk? 17.40 Téli erdő, Riportfilm, 19.05 Panni hagyományai, Színmű 3 felvonásban. Közvetítés a Katona József Színházból. A közveEletének minden percét vidámabbá teszi a gramofon. A lemezeken nemcsak zenét, de kiváló előadóművészek számait, gyermekeinek meséket, nyelvleckéket, stb. talál. Válasszon a litoveli Tesla n. v. minőségi árui között. Ajánljuk a HC 646-os gramo-chassis-t, GZ 641 A jelzésű hangerősítős táska- gramofont, uagypedig a Stereo GZC 641 A jelzésű hangerösí- tőt táskával. r Ezek a készülékék olcsók, megbízhatók, a hangot kiválóan reprodukálják. Megvásárolhatók részletre is. Az Elektro-Rádió boltok szívesen adnak felvilágosítást a vásárló közönségnek. Illlllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Érdemes megtanulni Számtalanszor megtörténik, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amikor hangos beszéddel nem közölhetünk barátunkkal vagy ismerősünkkel valamit. Ekkor egyetlen kiút a jelbeszédhez folyamodni. Kézmozdulatokkal folyamatos „titkos“ szöveget közölhetünk a mellékelt ábécé szerint, különösen akkor, ha csak a partnerünk látja jobb kezünket. (Az iskolában súgni ezzel a jelbeszéddel szigorúan tilos. Különben az itt közölt jelbeszéddel a közlés továbbítása kicsit hosszadalmas és a tanár úgy is észre venné a súgást.) tités I. szünetében: A szólista. Jugoszláv kisjilm, 21.50 Portré Lukács Pál brácsaművészről, 22.20 TV Híradó. Szerda: 17.40 Hírek, 17.45 Mókus a kalitkában. Kisfilm, 18.00 Figyelmükbe ajánljuk, 18.20 „Ki-ki a maga mesterségét.'' 18.50 A hét könyvei. 18.55 Költők, muzsikusok, 19.30 TV Híradó, 19.50 Mai vendégünk, 20.05 Aki szelet vet. Amerikai fűm, 22.15 TV Híradó. Csütörtök: 10.20 A- ki szelet vet, 17.25 Hétmér- földes kaiméra, 17.40 Levél Tanganyikából, 17.50 Mezőgazdasági szak filmsorozat, 18.25 Telesport, 18.50 Sok- szemközt, 19.30 TV Híradó, 19.50 Két tűz között, 20.30 Zenélő órák, 22.00 TV Híradó. ŕéntek: 9.30 Két tűz között. Szovjet film, 11.50 Telesport, 11.50 Téli erdő, Riportfilm, 14.30 Tanulmányi kirándwlás, 17.15 Politikai tanfolyam a TV-ben. Szombat: 17.05 Kukkantó. 17.45 Amerikai útijegyzet. II. 18.05 A TV jelenti, 19.05 Negyedik csigolya. Vígjáték. Közvetítés a Thália Színházból, 20.25 A közvetítés szünetében TV Híradó, 22.10 TV Híradó. Vasárnap: 9.55 Karnevál. Az Intervízió műsora Varsóból, 10.45 Kis Paletta, 11.00 A MRT Szimfonikus zenekarának hangversenye, 17.35 Mezőgazdasági szak- filmsorozat, 18.10 Foxi-Maxi kalandjai, 18.35 TIT irodalmi séták. A Margitsziget irodalmi emlékei, 18.50 Delta. Tudotnányos híradó, 19.10 Próza a pódiumon, Hárs György: Füzek között, 19.30 TV Híradó, 19.50 Sporthírek, 20.00 Két tűz között. Szovjet jilm, 21.05 Itt Budapestről beszélnek, 22.35 TV Híradó. «