Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-08 / 6. szám

— tä A RÉGMÚLT Ä TV-nek köszönhető, hogy a műkorcsolyázással száz mii* liók ismerkedhetnek meg szer­te a világon. Kevés olyan sportág van, amelynek meg- kedveltetéséhez oly nagyban járult volna hozzá a legmoder­nebb tájékoztatási eszköz, mint épp a műkorcsolyázáshoz. A most megrendezett Euró- pa-bajnoksággal kapcsolatban sokszor felvetődik a kérdés, honnan ered a múkorcsolyázás, melyik országban található meg e sport bölcsője. A válasz er­re a kérdésre nem olyan egy­szerű. A műkorcsolyázás ösz- szeíügg az egyszerű korcsolyá­val, és ennek eredetéről annyit tudunk a történelemből, hogy már igen régi elődeinknél fon­tos közlekedési eszköznek szá­mított. Az írott hagyományok közül fontos feljegyzés talál­ható Olaus Magnus svéd tör­ténésznél, aki 1555-ben rén­TV műsor BRATISLAVA Kedd: 10.45 J. Hollý: Kubo. 12.00 TV Híradó, 17.05 Csen­det kérünk! Feljátszás, 17.55 Tesla Pardubice — ZKL Br­no jégkorong-mérkőzés. A közoetítés 1. szünetében: Rövid film, 21.45 TV Híradó 22.05 Szovjet fűm. Szerda: 10.00 Kisfűrnek, 10.30 Csalá­di posta, 11.00 Ostravai pil­lanatképek, 11.45 Filmhíradó 12.00 TV Híradó, 17.50 Is­kolai klubok műsora, 18.30 Ázsia. Otleirás, 19.00 TV Híradó, 19.20 Nagy mesterek müveiből, 19.30 Felvevögép- pel az utakon, 20.00 Flotow: Márta. Opera, 21.30 TV Hír­adó. Csütörtök: 16.00 Gyer­mekműsor, 16.30 Orosz nyelvlecke, 17.00 Slávia Bra­tislava UK — Dinamo Moszkva röplabda-mérkőzés, 19.00 TV Híradó, 19.25 TV- agyetem, 19.55 Fehér éjsza­kák, Szovjet fűm, 21.30 TV Híradó, 21.50 Tudomány és technika, 22.05 Strauss- hangverseny, 23.20 Hírek. Péntek: 8.00 Katonák műso­ra, 8.30 A motorizmus isko­lája, 8.50 A világ és szép­ségei, 9.15 Fizika, 10.00 Do- kwnentumfilm, 10.25 TV-e- gyetem, 10.55 Filmhíradó, 11.05 Téli nap volt. 11.20 Szórakoztató műsor, 12.00 TV Híradó, 18.40 Napjaink kérdései, 19.00 TV Híradó. 19.20 Ma este... Sportműsor, 20.40 Dalol a föld. 21.10 Rö­vidfilm, 21.30 TV Híradó, 21.50 Aki az úton jár. TV film, Szombat: 9.55 Óvodá­sok műsora, 10.25 Fehér éj­szakák. Szovjet film, 12.00 TV Híradó 15.55 Pszicholó­giai film, 1730 Gyermekmű­sor. 18.00 Fecske. 19.00 TV Híradó, 19.55 Stm és Pan a tengeren, 21.00 Tes­sék belépni. 22.10 TV Híra­dó, 22.30 A Scotland Yard közbelép, 23.00 Dzsesszmu- zsika, 23.50 Hírek, Vasárnap 10.00 Lengyel gyermekmii sor, 11.45 Vasárnapi kom mentár, 12.00 TV Híradó. 14.00 Katonák műsora, 15.00 Kisfilmek, 17.55 Ifjúságr műsor, 19.00 TV Híradó 19.20 Sporthíradó, 19.50 Far kas a farkasok között. 21.05 TV Híradó. A korcsolyázás őskora és jelene szarvas-csontból készült kor­csolyát látott az északon élő lappoknál. Még ennél is régeb­bi feljegyzés Fitz Stephan Can­terbury-! szerzetes 1174-ben írott levele, ahol arról számol be, hogy Moorfield város fa­lainál, ha befagy a folyó, az emberek csontokat kötnek ci­pőjük talpára és azokon olyan gyorsan száguldanak a jégen, akárcsak a madarak a levegő­ben. Hollandiában már a XIII. században a korcsolyát igen fontos közlekedési eszköznek tartották. A feljegyzések sze­rint a holland asszonyok kosa­rakat raktak a fejükre, tele áruval, sőt néha tejesköcsögö­ket is és olyan ügyesen sza­ladtak a jégen, hogy a tejből egy csöpp sem loccsant ki. A „tulipánok országában" tehát nem kedvtelésből, hanem úgy látszik szükségszerűségből sa­játították el a középkorban ezt a sportot. A KORCSOLYÄZÄS ÚJKORA A korcsolyázás mint sport, a múlt században fejlődött ki. Az Egyesült Államokban 1850- ben kezdtek gyárilag, vasból korcsolyákat készíteni. Ezeket hasonlóképpen, mint ma, hoz­zá lehetett csatolni a cipőhöz. 1868-ban, pontosan január 16- án egy Jackson Haines nevű amerikai táncos érkezett Bécs­ije, aki művészetét a jégen Fe­renc József császárnak is be­mutatta. A ma ismert figurák közül Jackson Haines piruet- et, spirálist és egyes tánclépé­seket mutatott be. Bécs igen gyorsan elsajátította az ame­rikai mester művészetét és gyorsan továbbfejlesztette. így Bécsen keresztül az új sport­ág elterjedt egész Európában. 1890-ben alakult meg a nem­zetközi műkorcsolyázó-szövet­ség, rövidítve ISZU, amely mindmáig az Európa- és vi­lágbajnokságok legfőbb irányí­tó szerve. AZ ELSŐ BAJNOKSÁGOK 1891-ben Hamburgban ren­dezték meg az első Európa- bajnokságot és 1896-ban az egykori Pétervárott (mai Le­ningrad) az első hivatalos vi­lágbajnokságot. A nők 1902- ben rajtoltak először a bajnok­ságokon, de 1930-ig a férfiak­kal egy csoportban. Ettől kezd­ve külön csoportban indultak úgy, ahogy azt ma is ismerjük. A KOSZTÜMÖK FEJLŐDÉSE Az I. Világháború előtt a nők hosszú szoknyában versenyez­tek. Csupán az I. Világháború befejezése után hódított teret a .versenyzők rövid szoknyája. A huszas évek vége felé a nők általában harisnya nélkül lép­tek a pályára. A testszínű pók­hálóvékonyságú nylon haris­nyanadrág ezt a kérdést is megoldotta. Érdemes még megemlíteni, hogy a II. Világ­háborúig a fellépéseket zene­kar kísérte. A nagy hideg azon­ban sokszor kellemetlenséget okozott a zenekar tagjainak, a fúvós hangszerek valósággal hozzáfagytak a zenészek szá­jához. A most lezajlott Európa-baj- nokság Bratislavában a férfiak számára az 57., a nők és a pá­ros versenyzők számára a 51., a táncpárok számára pedig a 13. volt (A jégtáncot csupán 1954-ben ismerte el az ISZU versenyszámnak). -str­A SZOVJET TÜDŐSÖK LEKÜZDÖTTÉK A LEGNA­GYOBB AKADÁLYT A HOLD MEGHÓDÍTÁSÁNAK ÚT­JÁN Mint azt már olvasóink a napilapokból ismerik, a Luna 9 szovjet automatikus űrállomás a múlt csütör tökön sikeresen végrehajtotta a sima leszállást a Hol­don. A rádió-összeköttetés az űrállomással megbízha­tóan működik. A sima leszállás problémájának meg­oldásával elhárították az akadályt az esetleges űrhajó- utazás elől Az egész világon igen nagy elismeréssel könyvelték el a szovjet tudósok és technikusok ez újabb sikerét. Mindjárt a hír közlése után a szovjet kormány és a Szovjet Tudományos Akadémia számos jókívánságot kapott. Többek között Johnson amerikai elnök is táviratban fejezte ki elismerését. — fj-Í­----------­Ártalmas gyógyszerek Argentínában az egészség- ügyi hatóságok határozatot hoztak, hogy valahogy meg kell „gyógyítani“ a gyógyszer- ipart és gyógyszerkereskedel­met, mert a különböző készít­mények sokkal több bajt okoz­nak, mint a tényleges beteg­ség. Ezzel ismét fellángolt a harc a hivatalos szervek és az országban tevékenykedő több mint háromszáz, gyógyszer- előállítással foglalkozó nagy- vállalat között. Ezeknek a gyá­raknak a termelése már meg­haladja az évi 120 millió dol­lár értékét. . , A kormány régóta foglalko­zik ezzel a problémával, sőt maga Illia köztársasági elnök, aki eredetileg orvos volt, szin­tén céljául tűzte ki, hogy va­lahogy megmentse a lakossá­got a gyógyszeráradat rendkí­vül káros kihatásaitól. .Meg­próbálkoztak azzal is, hogy rendezzék a gyógyszerek árait, és ezzel egyidejűleg bizonyos ellenőrzést gyakoroljanak a ké­szítmények felett. Argentíná­ban ugyanis a gyógyszerpiacon tökéletes a „szabadság.“ így aztán a beteg maga vá­logathat a különböző áruk kö­zött, és teljesen ki van szol­gáltatva a lelkiismeretlen üzér­kedőknek. Nem is olyan régen TESSÉK MEGFEJTENI Számolják meg olvasóink, ha van türelmük hozzá, hány da­rab háromszög látható ezen a rajzon. az országban több mint har­mincezer gyógyszerkészítmény volt forgalomban. Franciaor­szágban ezeknek a száma mind­össze kilencezer, az Egyesült Államokban húszezer. A kor­mány megpróbálta az ijesztő gyógyszertömeget csökkenteni, és készített egy tervezetet, a- mely szerint csak 18 ezer gyógyszerfajta lehetne forga­lomban. Az elgondolás azon­ban egyelőre papíron maradt. Az országban ugyanis harminc­hat óriási anyagi eszközökkel rendelkező és nagy befolyású külföldi cég tevékenykedik. Hu­szonöt külföldi tőkével műkö­dő laboratórium is van, és ezek újabb 285 argentin leányválla­latot foglalkoztatnak. Az egyik legnagyobb tröszt elnöke már ki is fejtette: „Szó sem lehet róla, hogy bármilyen árkoríá- tozást elfogadhatnánk. Utóvég- re Argentína nekünk köszön­heti, hogy a munkások ezreit foglalkoztatjuk. Ha a kormány tovább erőszakoskodik, kény­telenek leszünk őket elbocsá­tani. A felelősséget azután majd a miniszterek viselik.“ Ezzel azután a bűvös kör egyelőre le is zárult. Az or­szágban nagy a munkanélküli­ség, a külföldi gyárak viszony­lag jól fizetnek, a problémát tehát nagyon nehéz megolda­ni. Ha az argentin kormány meg akarja „gyógyítani“ a gyógyszer-kereskedelmet, nyil­ván átfogó és szélesebb kere­tű gyógymódra lenne szükség. TV műsor BUDAPEST Kedd: 17.25 Mit sportol­junk? 17.40 Téli erdő, Ri­portfilm, 19.05 Panni hagyo­mányai, Színmű 3 felvonás­ban. Közvetítés a Katona József Színházból. A közve­Eletének minden percét vi­dámabbá teszi a gramofon. A lemezeken nemcsak zenét, de kiváló előadóművészek számait, gyermekeinek meséket, nyelv­leckéket, stb. talál. Válasszon a litoveli Tesla n. v. minőségi árui között. Ajánljuk a HC 646-os gramo-chassis-t, GZ 641 A jelzésű hangerősítős táska- gramofont, uagypedig a Stereo GZC 641 A jelzésű hangerösí- tőt táskával. r Ezek a készülékék olcsók, megbízhatók, a hangot kiválóan reprodukálják. Megvásárolha­tók részletre is. Az Elektro-Rádió boltok szí­vesen adnak felvilágosítást a vásárló közönségnek. Illlllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Érdemes megtanulni Számtalanszor megtörténik, hogy olyan helyzetbe kerülünk, amikor hangos beszéddel nem közölhetünk barátunkkal vagy ismerősünkkel va­lamit. Ekkor egyetlen kiút a jelbe­szédhez folyamodni. Kézmozdulatokkal folyamatos „tit­kos“ szöveget közölhetünk a mellé­kelt ábécé szerint, különösen akkor, ha csak a partnerünk látja jobb ke­zünket. (Az iskolában súgni ezzel a jelbeszéddel szigorúan tilos. Külön­ben az itt közölt jelbeszéddel a köz­lés továbbítása kicsit hosszadalmas és a tanár úgy is észre venné a sú­gást.) tités I. szünetében: A szó­lista. Jugoszláv kisjilm, 21.50 Portré Lukács Pál brácsa­művészről, 22.20 TV Híradó. Szerda: 17.40 Hírek, 17.45 Mókus a kalitkában. Kisfilm, 18.00 Figyelmükbe ajánljuk, 18.20 „Ki-ki a maga mester­ségét.'' 18.50 A hét könyvei. 18.55 Költők, muzsikusok, 19.30 TV Híradó, 19.50 Mai vendégünk, 20.05 Aki szelet vet. Amerikai fűm, 22.15 TV Híradó. Csütörtök: 10.20 A- ki szelet vet, 17.25 Hétmér- földes kaiméra, 17.40 Levél Tanganyikából, 17.50 Mező­gazdasági szak filmsorozat, 18.25 Telesport, 18.50 Sok- szemközt, 19.30 TV Híradó, 19.50 Két tűz között, 20.30 Zenélő órák, 22.00 TV Híra­dó. ŕéntek: 9.30 Két tűz kö­zött. Szovjet film, 11.50 Te­lesport, 11.50 Téli erdő, Ri­portfilm, 14.30 Tanulmányi kirándwlás, 17.15 Politikai tanfolyam a TV-ben. Szom­bat: 17.05 Kukkantó. 17.45 Amerikai útijegyzet. II. 18.05 A TV jelenti, 19.05 Negyedik csigolya. Vígjáték. Közvetítés a Thália Színház­ból, 20.25 A közvetítés szü­netében TV Híradó, 22.10 TV Híradó. Vasárnap: 9.55 Kar­nevál. Az Intervízió műsora Varsóból, 10.45 Kis Paletta, 11.00 A MRT Szimfonikus zenekarának hangversenye, 17.35 Mezőgazdasági szak- filmsorozat, 18.10 Foxi-Ma­xi kalandjai, 18.35 TIT iro­dalmi séták. A Margitsziget irodalmi emlékei, 18.50 Del­ta. Tudotnányos híradó, 19.10 Próza a pódiumon, Hárs György: Füzek között, 19.30 TV Híradó, 19.50 Sporthírek, 20.00 Két tűz között. Szov­jet jilm, 21.05 Itt Budapest­ről beszélnek, 22.35 TV Hír­adó. «

Next

/
Thumbnails
Contents