Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-08 / 6. szám

Egyre inkább feledésbe megy I szalagavató ünnepségek vitiam hangulata. Megszokottá válik a kis zöld szalag is, de annál vészesebben közeleg az évvége, a számadás ideje. Az általános középiskolák és szak- iakolák végzős tanulói egyre többet gondolnak az érettségire, s az ezt követő főiskolai felvételi vizsgákra. A döntés, á pályaválasztás többnyire már megtörtént. Akadnak azonban még megválaszolatlan kérdések, vannak még kitöltésre váró üres jelentkezési lapok. Ez- alkalommal az érettségi vizsga előtt álló diákok egy csoportjának, azoknak szeretnénk Ipéhány kérdésben tájékoztatást nyújtani, akik tanítók szedetnének lenni.

Mint ismeretes a magyar Tannyelvű kilencéves alapiskolák tanítóit a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán képezzük ki. A hallgatók tanulmányi ideje négy év, amelyből három évet a főiskolán töltenek, majd az állami záróvizsgák első részének letétele titán egyéves pedagógiai gyakorlaton vesznek részt. Az egy- 'éves gyakorlat folyamán hallgatóink tanítói fizetést kap- ftak, heti 22 órát tanítanak és

^dolgozzák diploma munkájukat, amelyet a negyedik év végién kell megvédeniök. Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, hogy a fakultásokon folyó tanítóképzésnek két fő irányzata van: a) a kilencéves alapiskolák 6.-9. osztályaiban működő tanítók kiképzése; b) az alapiskolák 1—5. osztályaiban tevékenykedő tanítók nevelése. Ä 6—9. osztályok tanítói két szaktantárgy tanítására nyernek képesítést, az 1—5. osztályok tanítói pedig — az 1—5. osztályokban való tevékenységhez szükséges képesítésen kívül — egy szaktantárgyból ugyancsak képesítést nyernek a 6—9. osztályokban végzendő munkára.

Gyakran elhangzik a kérdés, hogy az 1966/67-es iskolai évben milyen szakok (kombinációk) nyílnak fekultásunk ma gyár tagozatán. Természetesei a tanítói szükségletnek megfe lelően az egyes tanévekbe! nem ugyanazok a szakok vá laszthatók. A júniusban sorra kerülő felvételi vizsgákon fa kultásunk magyar tagozatán a alábbi szakokon lehet máj' felvételi vizsgát' tenni:

a) A 6—9. osztályok tanítói számára:

magyar nyelv-szlovák nyelv magyar nyelv-orosz nyelv matematika-képzőművészei nevelés,

matematika-kémia, fizika-kémia,

biológia-mezőgazdasági tér melés alapjai.

b) Az 1—5. osztályok taníté számára:

1—5. évfolyam-német nyelv 1—5. évfolyam-szlovák nyelv,

ülés érettségi után

?

■ ■■ ■

A tanítóképzésről

Sok olvasónk — aki az 1965/66-os tanévben befejezi tanulmányait az általános műveltséget nyújtó középiskoláinkon — kérdezi tőlünk, milyen lehetősége van a továbbtanulásra valamelyik szlovákiai főiskolán.

tudományi kara 600, orvosi kaira 475, bölcsészeti kara 270, yyógyszérészeító kara 200 és testnevélsi kara pedig 120 hal igatót. Kassán s P. J. Šafárik Egyeltem orvosi kara 270, tewnészettudo-' mányi kara 130 és Prešovon a bölcsészeti kar 130 hallgatót A br-atis tavai Közgazdaságtudományi Főiskola 420 új hallgatót, pedagógiai főiskoláink pedig összesen több mint 500 új hallgatót vesznek fél.

Ezen kívül azok a dolgozók, akik befejezték középiskolai tanulmányaikat és jelenleg üzemben, földmű- vésszövetkezétben vagy más munkahelyen dolgoznak, jelentkezhetnek a főiskola elvégzésére, mint távhallgatók. Szlovákiában 4000 dolgozó .Jelentkezhet a kővetkező iskolai évben tovább-' tanulásra.

Az 1966/67-és tanévben Szlovákia területén összesen 9350 rendes hallgatót vesznek fel főiskoláinkra. A terv összeállításánál azzal is számoltak az illetékesek, hogy körülbelül 500 szlovákiai hallgatót felvesznek a csehországi főiskolákra, tehát olyan szakokra, melyek Szlovákia területén ezideig még nincsenek.

Bratislavában a technikai főiskolára az 1966 67-es iskolaévben 2355 rendes hallgatót vesznek fel az első évfolyamba, A nyitrai Mező- gazdasági Főiskolára több mint ezer elsőéves hallgatót. Ždlinán a gépészeti és elektrotechnikai főiskola 850, a kassai Technikai Főiskola 530, a zvolení Erdészeti és Faipari Főiskola száz—száz hallgatót vesz fel. A bratisJavai Ko- . mensky Egyetem t természet: Azok a tanulók, akik most | fejezik be az általános műveltséget nyújtó középiskolát vagy a szakiskolát, iskolájuk igazgatójának adják be' jelentkezési lapjukat, akik pedig valahol ü- zeimhen dolgoznak, azok az üzemvezetőnek, s a katonák pedig, akik 1966/67-es iskolai év éléjén fejezik be * katonai alapszolgálatukat, az alakulat parancsnokénak, ők azután a jelentkézőlapo- kat a jelentkező pontos kiértékelésével együtt legkésőbb 1966 március 15-ig I küldik be az illetékes főiskolára.

A felvételi vizsgán két- három tantárgyból kérdezik ki a Jelentkezőt, mégpedig a középiskolai tananyagból. Hogy melyek ezek a tantárgyak az attól függ, hogy az illető melyik főiskolára jelentkezett.

A felvételi vizsga 1966 június közepétől július 15-ig lesznek, csupán a művészi irányú főiskolákon lesznek _ a tehetség vizsgák 1966 feb- | ruár 1-től.

ford.: N. László Endrt?

kultás dékánhelyettese

A -párt beszél a fiatalokhoz akció a losonci járásban is nagy ifjúsági tömegeket mozgatott meg. A fiatalok részéről nagyon sok értékes, az előrehaladást célzó javaslat, megjegyzés •hangzott él, amelyeknek megvalósítása a legközelebbi idők feladata. A párbeszédek visszhangjaként le kell szögeznünk azt a tényt, — s ez egyébként a fiatalok kívánsága — hogy a pánt és a fiatalok a jövőben gyakrabban beszéljék meg a legidőszerűbb kérdéseket, problémákat.

A járásban eddig több mint 400 beszélgetésre került sor, amelyeken több mint 16 000 fiatal vett részt. A viták keretében nem kevesebb mint 1400 fiatal ként szót és elmondta kívánságát, véleményét, elképzelését mindennapi életünk legégetőbb problémáinál kapcsolatban. Az SZLKP JB e- zekre a beszélgetésekre több mini 2000 párt fi m'k cionárius t küldött ki.

A párt és az ifjúság találkozóinak legnagyobb pozitívuma az, hogy a fiatalok által felvetett problémák nagy részét az üledékesek nemcsak alaposan elemezték, hanem meg is valósították. A járási nemzeti bizottság például az ifjúsági klubok felszerelésére 350 000 koronát invesztált. Sok községben a fiatalok javaslata, észrevétele nyomán kijavították a hosszú idő óda használatlanul heve- \rő filmvetítő-gépeket. A legutóbbi i- d'ószakban 7 filmvetítőgépet kaptak olyan községek, amelyekben eddig nem volt filmvetítés. A helyi nemzeti bizottságok, forradalmi szakszer, vezeti bizottságok, Jednoták- NFSZ- ek, amelyek TV- vagy rádiókészülékkel, grantor ádiókkal, zeneszekrényekkel, asztalitenisz felszereléssel biliárddal stb. rendelkeztek s ezek a

dolgok eSafe néhány ember igényeit szolgálták, mindezt a fiatalok, az ifjúsági klubok rendelkezésére bocsátották.

A párt és az ifjúság találkozóinak szervezésében a járás számos ifjúsági szervezete derekas munkát végez. Mégis ki kell emelni a füleki Ko- vosmált, az apát falvai Poľana, a losonci és a füleki Béke-üzem, az ute- káöi üveggyár, a Jednota — NFSZ fiataljainak kezdeményezéséi, akik nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy üzeműikben igen sok eredményt hozott a párt és a fiatalok találkozója. A füleki Kovosmalt fiataljai például műhelyek, részlegek és műszakok szerint szervezték meg a párbeszédeket. A Kovosmalt fiataljai u- gyamokkor a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére igen értékes vállalásokat tettek, mi szerint az árutermelési tervet 80 000 koronával túlteljesítik, négy újítási javaslat megvalósításával legkevesebb 50 000 koronát megtakarítanak, jelentősen csökkentik a selejt áru gyártását és a legközelebbi i- döszakban ifjúsági kollektívát hoznak létre, amely versenyezni fog a szocialista munkabrigád címért.

A felszólaló fiatalok nem hallgat- ■ták el CSISZ szervezetük munkájának hiányosságát sem. Ezen a szakaszon főleg a fiatalok érdeklődésének fokozását, a CSISZ szervezetek tevékenységének színesebbé tételét szorgalmazták.

Nagyon sc/k problémát vetettek fe a fiatalok ezeken a párbeszédeken Mindez azt bizonyítja, hogy a fiata lók igenis résztvevői hétköznapjain1 történésének, aktív részt kérnek t munkából — de kezdeményezésüket odaadásukat tudni kell kihasználni.

Agócs Vilmo;

Rengeteget írtak a múlt évi dunai árvízről. Az emberek iszonyodva gondolnak rá. Az árvíz sújtotta vidéken a romos házak, tönkretett kertek, letarolt mezők emlékeztetnek rá. Az élet már azonban a régi mederbe terelődött, teljes erővel folyik az újjáépítés.

A katasztrófa a komáromi járást sújtotta a legjobban. Ebben a járásban 3 242 lakóház összedőlt és 4 316 megrongálódott. Az illetékes szervektől és a lakosságtól hatalmas gondot, komoly erőfeszítést igényel az új- játépítés. Január végéig közel 400 lakóházat építettek teljesen újjá a megrongálódott házak közül 1800-at pedig kijavítottak. Természetesen az itt rögzített adatok napról napra változnak. Alig van olyan nap, amikor ne adnának át teljes egészében újjáépített, illetve kijavított lakóházakat.

Miben reménykedhetnek az év elején az árvíz sújtotta falvak népei? Az emberekben a gondolat gondolatot kerget. Az idén lényegében befejezik az újjáépítést, ez célja és terve nemcsak a lakosságnak, hanem az építkezésekkel megbízott hivatalos közegeknek is. A falvak szebbek lesznek, mint voltak. A lakások korszerűbbek, nagyobbak, egészségesebbek. A Komáromi Járási Nemzeti Bizottságon remélik, hogy az újjáépítés után a lakáshelyzet sokkal jobb lesz, mint régebben volt. A statisztikai adatok szerint országos viszonylatban a komáromi járásban voltak a legegészségtelenebb, legkor- szerútlenebb és nagyság tekintetében is. a legelmaradottabb lakások. Nem akadt még egy olyan járás, a- mely e téren elmaradottabb lett volna a komárominál Most már kényszerűségből is, a katasztrófa után változik a helyzet, és biztosan országos viszonylatban is a lakáskultúra terén az elsők közé kerül a komáromi járás. Ahol csak lehetséges megoldják a falvak korszerű közszolgáltatási ellátását is.

Az építései kapcsolatban rengeteg probléma merül fel. Késő őszig, a fagyok beálltáig, kielégítő ütemben folyt az építkezés. A lakosság is komoly hibát követ el. Ott ahol a kész épületben már csak az utolsó simításokat, lUfttve belső munkálatokat lehetne végezni, akadályozÉPÜLŐ FALVAK

A* éjmiet csipkéi

zák a tulajdonosok ezt a ténykedést. A téli munka építkezéseken sosem jó — így mondogatják, pedig a szobák belsejét lehetne vakolni, vagypedig az ablakokat, ajtókat berakni, és derűsebb napokon a tetőt is feltehetnék egy-egy házra. Legföljebb fűteni kellene, hogy a friss belső vakolás gyorsabban száradjon, de egy kályhát beállítani nem okozhat problémát és így nem lenne a munkálatokban sem fennakadás. A tél, hosszú ideig akadályozhatja az újjáépítés gyors lendületét ha a lakosság részéről hiányzik a kellő megértés és a jóakarat az építőkkel szemben.

Több épitömunkás kellene, különösen szakember az árvíz sújtotta falvakba. A védnökségi járások közül főleg a galántai és a lévai járás küld elegendő szakembert, vagy építömunkást. A cseh országrészek védnökség! járásaiból képtelenek megfelelő számú szakembert küldeni. Részben a távolság is akadályozza ezt, meg a- zonkívül gépgyárakból vagy autógyárból kevés ácsot, kőművest tudnak összeszedni a csallóközi építkezésekre. Ezt a hiányosságot, amennyire tudják a járásban rendelkezésre álló munkásokból, szakemberekből pótolják. A CSISZ helyi szervezetei az alkalmat megragadva valóban sokat segítenek, illetve segíthetnének a falvak rendbehozásán.

Sok helyen látni összedőlt házat, de az udvarokon már garmadában áll az építkezési anyag, csak az tdő javulását várják, hogy munkához kezdhessenek pár hónap alatt beköltözhető lesz az új ház. Építkezési a- nyagban általában nincs hiány. Naponta vagonok szájai gördülnek a komáromi járás felé, megrakva építkezési anyaggal.

Amikor a szürke víz tajtékozott az utcákon, az emberek akkor is már előre néztek, nem is az árvízről, hanem az újjáépítésről, a jövőről beszéltek. Voltak akik hosszú időt jósoltak, olyanok is akadtak, akik hamarabb képzelték él az újjáépítés befejezését. A kedélyek lassan felengedtek, mindenki munkához látott, a piroscserepes, korszerű házak új sorai emelkednek a délszlovákiai falvakban. b. i.

Napjainkban egyre inkábt szükséges az idegen nyelvel elsajátítása. Ezért a magya tannyelvű alapiskolákban i gondoskodnunk kell a szlovál és orosz nyelv tanítása mel lett további idegen nyelvek el sajátításáról is. Az elmúlt ti zenöt év folyamán csak szlo vák, illetve orosz szakos tani tókat képeztünk ki, s azérl egyáltalán nem rendelkezünl német és angol szakos pedagö gusokkal. Ezt a nagy hiányos Ságot igyekszünk megszüntet ni azzal is, hogy az 1966/67-é tanévben fakultásunkon meg kezdjük a német szakos tani tök kiképzését is. Nem kétsé ges, hogy azok a fiatalok, aki a német nyelvből tanítói ké pesítést nyernek, igen előnyö sen elhelyezkedhetnek bármel magyar tannyelvű kilencéve alapiskolán.

Végül meg keli jegyeznün azt is, hogy a felvételi vizsgá követelményeiről a fakulta sunkra jelentkező középiskolai tanulók és a már munka viszonyban lévő fiatalok i részletes tájékoztatást kaphat nak minden általános közép iskolában és szakközépiskolá ban. Természetesen a főiskols felvételi vizsgák sikere első sorban attól függ, hogy a kö zépiskolai tanulmányok folya mán milyen munkát végez tünk, hogyan tanultunk. Mé most sem késő: pótolni ke az esetleges mulasztásokat. Si keresebb lesz ezzel az érettsé gi is, de a főiskolai felvéte vizsgák is.

Ónodi János

1—5. évfolyam-zenei nevelés.

Tapasztalataink szerint az elmúlt években a legtöbb jelentkező volt a magyar nyelvvel és a biológiával párosított szakokra. Az elmúlt évben például biológia szakra több mint nyolcszor, a magyar szakra pedig több mint ötször annyi jelentkező volt, mint amennyit felvehettünk. De a többi szakokra is 2—300 százalékos volt a jelentkezés. Az elmúlt évben például összesen több mint 350-en kérték felvételüket fakultásunk magyar tagozatának első évfolyamába, s ebből 110 lett felvéve. Felmerül a kérdés, hogy miért nem vettünk fel többet. Röviden kifejezve azért nem, mert az első évfolyam hallgatóinak száma mindig a tanítói szükséglettől függ. Nyilvánvaló, hogy annyi új tanítót képezhetünk ki, a- mennyit iskoláinkon munkába tudunk állítani, el tudunk helyezni.

Nem minden ; szempontból tartjuk kedvezőnek, hogy fakultásunk magyar tagozatának első évfolyamába általában háromszáz százalékos a jelentkezési arány. Igaz, hogy nagyobb a választék, ugyanakkor gyakran olyan fiatalok Is jelentkeznek, akik csak azért szeretnének fakultásunkon tanulni, mert a tanítás magyar nyelven folyik. Véleményem szerint az általános középiskolák CSISZ szervezetei és igazgatóságai bátrabban • javasolhatnák a magyar anyanyelvű tanulókat más főiskolákra is, hiszen a pályaválasztásnál nem szabad, hogy a főiskola tanítási nyelve legyen a döntő, és nem a tanuló érdeklődési köre és rátermettsége.