Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-21 / 51-52. szám
---------Sul Két nap tanácskozott Bratislavában a Kultúra és a Pihenés Parkjában a Csemadok országos közgyűlése. Csallóköz, Gömör és Bodrogköz küldöttei vitatkoztak, nézeteket vallottak, bent az ülésteremben, kint az előcsarnokban, ebéd közben és vacsora után. ötszáz ember, ötszáz egyéniség ült le tárgyalni helyzetünk múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Huszonötén szóltak, mert a két nap alatt csak ennyien juthattak Szóhoz, a többiek tapssal helyeseltek, bizalmat szavaztak a határozatok és a választott szervek mellett. Nem a részletkérdések országos közgyűlése volt ez, a sorrendben már kilencedik, hanem a főirányok megszabásán látta a Csemadok szervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat, amint azt a beszámolóban is hangsúlyozták. Ezek a főirányok a következők: A fejlett szocialista társadalom felépítésének elősegítése; az emberek kommunista szellemben való nevelése; a szocialista életstílus kialakításának elősegítése; a proletár nemzetköziség eszméjének hirdetése, s a népek közötti természetes közeledés segítése; a szocialista hazafiasságra való nevelés mellett a haladó hagyományokon alapuló egészséges nemzeti öntudat ápolása, támaszkodva népeink forradalmi hagyományaira; s végül, hogy a Csemadok a párt politikájának még hatékonyabb megvalósítójává váljék, s tagjai a népgazdasági tervben kitűzött feladatok teljesítése mellett fokozzák politikai, szakmai és általános műveltségüket, fejlesszék a haladó népművészetet mmmmmmrn és kultúrát, fokozzák felelősségérzetüket és társadalmi aktivitásukat. Az országos közgyűlés által jóváhagyott határozatok a népművelési munka terén, a kulturális r A legemberibb érdekekért tömegmozgalmi munka vonalán, a szervezeti élet terén széles lehetőséget nyitnak minden Csemadok- tag előtt, hogy hozzájáruljon a csehszlovákiai magyarság kulturális és társadalmi életének további--------------kibontakozásához. A felszólalások és a közgyűlés egész légköre újból tanúságot tett a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista hazafiságáról, országépítő aktivitásáról. A szocialista hazafiságra való nevelés mellett el kell mélyíteni a Csemadok tagokban a haladó hagyományokon alapuló egészséges nemzeti öntudatot úgy, hogy azokra közös forradalmi hagyományokra támaszkodjunk, melyek népeinket a múltban is összeforrasztották a haladásért és a szabadságért vívott harcban. Nagy gazdasági, politikai és kulturális fejlődésnek lehetünk tanúi Dél-Sz!ovákia magyarlakta járásaiban, amely arra vall, hogy a párt nemzetiségi politikájának eredményei a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális és társadalmi életének minden szakaszán megmutatkoznak. a múlt hibái fokozatosan eltűnnek. A fiatalok is egyre nagyobb teret kapnak a Csemadokban. Tánccsoportjainkban már eddig is százak és százak aktívan bebizonyították segíteni akarásukat. Ügyszintén szerepet vállaltak a színjátszó együttesekben, tanultak és ezáltal tanítottak is. Most még nagyobb lehetőség nyílik a fiatalok számára, mivel a határozat tartalmazza a Csemadok szervezeti szabályzatának módosítását is, amely szerint a jövőben tagnak felvehető az olyan 16-ik életévét betöltött állampolgár is, aki a szervezet valamelyik szakcsoportjában rendszeres, aktív munkát végez. A Csemadok IX. országos közgyűlése által jóváhagyott határozatok és az ott elhangzott javaslatok csak úgy lesznek gyümölcsözőek, ha azoknak elvégzéséből minden Csemadok-tag aktívan kiveszi a részét. * • hetünk el objektív eredményeket. hogyha az Időveszteséget nem a munkahelyén, hanem ott állapíthatjuk majd men. ahol az keletkezik, Kutatásainknál tehát elsősorban ebből az elgondolásból indultunk ki és következetesen ehhez tartottuk magunkat. Több adatot Önműködő filmberende- zés útján rögzítettünk. A felvételek híven tükrözték a dolgozók mozgását. Azt a pillanatot, amikor a dolgozó elhagyta i.f, munkahelyét és azt is, hogy mikor tért vissza. A kutatás néhány héten keresztül folyt az egyes adatokat azonban úgy jegyeztük fel, hogy tiszta képet nyerjünk arról, tulajdonképpen mennyit tesz ki a munkaveszteség egy egész hét alatt. Olyan sok adat állt rendelkezésünkre hogy az eredményeket plusz-mínusz 2, plusz-mínusz 5 százalékosan pontosan állapíthatjuk meg. Milyen eredményeket értünk el? Az eredmények nemcsak minket, hanem magukat az üzem dolgozóit Is meglepték. A háromezer dolgozóból 85,6- an egy egész műszak munkaidejét a kantinban, a kioszkban, az egészségügyi központban, a fogorvosnál, a ruhatárban, a funkciók teljesítésével és az üzem munkahelyei közötti járkálásokkal töltik el. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók 2,87 százaléka tulajdonképpen egyáltalában nem dolgozik. No már most, ha azt számítjuk, hogy az Üzem napi termelékenysége egy dolgozóra számítva 694,5 koronát tesz ki, az idei év 268,9 munkanapján ösz- szesen 16 millió korona. A következő táblázaton kimutatjuk, hogy milyen okokból kerül ennyi munkaidó veszteségre a sor. Ki az igazi bűnös? ' Néhány hónappal ezelőtt égy prágai gépgyárban (olvasóink bocsássák meg, hogy nem mondjuk meg melyikben!) kutatást végeztünk. Meg akartuk . , állapítani, hogy a dolgozók a Amikor erre a kérdésre a, va- már említett okok miatt meny- laszt keressük és igyekszünk nyi i{jgt vesztenek e! egy mü- megállapítani, hogy a dolgozó szak alatt. Mielőtt munkánkba a rendes munkaidő alatt tpeny- égtünk, számításba vettük, nyit tölt el a munkahelyt»^-, az üzem háromezer dolvül, akkor meQállapíftatJm-y^óia közül naponta átlag 10 hogy lényegesen lerövidülhet- u_36 nem jön er a munkába, ne az az idő, ha e£íávo)5tenák; 'Mivel már egy hasonló nagy- azokat az okokat, melyék «ifttt ságú nyuflatnémet statisztika a dolgozó kénytelen otthagyni a(jataibói .tudtuk, fibgy avaló- a munkáját. színúség számítása szerint a Kísérjük csak figyelemmé), . hiányzók száma kétszer akko- valóban milyen okokból hagy*,*- " ''■■■«•■ •*•••••—*•.-- Ják el műszak alatt jf.. dolgó-.^ zók a munkahelyüket?^ ÉSsÜ-; sorban enni és inniyeldtj;<jl8a-, rettát vagy újságot jaetítfeis vásárolni. Vagy munka közben szükségét érzik annak, hogy pihenjenek és a pihenés idejét azzal töltik, hogy tudatosan vagy céltalanul bejárják az üzem helyiségeit. Sok időt vesz igénybe az üzemi rendelők, a poliklinika látogatása, Időveszteség várakozósok, bevásárlások egy műszak alatt órákban kifejezve .1- t N "3 \x d 3 5 s •6 +»Hétfő 38,8 354 13,4 Kedd 35,1 62,7 14,2 Szerda 53,7 61,2 3,9 Csütörtök 34,4 45,7 24,8 Péntek 29,7 49,5 7,9 Szombat 45,6 41,1 14,5 cg, mint ahogy azt feltételez,- fék, abban állapodtunk meg, hogy a szükséges adatokat a legpontosabban állítjuk össze. Milyen módszereket alkalmaztunk Elsősorban felmértük, hogy milyen tényezők befolyásolhatják munkánk eredményeit, rájöttünk, hogy csakis akkor érve <ň • v Azoknak a dől-ir gozóknak a szá.r s ma akik a mú§ • szak alatt el(0 haqyják műbe"" »Ír < lyüket kednl, hogy a rendelés simán bonyolódjon le. Gazdasági szempontból még abban az esetben is kifizetődne, ha a nyilvántartás vezetésével több hivatalnokot kellene megbízni. Jó munkaszervezés mellett valóban jó eredményeket lehetne elérni. Hogy ez mennyire igaz, azt az üzem fogászati rendelőjében látjuk a legjobban, ahol az átlagos várakozási Idő 5,2 percnél nem hosszabb. Az időveszteség eltávolításánál komoly nehézséget okoznak a ruhatárak. A kutatás folyamán megállapítottuk hogy a ruhatárakban számban kifejezve állandóan 19,6 személy tartózkodik. Felbecsülhetetlen gazdasági kárt okoz, hogy a dolgozók későn jönnek a munkába és korán távoznak az üzemből. Ezen kívül a ruhatárat munkaszüneten kívül is felkeresik. Minden dolgozó átlag 5,3 percet tölt a ruhatárban. A dolgozók 60 százaléka 5 percnél kevesebbet, 40 százaléka pedig 5 percnél többet. A ruhatárakban elvesztegetett időről csak azt szögezhetjük le, hogy az valóban teljesen felesleges. Sok időt vesztenek el a dolgozók azzal is, hogy önkényesen hagyják el munkahelyüket. Egyik helyről a másikra mennek, mászkálnak vagy álldogálnak. Ezáltal az üzem olyan gazdasági kárt szenved, mintha naponta 13,8 munkás egyáltalában nem dolgozna. Mit takaríthatnánk meg? A felhozott példák világosan mutatják, hogy milyen óriási kárókat okoznak a dolgozók, ha a műszakot nem használják ki. A kutatás eredményei rávilágítottak arra is, hogy hol rejlenek a termelékenység emelésének lehetőségei. Ha most számokban akarjuk kifejezni, hogy az adott esetiben mondjuk 120 ezer koronát fektetnének bele a szüséges- nek mutatkozó intézkedések keresztülviteléhez, akkor a kimutatott 85.6 munkaerő kiesését 39,5 munkaerőkiesésre csökkenthetnénk. Ez azt jelenti. hogy az időveszteség következtében előidézett 16 millió kárt 7,5 millióra csökkent- hetnénk. így tehát 8,5 milllő koronát nyernénk. A veszte- ségekjd&ógoli tására fordított kiadásokat az üzem nem egész négy nap alatt hozná be. Fordította: — m— * Nincsenek beleszámítva a balesetek ** A kifizetett bérelszámolás alapján kantirtok kioszkok egészségügyi központ* fogorvos ruhatár tiszteletbeli funkciók** járkálás az üzemben i í 22,5 5,6 12,1 3,5 21,8 6,8 13,8 összesen 85,8 Nem mindennapi kísérlet valamint a különböző funkciókból eredő kötelezettségek elvégzése, mint például a személyzeti osztály vagy más munkarészleg felkeresése. Ezek a látogatások különböző célokat szolgálnak: mint panasztételek a bérelszámolás vagy a szabadságolások ügyében, esetleg különböző elismervé- ;nyek beszerzése stb„ stb. A dolgozók más okokból is, de legtöbbnyire a fent felsorolt ügyek elintézése yégett hagyják el a munkahelyüket Ha fontolóra vesszük & dolgokat, könnyen rájövünk, hogy az az időveszteség, melyet állítólag' maguk a dolgozók okoznak, nem teljesen a saját hibájukból keletkezik. A dolgozók tulajdonképpen csak Igénybe veszik az adott szociális intézményeket és ehhez a műszakon' belül is joguk van. Vagypédig - a munkahelyükön szünetet iktatnak be, ahol ennek szükségességét törvényesen nem ismerik el. A munkaidő alatt a dolgozók gyakran azért is vesztenek el annyi sok időt, mert a munkát rosz- szul szervezik meg, rosszul irányítják, de nem utolsó sorban yi hibákat valóban dolgozók munkaerkötcsében keressük. Nem mindennapi kísérte Az üzemek technikai és gaz dasági osztályaira vár az i feladat, hogy a munkatermeié kenység csökkenésében mutat kozó körülmények okainak fel derítésével foglalkozzanak, t hiányokat túlnyomó részben > termelésben és nem azokon ' munkahelyeken kerestti - ame lyek a fogyasztók Számár szolgálatokat nyújtanak vág: az árucikkek előállításánál máj csak az utolsó simításokat vég. zik. A hiányok kutatása folya mán figyelmet szentelnek azok' nak a körülményeknek is .me; lyeket maguk a dolgozók idéz nek elő. Elsősorban tehát azokat az eseteket tanulmányozzak. amikor a gép, i gépfelszerelések és maga a munkarész- lég a dolgozók távolmaradási miatt nem termel. Iparvájlala tainkban a dolgozók távolmaradása okozta időveszteség t műszak idejének egy-tíz százalékát teszí ki. A ' munkáid« alatt elfecsérelt idő kérdésévé még nem foglalkoztunk elés behatóan, pedig ez a problém; megkívánná, hogy mindehŰfr komoly figyelmet szenteljünk neki. A munkaidő közben elfecsérelt idő ugyanis olyan .tartalékot jelent, amely gazdásági életünkben igen fontos .szerepet tölt be. A munkarészlegeken elfecsérelt Időt rendszerint a vezetőknek róják fel é: a végén nem marad más hátra, mintsem hogy a member t lelkére beszéljen muni^fájtr^ai- nak és a termelési megbeszéléseken tegye szóvá já dolgozók munkaerkölcsét. A bírálat elhangzása után rendszerint pontot tesznek a megállapítások mögé és minden marad a régiben. Mennyit tesz ki az idő- veszteség? u A kanonokban a várakozási |< Idő hosszúságát a következő r tényezők befolyásolják: f Hol van a kantín elhelyezve? |] Milyen gyors ott a kiszolgálás, hány elárusító bonyolítja le a * forgalmat. A kantinokat rendszerint csak bizonyos órákban r tartják nyitva. A zárási idő n alatt az elárusítóknak arra kel- V lene összpontosítaniuk figyel- a műket, hogy az árut előre ki- .1 mérjék és így biztosítsák az 4 eladás zavartalan menetét. Az fi e0ységes uzsonnacsomagok elő- c készítése eflyharmadra rövidi- 1 tené le az eladási időt. Nem i beszélve arról, hogy az üzemi i orvos tanácsa szerint Összeál- & ütött tízórai-csomagok legalább 5 részben befolyásolnák a dol- i gőzök helyes táplálkozását. I Nem Is hinnénk, milyen fon- J tos a munkaidő veszteség * szempontjából az hogy a kan- ’ tin milyen időben van nyitva. 1 A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók étkeztetése nemcsak egészségi szempont- t bél, hanem az üzem gazdálko- < dása és a teljesítmények szem- i pontjából is mennyire fontos, i Amint az elmúlt évben Essen- t ben, Nyugatnémetországban f megtartott értekezleten a köz- i étkeztetés szakemberei bébi- ] zonyitották, az üzemi kantinok- ban nyújtott étkeztetés nem ] elégítheti kl a dolgozókat és ezért olyan üzemi éttermekről kellene gondoskodni, amelyek a i nappali és éjjeli műszakon be- 1 lül is a dolgozók rendelkezésé- ; re állanak. ‘ A legalkalmasabbnak az au- j tomaták mutatkoztak. Az üzemeknek feltétlenül kifizetődne, 1 ha korszerű automatákkal szerelnék fel az üzemi kantinokat. j Miért fecsérlik el a dot- ] gozók még a munkaidőt? , i Rengeteg Időt vesztenek el j az egészségügyi központokban.., Kutatásaink folyamán megálla- i pitoltuk, hogy minden dolgozó , átlag 21,2 percet tölt él a vá- | rakozással. Napi 200 páciens I kezelésénél ez a várakozás már | rengeteg időveszteséget jelent. . A várakozási-csakis ' ügy8 j , lehetne lerövidíteni, ha a be- i ; tegeket berendelnék, sürgős , esetekben pedig legalább telefonon jelentenék be, a kezelés . sürgősségét. i A betegeket pontosan nyilván * kellene tartani és arra töreA műszak alatt a legnagyobb veszteséget az okozza, hogy a iolgozők a kantinba, az egészségügyi központokba mennek, i ruhatárban tartózkodnak és tz üzem egyes munkarésziegei (özött mászkálnak. így tehát az időveszteséget i szociális berendezéseket génybevevők várakozási ideje okozza és olyan körülmények, nelyeket a munkaerkölcs rová- iára Írhatunk fel. A kutatás eredménye «rég ital, hogy az Iteemi dolgozók 54,2 százaléka naponta látogatta a kantint. Érdekes az a negállapítás is. hogy a hétkü- önbözó napjain milyen kategóriába tartozó dolgozók keresik fel a kantint. A következő táblázat kimu- ratja, hogy mennyi idót tölte- íek a kantinban a dolgozók. Nem kevésbé érdekes a kantinban vásárlásokkal töltött idő kimutatása. A dolgozók 52 százaléka naponta öt percnél kevesebbet, a dolgozók 48 százaléka pedig öt percnél többet tölt el a várakozással. A kan- tinókban az átlagos várakozási idő 6,72 perc. A legrövidebb bevásárlási idő 5,5 pert, a leg- , hosszabb 8.2 pere. Ehhez még hozzá kell adni azt az időt is, amit az oda és vis sza menésnél veszít el a dolgozó. Ez az út is legalább öt percet vesz igénybe. Hasonlóképpen azt is megállapítottuk, hogy mennyit vesz- tenek a dolgozók az üzemen kívüli elárusítóhelyeken és az 'üzemi közlekedési eszközökön! Kisült, hogy a kioszkokat kevesen keresik fel, mert ott nincs választék. Naponta azonban mégis az az Idő is, amelyet a kioszkokban való vásár- - lássál töltenek el, 5,6 munkás kiesésit jelenti.
