Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-21 / 51-52. szám

fix Telefon 351-1100 Az Egyesült Államok elnöke minden reggel egy fekeťe bo= rítású füzetet talál az Íróasztalán. A füzetben csak néhány gépelt oldal. Ezektől a soroktól függhet, milyen bejelentése­ket tesz az elnök a legközelebbi sajtóértekezleten és az Is, hogy kap-e kölcsönt a másnap Washingtonba érkező külföldi államfő. Az amerikai elnök asztalára kerülő lelentés szerzői az Egyesült Államok legkorábban ébredő tisztviselői. Már hajnali három órakor kezdik munkájukat, jelentések százait rostál­ják át és a végeredményt egy elektronikus agy segítségével állítják össze. A fővárostól húsz percnyire van munkahelyük Longlevben, a CIA hatalmas központjában. Mintegy tízezer ember dolgozik ebben a nyolcemeletes szürke épülettömbben. Az épületet három méter magas sűrű drótsövény veszi körül. A telefon ezen a számon jelentkezik 351—1100. Longleyben naponta több mint 3 millió sző fut össze 60 nyelven. Ezenkívül havonta 300 ezer újságot és más kiadványt tanulmányoznak át. Minden használható adatot, számot, cl-1 met, elektronikus agyak lyuk-kártya rendszerén rögzítenek. A CIA amerikai katonai hírszerző hivatal szolgálatában az első világháborúban — amikor az Egyesült Államok belépett a háborúba — csak két hivatalnok volt. A szervezet története tulajdonképpen csak 1947-ben kezdődött. Az intézmény a hi­degháborús politika jegyében született A CIA legnevezete­sebb főnöke, Allen Dulles volt, akit H ja Ehrenburg, az ismert szovjet író Így jellemzett: „Ha Dulles valamilyen tévedés folytán a mennyországba jutna, nyomban hozzálátna a felhők felrobbantásához, a csillagok aláaknázásához és az angyalok lemészárlásához. Johnson elnök Richard Heimst bízta meg a CIA vezetésével. Szinte minden évben a titkos akciók egész sorát hajtotta végre. 1950-ben nagy kiterjedésű kémhálózatot épített ki Tajvanon, majd vezető' szerepet látszott a nagy olajmonopóliumok védelmében, Massadik iráni miniszterelnök megdöntésében. 1953-ban a CIA védnöksége alatt szervezte meg Gehlen, volt hitlerista tábornok, az NSZK-ban a kém­szervezetet. 1954-ben e szervezet emberei segítségével dön­tötték meg Guatemalában Arbenz ezredes baloldali rendsze­rét. 1956 áprilisában Kelet-Berlinberv'felfedezték hogy az amerikai titkos szolgálat mély alagutat fúrt az NDK területe alá. Céljuk az volt, hogy telefon-lehallgató-rendszert létesít-1 senek, Így hát a szó legszorosabb értelmében valóban föld-1 alatti tevékenységet fejtettek ki. 1960-ban a CIA emberei Laoszban azon fáradoztak, hogy a szabadságharcosok elleni szélső jobboldali erők képviselőjét Noszavan tábornokot se­gítsék hatalomra. Kongóban Mobutura esett választásuk, aki aztán olyan kegyetlen módon tette el láb alól Patrice Lu- mumbát, a nagy kongói politikust. A CIA egész történetén vezérfonalként vonul végig a szó-1 cialista országok elleni aknamunka. A legsúlyosabb kudarc az emlékezetes kubai invázió megkísérlésénél érte a szerve­zet vezetőit. Fidel Castro a világ elé tárta bizonyítékait, az amerikai hírszerző szervek által előkészített összeesküvés­ről, a foglyok vallomása alapján rávilágított arra, hogy a CIA kiképzőtáborában milyen tanfolyamokon vettek részt. 1962-ben Puerto Rico kikötőjében horgonyt vetett egy hajó, amely Kubából cukrot szállított a Szovjetunióba. A CIA em­berei éjjel belopóztak a hajóra és vegyszerekkel itatták át a cukrot. Az volt a céljuk, hogy a szovjetunió és Kuba kö­zött ellentéteket szítson. A szervezet nem riad vissza az eszközöktől napjainkban — megszegve a világűr békés fel-1 használására vonatkozó önkéntes kötelezettség-vállalást, mes-< terséges holdakkal kémkedik a Szovjetunió és a szocialista világ ellen. Az amerikai lapok dicsekedve írták mostanában, hogy olyan érzékeny készülékkel rendelkeznek, amely a szobákban feJ zajló beszélgetéseket, az ablaküveg vibráció alapján a távol­ból is hangszalagra veszi. A CIA-t nem véletlenül nevezik az Egyesült Államok lát­hatatlan kormányának. De mint ahogy az Egyesült Államok látható kormányának tevékenységét is, több kudarc jellemzi, mint siker, hasonló eredményt mutat ki a láthatatlan kormány is. És ahogy szaporodnak a balsikerek Úgy derül fény a CIA tevékenységének lényegére, mindarra, amit hétpecsétes ti­tokként szeretnének megőrizni. „Célunk az, hogy legyőzzük az amerikai támadókat és Saigonban megdöntsük a bábkor­mányt, a lakosság legszélesebb rétegeinek részvételével nemzetiségre, felekezetre és poli­tikai pártokra való tekintet nélkül megteremtsük a nemzeti egységet. A vietnami népnek meg akarjuk adni demokratikus jogait, függetlenségét, emelni akarjuk az életszínvonalat, semlegességet, békét akarunk. És elérjük célunkat — mondta Nguyen Huu Tho, a Dél-Vietnam-i Nemzeti Felszabadító Arcvonal elnöke. — Mi nemcsak karácsonykor, nemcsak 48 órára akarjuk letenni a fegy­vert. Ml békét akarunk!“ Reita Faria a világ szépe vüágkörüll útra indul. Száz és százezer nő álmodozik a szépségki- rálynő címről. Az álmodozók sohasem tudnak belenyugodni a vereségbe, pedig talán tudják is, hogy a dicsőség nem tart sokáig. Az első kts szarkalábak egyet jelentenek a bukással. A sok buktatót az üzletemberek és a lelkiisme­retlen politikai kalandorok veszélyes akcióit tükrözik, hogy Reita Faria az indiai szépség- királynő „trónra lépése“ után a következő a- jánlatot kapta: utazzon Dél-Vietnamba, mint a Bob Hope-féle színészcsoport sztárja és fel­lépésével buzdítson és keltsen hangulatot az amerikai katonák között. Az amerikai rende­zőség számításait azonban keresztülhúzták. A világ különböző részein, de főleg Indiában til­takoztak, hogy a semleges India egyik állam­polgárát bevonják ebbe az akcióba. A világszé­pe nem fogadta el a csábító ajánlatokat, visz- szálért Indiába és folytatja egyetemi tanul­mányait. Ismét elmúlt egy év. Régi szokás az éwégl számvetés, de mi ez egyszer eltekintünk a gazdasági gyakorlattól, a pontos időrendi mérleg helyett inkább arra muta­tunk rá, mi volt az, ami az ó- esztendóben felette foglalkoztatta az emberiséget, s mik azok a prob­lémák, amelyekkel a külpolitikai é- let küzdőterén elkezdjük az új é- vet. Mi sem természetesebb, hogy a világproblémák között első helyen a békét, a béke biztosítására irányuló nem­zetközi erőfeszítéseket említjük. Az elmúlt év a világbékét fe­nyegető több zavaró jelenséggel kezdődött. Először is folytatódott az Egyesült Államok bűnös viet­nami agressziója, amely az év de­rekán fordulatot vett az eszka­láció irányában: vagyis a washing­toni kormány hivatalos politikája­ként hirdette meg a vietnami had­műveletek kiszélesítését és a dél­kelet-ázsiai háború kiterjesztését a szomzséd országokra is. A másik veszélyes jelenség két testvéráüam — India és Pakisztán kasmír! testvérgyilkos háborúja volt. Az imperializmus gyarmatosí­tó politikájának következménye­ként megoldatlanul maradt, illetve felszított ellentétek veszélyes ki­robbanása azzal fenyegetett, hogy a helyi háború egy egész földrész háborújává fajul. A szovjet békepolitika Taskent- ban diadalmaskodott: a fegyverek elhallgattak. Persze a taskenti nyi­latkozat rendelkezéseinek maradék­talan végrehajtása és az ellensé­geskedés megszűnése még sokáig eltart. Taskent az elért eredmény­nél többet jelent: utat mutat ar­ra, hogy minden problémát meg lehet békésen oldani, csak kölcsö­nös jóakarat kell, Remény és bizakodás 1967 küszöbén Ugyanaz az őszinte béketörekvés hatotta át a szovjet kormánynak a vietnami kérdés béké9, tárgya­lásos rendezésére tett javaslatait és lépéseit is. A szovjet külpolitika kitart a békés nemzetközi együtt­élés elve mellett, valamennyi vi­tás nemzetközi kérdés békés meg­oldását vallja, de az amerikai ag- resszorok mentek Vietnamba, s a- míg nem távoznak onnan, a szov­jet nép mindenképpen: anyagi, ér­kötési és politikai segítséggel Is támogatni fogja a hős vietnami nép elszánt honvédó harcát az •- merikai imperialisták és bábjaik el­len. Ha Washington hallgat a jó­zan észre, a tárgyalóasztalhoz ül, s egyenrangú tárgyalófélként elis­meri a dél-vietnami hazafiak kép­viseleti szervét, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot. Csak vele megállapodva lehet bé­késen rendezni a vietnami kérdést az ismert feltételek alapján. Ez a szocialista országok álláspontja, ezt fogjuk szorgalmazni az új esz­tendőben is. Nagy erőpróbák színhelye volt az Egyesült Nemzetek Szervezete is. Több probléma merült fel, így az egyetemes leszerelés előmozdítá­sa, az atomfegyverek terjedésének megakadályozása, az ENSZ dekolo- niallzációs nyilatkozatának végre­hajtása, a fejlődő országok fellen­dülésének támogatása stb. A viet­nami háború az ENSZ tevékenysé­gére is árnyékot vetett, és már úgy látszott, a világszervezet XXI. ülésszaka a válság jegyében kez­dődik. U Thant főtitkár beszámo­lója Igen borúlátó volt. A világ­szervezet dilemma elé állította U Thantnak az az eredeti elhatározása is, hogy a jövőben nem vállalja a főtitkári tisztséget. Az ENSZ küzdőterén lejátszó­dott vértelen csaták azt Is bizo­nyítják. hogy az úgynevezett har­madik világ, a nemrégen függet­lenné fejlődő afrikai és ázsiai or­szágok nagy erőt képviselnek, s így egyre inkább zsugorodik az a- merikai befolyás, kevésbé érvénye­sül az imperialisták szavazőgépe- zete. Persze, ez csak az érem e- gyik oldala. Azt is látnunk kell, hogy a történelmi bukásra ítélt gyar­matosító erők még mindig elég ha­talmasak ahhoz, hogy cselszövéseikkel bajo­kat okozzanak a „harmadik világ“ táborában. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság­ban meggyilkolt Verwoerd minisz­terelnök nyomdokain haladó Vors- ter kormány módszereiben még ke­gyetlenebb elődjénél, s az ENSZ mindezt tétlenül szemléli. A déi- rhodesiai fajüldöző Smdth-kormány- zat viselkedésével egyenesen gúnyt üz Harold Wilson kétkulacsos po­litikát folytató londoni kor­mányából, s „ófelsége rebellisei“, nyeregben érzik magukat. Rette­gés és terror uralkodik a portu­gál gyarmatokon. Az év elején lejátszódott soro­zatos afrikai pucosok után érzé­kenyen meggyengítette a „harma­dik világ" táborát a ghanai államfordulat, amelynek következtében felszámol­ják a aszociaüzmus csíráit és kísér­leteket tesznek kapitalista társadal­mi és gazdasági életformák beve­zetésére. Ugyancsak nagy veszteséget szenvedett el a harcos antii.imperia­lista front Ázsiában is, ahol a ta­valy szeptember 30-i puccskísérlet után Indonéziában a szélső jobb­oldal jutott hatalomra, s mindin­kább háttérbe szorítva Sukamo el­nököt, egyre távolabb viszi az or­szágot a szocializmus eszméitől. Az európai biztonság az a kérdéscsoport, amely földré­szünket különösen foglalkoztatja. Az európai biztonság megterem­tésének fő akadálya Nyugat-Né- metország hatalomvágyó politiká­ja. Ezzel kapcsolatban igen nagy jelentősége volt a Varsói Szerző­désbe tömörült országok vezetői bukaresti tanácskozásának, amely egy európai értekezlet gondolatát hirdette meg olyan biztonsági rendszer megteremtése érdekében, amely fölöslegessé tenné a fenn­álló katonai tömbök létezését. Eh­hez, természetesen, Bonn jóakara­ta kell, mert csak úgy lehet az eu­rópai kérdések békés megoldásáról tárgyalni, ha a bonni kormány kö­telezi magát: lemond a reváns- politikáról, elismeri a második vi­lágháború után kialakult határokat, s nem fogja veszélyeztetni szom­szédait. Az óév nemzetközi eseményei között igen gyakran megnyilvánult a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének visszaállítására Irányuló törekvés. Különösen a vietnami probléma, de más megol­datlan nemzetközi kérdések Is szükségessé teszik a kínai vezetők szovjetellenes egységbontó maga­tartása miatt bekövetkezett ketté­szakítottság kiküszöbölését. Ezért az utébbi időben több nemzetközi összejövetelen, legutóbb a bulgá­riai és a magyarországi pártkong­resszuson hangzott el az a megál­lapítás: megértek a feltételek egy újabb nemzetközi kommunista ta­nácskozás összehívására, amelyen az egység visszaállításával foglal­koznának. Az Idén különösen nagy nemzet­közi jelentősége volt De Gaulle francia elnök moszkvai, majd de­cember elejéin Koszigin szovjet kormányfő párizsi látogatásának. A látogatások azt bizonyítják, hogy az egyetemes béke érdekében kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok vezetőinek az állaspontja Is azonos lehet, vagy közeledhet egymáshoz aiz életbevágó nemzet­közi kérdések megítélésében. A szocialista lországok békepoli- tlkája, amely nem gyengeségre, hanem az erő tudatára épül, bebi­zonyította életképességét, ezért bi­zakodva tekinthetünk a jövőbe. L, L. MIAMIBAN Morze asszony a bíróság előtt egy szemölcsről ismer­te fel a betörőt. Az ugyan-' is arra kérte, hogy csókolja meg amikor már kifosztot­ta a lakást és búcsúzóban volt Az asszony vallomása szerint a betörő igen udva­riasan viselkedett, úgy mint egy gentleman. DENVERBEN Shelly Horse 18 éves lányt forgalmi vétség miatt száz dollár pénblrságra Ítélték el. Dühösen tízezer centet ho­zott magával. így akarta magát „megbosszúlni.“ A rendőrség emberei bizony elég sok időt töltöttek a pénz összeszámolásával és csomagolásával. NEW YORKBAN az áruházakban most na­gyon keresik az átlátszó há­lóingeket. Miután divatba jött, hogy a nők egy test­hez állő trikó fölé estélyi ruhának használják fel. • A világ leggyorsabb géplrőnő.je, Margarete Owen asszony New Yorkban él. Percenként 170 szót ír le. (Egy hibáért tíz szót szá­mítanak le.)-O­• A legnagyobb villany- erőmű Bratszk szovjet vá­rosban, a szibériai Angora folyó mellett épült fel. Évente 45 millió kW ára­mot termel.-O­• A legnehezebb gyer­meke Saadel Coro asszony­nak, Törökországban 1961 június 3-án született. 11 kg súlya volt.-O­® A legtöbb gyermeket Vasziletova asszony hozta a világra a cári Oroszország­ban, 1872-ben halt meg. 27- szer szült, mégpedig 16 ik­ret, 7 hármasikret és 4 né­gyesikret. így tehát össze­sen 69 gyermeket hozott a világra.-0­® A legnagyobb fedett mozi Glasgowban található. 4235 ülőhelye van.-O­® A legnagyobb sportte­lep a prágai Strahov stadi­on, ahol 240 ezer ülőhely várja a nézőket és egyszer­re 40 ezer tornász léphet fel.-O­• A legnagyobb macska San Franciscóban, Kalifor­niában él. Nyolc éves korá­ban 20 kg-ot nyomott.

Next

/
Thumbnails
Contents