Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-11-15 / 46. szám
Társadalmi életünk fejlődése egyre nagyobb követelményeket támaszt a fiatalok eszmei-politikai nevelésével kapcsolatban. A CSISZ V. kongresszusa előtti időszakban ezt. a tényt különösen kell hangsúlyozni és a helyzetet kihasználva el kell kezdeni a fiatalok politikai nevelésének fokozását. 4Éfe, A Az elmúlt év eseményei azt mutatják, hogy e téren lényeges változások álltak be. Ma már nagyobb felelősség hárul a CSISZ járási vezetőségeire és az alapszervezetekre a fiatalok nevelésében. Különösen különböző előadások szervezésében nagy a felelősség, mert a CSISZ-tagok érdeklődésének korosztály és szociális összetételének megfelelően sajátmaguk határozzák meg az előadások témáját. Ez az új forma leginkább az alapszervezetek ténykec&ében mutatkozik meg. Ma már az alapszervezeteknek, de a járásfjézetőségeknek is egyre nagyobb a hatásköre, de sokkal nagyobb az eddiginél a fiatalok érdeklődése is a CSISZ tevékenysége iránt. Erről tam^skodíl a Párt beszél az ifjúsággal beszélgetések eredménye is. Az a lehetőség is, amely által a fiatalok találkozhatnak gazdasági és politikai életünk irányítóival, közvetlenül ismerkedhetnek meg különböző helyzetekkel, tájékozódhatnak, bel- és külpolitikai eseményekről, szintén szorosan összefüggnek az ifjúság elképzelésével a jövőre nézve. Most már arra kell törekedni, hogy az alapsz^yezetek a .jaárt határozataiból kiiryiulva és a párt irányításának alapján egyre többet foglalkozzanak a fiatalok személyes problémáival, munkabeosztásukkal, jutalmazásukkal, szakképzettségük fejlesztésével és nem utolsó sorban azzal, hogy lehetőségük legyen szabad idejük hasznos, kellemes kihasználására. A fiataloknak továbbá lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy nézeteiket kifejthessék és álláspontot foglalhassanak el az egyes eseményekkel kapcsolatban. Ezért szem előtt kell tartanunk a következő szempontokat. tájékoztatni kell a fiatalokat a bel- és külpolitikai eseményei«0!?, segíteni kell őket, hogy megtalálják a helyes választ azokra a kérdésekre. amelyek őket érdeklik. Lehetőséget kgll adni, hogy abban a formában fejthessek ki nézeteiket, mint a Párt beszél az ifjúsággal vitatalálkozásokon történt»* Meg kell adni a lehetőséget, hogy a fiatalok az*letb#is tőlük telne-/ tőén kivehessék részüket, helyet kell adni kedvteléseiknek, a józan határok között. E lehetőségek megteremtésével elérjük, hogy, a fiatajaj^miradéktala- nul kiveszik részüket a párt XIII. kongresszusa határozatainak teljesítéséből és tevékenyen kapcsolódnak a CSISZ V. kongresszusának előkészületeibe. Jelenleg fontos, hogy az alapszervezetek az őket érdeklő kerületen foglalkozzanak különböző speciális problémákkal, a követkéz» módon. Az üzemi alapszervezetekben, különösen a tudományos és technikai továbbképzéssel, a nemzetgazdaság új irányítási rendszerével, a fiatalok munkabeosztásával, jutalmazásával és az új munkatörvénnyel. A mezőgazdasági üzemek alapszervezeteiben pedig nagyobb figyelmet ERDEMES MÉGIS TAGNAK LENNI kell fordítani a mezőgazdaság új irányítási rendszerének megismertetésére, a fiatalok szociális kérdéseire az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban. Meg kell teremteni a lehetőséget a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szórakozására. Az iskolai szervezetekben foglalkozni kell a fiatalok és a CSISZ viszonyával, meg kell magyarázni a CSISZ szerepét a társadalom továbbfejlesztésében és elő kell készíteni a tanulókat a pályaválasztásra. Az iskolákban nagyobb figyelmet kell fordítani az eddiginél az intelligencia szerepére a társadalom további fejlődésében és foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a jövő értelmiségét érdeklik. Meg kell ismertetni a fiatalokat azokkal a munkahelyekkel, ahová majd tanulmányaik befejezésével kerülnek. A fiatalok életében egyre nagyobb szerepet tölt be a klubélet, amely biztosítja a sokoldalú fejlődést, különösen a különböző érdekkörök által. Ezért arra kell törekedni, hogy a klub-élet legyen sokoldalú, színes és korosztályonként karoljon fel minden fiatalt. A klubokban meg kell szervezni az ifjúsági akadémiákat, amelyeknek nagy népszerűsége van a fiatalok körében. Az ifjúsági akadémiák összejövetelein foglalkozhatnak a fiatalok a lányok és fiúk viszonyával, szerelmi, egészségügyi, baráti és más hasonló kérdésekkel. Igen beváltak a Ki mit tud versenyek szervezései is. A legfontosabb az, hogy a versenyek fölkeltsék a fiatalok érdeklődését olyan dolgok iránt, amelyek még számukra ismeretlenek. Az eszmei politikai nevelésben igen fontos szerepe van a fiatalok külföldi társas utazásainak. Az utazásokat igen kedvelik a fiatalok. Az egyre növekvő turistaforgalom láza éppen a fiatalok között terjed elsősorban. mert szeretnék megismerni más országok nevezetességeit, fiataljainak életét, idegen embereket és szokásaikat. Arra is fokozottabb figyelmet kell fordítani az alapszervezetekben, hogy a fiatalok kellemesen, hasznosan tölthessék fizetett szabadságukat. Ez az ismertetés távolról sem meríti ki a nevelési lehetőségeket. Célunk legyen: Színessé, érdekesebbé tenni az alapszervezetek életét. Ha erre törekszünk, elérjük, hogy a fiatalok széles rétegei az eddiginél jobban megkedvelik a CSISZ-t. Mácsai Gyula ■IfflMHMMISHMKn! Az iskola ablakait a havas eső veri, a tágas folyosókra kihallatszik a tanulók zümmögése a tantermekből. A legnagyobb rendet látni, a fegyelem hatását tapasztalni az egész épületben. A muskátlik is ápoltak az ablakokban, az igazgató irodájában is a legnagyobb tisztaság és rend uralkodik. Második é- ve vezeti ezt az iskolát az igazgató, akkor helyezték i- de. Felesége is itt tanít, így már az elképzeléseik szerint alakul itt a helyzet. Két éve nem hosszú idő. Mit lehet megvalósítani két év alatt? — Rengeteget kellett tenni, hogy minden helyre jöjjön. A régi igazgató inkább csak a méhekkel törődött, a kaptárakat talán jobban kedvelte mint a tanulókat. Az V. osztályban ezért vannak még mindig olyan gyermekek, akik ími- olvasni alig tudnak. Két év alatt, erre is rájöttem, előfordult, hogy be sem csengettek az iskolába és a tanítók sakkoztak, a tanítónők pulóvert kötöttek, a gyerekek pedig ugyancsak jól é- rezték magukat az ilyen szabad órákon. Most pedig azért vagyok itt, hogy rendet csináljak és ez némileg sikerült is. A tantestületnek nem tetszik a működésem. Van itt három fiatal lány. azok u- gyan mellettem állnak, mindent úgy tesznek, ahogy kell, ők nem tanítottak itt a régi igazgató keze alatt. A helyettesem azért acsarkodót! rám, mert nem ö lehetett az igazgató. Most már belátja, hogy nem érdemes túlságosan kemény nak mindig rendelkezésükre áll, és segítségükre van. Egy új pedagógusnak lakás fába vágni a fejszéjét, hát békülékenyebb. Mostanában nem is voit nézeteltérésünk. A tantestület idősebb tagjai nehezen törődtek bele a normális munkamenetbe. Csak foglalkozást látnak a A veszekedik pedagógiai pályában, s érthetetlen számukra, hogy felelnek a tanulók sorsáért, életük alakulásáért. Az ablakot a novemberi szél zörgeti. Harcolni kell itt. Szó szerint értve. Nem egész két év alatt huszonhétszer jelentették őt fel a tantestület tagjai a járási iskolaügyi osztályon. A legutóbbi feljelentés így hangzott: „A Helyi Nemzeti Bizottság elnökét felköszönttette névnapján a kilencedikesekkel. Ezzel a személyi kultuszt táplálja és hinti el a tanulók lelkivilágában.“ A Helyi Nemzeti Bizottság elnökét azért köszönt- tette fel névnapján a kilencedikesekkel, mert nagyrészben neki köszönhető az iskola új épülete. Azért is köszönttette még fel. mert valahányszor hozzá fordul- kell? A HNB elnöke segít. Segít akkor is, ha kirándulást szerveznek vagy Micsu- rin-kertet létesítenek a pionírok számára. Ezért köszöntötték fel őt nevenap- ján. Nagyon meghatódott és további segítséget ígért. A járási nemzeti bizottság illetékes szervei tekintetbe veszik a feljelentéseket. De mégis izgat engem, mert látom, hogy ellenem vannak. Ha nem is bocsátkozom a feljelentések miatt összeütközésbe senkivel, akkor is izgat ez az áldatlan helyzet. így éljem az életemet, hogy irigyektől vagy ellenségektől vagyok körülvéve a tantestületben? Még azt is megmondják, ki jelentett fel és miért, de én sosem vetettem senkinek a szemére, hogy miért, húzta az írógépbe a papírost és kopogtatta le azt a feljelentést. Engem csak egy dolog érdekel. Az iskola színvonalának állandó emelése. Most külön órákat adunk az arra rászoruló tanulóinknak, hogy a felsőbb évfolyamokban megállják a helyüket. Ezért is haragusznak rám, mert a különóra brigádszámba megy. Elfelejtik, hogy erre nem kerülne sor, ha kevesebbet sakkoztak és méhészkedtek volna régebben a gyermekek tanítása helyett. Az új iskola hatalmas szürke épületében a jövő emberei tanulnak, és a jelen pedagógusai veszekednek. Az új emberekért harc kezdődött most már. Három lány támogatja az igazgatót. A széles folyosók, a tantermek csatatérré változtak: Sebesültek már vannak. Azok közül, akik elégedettek a régi színvonallal. Ha kell, sokan el is hullanak közülük. És a gyerekek tanulnak tovább. A novemberi szél pedig vadul veri az ablakokat. Bagota István Á káromkodás átka nem kímélt meg egyetlen nemzetet sem. A legrégibb i- dőktől fogva észrevétlenül, nem ismerve országhatárokat, meghonosult a mindennapi beszédben és hozzáilleszkedett a nyelvek szókincséhez. Egyes államok elkövettek mindent, hogy a káromkodást kiirtsák a mindennapi beszédből, de kevés e- redménnyel, mert a csúf szavak kiegészítő részei lettek a beszédnek. A jelenség törvényszerűségét és okát meghatározni nagyon nehéz. A kultúra legmagasabb fokán álló népek nyelvében a káromkodást jobban megtaláljuk, mint a kulturálisan és gaz- dasagilag teljesen fejletlen országokban. Terjedése, meghonosulása nem ad utalást semmilyen törvényszerűségre: sokszor ugyanazon ország területén az egymáshoz közeleső vidékek nézete a káromkodással kapcsolatban egymásnak ellentmond. Ebben a csúnya ,.művészetben elsők között vannak a magyarok, az olaszok és a Balkán államok népei. Ahogy Európa északi részei felé közeledünk, a káromkodó emberek mind enyhébb szavakat használnak. Mi készteti az embert káromkodásra? Egyes vidéken szokás az ifjúságot gyermekkorától kezdve rátanítani. Mindenki káromkodik körülötte: a szülők, a testvérek, az j ismerősök; lépten-nyomon ez a beszéd kiegészítője. A csúf szavak gépiesen illeszkednek bele szókincsünkbe és a különféle érzések nyomatékosabb kifejezői lesznek. Gyakran, régenlátott barát köszöntése, a találkozás öröme is egy-egy zamatos káromkodással párosul. A szívélyesség ilyennemű kimutatása egyeseknél persze nagyon kelemetlen érzést, sőt utálatot vált ki, de a káromkodó erre nem sokat hederít. HE káromkodj! Serdülőkorban lévő gyerekeknél, lelkileg kiegyensúlyozatlan egyének- lél, bizonyos fokú ö- römet vált ki az, ha kisgyereket hall káromkodni és a beszélni tanuló kicsit osúf szavak kiejtésére tanítja. A kisgyerek persze nem érti a szavak értelmét, ezek agyába vésődnek és felnőtt korában a többi szóval egyenrangú használatba kerülnek. Ha olyan környezetben élünk, ahol állandóan káromkodnak, nem tudunk megszabadulni a káromkodástól, ugyanúgy, mint egy sokszorr hallott dal dúdo- lasától sem. Csak nagyon higgadt és értelmes emberek tudnak a kísértésnek i- lyenkor ellenállni. Az ember, a káromkodást ifjú korában sajátítja el, mert terjedésére az éretlenség a legjobb talaj. A serdülő gyerek felnőttként akar hatni: dohányzik, káromkodik, nem látja a torz szavak ürességét. A felnőtteknél is éretlenség nyilvánul meg a káromkodásban: a gyávák, az a- lacsonyabbrendűek ámítják magukat: káromkodnak, tehát egyenrangúak lesznek a többi emberrel. Tehetetlenségükben háttérbe szorí- tottnak érzik magukat, a káromkodással meg asztal- csapkodással magukra akarják vonni a közfigyelmet. Látják próbálkozásaik sikertelenségét, — de tovább kísérleteznek — minden mondat után egy káromkodást hallatnak. Persze, csak azt érik el, hogy továbbra is nevetségesek maradnak. A dadogók sokszor kénytelenek olyan szavakat használni, melyek elősegítik mondatuk sima befejezését. Az orvosok is ajánljfk nekik a „hát", „tehát“, „izé“, stb. szavakat. A fentemlí- tett egyének ezeket mellőzik, inkább káromkodnak helyettük. Nem is veszik észre, mennyire kimutatják alacsonyabbrendű érzésüket, s hogy épp az ellenkezőjét érik el annak, amit szeret-' nének. Hasonló eset áll elő az olyan embereknél is, akik elhanyagolják képzettségüket: szótáruk szűkszavú és gyér — abba a hibába esnek, hogy káromkodással pótolják szókincsük hiányosságát. A nő, veleszületett mér- tékletességével és sajátos tapintatával meg tudná fé- kezni a férfiak káromkodás sát. Határozott magatartás sával, egy mozdulatával vagy valamilyen alkalmas szóval először csökkent- heti, majd teljesen kiírthats ja a káromkodást jelenlés tében. Kötelessége rámutat- ni arra, hogy a férfi k§- romkodásával csak veszít e- gyénisége értékéből. Minden apa maga is meg- győződhet erről, ha tanulmányozza káromkodása hatását gyermekein. A félelem, amit náluk káromkodásával kivált, sokszor határos a megvetéssel. Megtörténik, hogy az a- nya is káromkodik, pedig a káromkodó nő nagyon groteszk jelenség: férfias vagy hisztérikus természet, nem elég erős ahhoz, hogy uralkodjon a szavain. K. U. r i 1 * ■# V 11 r
