Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-11-08 / 45. szám
ô OLVASSÁTOK EL: Minden meg lesz magyarázva (Ludas Matyi antológia, 1958-1961). Varga Katalin: Madzag és cimborái (Móra Ferenc könyvkiadó). Pollner Zoltán: A szívetekre bízom (Magvető könyvkiadó). Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. NÉZZÉTEK MEG: A kőszívű ember fiai című filmet. Szereted-e a matematikát? A tanítók nevetve jegyezték meg, hogy fúrja az oldalukat a kíváncsiság, hogy mit felelnek erre a kilencedikesek. Mi íérdezők is nagyon kíváncsiak 'oltunk, s egyben tájékozódni „kariunk, helyesen fogják-e fel a tanulók a matematikai oktatás és az ezzel kapcsolatos nevelés kérdését. Sem a tanítók, sem mi nem csalódtunk a válaszokban, Kimerítő válaszokat adtak a diákok — mondhatni erre a kérdésre válaszoltak legkonkrétabban. Hetven tanuló közül 53-an nagyon szeretik a matematikát. Hatan kevésbé szeretik, de elismerik, hogy szorgalmasan kell tanulni, mert fontos tantárgy, egész sor vizsgán esnek még át, ahol számot kell ad- niok matematikai tudásukról. Néhány feleletet itt felsorolhatunk: — Azért szeretem a matematikát, és különben a szöveges példákat, mert sokáig spekulálhatok rajtuk. — Szeretem a matematikát, mert ha tovább szeretnék tanulni a felvételi vizsgákon megkövetelik a számtantudást. — Legjobban ezt a tantárgyat szeretem, mert . jó fejtörő és egyben szórakoztató is. — Igen, mert szeretem a fejem törni rajta. — Szeretem, mert ezt a tudást mindig hasznosítani fogom. T i z e n öté v as£Juí 1 d a 1 a Ez alkalommal a tar- doskeddi AKI tizenötéveseit kerestük fel. Tardos- kedd Szlovákia negyedik legnagyobb községe és az érsekújvári járás harmadik legnagyobb alapfoA tanuló és a szülőfalu INTERJÚ CZUCZOR ISTVÁNNAL, az iskola igazgatójával Kérdés: A szülői munkaközösség támogatja-e a tantes- 7tületet? Felelet: Erre a kérdésre igennel kell válaszolnom. Ugyanis iskolánk szülői munkaközössége szoros kapcsolatban áll az iskolával. Minden problémát velük közösen tárgyal meg a tantestület és így oldjuk meg azokat. Célunk az, hogy minden szülővel meg legyen a kapcsolatunk. Kérdés: A tantestület elégedett-e a tanulók otthoni nevelésével? Felelet: Iskolánk tanulóinak túlnyomó többségénél az otthoni neveléssel elégedettek vagyunk. Sajnos, vannak olyan tanulók is, akiknél bizony az otthoni nevelés nagyon hézagos. Ilyen tanulókkal sokkal többet kell az iskolában foglalkoznunk és az elért eredmények mégsem lesznek olyanok, mint azoknál a tanulóknál, akiknél az otthoni nevelés megüti az átlagos szintet. Az otthoni nevelés óriási mértékben befolyásolja a tanuló magaviseletét, rendszeretetét, társaihoz való viszonyát, az iskola berendezésének védését és tanulmányi előmenetelét. Ezért célunk, hogy minden tanulóban kialakítsuk az igazi becsületes ember alapvonásait, megszerettessük velük a szépet és a munkaerköicsöt. Kérdés: Milyen nehézségek vagy előnyök merülnek fel a végzős tanulók elhelyezésénél. FORGÁCSOK — Az ősember a sztyeppékén szőrmőkokat talált, abból fonalat font és vásznat szőtt. Mi kell a boldogsághoz Sokat vitatott kérdés, szükséges-e a közös érdekkör és e.q.yenlő fokú műveltség ahhoz, hogy két ember boldog legyen. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sokan, akik hasonló munkakörben dolgoznak, egyforma sportoť űznek, vagy más közös érdek kapcsolja őket' össze, mindennek ellenére nem boldogok. Ezzel szemben kitűnő egyetértésben élnek a különböző műveltségű házastársak akkor is, ha igen szembetűnő köztük a korkülönbség s més-más az érdeklődési körük is. Minden attól függ, hogy őszintén szeressék egymást, ne legyenek egoisták. Nem az egyforma munkakör szükséges, hanem hogy érdeklődjenek egymás munkája iránt, kérjék ki egymás tanácsát és beszéljék meg problémáikat. Mindez arra vezet, hogy tisztelik, sőt kölcsönösen kiegészítik egymást. Fontos szerepet játszanak a szórakozások is. Néha összekötik a házastársakat, néha elválasztják. Az utóbbira különösen olyan esetben kerül sor, ha az egyik partner minden szabad idejét a hobbyjának szenteli. Két ember megértésének nem alapfeltétele az egyenlő szintű műveltség és közös érdeklődési kör. de a legtöbb esetben mégis ez biztosítja két ember boldogságát. V. PITERKA: Mikronovellák ultramodernek New York egyik iskolájában a gyerekek feladatul kapták, hogy írjanak egy rövid, de modern mesét. A 12 éves D. Swanson így kezdte a mesét: — Volt egyszer egy ember, aki feleségével és nyolc gyermekével élt egy düledezö erdei kunyhóivan. Nagyon szegény volt, mivei kozmikus rakétákkal kereskedett és senki sem volt elég gazdag, hogy e- gyet is megvegyen tóle... MIÉRT FORDUL MEG? Egyik klasszikus írónkat, akit minden iskolás ismer és éppen ezért nem lenne helyes megnevezni, megkérdezte a barátja, hog.y olyan e- lőréhaladott korban miért fordul meg a fiatal lányok után és miért nézi őket olyan szívósan. Az író dühösen Így felelt: — Micsoda ostoba kérdés! Hát neked nincs szemed?.., ALIBI Brazíliában történt. Egy Pedro nevű férfit letartóztattak mert azzal gyanúsították, hogy birkát lopott. — Hol volt vasárnap délután három és Itat között? — A Bolívia elleni meccsen. — Mondjon valami közelebbit, hogy tényleg ott volt-e? — Hát kérem. 6n vagyok az, aki öt golyót eresztettem pisztolyomból a bíróba. AMERIKAI TEMPÓ Chicágöban tíj vallási szekta keletkezett. Természetesen dohokkal, trombitákkal és cintányérokfeai. már ahogy ez Amerikában szokás. Az elnöknőt Youngnak hívták és az egyik műhelyben misztikus hangon így prédikált a munkásoknak: — Istenben hívő barátaim! Tegnap még az ördög karjai közt nyugodtam és ma már az angyal keblén pihenek. Itt félbeszakította Paddy, a lakatos és lelkesülten kérdezte: — És holnap? Holnapra még szabad, maga isteni szűz? Fordította: szj. kú iskolája itt működik. Az osztályok száma 24, 770 tanulóval és 34 pedagógussal. A kilencedikesek létszáma kereken 70, 36 lány és 34 fiú. A föld nagy részén a hó elolvadt aztán kizöl- dült. — Mik a hieroglifák? — A hieroglifák a mumusok rabszolgái voltak. A tanulók és a család viszonya HetVén tanuló közül 37-éri azt válaszolják, hogy az édes« apám távol dolgozik a falutól. Nincs idehaza megfelelő műn« kahelye, illetve az itthoni kere- settel elégedetlen, tehát 'ézérf dolgozik messze. Bizonyára az apa távolléte is egyik ok, hogy a tanulók túlnyomó többségének nem segítenek odahaza a házifeladatok elvégzésében. Három tanuló ugyan azzal indokolja, hogy szüleik ma már a kilencedikeseknek képtelenek segíteni a házifeladatoknál, mert nem értik ők sem, mért nem tanultak az iskolában ö* lyasmit, amit mi és olyan szinten. Ez különösén a számtanra és a nyelvekre vonatkozik- De valamennyi tanuló, akinek fiatalabb iskolás testvére van, segít a házifeladat elvégzésé bén a testvérének. A házi munkában vagy a ház körüli teendőkben minden tanuló résztvesz. Vizét hordanak, fát vágnak, a kertben dolgoznak, félassák azt, a gyümölcsfákat is gondozza némé'« iyik. A lányok közül varrni tanulnak és főzni, sütni és már mosnak is. A takarításnál a lányok ugyancsak helytálíanak, ruhát vasalnak és a háziállatok ellátásában, gondozásában is résztvesznek. A fiúk politechnikai készségüket és képzettségüket használják fel a ház körüli javításoknál. Három kérdés, háromszor hatvankét válasz. Most, hogy belelapozgatok a névjegy nélküli papírlapokba és böngészek a sorokban meg azok között, akaratlanul is az arcok tűnnek szemembe Kissé meglepettek, kíváncsiak, izgu- Iők. Talán szokatlanok számukra az egyszerűen hangzó kérdések. vagy lehet hagy éppen azoknak egyszerűsége teszi különössé azokat. Nagy gyerekek már, kilencedikesek, de tekintetük mégis annyira kisdiákos. akárcsak viselkedésük. Mert amint elhangzik az első kérdés, a bal kéz mintha fedezékül szolgálna, máris a papirosra terül. „Ez az én váram, én titkom!“ Azután még egyszer megismétlődik a kérdés: Szereted-e szülőfaludat és miért? És az ember azt hinné, hogy ezt sokkal egyszerűbb megválaszolni, mintha azt a kérdést tenné fel, mondjuk hogy: Miért nem akarsz az EFSZ-ben dolgozni? Pedig nem Így van! Még akkor sem, ha a válasz szinte mind a hatvankét gyereknél ugyanaz. Ahány válasz, annyiszor más és más megindokolása az igen-nek, megfogalmazása a szülök és a szülői ház szeretetének, a pajtások iránti odaadásnak és a széles mátyusföidi falusi utcák oly különös, megmásíthatatlan vonzóerejének. De a kérdést újabb kérdés követi. Egyik a másikból adódik. És vajon az ekkora ragaszkodásnak lesz-e folytatása a későbbiek folyamán: szeretnél-e tanulmányaid befejezése után is szülőfaludban maradni és ott dolgozni? íme a válasz: a hatvankét gyerek közül tizenegy másutt, a falun kívül szeretne dolgozni, de otthon élni, három a várost választja a munkahelyéül és a lakóhelyéül is. Az említett tizenegy fiatal meg Is jelöli, hogy az iparban yaqy másutt szeretne elhelyezkedni. akárcsak az utóbbi három is. sőt közülük az egyik a szüleire hivatkozik, mondván — nem engednének az EFSZ. ben dolgozni. Persze, a többség válasza mely szerint továbbra is falujában szeretne maradni, nem azt jelenti, hogy az általános iskola elvégzése után tenné ezt. A tanulók zöme szakmát tanul majd vagy felsőbb iskolába óhajt menni és csak azután szeretne visszatérni falujába De fontos a lényeg, a többség elképzelése, és ami a döntő, annak minőségi változata. Otthon maradni, de szakemberként! Lehet ezt az elhatározást véglegesnek tekinteni? Bizonyára nem. Sok függ továbbra is a környezettől, az iskolától, de elsősorban is a szülőktől. Persze, egyáltalán nem lebecsülendő a község illetve ez esetben a tardoskeddi EFSZ gazdasági helyzete sem. És az általános vélemény szerint a szövetkezettel sincs semmi baj. Jó kezekben van, jól gazdálkodik. Bizonyára ez befolyásolja leginkább a szülők és a gyerekek elképzelését a jövőről. A harmadiknak megválaszolt kérdés szinte elválaszthatatlan az előző kettőtől: mi hiányzik szerinted szülőfaludból? És mivel Tardoskedd Szlovákia, és egyben az ország legnagyobb községeinek egyike, igazán nem veheti senki rossznéven a megkérdezett hatvankét kilencedikestől, hogy nemcsak a magok, de a közel 7000 tardoskeddi lakos érdekében megfelelő mozihelyíség és kultúrház hiányát említik elsőnek. És mivel valóban fiatalokról, iskolásokról van sző, egyáltalán nem vethetjük szemükre, ha úgy vélik, hogy a két műszakos tanítás semmiesetre sincs előnyükre, sőt a hiányzó klubhelyiség sem. Tehát vannak elképzeléseik a falusi életről, már- csak azért is, mert úgy vélik, otthon maradnak a szülőfaluban és ehhez támogatást is kérnek. -ny-dFelelet: A végzős tanulók elhelyezésénél előnyökről nem beszélhetünk. Nálunk minden évben kulcskérdés a tanulók megfelelő elhelyezése. A tanítók segítségével ezt a problémát eddig sikeresen oldottuk meg, pedig évente általában nem kevesebb mint 85—90 végzős tanulót kell elhelyeznünk. Hogy ez eddig sikerült, mindannyiunk érdeme, az iskola igazgatóságáé a szülői munkaközösségé és az egész tantestületé. Tanítói felügyelet nélkül egy végzőst sem engedtünk el felvételi vizsgára. Hiányosságként róható fel, hogy a csehszlovákiai magyar iskola-hálózat, habár sokat fejlődött, még sincs a megfelelő szinten. Itt minőségi és mennyiségi szintre gondolok. Elég nehéz a tanulókat ipari tanulóviszonyban is elhelyezni. Kérdés: A CSISZ íjyújt-e konkrét segítséget a tanulóknak vagy a tantestületnek? Felelet: Iskolánkban jól működik a CSISZ szervezet. Konkrét segítséget abban nyújt, hogy védnökséget vállal a pionírszervezet, illetve az egyes pionírrajok fölött. Segítik a pionírokat a sport- és kulturális rendezvények szervezésében. Méltóan veszik ki részüket a CSISZ tagok a különböző akciókból is. 4
