Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-18 / 42. szám
ZDENKA 5ŤASTNÄ: NAGY VIZ KIŠ n* KIS TOLVAJT ELCSÍPIK, A NAGYOK MEG HÁZAKAT É- PlTENEK!" *71»' J,<hL , Amikor Komáromban meghallottam a bíróságon Rosenberg perét, e* a mondata felcsigázta az érdeklődésemet. Egy kissé kellemetlenül iš ér reztem magam, mint mindig,----ha i vy1"*"1 komplikáltabbnak, bonyolultabbnak bizonyul, a- 71 Síennek gondoltam. •*- ff/ ................ ’ ‘ ^ ^ •/ J t mmmm li ., ' // toSQ*'. • ' X /~ :vX^6í 9 ' ■ é X frBrvényszfkf épület abla- " kain beragyognak a napsugaraké A tanúk mjfr ťtiWf vápé- ^ a tárgya ló tered? és beszélgettek5 eg^asá^TA^ SíéÜ^or megjelent«!»»» nylan azt hitték, hogy a vádlott felesége vagyok.-«»»*' Ezt csak később tudtam meg. mivel a már jelenlévő tanúk közül senki sem tudott szlovákul. Később jött egy idősebb 7~Z 'Í0W akinek a nóziiárf ™» egyáltalán uem vett ' * ---------‘•<“‘:^ tu*8t yakimit» C mindjárt ^Pfwm tudták. *rnm\ revs tő fiatal' asaeemvka Déíszlovakiat »zftetert.. akinek mmm n&emmm m** . Magát a tárgyalást Ivén vezette le. Mázéit a tanúkkal és a jegyzőkönyvet szlovákul mondta ?tollba. Egy . mellettet r a fülemh mm ölő fiatal súgta: — Nem is nagyon ha ilyen asszony ítélne-u mm szerettem voíi jat ara Mpi«' építeni 1065 őszén if is készülték az alapjai. Nálunk nagyon sok szovjet víkend házat állítottak fel és a munkások között dolgozott a komáromi Építkezési Vállalat alkalmazottja, Rosen- berg István is. Megtudtam, hogy magánszemélyeknek is dolgozik és feltételeztem, hogy ezt üzeme megbízäsáfeÉJ®Š|ÉP!' ja. Egy alkalommal úgy mutatkozott be nekem Rosenberg István, mint a Duna-akció e- gyik megbízott építésze...“ ..Megtudtam, hogy nálunk dolgozik Bratlslavábó! egy Rosenberg István nevezetű technikus. Azt mondták, hogy lia valakinek valamilyen anyagra van szüksége villany- vagy vtzvezetékszerelós esetén, ő be azt szerezni.“ árvízkárosult voltam, a házam és ezért >ztai ogy új családi ítek. Amikor azután a már elkészült, szerettem volna fürdőszobát is. Éppen akkor jelentették be a hangszórón keresztül, hogy jelenleg a falunkban tartózkodik egy építő csoport, amelyik vállat vízvezeték- és villanyszerelési imigkfít.“ ,:i.: jap. .,v^jCT „Azt hallottam, hogy a fa- Jtóp^y joft egy vállalkozó, aki a HNB tudtával különféle munkákét végez nálunk és attya- g»t'is szere* JÉs möst hallgassuk csak meg at, Rosenberg Istvánt, akit eddig már hétszer bünteti ' ~ ^ í „A komáromi Építkezési Vál- lalathoz 1965 augusztusának é- lején jöttem dolgozni. Nagyke- szfn dolgoztam a szovjet ví- házak építésénél, mint ács 1965 októberéig. Akkor abbahagytam a munkát anyaghiány miatt. Elhatároztam, hógy a családi házak építésénél fogok dolgozni, hiszen maguk a falu lakosai kértek fel erre. Az Építkezési Vállalatnál csak mint brigfidistát alkalmaztak, ezért megszakítottam vele a Az említett falu nemzeti bizottságának elnöke Varga József így nyilatkozott: ..Rosenberg írt saját maga egy határozatot, hogy a kor- manvrehdelet értelmében, a Düna akció keretében fog közreműködni, jövedelmi adót fog fizetni és a nemzeti bizottságon bejelent minden „alkalmazottját." Én ezt aláírtam neki és rátettem a HNB bélyegzőjét is. Azután megtudtam, hogy Rosenberg Ekeire ment. Hozzánk vissza sem jött már és ezért vissza akartam tőle venni az általam hitelesített „határozatot“, de nem találkoztam vele... Árvíz után behívtak a JNB építkezési szakosztályára, s ott a tanácsülésen azt mondták, hogy minden módon próbáljuk meggyorsítani az árvíz sújtotta .falu újjáépítését..“ Rosenberg István közben nem csücsült a babérjain, hanem a- zonnal munkához látott. Először is összeszedett egy egész kis csoportot: „Akarsz keresni?... Gyere hozzám!“ Embereket vett fel, anyagot hajszolt, a HNB-re szinte özönlöttek mindazok, akik építkezni akartak. Munka volt bőven és Rosenberg napi kétszáz koronás fizetést is adott „alkalmazottainak." Ő maga csak szerződéseket írt alá — és az előlegeket vette fel. Kiakasztott egy hirdetményt is, ahol a helybeliekkel tudatja, hogy mindenféle munkát gyorsan és jól végeznek el. I- gazáp nagyon szépen megcsinálta, akármelyik építkezési vállalat példát vehetett volna róla. A valóságban azonban mindez kissé másként festett, amint ez Zelenay Sándor vallomásából kitűnik: ....Felvettem egy Miškovič nevű lakostól 2500 koronát, szerszámok és különféle építőanyag beszerzésére. A pénz átvételét igazoló elismervényt aláírtam. A nálam lévő pénzzel és egy munkással elmentem Komáromba. Ott 870 koronáért szerszámokat és anyagot vásároltam. A velem lévő munkásnak adtam 500 koronát, százért pedig cipőt vásároltam neki. Azután taxit fogadtam és körülbelül hatszáz koronát elittam Sojkával az újfalusi kocsmában. Ott berúgtam és fizettem mindenkinek. Másnap Aranyosra mentem, a- hol hárman felkerestek és megbíztak, hogy szerezzek be vízvezeték és központifűtés ■■■■■■■ Beszélő gyöngysorok Kedves, ősrégi népszokás van divatban Zulu-földön a fiatalok körében. A látogató először csak azt tapasztalja, hogy a lányok különleges, színpompás gyöngyfű. zéreket hordanak. Később azonban kiderül, hogy a gyöngyök egyszerűen helyettesítik a szerelmesleveleket. A színösszeállításoknak különleges jelentősége van, és a lányok minden „szerelmeslevelet“, amit valaha is kaptak, magukon hordanak. A szokás fennmaradásához persze az is hozzájárult, hogy a hosszú évek gyarmati elnyomása miatt az őslakosság legnagyobb része még most is írástudatlan. Generációkon keresztül ezért dolgozták ki a gyöngy- szeťelmi vallomás különleges módszerét'. Minden színnek van mondanivalója. Ha egy fiatal Zulu-lány tudtára akarja adni választottjának, hogy igazán szereti. fehér gyöngysort fűz a nyakába. Érdekes, hogy a fekete gyöngy még ennél is többet jelent, azt jelzi, hogy viselőjének komolyházasodási szándékai vannak. Piros gyöngyöt visel viszont a lány, ha valamiért megsértődik. A zöld gyöngy féltékenységet, a sárga a szokásosnál nagyobb hozományt, a rózsaszínű viszont szegénységet jelent. A gyöngybeszédet, persze, nem egyoldalúan űzik a lányok, a férfiak a megfelelő színű gyöngyöket ajándékba küldik szerelmüknek. A gyengéd viszony ott is hol rövidebb, hol hosszabb ideig tart, és így a szakértő a különböző gyöngyfüzérekből oontosan elolvashatia a szerelem egész történetét. Az érdekes népi hagyományt több neves néprajztudós is tanulmányozta. Általában azt a véleményt alakították ki, hogy az nem egyedülálló jelenség. A világ különböző részein az elmaradottabb népek hasonló módszereket alkalmaztak. Ahol kevesebb gyöngy akadt, oít azt virágokkal, vagy mással helyettesítették. A tudósok szerint a kultúra térhódításával csők. kenni fog a gyöngyposta jelentősége, de azért végképpen a jövőben sem sorvad el, mert a hosszú évszázadok során az Indiai óceán partjainál már az életforma részévé vált', hogy: „egy gyöngyszem szebben beszél...“ FELVESZÜNK azonnali belépéssel egy elektromérnököt és egy testnevelő tanárt. További felvilágosításokat a Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola igazgatósága ad. Cím: Košice, Komenského 2. Telefon 245—25, 205—81. I Rekordot ért el a világ I hajóépítése! A világon a kereskedelmi- hajóépítés rekordját érték el a hajógyárak. A 11,8 millió tonnás bajótérböl 5.3 mii. jut a tartályhajókra és 6,3 millió tonna a kereskedelmi flottára. Legtöbb, 4.9 millió tonna, vagyis 41 szá- í zalék esik Japánra, míg a nyugati ipari államokra 5,6 és 1,5 a különböző más államokra. Az egyes országok rendelései alapján épülőfélben lévő hajók rakodótere a múlt évben 24,076 millió tonna volt. Legtöbb új hajó Libéria, I a Szovjetunió, Norvégia és Japán zászlaja alatt úszik. Elöregedés és rongálódás címén a múlt évben 691 000 bruttóregiszter tonna térrel 154 hajót vontak ki a forgalomból. Most épül 144 000 tonnás ;; térrel a világ legnagyobb szállítóhajója, ipari só vagy nyersolaj szállítás céljaira I — Japán és Mexikó közötti közlekedésre. Kitűnt ugyan I is, hogy a nemzetközi kereskedelem gyors fejlődése, különösen a szén-, a gabo- naneműek- és a bányatermékek tengeri úton történő fokozott szállítása következtében a világ hajó- forgalma a múlt évben igen I nagy volt és a hajógyárak tapasztalták, hogy még hosszú ideig lesznek a hajók a legfontosabb szállítá- , si eszközök az áruforgalomban. I Az ember régesrég álmo-. dozik arról, hogy az apályt és a dagályt szolgálatába állítsa, hogy villanyáramot termeljen neki. Az 500 év előtti szerény kezdeményezés a St. Malo öbölben Észak-Franciaországban azt a célt szolgálta, hogy az apály és a dagály, mint 0 energiaforrás, az úgynevezett dagálymalmokat hajtsa, kisebb fűrésztelepeket és i gipsz-kő zúzókat. Nem le- ? hetne-e a dagály erejét o azonban valamilyen más, ko_ g molyabb célra is felhasznál-f ni? Az ember 500 észtén-ľ deip foglalkozott ezzel a| kérdéssel. Sok különféle terv/! látott napvilágot, köztük 300;? találmány is. Az álom és a | tervek azonban csak a jövő ? évben válnak „energetikai íj valósággá“, amikor az áram-gi hálózatba bekapcsol ják a „La Ranče“ északfranciaor- ? szági daqályvillanytelep ára- mát. Ez újszerű villanytelep 7 építését 1960-ban kezdték | meg a La Ráncé folyó elgá_ M tolására készülő alapok épí- m tésével. Az építkezésen sok V.j nehézséget kellett leküzdeni, mert a folyó torkolaté- nál a vízszint-különbség az apály és a dagály hatására $jt 3,5—13,5 méter között ingadozik. (Ilyen nagy a dagály által a vízmennyiség emel- i kedése.) Ezt a vízmennyiséget dagály-víznek mondjuk, ami egy adott időszakban a folyó meghatározott út- í j vonalán átfolyik, s ami a dagály idején 18.000 köbmé- 1 tér vízmennyiséget tesz ki másodpercenként. E víz- Éj mennyiség nagy fejtörést i okozott az építőknek, mivel k 750 méter széles folyót kel. , lett elgátolniok. Az építkezés egy úszó-. zsilipből áll, az erőmű gát- § jából, a turbinákból; továbbá a megerősített gátfalakból és hat vízleeresztő csa- . tornából. E csatornákon fo_ | lyik be a víz és folyik el á; teli gyűjtőmedencéből. E Az apály és a dagály- villanyáram gyűjtőmedence területe 22 négyzetkilométer. A hajók közlekedő úszó- zsilipje és a gátfal megerősítése képezték a komplikált vízierőmű első szakaszát, aztán következett az erőmű gátfalának a megépítése 29 turbinával, amelyek mindegyike 10 millió kilowatt kapacitású. Egy-e.qy turbina 90 tonna, s négyágú lapátja mint szivattyú is szolgál. A dagály-erőmű a dagály és az apály idején dolgozik, mihelyt a gyűjtőmedencé- ben lévő víz szintje és a tenger vízszintje naqyjából eléri a három métert. A próbaüzemeltetés még ez évben megkezdődik. 1987- ben már 544 millió kilowattóra energiatermeléssel számolnak. A dagályerőművek teljesítménye vetekszik a jelenleg legnagyobb teljesítményű erőművekkel. A tenger dagályának és apályának üteme azonban bizonyos nehézségeket is előidéz. A napi csúcsteljesítmény a Hold felkelte szerint körülbelül 50 perccel kitolódik. Naponta ilymódon körülbelül négy műszaki szünet keletkezik, az apály és a dagály ütemének alakulása szerint. Nem kevésbé zavarólag hat az az áramingadozás is. amit a holdtölteutáni vízalakulás a további holdnegyedek és a negyedévek idéznek elő. Ezeket az ingadozásokat azonban legalább részben kiegyenlíti az átszivattyúzó állomás komplikált üzemeltetése, vagy más. különböző vízmennyiséggel töltött dagály-erőművek. Az szereléséhez mindén anyagot a számukra. Megígértem nekik és mindhármuktól felvettem két- kétezer korona előleget. Azt mondtam nekik, hogy azonnal megyek is beszerzni a szükséges anyagot. A valóságban a- zonban Újvárba, Bratislavába és Brnóba utaztam, ahol azután egy hét leforgása alatt elittam mint a hatezer koro- nát...“ Nem is csoda, hogy ilyen „gazdálkodás“ mellett a dicső „cég" csődbe jutott. Rosenber- get és Zelenayt „fejenként" három és fél évre ítélték el. „Ezeket az élősködőket szi- gorúan kell büntetnünk!“ — mondta a törvényszéki elnök. A folyosón csatlakozott hozzám a védő és megjegyezte:. „Azt szeretném tudni, hogyan kapják majd vissza azok’ a hiszékeny emberek a húszezer koronájukat?"--0Nagyon szép idő volt és elhatároztam, hogy kiutazom az árvíz sújtotta vidékre, beszélni fogok az emberekkel. Közben állandóan a vádlott mondása járt az eszemben: „A KIS TOLVAJT ELCSÍPIK. A NAGYOK MEG HÁZAKAT É- PITENEK!“ Estére értem az illető faluba. Még mindenhol dolgoztak az emberek a családi házak és emeletes villák építésén. A falu közepén nagy vízfelület. „Az árvíz óta még nem száradt ki!" — mondták az emberek. A helyi borbély az ebbe a tóba benyúló földnyelvre épített emeletes villát. Egy ember nagy hálóval mesterkedett a vízben, egész zsák pontyot fogott már. Ez még a Duna „a- jándéka“. Azután nézegettem az épüld házakat és az emberek szívesen beszéltek. Mutogatták, hogy ez a ház az ereszéig, a- maz az ablakáig állt vízben... Ez az ember nem is volt igazi árvízkárosult, mégis kijárta valahogyan az építkezési engedélyt. Ezek itt két házat é- pítenek most egyet az öregek és egyet a fiatalok... Én meg csak néztem, hallgattam és közben hihettem is ezeket a beszédeket, meg nem is. illetékesek most atom és dagály-erőmű kombinációján dolgoznak. E terveknek azonban meg kell várniuk a La Ráncé erő. mű gyakorlati eredményeit. A La Rance-i erőmű a vil- lanyenergia-termelés terén egy új időszak kezdetét jelzi. Egészen bizonyos, hogy nem sokára hasonló erőművek épülnek majd. Francia- országban már elkészítették a Lorient és a Somme folyók torkolata közti terület részére az idevágó terveket. E tervezett erőművek közül p a legnagyobb évente néhány ! milliárd kilowattóra energiát szolgáltat maid. E francia erőmüvet, amely első fecske ilyen téren, belátható időn belül is hasonló erőmű I épül a bristoli öbölben. Az illetékesek a Szovjet- ; unióban már rég foglalkoz- I nak hasonló tervekkel a murmanszki partok mentén és a Fehér-tenger különböző öbleiben. Murmanszk mellett. a Kiszlo.i öbölben kí- ; sérleti erőmű épül, amely évente hét millió kilowattóra energiát szolgáltat majd. A további dagály-erőműveken 1 kívül jelenleg nagy szovjet erőműről tárgyalnak, amely 45 kilométer hosszúságban É elzárná az egész Fehér-ten- ! gert. Itt 38 milliárd kilowatt' s energia szolgáltatással számolnak. Ázsiában, Kína már évek- ■ kel ezelőtt, megkezdte 40 kiskapacitású dagály-erőmű építését, s ezek után még 88 hasonló típusú erőmüvet építenek. A Sien-tan tiang : folyó torkolata, Ausztrália és Amerika különböző partvi- I dékei még kedvezőbb geográfiai feltételeket' kínálnak a dagály és az apály erejének kihasználására. E tény nagyjelentőségű lehet' a tü- j zelőan.yagszegény országok gazdasági fejlődése szempontjából, amelyeknek sok kihasználatlan dagály-ener. giájuk van. I (A)
